adozona.hu
5/1985. (III. 14.) MÉM rendelet
5/1985. (III. 14.) MÉM rendelet
a mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói munkaidejének és munkadíjazásának szabályozásáról szóló 25/1983. (XII. 29.) MÉM rendelet módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján - az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetével, az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetével és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem:
A mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói munkaidejének és munkadíjazásának szabályozásáról szóló 25/1983. (XII. 29.) MÉM rendel...
5/1985. (III. 14.) MÉM rendelet
a mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói munkaidejének és munkadíjazásának szabályozásáról szóló 25/1983. (XII. 29.) MÉM rendelet módosításáról
A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján - az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetével, az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetével és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem:
1. §A mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói munkaidejének és munkadíjazásának szabályozásáról szóló 25/1983. (XII. 29.) MÉM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"1. § A rendelet hatálya kiterjed:
a) a mezőgazdasági ágazatba sorolt állami vállalatra (a továbbiakban: állami gazdaság);
b) a mezőgazdasági termelőszövetkezetre, a halászati termelőszövetkezetre, a mezőgazdasági szakszövetkezetre (a továbbiakban: termelőszövetkezet);
c) a mezőgazdasági ágazatba sorolt gazdasági társulásra (a továbbiakban: gazdasági társulás);
d) a mezőgazdasági ágazatba sorolt leányvállalatra [az a)-d) alattiak együtt: mezőgazdasági nagyüzem];
e) a baromfi- és tojásfeldolgozó, bor-, tartósító-, cukoripari és mezőgazdasági kutatásfejlesztési szakágazatba sorolt vállalatokra, az Állatforgalmi és Húsipari Trösztre, a Gabona Trösztre és a Tejipari Vállalatok Trösztjére és vállalataira, valamint az élelmiszeripari ágazatba sorolt gazdasági társulásra, továbbá a 45/1984. (XI. 6.) MT rendelet mellékletében felsorolt vállalatokra (a továbbiakban: állami vállalat);
f) az erdőgazdálkodási ágazatba sorolt állami vállalatra, és gazdasági társulásra (a továbbiakban: erdőgazdaság);
g) az e) pontban felsorolt élelmiszeripari szakágazatba, valamint a hús, tej és malomipari szakágazatba, továbbá az erdőgazdálkodási ágazatba sorolt leányvállalatra (a továbbiakban: leányvállalat);
h) a mezőgazdasági nagyüzemmel, állami vállalattal, erdőgazdasággal, leányvállalattal munkaviszonyban álló vagy tagsági viszonyban álló dolgozóra (a továbbiakban: dolgozó)."
2. §
Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"3. § (1) A mezőgazdasági nagyüzemet az 1. számú mellékletben meghatározott feltélelek szerint kategóriába kell sorolni.
(2) A kategóriát az állami gazdaságban és a mezőgazdasági ágazatba tartozó leányvállalatnál az igazgató, a termelőszövetkezetben a közgyűlés (küldöttgyűlés), a gazdasági társulásban az igazgatótanács határozza meg. A kategória megállapításánál az értéksorok közül azt lehet figyelembe venni, amely a mezőgazdasági nagyüzem számára kedvezőbb. A besorolási feltételek emeléséből adódó alacsonyabb kategóriába sorolástól a besorolásra jogosult eltekinthet.
(3) A mezőgazdasági nagyüzem önálló egységei (gazdasági társaság; kerület; önelszámoló ipari, kereskedelmi vagy szolgáltató üzem stb.) az (1) bekezdés szerint külön besorolhatók úgy, hogy a "B". kategóriájú mezőgazdasági nagyüzemet kivéve a legnagyobb önálló egység kategóriája sem érheti el a nagyüzem kategóriáját. Az állami gazdasági önálló egységek besorolásához a vállalat helyi szakszervezeti szervének egyetértése szükséges.
(4) Ha az állami gazdaság, illetőleg a termelőszövetkezet szántóterületének hektáronkénti átlagos kataszteri tiszta jövedelme a 14,1 aranykorona alatt van, az állami gazdaságot az igazgató, a Mezőgadasági és Élelmezésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium), a termelőszövetkezetet a közgyűlés (küldöttgyűlés) a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya (a továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv), a megyei tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának egyetértése esetén - a "K" kategóriába sorolást kivéve - az 1. számú mellékletben foglalt feltétel szerint megállapítható kategóriánál egy kategóriával magasabbra sorolhatja.
A magasabb kategóriába sorolásnál
a) az állami gazdaságnak a MEDOSZ megyei bizottsága,
b) a termelőszövetkezetnek a termelőszövetkezetek illetékes területi szövetsége
véleményét be kell szereznie.
(5) A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) az állami gazdaságot a MEDOSZ megyei bizottságának véleménye alapján az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatallal (a továbbiakban: ÁBMH) és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, a termelőszövetkezeteket a területi szövetség és a megyei szakigazgatási szerv véleménye alapján az ÁBMH-val és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben az 1. számú mellékletben foglalt feltétel szerint megállapítható kategóriánál egy kategóriával magasabbra sorolhatja.
