adozona.hu
6/1982. (V. 28.) MM rendelet
6/1982. (V. 28.) MM rendelet
a kulturális, valamint a nevelő-oktató munkát végző dolgozók másodállás, mellékfoglalkozás és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A másodállás, mellékfoglalkozás és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásról szóló - a 22/1979. (XII. 28.) MüM számú, valamint a 8/1981. (IX. 29.) MüM számú rendelettel módosított - 1/1976. (I. 31.) MüM számú rendelet (a továbbiakban: R.) 18. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel, az Állami Béres Munkaügyi Hivatal elnökével, valamint az érdekelt szakszervezetekkel egyetértésben - a következőket rendelem:
A rendelet hat...
6/1982. (V. 28.) MM rendelet
a kulturális, valamint a nevelő-oktató munkát végző dolgozók másodállás, mellékfoglalkozás és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásáról
A másodállás, mellékfoglalkozás és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásról szóló - a 22/1979. (XII. 28.) MüM számú, valamint a 8/1981. (IX. 29.) MüM számú rendelettel módosított - 1/1976. (I. 31.) MüM számú rendelet (a továbbiakban: R.) 18. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel, az Állami Béres Munkaügyi Hivatal elnökével, valamint az érdekelt szakszervezetekkel egyetértésben - a következőket rendelem:
I.
Általános rendelkezések
1. §(1) A rendelet hatálya kiterjed a művelődési miniszter ágazati irányítása alá tartozó
a) munkáltatókra és azok kulturális tevékenységet folytató dolgozóira,
b) felsőoktatási intézmények, valamint a Nemzetközi Előkészítő Intézet oktatóira és azok munkáltatóira,
c) alsó- és közép fokú, valamint egyéb nevelési-oktatási intézmények pedagógusaira és azok munkáltatóira.
(2) A rendeletet a fegyveres erők, a fegyveres testületek és rendészeti szervek állományába tartozó kulturális, valamint nevelő-oktató munkát végző dolgozókra is alkalmazni kell, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik.
(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya az orvostudományi egyetemek és az Orvostovábbképző Intézet oktatóira.
2. §
Az 1. § (1) bekezdésében megjelölt dolgozók tekintetében az R. szabályait a jelen rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
3. §
Az 1. § (1) bekezdésében felsorolt intézményeknél
a) tudományos munkakörben foglalkoztatott dolgozók főálláson kívüli tudományos tevékenységére a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának utasítását,
b) egészségügyi munkakörben foglalkoztatott dolgozók főálláson kívüli tevékenységére az egészségügyi miniszter utasítását
kell alkalmazni.
4. §
(1) A rendelet alkalmazásában kulturális tevékenység
a) a művészeti, művészetoktatói, közművelődési (könyvtárban, levéltárban, múzeumban, művelődési otthonban szakalkalmazotti) munkakörben végzett munka,
b) a művészeti produkcióhoz kapcsolódó közreműködői és technikai kisegítői munka,
c) a filmszemléken, a szakmai bemutatókon vetített idegennyelvű film egyidejű fordítása,
d) a filmszínházak és moziüzemek működésének biztosítására irányuló munka.
(2) A rendelet alkalmazásában
a) oktatón a felsőoktatási intézmény és a Nemzetközi Előkészítő Intézet oktatói munkakörbe besorolt dolgozóját,
b) pedagóguson az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában megjelölt nevelési-oktatási intézmény pedagógus munkakörbe besorolt dolgozóját
kell érteni.
II.
A főálláson kívüli kulturális tevékenység
5. §A főálláson kívüli - az R. 1. §-ának (2)-(3) bekezdése alapján engedélyhez kötött, illetve bejelentési kötelezettség alá eső - kulturális tevékenységre létesített másodállás, mellékfoglalkozás vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony - kivéve a levéltárakat, a múzeumokat és a művelődési központokat - együttvéve is legfeljebb a havi törvényes munkaidő felére létesíthető.
6. §
(1) A felsőfokú és a középfokú állami művészetoktatási intézmények, valamint az állami zeneiskolák művészeti szakképesítéshez kötött oktatói, illetve pedagógus munkaköreire, továbbá a színházi zenekarok, valamint a szimfonikus- és hangversenyzenekarok tagjainak munkaköreire létesített második munkaviszonyt mellékfoglalkozásnak kell tekinteni.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt mellékfoglalkozásban a személyi alapbért a munkakörre előírt munkaidő (teljesítmény) alapulvételével arányosan kell megállapítani.
7. §
(1) A főállás munkaidején kívüli munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését - az R. 13. §-ának (3) bekezdése alapján - nem kell előzetesen bejelenteni a főállás szerinti munkáltatónak, ha ez a jogviszony
a) a szerzői jogi törvény 31. §-a alapján védelemben részesülő alkotó munkával azonos elbírálás alá eső, rokonjellegű tevékenységre,
b) a 107/1978. (M. K. 13.) KM számú utasítással módosított 149/1970. (M. K. 19-20.) MM számú utasításban foglalt lektori, szerkesztői és egyéb kiadói tevékenységre,
c) a kulturális intézmények társadalomtudományi információs szolgálata szamára készülő szakfordításra, referátumra, tömörítvényes fordításra, cím- és tartalomjegyzék fordításra, továbbá szakirodalmi publikáción alapuló tanulmány készítésére vonatkozik,
d) eseti megbízásnak minősülő művészi produkcióban vagy a tömegtájékoztatási szervek műsorkészítésében való közreműködésre irányul.
