adozona.hu
143/1989. (XII. 22.) MT rendelet
143/1989. (XII. 22.) MT rendelet
a Foglalkoztatási Alapról és annak a kritikus körzetekben való felhasználásáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Foglalkoztatási Alapot terhelik a minisztertanácsi rendeletben, továbbá az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének rendelkezésében meghatározott a foglalkoztatást segítő, illetőleg a munkanélküliek ellátását szolgáló támogatások, költségtérítések és egyéb juttatások.
A Foglalkoztatási Alap kezeléséért az Állami Béres Munkaügyi Hivatal elnöke felel. Az Alap felhasználásának főbb arányaira éves tervet készít.
A Foglalkoztatási Alap felhasználásának éves tervét és a támogatási célok közöt...
143/1989. (XII. 22.) MT rendelet
a Foglalkoztatási Alapról és annak a kritikus körzetekben való felhasználásáról
1. §A Foglalkoztatási Alapot terhelik a minisztertanácsi rendeletben, továbbá az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének rendelkezésében meghatározott a foglalkoztatást segítő, illetőleg a munkanélküliek ellátását szolgáló támogatások, költségtérítések és egyéb juttatások.
2. §
(1) A Foglalkoztatási Alap kezeléséért az Állami Béres Munkaügyi Hivatal elnöke felel. Az Alap felhasználásának főbb arányaira éves tervet készít.
(2) A Foglalkoztatási Alap felhasználásának éves tervét és a támogatási célok közötti évközi jelentősebb átcsoportosításokat az Országos Érdekegyeztető Tanács előzetesen véleményezi.
3. §
A foglalkoztatási szempontból kritikus körzetben a Foglalkoztatási Alapból a 6-10. §-ok szerinti többlettámogatások folyósíthatók.
4. §
(1) Egy adott körzet (a helyben szokásos napi ingázási távolság által behatárolt terület) foglalkoztatási szempontból kritikus körzetnek akkor minősíthető:
a) ha ott egy éven belül legalább ezer munkahely megszűnik, és ennek következtében az érintett dolgozók 25 százaléka részére megfelelő munkahely nem biztosítható, illetőleg ha munkahelyek megszűnése következtében a munkanélküli segélyre jogosultak létszámának az aktív keresők létszámához viszonyított aránya várhatóan eléri az 5 százalékot, és
b) az Országos Érdekegyeztető Tanács által létrehozott szakértői bizottság megállapítja, hogy a 6-10. §-ban szabályozott többlettámogatások alkalmazása az érintett dolgozók munkába helyezése érdekében elkerülhetetlen.
(2) A kritikus foglalkoztatási körzetté nyilvánításról -az előzetes érdekegyeztetési tárgyalásokat követően - az Országos Érdekegyeztető Tanács határoz, egyben javaslatot tesz az 5. § (1) bekezdés szerinti összegre.
5. §
(1) A Minisztertanács dönt a kritikus foglalkoztatási körzet részére a Foglalkoztatási Alapból elkülönítendő, a többlettámogatások finanszírozására fordítható keret összegéről.
(2) A keret legcélszerűbb felhasználásának meghatározására a körzet szerint illetékes megyei (fővárosi) tanács elnöke helyi érdekegyeztető testületet hoz létre a munkáltatók és a munkavállalók helyi érdekképviseleti szerveinek, valamint a tanácsi szervek, és az ügyben érintett központi államigazgatási szervek képviselőiből.
(3) A helyi érdekegyeztető testület dönt a többlettámogatások felhasználásának részletes szabályairól. Ha az így kialakított szabályok várhatóan a 5. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi keret túllépéséhez vezetnének, akkor az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke, képviselője útján, illetve a döntést követő 15 napon belül írásban, a döntés ellen vétót emelhet.
(4) A helyi érdekegyeztető testület véleményezni jogosult valamennyi - a térséget érintő - jelentős foglalkoztatáspolitikai intézkedést, illetve a megyei (fővárosi) tanácsi szervek az ezzel kapcsolatos döntési hatáskörüket a helyi érdekegyeztető testületre átruházhatják.
6. §
(1) Többlettámogatásként
a) állami végkielégítés,
b) áttelepülési kölcsön,
c) a vállalkozóvá válást segítő juttatások,
d) korengedményes nyugdíjazás költségeinek a külön jogszabályban meghatározott mértéken felüli átvállalása,
e) a dolgozók újbóli foglalkoztatása esetén felmerülő társadalombiztosítási járulék átvállalása
folyósítható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatások kizárólag azoknak a dolgozóknak (illetőleg utánuk az őket újból foglalkoztató munkáltatóknak) folyósíthatók, akiknek munkaköre a kritikus körzetté minősítésnél figyelembe vett munkahelymegszűnések következtében szűnik meg.
(3) A többlettámogatások folyósítása az illetékes munkaerőközvetítő szerv feladata. Ennek során az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint jár el.
7. §
Állami végkielégítés
(1) Az állami végkielégítés (a továbbiakban: végkielégítés) annak, a jelenlegi munkáltatójánál legalább 10, a sugárártalomnak kitett munkakörökben dolgozók esetében 5 évet eltöltött dolgozónak fizethető, akinek munkaköre megszűnik, és a munkáltató, vagy az illetékes munkaerőközvetítő szerv nem tud részére megfelelő munkahelyet felajánlani, és öregségi, rokkantsági nyugdíjra nem jogosult.
