adozona.hu
50/1985. (XI. 6.) MT rendelet
50/1985. (XI. 6.) MT rendelet
a kereskedelmi dolgozók leltárhiányért való anyagi felelősségéről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény 58. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Minisztertanács a Szakszervezetek Országos Tanácsának a meghallgatásával a következőket rendeli;
A rendelet hatálya a belkereskedelmi tevékenységet folytató jogi személyek (a továbbiakban: vállalat) üzletében, felvásárló tevékenységet folytató egységében, továbbá a leltárfelelősség szempontjából önállóan elszámoló egyéb árusító helyén, valamint a jövedelemérdekeltségű raktárban (tovább...
50/1985. (XI. 6.) MT rendelet
a kereskedelmi dolgozók leltárhiányért való anyagi felelősségéről
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény 58. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Minisztertanács a Szakszervezetek Országos Tanácsának a meghallgatásával a következőket rendeli;
1. §(1) A rendelet hatálya a belkereskedelmi tevékenységet folytató jogi személyek (a továbbiakban: vállalat) üzletében, felvásárló tevékenységet folytató egységében, továbbá a leltárfelelősség szempontjából önállóan elszámoló egyéb árusító helyén, valamint a jövedelemérdekeltségű raktárban (továbbiakban: üzlet) foglalkoztatott árukezeléssel, illetve megőrzéssel megbízott dolgozókra (a továbbiakban együtt: dolgozó) terjed ki.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya az élelmiszeripari ágazathoz tartozó gazdálkodó szervezetek felvásárló tevékenységet végző dolgozóira, a belkereskedelmi tevékenységet folytató vállalat önállóan elszámoló termelőegységébe beosztott dolgozókra, a szerződéses, illetve bérleti rendszerben üzemeltetett üzletekben, valamint a gyógyszertárakban és a kizárólag gyógyászati segédeszközt árusító üzletekben dolgozókra.
(3) A kiskereskedelmi és vendéglátó tevékenységet folytató vállalatok elkülönített raktárainak dolgozóira a kollektív szerződés előírhatja e rendelet alkalmazását.
2. §
(1) Leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra, kezelésre átadott és átvett dolgokban ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség (továbbiakban: forgalmazási veszteség) mértékét meghaladó hiány.
(2) Azon áruk körét, amelyek után forgalmazási veszteség az áru jellegére (méretére, őrzésének feltételére stb.) tekintettel nem számolható el, valamint a forgalmazási veszteség mértékének alsó- és felső határát - a belkereskedelmi miniszter által kiadott irányelvek figyelembevételével - a kolektív szerződésben kell meghatározni.
(3) A forgalmazási veszteségnek az üzletben elszámolható mértékét - a (2) bekezdésben megállapított határok között - az üzlet adottságainak figyelembevételével a vállalat igazgatója, elnöke (továbbiakban: igazgató) állapítja meg.
Egy leltári időszakra változó mérték is megállapítható.
(4) A leltár elszámolásakor az igazgató indokolt esetben az üzletre megállapított forgalmazási veszteség mértékét meghaladó hiányt a (2) bekezdés szerint meghatározott felső határig számolhatja el.
3. §
(1) A forgalmazási veszteség mértékét az üzlet dolgozóival a leltáridőszak előtt írásban kell közölni, s az a megváltoztatásig érvényes. A forgalmazási veszteség mértéke a leltáridőszak alatt nem változtatható meg.
(2) A forgalmazási veszteség mértékére vonatkozó írásbeli közlés elmulasztása esetén a forgalmazási veszteség mértéke a 2. § (2) bekezdése szerint meghatározott felső határ.
4. §
(1) A forgalmazási veszteség elszámolása az üzletben a leltáridőszak alatt értékesített, illetve a kiadott áruk forgalma alapján történik. A forgalmazási veszteség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni az olyan áruk forgalmát, amelyek után forgalmazási veszteség nem számolható el.
(2) Nem számolható el forgalmazási veszteség az ármegállapítási jogkörrel rendelkező, valamint az egyszerűsített jövedelemérdekeltségű üzletben.
5. §
(1) A leltárhiányt - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a könyvszerinti készlet és a leltárkészlet értékének egybevetése alapján fogyasztói áron, illetve a göngyölegnél nyilvántartási áron kell megállapítani.
(2) A leltárhiányt az üzlet készletéből leltár szerint hiányzó áru (könyvszerinti értékcsökkenés) beszerzési áron számított értékének
a) az ármegállapítási jogkörrel rendelkező jövedelemérdekeltségű kiskereskedelmi és vendég-látóipari üzletnél a megállapodásban meghatározott mértékű árréssel,
b) az egyszerűsített jövedelemérdekeltségű üzletnél a beszerzési ár meghatározott százalékával (eredménykövetelmény),
c) a nem fogyasztói áron elszámoló vendéglátó üzleteknél az árucsoportonkénti haszonkulccsal növelt összege és a leltáridőszakban elszámolt árbevétel különbsége alapján kell megállapítani. A göngyöleghiány elszámolása az (1) bekezdésben foglaltak szerint történik.