(2) A főállás munkaidején kívül végzett művészi produkcióban vagy a tömegtájékoztatási szervek műsorkészítésében való közreműködés szempontjából - az R. 13. §-ának (3) bekezdése d) pontja alapján - eseti megbízásnak kell tekinteni
a) az alkalmankénti művészi fellépést,
b) a különböző kulturális, illetve tömegtájékoztatási szervek között létrejött művészeti együttműködési megállapodás alapján lebonyolított munkaerőcserét,
c) a szabadtéri színpadokon a művészeti hetek keretében és egyéb nyári rendezvényeken, a filmszemléken, a szakmai filmbemutatókon alkalmilag foglalkoztatott nem művészeti dolgozók közreműködését, ideértve a megbízás alapján foglalkoztatott közönségszervezőket is,
d) a művészi produkció előállításában résztvevő művészek (színész, zenész, magántáncos, magánénekes, díszlet- és jelmeztervező-, ének- és tánckari tag, artista, statiszta stb.); a művészi munkához közvetlenül kapcsolódó közreműködők (vívómester, kaszkadőr, ügyelő, súgó, szaktanácsadó stb.); és a technikai személyzet (színpadmester, világítási felügyelő, világosító, hangosító, díszítő, öltöztető stb.) tevékenységét.
III.
A főálláson kívüli pedagógus tevékenység
8. §(1) Pedagógus munkakörre másodállás - kivéve a (2) bekezdésben megjelölt eseteket - nem létesíthető.
(2) A főállásában nem pedagógusként munkaviszonyban álló mérnök és orvos pedagógus munkakörben másodállás vagy mellékfoglalkozás keretében alkalmazható.
9. §
(1) Pedagógusnak a főálláson kívüli, engedélyhez kötött, illetve bejelentési kötelezettség alá eső jogviszonyaiban
a) nevelő-oktató munkára, kulturális tevékenységre és az R. 18. §-a (4) bekezdésének b) pontjában felsorolt szaktevékenységre megállapítható munkaideje együttvéve a havi törvényes munkaidő felét,
b) egyéb tevékenységre szóló jogviszonyainak munkaideje pedig együttvéve a havi törvényes munkaidő egyharmadát nem haladhatja meg.
Az a)-b) pontban meghatározott munkaidőkeretbe be kell számítani a pedagógusnak a főállása szerinti intézményben rendszeresen megtartott túlóráit is.
(2) Ha a főállású pedagógus az (1) bekezdés a)-b) pontjában megjelölt tevékenységeket együttvéve látja el, ezek együttes munkaideje legfeljebb a havi törvényes munkaidő feléig terjedhet.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozások a pedagógusnak a nyári tanítási szünet tartama alatt ellátható, főálláson kívüli foglalkoztatására, valamint a hatályos jogszabályok értelmében túlmunkának minősülő tevékenységére nem vonatkoznak.
IV.
A főálláson kívüli oktatói tevékenység
10. §(1) Felsőoktatási intézménynél oktatói munkakörre - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott feltételek szerint -
a) másodállás legfeljebb a havi törvényes munkaidő egynegyedének,
b) mellékfoglalkozás pedig legfeljebb a havi törvényes munkaidő felének
megfelelő munkaidővel létesíthető.
(2) Az oktatói munkakör másodállás vagy mellékfoglalkozás keretében csak akkor tölthető be, ha ezt az alkalmazást a főállású oktatók oktatási-kutatási stb. munkaköri terhelése, valamint a dolgozók szaktudása indokolttá teszi, és az oktatási feladatok ellátása más módon (a munkaerők átcsoportosításával, jobb munkaszervezéssel, meghívott előadó óradíjas megbízásával stb.) nem oldható meg, illetve nem volna gazdaságom
(3) Az oktatói másodállásban vagy mellékfoglalkozásban történő alkalmazás feltétele meghatározott számú tanrendi óra megtartása és az oktató részvétele a munkaköréhez tartozó oktató-nevelő, illetve tudományos kutatómunkában. E rendszeres feladatok (részvétel a diplomadolgozatok előkészítésében és elbírálásában, meghatározott nevelési, illetőleg kutatási feladatok ellátása stb.) körét az oktató munkáját irányító vezető a munkaszerződésben, illetve az ahhoz tartozó munkaköri feladatjegyzékben köteles részletesen megjelölni.
(4) Felsőoktatási intézménynél másodállás vagy mellékfoglalkozás kizárólag óraadó oktatói és ahhoz kapcsolódó vizsgáztatói tevékenységre nem létesíthető. Erre a feladatra meghívott előadót munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében, óradíj, illetőleg vizsgadíj (egyéb külön előírt díj) fizetése ellenében lehet szerződtetni.
(5) Az oktatói másodállás, illetve mellékfoglalkozás keretében végzett munkát a munkaszerződésben meghatározott részmunkaidő arányában, az ellátandó munkakörre megállapítható személyi alapbérrel kell díjazni, ennek során az R. 10. §-ának (3) bekezdését nem kell alkalmazni.
11. §
A főállású dolgozó oktatói munkakört - az R. 11. §-ában foglaltaktól eltérően - másodállást és mellékfoglalkozást magában foglaló második munkaviszonyban, továbbá különböző munkáltatóknál létesített másodállásban és mellékfoglalkozásban is elláthat. Ilyen esetben a másodállásban és a mellékfoglalkozásban megállapítható munkaidő külön-külön nem haladhatja meg az oktatói munkakörre előírt havi törvényes munkaidő egynegyedét, együttvéve pedig a felét.
12. §
Az oktató engedélyhez, illetve bejelentéshez kötött másodállásának, mellékfoglalkozásának munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának (a továbbiakban együttesen: főálláson kívüli foglalkoztatásának) havi munkaideje együttvéve nem haladhatja meg a főállás havi törvényes munkaidejének a felét.
13. §
Az R. 14. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést az oktatói munkára létesített munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra nem kell alkalmazni.
14. §
Az R. 5. és 5/A. §-ában meghatározott munkáltatói jogokat a felügyeletet ellátó miniszter (az országos hatáskörű szerv vezetője) - a felsőoktatási intézmények általa vagy magasabb szerv által kinevezett dolgozói tekintetében - átruházhatja a felsőoktatási intézmény vezetőjére.
15. §
Ha az oktató másik miniszternek (másik országos hatáskörű szerv vezetőjének) a felügyelete alá tartozó munkáltató számára - engedélyezés vagy bejelentés alá eső főálláson kívüli foglalkoztatás keretében - végez munkát, az R-től és a jelen rendelettől eltérő foglalkoztatására, rendkívül indokolt esetben - az R. 18. §-ának (4) bekezdése a) pontja alapján - a felügyeletet ellátó miniszter az oktató főállása szerinti miniszterrel egyetértésben ad engedélyt.
16. §
Munkaviszonyban álló dolgozó oktatói munkát bejelentési kötelezettség nélkül - az R. 13. §-ának (3) bekezdése b) pontja alá tartozó esetben - olyan módon is elláthat, hogy a szerződési időszakra előírt óraszám havi átlagban a 16 órát nem haladja meg.
V.
Záró rendelkezések
17. §E rendelet hatálya alá tartozó főállású dolgozó kulturális tevékenységre, illetve nevelő-oktató munkára létesített főálláson kívüli foglalkoztatása tekintetében az R. 4. §-ának (1) bekezdése d) pontjában foglalt korlátozó rendelkezést nem kell
18. §
A tanácsok által fenntartott nevelési-oktatási intézmények, valamint kulturális intézmények és vállalatok tekintetében az R. 18. §-ának (4) bekezdése a) pontjában foglalt jogkört a fővárosi, megyei tanács elnöke gyakorolja.
19. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) Egyidejűleg
- a nevelő-oktató munkát végző dolgozók másodállás, mellékfoglalkozás és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásáról szóló 4/1980. (IV. 15.) OM számú rendelet,
- a főálláson kívüli foglalkoztatásról szóló 104/1976. (M. K. 7.) KM számú utasítás,
- a főálláson kívüli foglalkoztatásról szóló 104/1976. (M. K. 7.) KM számú utasítás módosítása és kiegészítése tárgyában kiadott 104/1980. (M. K. 13.) KM számú utasítás és
- az alsó- és középfokú oktatási intézmények pedagógusai és egyéb dolgozói munkabéréről szóló 6/1977. (VII. 27.) OM-MüM számú együttes rendelet 8. §-a hatályát veszti, 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az egyes munkakörökbe azt a pedagógust szabad besorolni, akit a heti kötelező óraszám ötven százalékát elérő vagy azt meghaladó mértékben foglalkoztatnak."
a 6/1977. (VII. 27.) OM-MüM számú együttes rendelet 5. §-a pedig a következők szerint módosul:
"5. § (1) Pedagógus munkakörbe besorolható a más munkáltatónál nem pedagógus munkakörben munkaviszonyban álló mérnök és orvos abban az esetben is, ha foglalkoztatása a heti kötelező óraszám ötven százalékát nem éri el.
(2) Az (1) bekezdés alapján besorolt mérnök, illetőleg orvos másodállásban ellátandó heti óraszáma a munkakörre meghatározott heti kötelező óraszám huszonöt százalékát, havi személyi alapbére pedig a munkaköri bértétel és a pótlékok huszonöt százalékát nem haladhatja meg. Ez a rendelkezés a kötelező alapbéremelést nem érinti."
Pozsgay Imre s. k.,
művelődési miniszter