(6) Az állami gazdaság, illetve a termelőszövetkezetek a (4) és (5) bekezdés alapján abban az esetben sorolható egy kategóriával magasabbra, ha azt a gazdálkodás minőségi mutatói (jövedelmezőség, termelékenység stb.), illetve azok tartós javulása kellően alátámasztják, és a magasabb kategóriába sorolás az ágazaton belül kialakított arányokat nem sérti.
(7) A mezőgazdasági ágazatba sorolt gazdasági társulások közül az egyesülést az ÁBMH a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben egyedi elbírálás alapján sorolja be.
(8) Az állami vállalat, az erdőgazdaság és a leányvállalat kategóriába sorolásánál az 5/1983. (XI. 12.) ÁBMH számú rendelkezésben foglaltak az irányadók."
3. §
Az R. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A mezőgazdasági nagyüzemben a nem mezőgazdasági munkák, az állami vállalatnál, az erdőgazdaságnál, valamint a leányvállalatnál a fizikai munkák minősítésére és besorolására - az ágazati miniszter iránymutatásának (az ágazati besorolási példatárak) figyelembevételével - az 5/1983. (XI. 12.) ME rendeletben foglaltak az irányadók."
4. §
Az R. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az állami vállalat, az erdőgazdaság, valamint a leányvállalat nem fizikai dolgozói munkadíjának megállapítása során az 5/1983. (XI. 12.) ME rendeletben foglaltak az irányadók."
5. §
Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"8. § (1) A munkáltató a magasabb vezető állású és magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók (továbbiakban: magasabb vezető állású dolgozók) részére a tárgyévi nyereség vagy a tárgyévi bruttó jövedelem egy dolgozóra jutó összege után prémiumot állapíthat meg.
A prémium megállapításánál:
a) az egy dolgozóra jutó nyereség a mezőgazdasági nagyüzem, állami vállalat, illetve erdőgazdaság mérleg szerinti nyeresége és a 39/1984. (XI. 6.) PM rendelet 8. § (2) bekezdés alapján meghatározott átlagos állományi létszám hányadosa;
b) az egy dolgozóra jutó bruttó jövedelem a 45/1984. (XI. 6.) MT rendelet 9. § (2) bekezdése alapján számított bruttó jövedelem, valamint a 39/1984. (XI. 6.) PM rendelet 8. § (2) bekezdés alapján meghatározott átlagos állományi létszám hányadosa.
(2) A gazdasági társulástól, valamint a gazdasági társaság nyilvántartással megbízott vállalatától visszaosztott eredményt a prémium számítása szempontjából a társulás esetében a társulás és a tagvállalatok, gazdasági társaság esetében pedig a nyilvántartással megbízott vállalat, valamint a tagvállalatok között az igazgatótanács döntésétől függően megoszthatják.
(3) Az igazgató tanács a belső kereseti arányokra figyelemmel előírhatja a társulás magasabb vezető állású dolgozója (1) bekezdés szerint megállapítható prémiumnak felső határát.
(4) Az egy főre jutó nyereségen alapuló prémiumösszeget a következőképpen kell kiszámítani:
(5) Az egy főre jutó bruttó jövedelmen alapuló prémiumösszeget a következőképpen kell kiszámítani:
(6) A (4) bekezdés alapján 5000 Ft alatti egy főre jutó nyereség esetén, az (5) bekezdés alapján pedig 45 000 Ft alatti egy főre jutó bruttó jövedelem esetén prémium nem állapítható meg.
(7) A mezőgazdasági nagyüzem, állami vállalat, erdőgazdaság igazgatójának, illetve elnökének a (4) bekezdés vagy az (5) bekezdés szerint számított prémiuma 20%-ig megemelt összegben állapítható meg.
(8) A magasabb vezető állású dolgozó részére -az (1) bekezdésben, illetve a 9. §-ban meghatározott prémiumon felül - kiemelt vállalati, üzemi feladatok teljesítéséért az éves munkadíj 20%-ának megfelelő összegű prémiumot lehet megállapítani.
(9) Az éves prémium összegének a teljesítéssel arányos része fizethető ki, ha az (1) bekezdésben meghatározott prémiumra jogosító munkakört a szakember a tárgyévben nem folyamatosan látja el (évközi kinevezés, választás, felmentés, 30 napot meghaladó betegállomány stb.)."
6. §
Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"9. § Az ÁBMH elnöke a miniszter javaslata alapján - a nem önálló adóalany tröszti vállalat magasabb vezető állású dolgozója esetében a munkáltató - a 8. § (4), illetve (5) bekezdésében foglaltaktól eltérő prémiumfeladatot (prémiumkulcsot) állapíthat meg az 1. § c), e) és f) pontjában felsorolt vállalatok esetében, ha a nyereségérdekeltség nem vagy csak korlátozottan érvényesíthető, illetve ha a gazdálkodás hatékonyságának javítása mellett más gazdaságpolitikai célok érvényesítése az elsődleges. Az így kitűzött prémium mértékének felső határa nem haladhatja meg a magasabb vezető állású dolgozó éves alapbérének 40%-át."
