adozona.hu
1/1982. (I. 1.) IpM rendelet
1/1982. (I. 1.) IpM rendelet
a munkavédelemről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munkavédelemről szóló 47/1979. (XI. 30.) MT sz. rendelet (a továbbiakban: R) 3. és 4. §-aiban foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, a Központi Statisztikai Hivatal elnökével, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökével, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetével, a Bőripari Dolgozók Szakszervezetével, az Építő-, Fa és Építőanyag...
1/1982. (I. 1.) IpM rendelet
a munkavédelemről
A munkavédelemről szóló 47/1979. (XI. 30.) MT sz. rendelet (a továbbiakban: R) 3. és 4. §-aiban foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, a Központi Statisztikai Hivatal elnökével, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökével, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetével, a Bőripari Dolgozók Szakszervezetével, az Építő-, Fa és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetével, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetével, a Nyomda-, Papíripari és Sajtó Dolgozóinak Szakszervezetével, a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetével, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetével, a Vas-, Fém és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetével, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §
E rendelet hatálya kiterjed az Ipari Minisztériumra (a továbbiakban: Minisztérium), továbbáa) azokra a gazdálkodó szervezetekre [R. .45. § (1) bekezdés b) pont], amelyek az ipari miniszter
- ágazati irányítása és felügyelete,
- ágazati irányítása illetőleg felügyelete alá tartoznak, kivéve, ha a R. 4. §-a alapján felügyeleti jogkörben kiadott jogszabály eltérően rendelkezik,
b) az ipari miniszter felügyelete alá tartozó társadalmi szervezetekre és egyesületekre,
c) az e rendelet hatálya alá tartozó szervezeteknél a R. 1. § (1) bekezdése alapján munkát végző személyekre és ideiglenesen közhasznú munkát végző személyekre (a továbbiakban: dolgozó).
(A R. 3-5. §-hoz)
2. §A Minisztérium a Szervezeti és Működési Szabályzatának megfelelően látja el a felügyelete alá tartozó gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban: vállalat) munkavédelmi tevékenységének irányítását és ellenőrzését.
3. §
(1) A megyei, fővárosi, megyei városi, városi tanács végrehajtó bizottsága ipari feladatokat ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: tanácsi szakigazgatási szerv) látja el a felügyelete alá tartozó tanácsi vállalatok munkavédelmi tevékenységének irányítását és ellenőrzését.
(2) A tanácsi szakigazgatási szerv e jogkörében
a) ellenőrzi és értékeli a munkavédelmi tevékenységet.
b) részt vesz az azonnali bejelentésre kötelezett üzemi balesetek, valamint a halálos és tömeges foglalkozási megbetegedések kivizsgálásában és gondoskodik a szükséges intézkedések megtételéről,
c) irányítja a munkavédelmi képzést és ismeretterjesztést,
d) ellenőrzi és segíti a munkakörülmények tervszerű fejlesztésével kapcsolatos tevékenységet,
e) értékeli a vezetők munkavédelmi tevékenységét,
f) gondoskodik a hatáskörébe tartozó magasabb vezető állású dolgozók és a munkavédelmi vezetők munkavédelmi vizsgáztatásáról.
4. §
A Minisztérium gondoskodik különösen
a) évente legalább egy alkalommal munkavédelmi értekezlet szervezéséről a vállalatok munkavédelmét közvetlenül irányító vezetők és a munkavédelmi vezetők, valamint a tanácsi szakigazgatási szerv vezetői részére, amelyre meghívja a vállalatok szakszervezeti bizottságának társadalmi munkavédelmi felügyelőjét, az érintett ágazati-iparági szakszervezetet, bányavállalatok esetében az Országos Bányaműszaki Felügyelőséget (a továbbiakban: OBF) is,
b) a termelőeszközök és termelési folyamatok munkavédelmi követelményeit tartalmazó ágazati szabványok kiadásáról,
c) arról, hogy a jelentős és általánosítható munkavédelmi újításokról és találmányokról a gazdálkodó szervezetek tudomást szerezzenek,
d) a munkavédelmi vezetők képzéséről és továbbképzéséről,
e) a vezetőképző és egyéb tanfolyamokon a munkavédelmi ismeretek oktatásáról,
f) a speciális, szakvizsgához kötött munkaköröket irányító vezetők képzéséről és továbbképzéséről,
g) a minisztériumi hatáskörbe tartozó magasabb vezető állású dolgozók és a munkavédelmi vezetők munkavédelmi vizsgáztatásáról,
h) a Minisztérium ágazataira jellemző súlyos balesetek és foglalkozási betegségeket előidéző ártalmak feltárásáról, megszüntetésük lehetőségeinek kidolgozásáról, valamint a kutató- és tervezőintézetek ez irányú feladatainak összehangolásáról,
i) a munkavédelmi agitációs- és propaganda tevékenység irányításáról és összehangolásáról.
5. §
A kutató- és tervezőintézetek feladata az éves és a középtávú kutatási- és fejlesztési tervekben meghatározott, a szakterületükkel összefüggő veszélyes és ártalmas termelési tényezők megszüntetésére, korszerű biztonságtechnikai, egészségvédelmi és ergonómiai megoldásokra irányuló kutató-, fejlesztő-, tervezőmunka végzése.
6. §
A vállalat minden naptári évet követően, az éves mérlegbeszámolóval egyidőben a vállalat szakszervezeti szervével egyetértésben beszámoló jelentést köteles készíteni a munkavédelmi tevékenységről, a szociális tervben foglaltak végrehajtásáról. A beszámoló jelentést az ágazati-iparági szakszervezeteknek, illetőleg a bányászat területén az OBF-nek is meg kell küldeni. A beszámoló az 1. számú melléklet szerint szöveges értékelésből és számszerű adatszolgáltatásból áll.
7. §
Ha a felügyeleti szerv, illetőleg a tanácsi szakigazgatási szerv súlyos munkavédelmi mulasztást, az üzemi balesetek, 01. a foglalkozási megbetegedések gyakoriságának tartós emelkedését, a munkakörülmények jelentős mértékű romlását állapítja meg, köteles a mulasztás körülményeit kivizsgálni és a szükséges intézkedéseket megtenni.
(A R. 13. §-hoz)
8. §A gazdálkodó szervezet vezetőjének az R. 13. §-ában meghatározott feladatokon felül gondoskodnia kell különösen:
a) a munkavédelmi szervezet létrehozásáról és hatékony működtetéséről,
b) a felügyeleti és szakszervezeti szervek munkavédelmi ellenőrzéseinek feltételeiről és a feltárt hiányosságok megszüntetéséről,
c) a Minisztérium irányelveinek felhasználásával a munkakörülmények tervszerű fejlesztéséről és rendszeres értékeléséről,
d) évente legalább egy alkalommal munkavédelmi konferencia megtartásáról a műszaki-, gazdasági- és társadalmi szervek vezetőinek, és a munkavédelmi szervezet tagjainak részvételével,
e) a beosztott vezetők munkavédelmi ellenőrzési kötelezettségeinek teljesítéséről,
f) az egyéni védőeszközök, védőfelszerelések fejlesztésének, valamint a védőital juttatásának, beszerzésének irányításáról,
g) az alkoholtól befolyásolt állapotban történő munkavégzés megakadályozása érdekében teendő intézkedésekről,
h) a dolgozók megfelelő anyagi-erkölcsi ösztönzéséről, illetőleg szükség szerinti felelősségrevonásáról,
i) a dolgozók munkavédelemmel kapcsolatos észrevételeinek legfeljebb 30 napon belül történő érdemi elbírálásáról,
j) a munkavédelmi őrmozgalom kialakításáról, működési feltételeiről, valamint tevékenysége értékeléséről,
k) az újítási feladatterv külön fejezetében a munkavédelmi találmányok és újítások ösztönzéséről és megfelelő díjazásáról.
9. §
A felügyeleti szerv, illetőleg gazdálkodó szervezet vezetője a vezető beosztású dolgozók jutalmának, nyereségprémiumának megállapításakor, a kitüntetések adományozására vonatkozó előterjesztések készítésénél, továbbá személyi minősítésénél köteles a munkavédelmi tevékenységet is figyelembe venni.
10. §
A tröszt vezetőjének az R. 13. §-ában előírt feladatok végrehajtásának ellenőrzése és minősítése mellett gondoskodnia kell különösen:
a) az irányítása alá tartozó vállalatok vezetői munkavédelmi tevékenységének - beleértve a munkakörülmények tervszerű fejlesztése érdekében tett intézkedéseket is - értékeléséről,
b) a munkavédelmi képzés, agitáció és propaganda irányításáról,
c) az egyéni védőeszközök, védőfelszerelések fejlesztésének, valamint a védőital juttatásának, beszerzésének irányításáról,
d) az azonnali bejelentési kötelezettség alá tartozó üzemi balesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálásában való részvételről.
(A R. 14. §-hoz)
11. §A Munkavédelmi Szabályzatot (a továbbiakban: MvSz) a 2. számú mellékletben foglaltak alapján kell elkészíteni.
12. §
(1) Azoknak a dolgozóknak, akiknek munkaköréhez tartozik az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, biztosítása vagy ellenőrzése, e feladatát munkaköri leírásban részletesen szabályozni kell.
(2) A munkakör változásával egyidőben - amennyiben ez a munkavédelmi feladatokat lényegesen érinti - a munkaköri leírást módosítani kell.
(3) A munkaköri leírás munkavédelmi vonatkozású részeit a munkavédelmi vezetővel egyeztetni kell.
13. §
(1) A gazdálkodó szervezetnél működő gépek, berendezések, technológiai folyamatok biztonságos kezelésére, karbantartására, irányítására a vonatkozó szabvány figyelembevételével kezelési-, technológiai-, műveleti- és karbantartási utasítást kell készíteni.
(2) A bekövetkezett változásokat az utasításokon azonnal át kell vezetni. Az utasítások naprakészségét évente legalább egy alkalommal ellenőrizni kell.
(A R. 15. §-hoz)
14. §A szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni
a) a munkavédelmi tevékenység irányításának rendszerét,
b) a munkavédelemmel kapcsolatos döntési hatásköröket az igazgatóktól a csoportvezetőkig bezárólag,
c) a funkcionális részlegek (pl. termelési, technológiai, beruházási, fejlesztési, munkaügyi stb. osztályok) munkavédelemmel kapcsolatos feladatait.
15. §
(1) A vállalatnál olyan munkavédelmi szervezetet kell létrehozni, amely alkalmas
a) vállalat keretében folyó tevékenységek folyamatos és rendszeres munkavédelmi ellenőrzésére,
b) a munkavédelmi hiányosságok feltárására és ezek megszüntetésére vonatkozó intézkedések, illetőleg javaslatok megtételére,
c) a munkavédelmi oktatás irányítására,
d) a balesetek szakszerű kivizsgálására.
(2) A munkavédelmi szervezet nagyságát (létszámát) és felépítését a vállalat tevékenységének jellege alapján, a 3. számú mellékletben foglaltak szerint kell kialakítani.
(3) A munkavédelmi feladatok zavartalan ellátásához szükséges tárgyi feltételeket a vállalatnak biztosítania kell.
16. §
(1) A nem függetlenített munkavédelmi vezetőt (előadót) egyéb munkakör ellátásával csak olyan mértékben szabad megbízni, hogy munkavédelmi feladatainak maradéktalanul eleget tudjon tenni.
(2) Teljesítménybéres, több műszakban foglalkoztatott dolgozót munkavédelmi vezetőnek (előadónak) kinevezni nem szabad.
(3) Tervező- és kutatóintézeteknél a munkavédelmi feladatok szakirányítására, a tervek- és programok ellenőrzésére munkavédelmi szakmérnököt vagy szaküzemmérnököt (mérnököket) kell kinevezni.
(4) A munkavédelmi vezető irányítását az igazgató vagy műszaki helyettese látja el, ettől a felügyeleti szerv és az ágazati-iparági szakszervezet előzetes engedélye alapján lehet eltérni.
(5) A vállalat egységeinél a munkavédelmi vezetők szakmai irányítását a vállalati munkavédelmi vezető látja el.
(6) A vállalat telephelyén kívül végzett munkavégzés esetén (szervizelés, szerelés, kivitelezés stb) - függetlenül attól, hogy az bel- vagy külföldön történik - a vállalat vezetőjének egy főt írásban meg kell bíznia a munkavédelmi feladatok ellátásával.
17. §
(1) A munkavédelmi szervezetben foglalkoztatottak szakképzettségére vonatkozó követelmények a következők:
a) trösztnél és a munkavédelmi szempontból különösen veszélyes tevékenységet folytató vállalatnál a munkavédelmi vezetőnek rendelkeznie kell a szakágazatának megfelelő felsőfokú szakirányú és felsőfokú munkavédelmi képesítéssel,
b) az egyéb vállalatoknál a munkavédelmi vezetőnek rendelkeznie kell legalább középfokú műszaki végzettséggel és legalább középfokú munkavédelmi képesítéssel,
c) a vállalati munkavédelmi szervezetbe beosztott függetlenített munkavédelmi előadónak, illetőleg a munkavédelmi feladatokat kapcsolt munkakörben ellátó munkavédelmi vezetőnek legalább alapfokú munkavédelmi képesítéssel kell rendelkeznie.
(2) A munkavédelmi képesítési fokozatok meghatározását a 4. számú melléklet tartalmazza. A munkavédelmi vezető, valamint az előadó munkaköri besorolására az ipari miniszter által kiadott külön jogszabály az irányadó.
(3) E rendelet hatályba lépése előtt kinevezett munkavédelmi vezetőnek, illetőleg a munkavédelmi szervezet tagjainak az előírt munkavédelmi képesítést 1985. december 31-ig kell megszerezni. A képesítés alóli felmentésre egyebekben a meghatározott munkakörök betöltésének képesítéshez kötéséről szóló jogszabályban foglaltak az irányadók.
(A R. 17-20. §-hoz)
18. §(1) Beruházás, rekonstrukció kivitelezését a munkavédelmi tervfejezet és tervezői nyilatkozat hiányában megkezdeni nem szabad. A munkavédelmi tervfejezetre vonatkozó előírások tartalmi és formai követelményeit az 5. számú melléklet tartalmazza.
(2) A munkavédelmi követelményeknek a tervezői munkában való érvényesítése érdekében a tervező a beruházóval (a létesítmény üzemeltetőjével) köteles megállapodni a tervezés és lebonyolítás valamennyi kérdésében.
(3) A beruházó, illetőleg fővállalkozó köteles a R. 18. §-ban előírt feladatain túlmenően gondoskodni
a) az azonos területen egyidőben dolgozó gazdálkodó szervezetek tevékenysége munkavédelmi szempontból történő összehangolásáról,
b) a beruházásban résztvevő gazdálkodó szervezeteknek az organizációs tervben meghatározott időközönként tartott koordinációs munkavédelmi ellenőrzéséről,
c) a részátadásoknál a munkavédelmi követelmények ellenőrzéséről.
(4) A beruházónak biztosítani kell, hogy üzembehelyezésre, üzemi próbára csak a munkavédelmi követelményeket kielégítő gépek, berendezések kerüljenek.
(A R. 21. §-hoz)
19. §(1) Létesítmények, berendezések, gépek használatbavételének, üzembehelyezésének, új technológiai eljárás bevezetésének feltételeit és az engedélyezési eljárást a 6. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a MvSz-ban kell szabályozni.
(2) A használatbavételi, illetőleg az üzembehelyezési engedély megadására jogosult vezetőket a gazdálkodó szervezet vezetője írásban köteles kijelölni.
(A R. 22. §-hoz)
20. §(1) A hazai gyártású termelőeszközök munkavédelmi minőségtanúsításáért a gyártó gazdálkodó szervezet a felelős.
(2) Az import termelőeszköz munkavédelmi minőségtanúsításáért az importáló külkereskedelmi tevékenységre jogosult gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: importáló) a (3)-(5) bekezdés szerint felelős.
(3) Az importáló köteles beszerezni és a belföldi megrendelő (vevő) rendelkezésére bocsátani:
a) a külföldi gyártó cég munkavédelmi tanúsítványát magyar nyelven - kivéve eltérő kikötés esetét -, ennek hiányában
b) a kijelölt hazai minősítő intézmény szakvéleményét.
(4) A külföldi cég tanúsítványának tartalmaznia kell azt, hogy az adott termelőeszköz megfelel a magyar, vagy a nemzetközi (KGST, ISO, IEC. CEN, CENELEC stb.) vagy a gyártó országbeli munkavédelmi előírásoknak.
(5) A hazai minősítő intézmény szakvéleményének meg kell felelnie a vonatkozó szabvány előírásainak.
(6) A munkavédelmi minőségtanúsítás költségei a forgalmazót, bizományosi beszerzés esetén a megbízót terhelik.
(7) A munkavédelmi minőségtanúsításra vonatkozó előírásokat a 7. számú melléklet tartalmazza.
21. §
(1) A 7. számú mellékletben meghatározott hazai gyártású termelőeszköz munkavédelmi minősíttetéséről a gyártó gazdálkodó szervezet köteles gondoskodni és költségeit viselni.
(2) Az import termelőeszköz munkavédelmi minősítését a hazai gyártásúval azonos követelmények érvényesítésével és módon - az alábbiak szerint - kell végezni:
a) Az import termelőeszköz munkavédelmi minősítéséért az importáló a felelős.
b) Az import esetén a magyar megrendelő és az importáló közötti szerződés megkötése során a megrendelő köteles arról nyilatkozni, hogy a termelőeszköz hazai munkavédelmi minősítésére kötelezett-e A megrendelő ezen túlmenően munkavédelmi (biztonsági) követelményeket (kikötéseket) támaszthat. Az importáló a nyilatkozat hiánya esetén köteles a megrendelőt ennek pótlására felszólítani.
c) Nagy értékű, vagy nagy darabszámú vagy különösen veszélyes import termelési eszközök esetében törekedni kell arra, hogy a munkavédelmi minősítést a termelőeszköz egy behozott példányán, amennyiben ez nem lehetséges a gyártó telephelyén vagy az általa megjelölt referenciahelyen végezzék, esetleg végeztessék el.
d) Minősítésre kötelezett import termelőeszköz beszerzése esetén az importáló, illetőleg a megrendelő (vevő) gazdálkodó szervezet kérésére a legnagyobb felhasználó szerint illetékes miniszter, az ágazati-iparági szakszervezettel egyetértésben felmentést adhat a minősítő vizsgálat elvégzése alól. Ennek feltétele, hogy az adott termelőeszköz minősítésére kijelölt magyar minősítő intézmény állásfoglalása szerint a külföldi gyártó vagy minősítő (vizsgáló) intézmény a behozott termelőeszköz munkavédelmi minőségét teljeskörűen a hazai vagy olyan nemzetközi (KGST, ISO, IEC, CEN, CENELEC stb.) követelmények alapján tanúsítja, amelyek nem ellentétesek a hazai előírásokkal, vagy azok alól az eltérést engedélyezték. A minősítő intézmény, amelynek véleménye alapján a miniszter a felmentést megadta, köteles az elfogadott külföldi minősítést nyilvántartani.
(3) A munkavédelmi minősítő bizonyítványt és a gépvizsgálati jegyzőkönyvet a minősítő intézmény köteles. - az ügyiratkezelés általános szabályai szerint - megőrizni és nyilvántartani.
A minősítő intézmény köteles bármely gazdálkodó szervezet rendelkezésére bocsátani a korábban végzett munkavédelmi minősítés dokumentumát - minősítő bizonyítványt, illetőleg gépvizsgálati jegyzőkönyvet - az adminisztratív költségek megtérítése ellenében.
(4) A munkavédelmi minősítésre jogosult intézményeket a 7. számú melléklet tartalmazza.
(5) A kijelölt minősítő intézmények - illetékességi körükben - kötelesek rendszeresen ellenőrizni a termelőeszközök gyártásánál, forgalomba hozatalánál, hogy
a) munkavédelmi minőségtanúsítás a tartalmi és formai követelményeknek megfelelő-e és a termelőeszközt ennek megfelelően gyártják, illetőleg forgalmazzák-e,
b) a munkavédelmi minősítésre kötelezett termelőeszközök gyártása, forgalmazása a minősítő bizonyítványban, illetőleg a gépvizsgálati jegyzőkönyvben foglaltaknak megfelelően történik-e.
(6) Ha a minősítő intézmény az ellenőrzés során minőségi hiányosságot állapít meg, köteles felhívni a gazdálkodó szervezet vezetőjét a megfelelő intézkedések megtételére. Amennyiben a felhívás nem vezet eredményre, úgy a minősítő intézmény a gazdálkodó szervezet felügyeleti szervének és az illetékes hatóságnak tesz javaslatot az intézkedésre.
(7) A minősítésre kötelezett termelőeszközök körét rendszeresen, de legalább 5 évenként felül kell vizsgálni és közzé kell tenni az Ipari Közlönyben.
(8) A gyártó kérésére meghatározott termelőeszköz minősítési kötelezettsége alól a minisztérium mentesítést adhat, ha a gyártó a termelőeszköz munkavédelmi tulajdonságait kellő módon, a minősítő intézménnyel azonos szinten vizsgálja és a munkavédelmi minőséget tanúsítja. A mentesítést csak az ágazati-iparági szakszervezet egyetértésével lehet kezdeményezni. Erről a legnagyobb felhasználó szerint illetékes minisztériumot értesíteni kell.
(9) A minősítő intézmény köteles a munkavédelmi minősítő vizsgálat eredményéről a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézetet értesíteni.
(10) A minősítés megtörténtéig a gépet csak próba vagy kísérleti jelleggel szabad üzemeltetni.
(A R. 23. §-hoz)
22. §A gazdálkodó szervezet köteles az egészséges és biztonságos, kulturált munkakörülmények kialakítására, a szociális, kulturális, üzemegészségügyi ellátás fejlesztésére a gazdasági terv szerves részeként, azzal összhangban az ágazati irányelvek figyelembevételével középtávú és éves szociális tervet készíteni.
(A R. 28. §-hoz)
23. §A gazdálkodó szervezetek hatósági felügyelet alá vont termelő eszközöket, illetőleg emelőgépeket csak abban az esetben gyárthatnak, ha a személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. Az engedély iránti kérelmet előzetesen az illetékes hatósági felügyeletnek, ennek hiányában a minisztérium illetékes főosztályának kell megküldeni. Az engedélyt a minisztérium adja meg.
(A R. 29. §-hoz)
24. §(1) A gazdálkodó szervezet vezetője gondoskodjon arról, hogy az épületek, utak, termelőeszközök stb. állagának megóvására éves karbantartási terv készüljön. A terv tartalmazza a munkabiztonsági követelmények (pl. szabványok előírásai) kielégítését célzó feladatokat is.
(2) A karbantartás elvégzését írásban bizonylatolni kell, amelyet öt évig kell megőrizni.
(3) A karbantartó szervezet vezetője köteles gondoskodni arról, hogy az írásos bizonylat tartalmazza:
- a karbantartás, (javítás) időpontját,
- az elvégzett munkák felsorolását,
- a karbantartást végzők nevét,
- az elvégzett munka megfelelő minősítésének tanúsítását.
(A R. 30. §-hoz)
25. §A magyar gazdálkodó szervezetek által külföldön, illetőleg a külföldi gazdálkodó szervezet által Magyarországon végzett tevékenység munkavédelmi követelményeit a 8. számú melléklet tartalmazza.
26. §
(1) Amennyiben valamely üzemrészben más gazdálkodó szervezet vagy a gazdálkodó szervezet más egysége dolgozóinak kell munkát végeznie (pl. kirendelés, átirányítás, másodállás, mellékfoglalkozás stb.) úgy biztosítani kell, hogy ezek a dolgozók megismerjék és megtartsák a gazdálkodó szervezetre (adott egységre) vonatkozó munkavédelmi előírásokat.
(2) A munkavégzés elölt meg kell állapodni, hogy az (1) bekezdésben előírt kötelezettséget melyik félnek kell végrehajtania.
(A R. 31. §-ához)
27. §(1) A rendkívüli körülmények között történő munkavégzés szabályait az MvSz-ben, illetőleg a mentési, riasztási stb. szabályzatokban és tervekben kell meghatározni.