(3) A felvásárlást, valamint tárolást és a tárolt áru változatlan állapotban történő értékesítését végző, továbbá feldolgozói tevékenységet folytató üzleteket a könyvszerinti készlet és a leltárkészlet értékének vagy a mennyiségi nyilvántartás adatainak egybevetésével kell elszámoltatni. Az elszámoltatás módját az igazgató állapítja meg.
(4) A különböző időben felvett leltárak között a többlet a hiánnyal, illetve a hiány a többlettel, továbbá - az egyszerűsített jövedelemérdekeltségű üzletek kivételével - az áruhiány, illetve többlet a göngyöleg hiánnyal, illetve többlettel nem egyenlíthető ki.
6. §
(1) A leltárhiány teljes összegéért felel:
a) a szabadkasszás elszámolású üzletben az üzletvezető és helyettese,
b) az egyszerűsített jövedelemérdekeltségű üzletben a jövedelemérdekeltségű dolgozó,
c) az egyszemélyes üzlet vezetője,
d) a többszemélyes felvásárlóegység vezetője és helyettese, ha az árut, a pénzállományt és a bizonylatot ugyanazon személy kezeli,
e) az önállóan elszámoló automata kezelője,
f) a mozgóárus.
(2) A jövedelemérdekeltségű üzletben a leltárhiányért
a) a jövedelemérdekeltségű dolgozó a leltáridőszakra a személyi alapbéren felül járó jövedelmének mértékéig,
b) a jövedelemérdekeltségbe be nem vont dolgozó a leltáridőszak alatt a személyi alapbérén felül kifizetett jutalékának, prémiumának legfeljebb háromhavi átlag-összegével
felel.
(3) A szoros elszámolású üzletben a leltárhiányért
a) az üzletvezető és helyettese a leltáridőszak alatt a személyi alapbérén felül kifizetett jutalékának, prémiumának, legfeljebb hathavi,
b) a beosztott dolgozó a leltáridőszak alatt a személyi alapbérén felül kifizetett jutalékának, prémiumának, legfeljebb háromhavi átlag-összegével
felel.
(4) A kollektív szerződés előírhatja, hogy a (2)-(3) bekezdésben szabályozott felelősséggel együtt járhat az év végi részesedés csökkentése, illetve megvonása. A megtérítés és a megvont év végi részesedés összege együttesen nem haladhatja meg a leltárhiány összegét.
7. §
(1) A leltárhiányért a szabadkasszás üzletben az üzletvezető és helyettese, a szoros elszámolású üzlet dolgozói és a jövedelemérdekeltségbe be nem vont dolgozók a munkabérük arányában, a jövedelemérdekeltségű dolgozók - eltérő megállapodás hiányában - az alapbéren felüli jövedelmük arányában felelnek.
(2) A jövedelemérdekeltségbe be nem vont dolgozókkal szemben felelősség csak az esetben érvényesíthető, ha a jövedelemérdekeltségű dolgozó felelősségének mértéke a leltárhiányra nem nyújt fedezetet.
(3) A kollektív szerződés előírhatja, hogy a szoros elszámolású üzletek beosztott dolgozóival szemben felelősség csak az esetben érvényesíthető, ha az üzlet vezetőjével és helyettesével szemben alkalmazott felelősség mértéke a leltárhiányra nem nyújt fedezetet.
(4) A jövedelemérdekeltségű dolgozó alapbéren felüli jövedelmének legfeljebb 25%-a a leltárelszámolásig visszatartható. a visszatartott jövedelem a leltárhiány mértékéig nem fizethető ki.
8. §
A leltárhiányért anyagi felelősséget érvényesíteni, illetőleg az év végi részesedést megvonni csak akkor szabad, ha
a) az üzemelési idő a vezető és helyettes(ek) összesített munkaidejét nem haladja meg,
b) a dolgozót a munkakör, illetve a munkahely elfoglalásakor, illetve a felelősségi szabályok változásakor írásban tájékoztatták az anyagi felelősség formájáról, mértékéről,
c) az árut az üzlet kezelésére (értékesítésre) szabályszerűen átadták, illetve átvették,
d) a dolgozó a két egymást követő leltározás között eltelt időszaknak (leltáridőszak) legalább a felében az üzletben dolgozott, továbbá
e) a szabadkasszás és az egyszerűsített jövedelemérdekeltségű üzletben a vállalat a beosztott dolgozót az üzletvezető egyetértésével alkalmazta.
9. §
(1) A leltárhiányért anyagi felelősség - a felelős dolgozók előzetes hozzájárulásának hiányában - csak az üzlet teljes, készletének leltározása alapján állapítható meg.
(2) A vezető személyében történő változás vagy a felelősségi szabályok megváltozása esetén az üzletet leltározással kell átadni, illetve átvenni.
(3) Leltározásnál a dolgozó, illetőleg akadályoztatása esetén képviselője jelenlétének a feltételét biztosítani kell. Ha a dolgozó képviseletéről nem gondoskodik, akkor az igazgató a szakmában jártas, érdektelen képviselőt jelöl ki számára.
(4) A dolgozó a leltárfelvétel során, illetve a leltárfelvétel után a leltározással kapcsolatban észrevételt tehet.
(5) A határozat meghozatala előtt a dolgozóval a leltárelszámolást és annak eredményét ismertetni kell (egyeztetés) és a dolgozó észrevételeit meg kell hallgatni. A határozat meghozatalát nem akadályozza, ha a dolgozó az egyeztetésen az értesítés ellenére nem jelenik meg.
10. §
(1) A leltárelszámolás eredménye alapján az igazgató indokolt írásbeli határozatban kötelezi a a dolgozót a leltárhiány megtérítésére.
(2) A megtérítés és az év végi részesedés megvonása mértékének a megállapításánál figyelembe kell venni azokat a körülményeket, amelyek a dolgozó felelősségére kihatnak, így különösen azokat, amelyek az áru (készlet) megfelelő és biztonságos kezelését befolyásolhatták, továbbá a dolgozó esetleges távollétének az időtartamát. A 6. §ban meghatározott mérték a felelősség felső határa.
(3) A határozatot a leltárfelvétel befejezését követő hatvan nap alatt kell az érdekelt dolgozóval Írásban közölni. Büntetőeljárás esetén a határidő a nyomozóhatóság, illetőleg a bíróság jogerős határozatának közlését követő nappal kezdődik. A határidő lejárta után a dolgozó a leltárhiányért anyagilag nem tehető felelőssé.
(4) A határozat kézbesítésére a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5) A hiánymentesen, illetve jelentős többlet nélkül működő szoros elszámolású üzletek dolgozói jutalmazásának elveiről a kollektív szerződés rendelkezik.
11. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit az 1986. január 1. napja után kezdődő leltáridőszakokra kell alkalmazni.
(2) A leltárhiány és a leltártöbblet számviteli elszámolásának rendjét a pénzügyminiszter szabályozza.
(3) A forgalmazási veszteség mértékének a kollektív szerződésben történő szabályozásáig a forgalmazási veszteséget a 4/1968. (III. 11.) BkM rendelet 1. és 2. melléklete, illetve a 7/1985. (VIII. 15.) IpM-BkM együttes rendelettel módosított 3/1973. (V. 27.) NIM-BkM számú együttes rendelet 1. § (1) bekezdése szerint kell megállapítani.
(4) A raktári dolgozók leltárfelelősségéről szóló 18/1970. (VI. 4.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a kereskedelmi tevékenységet folytató jogi személyek jövedelemérdekeltségű raktáraiban foglalkoztatott dolgozókra, továbbá - ha a kollektív szerződés a kereskedelmi dolgozók leltárfelelősségére vonatkozó rendelkezés alkalmazását írja elő - a kiskereskedelmi és vendéglátó tevékenységet folytató jogi személyek elkülönített raktárainak dolgozóira."
(5) A kereskedelem és vendéglátás dolgozóinak leltárhiányért való anyagi felelősségéről szóló 2/1968. (I. 16.) Korm. rendelet, valamint az ezt módosító 57/1982. (X. 22.) MT rendelet 3. § (2) és (3) bekezdése, továbbá a kereskedelem és a vendéglátás dolgozóinak leltárhiányért való anyagi felelősségéről szóló 2/1968. (I. 16.) Korm. rendelet végrehajtására kiadott 4/1968. (III. 11.) BkM rendelet és az azt módosító 13/1981. (IX. 25.) BkM rendelet, a 18/1982 (X. 22.) BkM rendelet 7. § (2) bekezdése és a 4/1985. (IV. 20.) BkM rendelet 3. § (2) bekezdése, továbbá a felvásárló vállalatok és szövetkezetek dolgozóinak leltárhiányért való anyagi felelősségéről szóló 8/1969. (VI. 12.) BkM rendelet és az azt módosító 4/1970. (III. 8.) BkM rendelet és 1/1981. (I. 1.) BkM rendelet, valamint az üzemanyagtöltő-állomások tárolási és kezelési veszteségéről szóló 3/1973. (V. 27.) NIM-BkM számú együttes rendelet 1. § (2) és (3) bekezdése és 2. §-a hatályát veszti.
Lázár György s. k.,
a Minisztertanács elnöke