(2) A munkahely akkor tekinthető megfelelőnek, ha
a) a jogosult képzettségi szintjének, vagy a felajánlott képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető képzettségének, vagy az általa utoljára betöltött munkakör képzettségi szintjének megfelel,
b) egészségi állapotának megfelel,
c) a várható kereset - az igénylőt esetleg megillető kereset kiegészítésekkel együtt - a korábbi átlagkeresetét eléri,
d) a munkahelyre (tömegközlekedési eszköz igénybevételével) történő oda- és visszautazás ideje a három órát nem haladja meg, illetőleg ha az három óránál több, nem haladja meg azt az időtartamot, amelyet a dolgozónak az utolsó munkahelyére való oda- és visszautazás igényelt.
(3) A végkielégítés összegét a dolgozó munkaviszonyban töltött idejétől, az ellátott munkakörtől (pl. kedvezőtlen munkakörülmények) függően, a dolgozó havi átlagkeresetének 24-szereséig terjedő összegben kell meghatározni.
(4) A végkielégítés után nyugdíjjárulékot fizetni nem kell, és az nem képezi a társadalombiztosítási ellátások, egyéb keresetarányos juttatások, valamint a térítési díjak alapját.
(5) A dolgozó az újrakezdők, pályakezdők vállalkozói kölcsöne utáni kamattámogatáson, az átképzési költségtérítésen, vagy - az elhelyezkedésének meghiúsulása esetén - a közhasznú foglalkoztatásban való részvételen kívül a Foglalkoztatási Alapból más juttatásban annyiszor három hónapig nem részesülhet, ahány havi átlagkeresetének megfelelő állami végkielégítésben részesült.
(6) Az 5/1987. (VII. 22.) IpM-EüM-PM rendelet szerinti keresetkiegészítésre jogosult dolgozó állami végkielégítésben csak akkor részesíthető, ha a kereset kiegészítésről végleg lemond.
8. §
Áttelepülési kölcsön
(1) Az áttelepülési kölcsön legfeljebb 500 ezer forintig terjedő - a munkáltatói lakástámogatáson és az általános szabályok szerint folyósítandó lakáskölcsönön felül járó - kamatmentes kölcsön, amelyet az új munkáltató lakástámogatási alapjába kell átutalni.
(2) Áttelepülési kölcsönben az a dolgozó részesíthető, akinek munkaköre megszűnik és a munkáltató, vagy az illetékes munkaerőközvetítő szerv nem tud részére megfelelő munkahelyet [7. § (2) bek.] biztosítani, továbbá 3 órás ingázási körzeten kívül munkaviszonyt, szövetkezeti tagsági viszonyt létesített és az áttelepülést vállalja.
(3) A kölcsöntámogatás igénybevételére a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
(4) A kölcsöntámogatás! az új munkáltató a lakásépítés-, vásárlás munkáltatói támogatásának szabályai szerint nyújtja azzal az eltéréssel, hogy a törlesztés megkezdésére három hónapnál hosszabb határidő nem engedélyezhető és a kölcsönt havi egyenlő részletekben legfeljebb 10 év alatt kell visszafizetni, a tartozást elengedni, vagy mérsékelni nem lehet.
(5) A dolgozó által visszafizetett összeget minden év végén a munkáltató a Foglalkoztatási Alapba átutalja.
9. §
Vállalkozóvá válást segítő juttatás
(1) A vállalkozóvá válást segítő többletjuttatásban az a dolgozó részesíthető, aki az újrakezdők, pályakezdők vállalkozói kölcsönére szerez jogosultságot. A személyenként 200 ezer Ft-ot meg nem haladó többletjuttatás általában természetbeni juttatás.
(2) A vállalkozóvá válást segítő juttatást csak a vállalkozás céljára lehet felhasználni.
(3) A vállalkozás megszűnése, átalakulása esetén az (1) bekezdés szerinti többletjuttatás visszatérítésének - a bekövetkezett értékváltozást figyelembe vevő - szabályait a megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda és az igénybevevő közötti szerződésben kell rendezni.
10. §
Egyéb támogatások
(1) A korengedményes nyugdíjazás költségei - a személyi jogosultság feltételeinek megléte esetén - a Foglalkoztatási Alap terhére külön jogszabályban meghatározott eseteken kívül és mértéken felül is átvállalhatók.
(2) A társadalombiztosítási járulék a Foglalkoztatási Alap terhére, legfeljebb 1 éves időtartamra átvállalható azon dolgozó foglalkoztatása esetén, akinek korábbi munkaviszonya a munkakörének megszűnése miatt szűnt meg, és az illetékes munkaerőközvetítő szerv nem tud részére munkahelyet biztosítani.
11. §
(1) Ez a rendelet 1990. január 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Foglalkoztatási Alap létrehozásáról és a foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíjazásról szóló 52/1987. (X. 15.) MT rendelet és az azt módosító 32/1989. (IV. 15.) MT rendelet hatályát veszti.
(2) E rendelet előírásait azok esetében lehet alkalmazni, akik munkaviszonya 1989. augusztus 31. után szűnt meg.
Németh Miklós s. k.,
a Minisztertanács elnöke