(2) A termelőeszközök kísérleti, illetőleg próbaüzemeltetésének a személyi és tárgyi feltételeit az MvSz-ben kell meghatározni.
(3) Kísérleti, illetőleg próbaüzemeltetést csak írásban lehet engedélyezni. Az engedélyező csak az üzemeltetési engedély aláírására feljogosított személy lehet.
(4) Az üzembehelyezést megelőző próbaüzem időtartama a 180 próbaüzemi napot nem haladhatja meg.
(A R. 33. §-ához)
28. §(1) A gazdálkodó szervezet csak szabványosított vagy minősített és jóváhagyott egyéni védőeszközöket állíthat elő, forgalmazhat, illetőleg használhat.
(2) A 9. számú mellékletben meghatározott legfontosabb életvédelmi eszközökről pontos igényfelmérést és nyilvántartást kell készíteni.
(3) Az egyéni védőeszközök használatát a gazdálkodó szervezet rendszeresen ellenőrizze. Az ellenőrzés szabályait az MvSz tartalmazza.
(A R. 34-38. §-ához)
29. §A szakmai képesítést adó (pl. emelőgép kezelő) tanfolyamokon - az előzetesen jóváhagyott tematikában és óraszámban - a munkavédelmi ismereteket oktatni kell.
30. §
(1) A Minisztérium, illetőleg a vállalat által szervezett vezetőképző tanfolyamokon a munkavédelmi ismereteket oktatni kell.
(2) A felügyeleti szervnek és a vállalatnak gondoskodni kell a munkavédelmi szervezet tagjainak rendszeres, legalább ötévenkénti továbbképzéséről.
(3) Az újonnan belépő dolgozók részére elméleti munkavédelmi ismereteket csak az oktathat, aki legalább alapfokú munkavédelmi képesítéssel rendelkezik.
(4) Gyakorlati munkavédelmi ismereteket csak az oktathat, illetőleg ismétlődő munkavédelmi oktatást csak az tarthat, aki legalább munkavédelmi vizsgával rendelkezik vagy tanfolyamon erre jogosító bizonyítványt szerzett.
(5) Valamennyi munkavédelmi vizsgára kötelezett dolgozó - a korábbi vizsga érvényességi idejére tekintet nélkül - 1983. június 30-ig köteles a vizsgát letenni.
(6) A munkavédelmi oktatásra vonatkozó általános követelményeket a 10. számú melléklet tartalmazza.
31. §
(1) A munkavédelmi vizsgára vonatkozó általános előírásokat a 11. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az Ipari Minisztérium vizsgabizottsága előtt vizsgázók vizsgaanyagát a Minisztérium állítja össze.
(3) A vállalat vezetője az MvSz-ben határozza meg a vizsgára kötelezettek körét és a vizsga rendjét. A vizsga anyagát a vállalat munkavédelmi vezetője állítja össze.
(4) Ismételt sikertelen vizsga esetén a dolgozó a munkavédelmi vizsgához kötött munkakört nem töltheti be.
(5) A bányászatról szóló 1960. évi III. törvény hatálya alá eső bányavállalatok és bányaüzemek dolgozóinak munkavédelmi oktatására és vizsgáztatására az OBF külön rendelkezései vonatkoznak.*
(6) A vizsga letételéről igazolást kell adni és nyilvántartást kell vezetni.
(A R. 40. §-ához)
32. §A Minisztérium, a tröszt és a tanácsi szakigazgatási szerv köteles a felügyelete, illetőleg az irányítása alá tartozó gazdálkodó szervezetek munkavédelmi tevékenységét rendszeresen ellenőrizni, értékelni.
a) Átfogó munkavédelmi ellenőrzést a gazdálkodó szervezet átfogó felügyeleti ellenőrzésével összehangoltan kell elvégezni. Ennek során értékelni kell a gazdálkodó szervezet munkavédelmi állapotát, szervezettségét, a vezetők erre irányuló munkájának hatékonyságát.
b) Halálos, súlyos, tömeges baleset és foglalkozási megbetegedés, valamint ismétlődő balesetek esetén a gazdálkodó szervezet vezetőjét haladéktalanul be kell számoltatni és a szükséges intézkedések megtételére kötelezni.
c) A munkavédelmi helyzet jelentős romlása esetén célvizsgálatot kell tartani.
(A R. 41. §-ához)
33. §(1) A vállalat belső munkavédelmi ellenőrzésének rendjét a 12. számú melléklet tartalmazza.
(2) A tröszt keretében működő vállalat munkavédelmi szemléjén a tröszt illetékes vezetőjének évente legalább egy esetben részt kell vennie.
(3) A vállalat vezetőjének gondoskodnia kell rendkívüli szemle megtartásáról, ha a vállalat, illetőleg egyes egységek munkavédelmi helyzete jelentősen romlott, vagy rendkívüli esemény - tűz, robbanás, kivizsgálásra kötelezett tömeges, halálos baleset stb. - történt.
(A R. 44. §-ához)
34. §(1) A 2/1980. (VII. 31.) KSH számú rendelkezés (a továbbiakban: Rek.) alapján a statisztikai bejelentésre és nyilvántartásra kötelezett üzemi balesetek közül a gazdálkodó szervezetnek ki kell vizsgálni:
a) a dolgozót foglalkozás körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben ért üzemi balesetet,
b) a dolgozót munkába menet, illetőleg munkába jövet ért üzemi balesetet, ha a baleset a gazdálkodó szervezet saját (bérelt) járművével történt,
c) a dolgozót hazai, illetőleg külföldi kiküldetése során ért üzemi balesetet, ha annak bekövetkezése és a munkaviszonyból, illetőleg más jogviszonyból folyó kötelezettség teljesítése között az okozati összefüggés fennáll. A kiküldetés során elszenvedett úti baleset esetében a b) pont szerint kell eljárni.
d) a bedolgozót ért üzemi balesetet. A bedolgozót ért úti baleset esetén a b) pont szerint kell eljárni.
e) az oktatási intézmények, tanfolyamok tanulóit, hallgatóit a gyakorlati képzés során vagy ezzel összefüggésben ért üzemi balesetet,
f) a dolgozót munkaköri kötelezettségének megszegése során (pl. fusizás, fekete fuvar, verekedés, játék, italozás stb.) ért üzemi balesetet,
g) a dolgozót a gazdálkodó szervezet által szervezett társadalmi munka során ért üzemi balesetet.
(2) Az azonnali bejelentési kötelezettség alá eső üzemi baleseteket (Rek. 9. §) a vállalatnak a Minisztérium központi ügyeletén is be kell jelentenie. A jelentést a Rek-nek megfelelően, 24 órán belül írásban is meg kell ismételni a felügyeletet gyakorló államtitkárnak, illetőleg miniszterhelyettesnek és a Minisztérium illetékes főosztályának.** A sérült személyi adatain - családi állapot, kiskorú gyermekek száma - és az üzemi baleset körülményein túlmenően, a bejelentésnek tartalmaznia kell az eset jellegét, helyét és idejét, a sérült állapotát.
(3) Az azonnali bejelentési kötelezettség alá eső, kivizsgálásra kötelezett üzemi balesetekről a vállalat vezetője 15 napon belül köteles a felügyelő államtitkárnak, illetőleg miniszterhelyettesnek, a Minisztérium illetékes főosztályának** és az ágazati-iparági szakszervezet munkavédelmet felügyelő titkárának, vidéki vállalat esetén az illetékes Szakszervezetek Megyei Tanácsa munkavédelmet felügyelő titkárának is jelentést adni. A jelentés terjedjen ki:
a) a baleset körülményeire,
b) a balesetet előidéző ok-okozati tényezőkre,
c) a felelősség megállapítására,
d) hasonló balesetek megelőzésére tett intézkedésekre.
A jelentéshez csatolni kell az üzemi baleseti jegyzőkönyv egy példányát.
(4) A havi összesítő üzemi baleseti jelentéseket [Rek. 6. § c) pont, illetőleg 3. számú melléklet] a vállalatnak a tárgyhónapot követő 5-ig kell a Minisztériumnak és az illetékes ágazati-iparági szakszervezetnek megküldenie.
(5) A körülmények kedvező alakulása folytán személyi sérüléssel nem járó, de baleseti veszélyeztetést jelentő eseményeket (kvázi balesetek), üzemzavarokat, géptöréseket, épületek dőlését, veszélyes töltetek kiáramlását, robbanásokat, környezeti veszélyeztetéseket, tűzeseteket is olyan módon kell kivizsgálni és a megelőző intézkedéseket megtenni, kidolgozni, mint a ténylegesen bekövetkezett üzemi balesetek esetében. Az ilyen események nyilvántartására naplót kell rendszeresíteni, a vizsgálati anyagot a naplóval megegyező sorszámmal kell dokumentálni és 5 évig megőrizni.
(6) Az "Üzemi baleseti nyilvántartás" 11. számú oszlopában a "Baleset elsődleges okának csoportszámá"-t az "Üzemi baleseti jegyzőkönyv" 65-66 kódnégyzetével megegyezően kell kitölteni.
(7) A bányászati üzemekben bekövetkezett üzemi balesetek kivizsgálására és bejelentésére e rendeletben és az OBF elnöke szabályzatában*** foglalt rendelkezéseket együttesen kell alkalmazni.
Vegyes hatálybaléptető rendelkezések
35. §(1) Ez a rendelet 1982. január 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti:
- a dolgozók egészségének és testi épségének védelméről szóló 2/1989. (III. 22.) NIM számú rendelet, valamint az ezt módosító 4/1978. (V. 26.) NIM számú rendelet,
- a veszélyes berendezések karbantartásáról szóló 2/1970. (IV. 8.) NIM számú rendelet,
- az üzemi balesetek bejelentéséről, nyilvántartásáról és kivizsgálásáról szóló 4/1968. (Kip. É. 4.) KipM számú utasítás,
- a tanbányákban foglalkoztatott bányaipari tanulók balesetelhárításáról szóló 500.216/1954. (NIM. É. 9.) NIM számú utasítás,
- az üzemi balesetek bejelentéséről, nyilvántartásáról és kivizsgálásáról szóló 7/1968. (NIM. É. 7. ) NIM számú utasítás,
- a dolgozók egészsége és testi épsége védelmével kapcsolatos 68.060/1968. (KGK. IV. 30.) KGM számú utasítás,
- a 20/1969. (NIM. É. 30.) NIM számú utasítás 8. pontja egyes utasítások módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről,
- a gépek, berendezések, járművek minősítésével kapcsolatos 12/1970. (Közl. Ért. 12.) KPM-KGM számú együttes utasítás,
- géperejű targoncák üzemeltetéséről szóló 71.025/1971. (KGK. II. 20.) KGM számú utasítás,
- a dolgozók munkavédelmi és szociális helyzetének javítására vonatkozó 71.140/1971. (KGK. X. 28.) KGM számú utasítás,
- a munkavédelmi tevékenység fejlesztéséről szóló 3/1979. (Kip. É. 7.) KipM számú utasítás,
- a munkavédelmi tevékenységről szóló 104/1979. (KGK. 15.) KGM számú utasítás,
- a munkavédelmi tevékenység fejlesztéséről szóló 11/1979. (NIM. É. 21.) NIM számú utasítás,
- a biztonságtechnikai ellenőrzések vegyiparban történő megszilárdításáról szóló 13.018/1971. (NIM. É. 22.) NIM számú közlemény,
- a túlnyomással működő friss levegős készülékekről szóló 872.090/1972. (KGK. VII. 26.) KGM számú közlemény,
- az elektrostimulátor alkalmazásának megszüntetésével kapcsolatos 872.091/1972. (KGK. VII. 26.) KGM számú közlemény,
- a munkaövek kötelező vizsgálatáról szóló 873.101/1973. (KGK. VIII. 30.) KGM számú közlemény,
- a dolgozók egészsége vagy testi épsége sérelméből eredő károk megtérítéséről szóló 873.132/1973. (KGK. XII. 7.) KGM számú közlemény,
- a forgács nélküli hidegalakító munkafolyamatok balesetveszélyeinek megszüntetéséről szóló 874.132/1974. számú közlemény,
- a vegyiparban foglalkoztatott idegen vállalatok dolgozói biztonságtechnikai feltételeinek megjavításáról szóló 17.003/1975. (NIM. É. 1.) NIM számú közlemény,
- a biztonságtechnikai ellenőrzésről a vegyipari vállalatoknál a II. és III. műszakban - tárgyú NIM közlemény (NIM. É. 1977. 7.),
- a munkavédelmi tevékenység fejlesztéséről szóló 3/1979. (Kip. É. 7.) KipM számú utasítás végrehajtásáról szóló közlemény (Kip. É. 1979. 13.),
- az üzemi balesetek statisztikai bejelentésével, nyilvántartásával és kivizsgálásával kapcsolatos feladatokról szóló 378/1980. (KGK. 36.) KGM -KipM-NIM számú együttes közlemény,
- a gépek, berendezések, létesítmények használatbavételének, üzembehelyezésének munkavédelmi szempontból történő engedélyezéséről szóló 412/1980. (NIM. É. 10.) NIM számú közlemény.
(2) A munkavédelmi tevékenység irányításával kapcsolatos feladatokat (8. §). a szervezeti és működési szabályzat tartalmának munkavédelmi vonatkozásait (14. §), a munkavédelmi szervezetre vonatkozó követelményeket (15-16. §), a vezetői munkakört betöltő dolgozók és a munkavédelmi szervezet tagjai munkavédelmi oktatásának és vizsgáztatásának rendjét (30-31. §), a belső munkavédelmi ellenőrzés (33. §) és az üzemi balesetek kivizsgálásának rendjét (34. §) az ipari szövetkezetek tekintetében az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöke határozza meg.
(3) A rendelet mellékleteit az Ipari Közlönyben kell közzétenni.
(4) 1982. december 31-ig el kell készíteni, illetve ki kell egészíteni:
a) a Munkavédelmi Szabályzatot (11. §),
b) a munkaköri leírásokat (12. §),
c) a kezelési, technológiai, műveleti és karbantartási utasításokat (13. §),
d) a szervezeti és működési szabályzatot (14. §),
e) a munkavédelmi tervfejezet követelményeit tartalmazó házi szabványt (5. számú melléklet 5. pontja).
Méhes Lajos s. k.,
ipari miniszter
Lábjegyzet
Jelenleg az 5/1977. (NIM. É. 17.) OBF sz. szabályzattal módosított 1/1972. (NIM. É. 11.) OBF sz. szabályzat.
Jelenleg a Vállalatfelügyeleti Főosztály.
Jelenleg a 6/1980. (Ip. K. 1981. évi 12. sz.) OBF sz. szabályzat.
