adozona.hu
46/1985. (XII. 27.) PM-ÉVM együttes rendelet
46/1985. (XII. 27.) PM-ÉVM együttes rendelet
a lakásépítés munkáltatói támogatásáról szóló 48/1982. (X. 7.) PM-ÉVM együttes rendelet módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A lakásépítés (-vásárlás) pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló 61/1985. (XII. 27.) MT rendelet 11. § (4) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a dolgozók lakásépítésének a munkáltató szerv részéről történő fokozott támogatása érdekében az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, valamint a Termelőszövetkezetek Orszá...
46/1985. (XII. 27.) PM-ÉVM együttes rendelet
a lakásépítés munkáltatói támogatásáról szóló 48/1982. (X. 7.) PM-ÉVM együttes rendelet módosításáról
A lakásépítés (-vásárlás) pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló 61/1985. (XII. 27.) MT rendelet 11. § (4) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a dolgozók lakásépítésének a munkáltató szerv részéről történő fokozott támogatása érdekében az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendeljük:
1. §A lakásépítés munkáltatói támogatásáról szóló - a 47/1984. (XI. 28.) PM-ÉVM együttes rendelettel módosított - 48/1982. (X. 7.) PM-ÉVM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Nem lehet támogatást nyújtani - a 14. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - a hétvégi ház (nyaraló, üdülő) építéséhez."
2. §
A R. 3. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"A Szabályzatban meghatározható a kölcsöntartozásnak a szerződésben vállalt határidő előtti visszafizetése (rendkívüli törlesztése) esetén a fennálló tartozásból az adósnak adható engedmény mértéke."
3. §
A R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"8. § (1) A költségvetési rend szerint gazdálkodó szervezetek lakásépítési alapot a következő forrásokból képezhetnek:
a) a központi költségvetési fejezetek, tanácsok, a társadalmi és az érdekképviseleti szervezetek a költségvetésükből; a képzés évenkénti mértéke a szerv és a felügyelete alá tartozó összes maradványérdekeltségű költségvetési intézmény, illetőleg a tanács végrehajtó bizottsága tárgyévi engedélyezett átlaglétszáma után számítva, nem haladhatja meg dolgozónként az 1000 Ft-ot;
b) az eredményérdekeltség rendszerét alkalmazó önálló költségvetési szerv az adózott nyereségéből; ha az adózott nyereségből képzett lakásépítési alap a tárgyévi január 1-i létszámra vetítve nem éri el az 1000 Ft/fő/év összeget, akkor ilyen mértékig a költségvetési előirányzat terhére a lakásépítési alap kiegészíthető, illetőleg képezhető;
c) a tanácsi költségvetési üzemek lakásépítési alapot az érdekeltségi alapjukból képezhetnek;
d) a maradványérdekeltség rendszerét alkalmazó önálló költségvetési szervek és a tanácsok, valamint az egyesületek az őket megillető pénzmaradványaikból a tárgyévi január 1-i létszám után számítva az a) pont szerint képzett összeget dolgozónként legfeljebb további évi 1000 Ft-tal kiegészíthetik;
e) az önálló költségvetési szervek és az egyesülések lakásépítési alapja a felügyeleti szervek lakásépítési alapjából kiegészíthető.
(2) A központi költségvetési fejezetek és a tanácsok gondoskodnak lakásépítési alapjukból -legalább az utánuk képzett mértékig - az intézmények dolgozói jogos igényének kielégítéséről."
4. §
A R. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"11. § (1) A lakásépítési alap pénzeszközeit, a felhasználásra vonatkozó döntésektől kezdődően az Országos Takarékpénztár (a továbbiakban: OTP) területileg illetékes fiókjánál vezetett "lakásépítési alap számlán" kell kezelni. A számla megnyitására és vezetésére az OTP-vel bankszámla-szerződést kell kötni. A számlán kezelt összegek után az OTP évi 2% kamatot térít.
(2) A "Lakásépítési alap számla" megelőlegezésére bankhitelt nyújtani nem lehet.
(3) Ahol a R. az OTP-t említi, ott a 20. § (2) bekezdése kivételével a Takarékszövetkezetet is érteni kell."
5. §
A R. 12. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A munkáltató szerv a lakásépítési alapból:]
"a) kölcsönt nyújthat a dolgozónak - a tulajdonába kerülő lakás építéséhez, újjáépítéséhez és vásárlásához, cseréjéhez, tekintet nélkül arra, hogy a lakást kitől és milyen formában vásárolja,
- az önálló lakást eredményező emeletráépítéshez, tetőtér-beépítéshez, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő átalakításához, toldaléképítéshez, továbbá lakások műszaki megosztásához, tekintet nélkül arra, hogy a lakás tulajdonosa vagy bérlője,
- az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló 32/1969. (IX. 30.) Korm. rendelet 8. §-ának (1) bekezdésében foglalt összeg megfizetéséhez,
- a tulajdonában levő lakás esetén az egyes építési kölcsönökről szóló 49/1982. (X. 7.) PM-ÉVM együttes rendeletben szabályozott hitelcélokra."
6. §
A R. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a 12. § a következő (5) és (6) bekezdésekkel egészül ki:
"(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben arra nézve, hogy a szerződést szegő dolgozónak milyen összeget kell a munkáltató részére megtérítenie, a dolgozóval kötött szerződésben foglaltak az irányadók. Az összeg azonban nem haladhatja meg a lakásra megállapítható lakás-használatbavételi, díj háromszorosát."
"(5) Ha a munkáltató a használatbavételi engedély kiadását követő 5 éven belül nyújt a dolgozójának támogatást, lakásépítés esetén azt vagy a ténylegesen hátralevő munkák költségeire vagy a pénzintézeti kölcsöntartozás csökkentésére lehet elszámolni.
(6) Ha a munkáltató a támogatást az adásvételi szerződés megkötését követően, illetőleg építés esetén a használatbavételi engedély kiadását követő 5 éven túl nyújtja, azzal a pénzintézeti kölcsöntartozást kell csökkenteni."
7. §
A R. 14. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(... az elvégzett teljesítmény)
"b) egyéb esetekben pedig legalább az ágazati számlakeretek előírásai szerint számított tényleges közvetlen önköltség és a tárgyévet megelőző év fel nem osztott költségek arányos részének együttes összegében kell a dolgozóval elszámolni."
8. §
A R. 16. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A dolgozó a lakásépítési alapból nyújtott kölcsönt az illetékes pénzintézet útján - kamatmentesen, havi részletekben, a felek megállapodásában meghatározott - legfeljebb a hitelcélokra nyújtható állami vagy bankkölcsönre megállapítható törlesztési idő alatt köteles visszafizetni. A kölcsön összege után az illetékes pénzintézet évi 1% kezelési költséget számít fel. A kölcsöntartozás késedelmes visszafizetése esetén a kamatfizetés tekintetében a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók. A késedelmi kamat a munkáltatói lakásépítési alapot illeti meg.
(2) A dolgozó által teljesített visszafizetéseket az illetékes pénzintézet a munkáltató szerv "Lakás- építési alap számlája" javára átutalja és negyedévenként elszámolja."
9. §
Ez a rendelet 1986. január 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit - 2. § és a 6. § kivételével - a hatálybalépést követően kötött szerződésekre kell alkalmazni; egyidejűleg a R. 6. §-ának a) és b) pontjai, valamint 15. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.
Dr. Hetényi István s. k.,
pénzügyminiszter
Somogyi László s. k.,
építésügyi és városfejlesztési miniszter