7. §
Az R. 10. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"10. § (1) A prémiumfeladatot - célfeladatok esetén a prémium mértékét - a magasabb vezető állású dolgozóval a tárgyév március 31-ig írásban előre kell közölni.
(2) Az állami vállalat, erdőgazdaság esetében a féléves évközi mérlegbeszámoló adatai figyelembevételével - év közben egy alkalommal - az időarányos teljesítésnek megfelelően előleg fizethető.
(3) A prémiumfeladatok teljesítésének éves értékeléséről az évzáró mérleg letétbe helyezését követően 60 napon belül kell gondoskodna."
8. §
Az R. 11. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"11. § (1) Ha a munkáltató a magasabb vezető állású dolgozó tevékenységében a vállalat gazdálkodását érintő mulasztást, a baleseti helyzet romlásában vétkességet állapít meg, a prémiumot csökkentheti vagy megvonhatja.
(2) Veszteség vagy alaphiány esetén - amennyiben nyereségtartalékból az nem rendezhető -arra az évre. amelyben a veszteség, illetve a hiány bekövetkezett, a magasabb vezető állású dolgozót prémium és év végi részesedés nem illeti meg."
9. §
Az R. 12. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"12. § (1) A magasabb vezető állású dolgozó prémiumának forrása - eltérő rendelkezések hiányában - az érdekeltségi alap.
(2) A magasabb vezető állású dolgozó prémiumát a munkajogi, a társadalombiztosítási, valamint a térítési díjak alapjául szolgáló átlagkereset, átlagrészesedés számításánál figyelembe kell venni."
10. §
Az R. 14. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"14. § A mezőgazdasági nagyüzem, az állami vállalat, az erdőgazdaság és a leányvállalat magasabb vezető állású dolgozója a havi munkadíjon, illetőleg a 8. §-ban meghatározott prémiumon felül csak a következő díjazásban részesülhet:
a) év végi részesedés,
b) újítási díj, szolgálati találmányi, szolgálati találmánnyal kapcsolatos közreműködői díj, találmányi díj, illetve szerzői díj,
c) nyilvánosan meghirdetett pályázat díja,
d) jogszabályon alapuló kedvezmény és természetbeni juttatás,
e) a kormány- vagy miniszteri kitüntetéssel, illetőleg az ezzel egy tekintet alá eső kitüntetéssel járó jutalom,
f) a minisztérium által meghirdetett feltételek alapján elnyert címmel, kitüntetéssel járó, a miniszter által megállapított jutalom,
g) a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsában, a termelőszövetkezetek területi szövetségében és a gazdasági társulások testületi szerveiben betöltött tisztség után évi egyszeri jutalom,
h) egyéb jogszabályban meghatározott díjazás (jubileumi jutalom, tagsági pótlék stb.)."
11. §
Az R. 15. 5 (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az egyéb nem fizikai munkakörben foglalkoztatott dolgozók részére a munkáltató - a munkadíj tömeg, illetve az érdekeltségi alap terhére - a betöltött munkakörhöz igazodó olyan prémiumfeltételeket tűzhet ki, amelyek a gazdálkodás javítását segítik elő."
12. §
Az R. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"16. § A 11. § (1) bekezdés alapján történő intézkedés előtt
a) államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat
esetében az ágazati szakszervezet,
b) vállalati tanács, illetve a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) általános vezetésével működő vállalat és a gazdasági társulás esetében az ágazati szakszervezet területi szerve véleményét be kell szerezni.".
13. §
Az R. 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) a rendelet hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetekkel munkaviszonyban álló dolgozók - a termelőszövetkezettel munkaviszonyban álló dolgozók kivételével - év végi részesedésének megállapításánál a 16/1984. (XI. 5.) ÁBMH rendelkezés és a kollektív szerződés szabályai az irányadók."
14. §
Az R. 20. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A mezőgazdasági dolgozót szerszámhasználati díj illeti meg, ha munkakörébe tartozó feladatainak elvégzéséhez saját tulajdonban levő kézi szerszámot, segédeszközt használ. A szerszámhasználati díj összege havonta nem haladhatja meg a térítésben részesülő dolgozó tárgyhavi munkabérének (díjának) két százalékát, átalány esetében pedig dolgozónként a 100 Ft-ot. A szerszámhasználati díj (átalány) mértékét a kollektív szerződésben (munkaügyi szabályzatban) a szerszám, segédeszköz elhasználódási idejével arányosan kell meghatározni.".
15. §
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1985. január 1. napjától kell alkalmazni. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 13. §-a hatályát veszti.
Váncsa Jenő s. k.,
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter