adozona.hu
2/1986. (IV. 1.) KkM rendelet
2/1986. (IV. 1.) KkM rendelet
a munkavédelemről
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munkavédelemről szóló 47/1979. (XI. 30.) MT rendeletnek a 64/1980. (XII. 29.) MT sz., a 18/1984. (III. 31.) MT sz., valamint a 12/1985. (III. 14.) MT rendelettel módosított (a továbbiakban: R.) 2. §-ában kapott felhatalmazás alapján az érintett miniszterekkel, az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőséggel, valamint a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben a következőket rendelem:
A rendelet hatálya a külkereskedelmi ágazatba sorolt gazdálkodó szerve...
A rendelet hatálya a külkereskedelmi ágazatba sorolt gazdálkodó szervezetekre [R. 4. § (1) b) pont], valamint a Konjunktúra és Piackutató Intézetre, a Külkereskedelmi Oktatási és Továbbképző Központra, a Külkereskedelmi Minisztérium Gazdasági Igazgatóságára és a Datorg Rt-re (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet) terjed ki.
(1) A Külkereskedelmi Minisztérium (továbbiakban: minisztérium) a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetével közösen legalább három évenként áttekinti az ágazat munkavédelmi helyzetét, szükség szerint az érdekeltek bevonásával ágazati tanácskozásokat szervez.
(2) A minisztérium az adatgyűjtési és adatszolgáltatási rendszerében határozza meg a munkavédelmi tevékenységre, valamint a munkavédelmi tervben foglaltak végrehajtására vonatkozó beszámoló jelentés elkészítésének rendjét. A beszámoló jelentést az 1. sz. mellékletben foglaltak alapján kell elkészíteni.
(1) A munkavédelmi szabályzatot (a továbbiakban MVSZ) a gazdálkodó szervezet vezetője a szakszervezet helyi szervének egyetértésével az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség vezetője által kiadott irányelvek szerint készíti el, adja ki, illetőleg módosítja vagy kiegészíti.
(2) Az MVSZ-t legalább évenként felül kell vizsgálni és indokolt esetben módosítani kell. Ha a módosítás vagy kiegészítés eléri az eredeti MVSZ tartalmának egyharmadát, új MVSZ-t kell kiadni.
(1) A szervezeti és működési szabályzatban kell szabályozni:
a) a munkavédelmi tevékenység irányítási rendszerét és felépítését;
b) a munkavédelemmel kapcsolatos döntési hatásköröket az igazgatótól a beosztottakat közvetlenül irányító vezetőkig.
(2) A gazdálkodó szervezeteknél a munkavédelmi szervezet irányítása az igazgató vagy műszaki helyettese - ahol a szervezeti felépítés műszaki vezetőhelyettesi munkakört nem rendszeresít - a gazdasági igazgatóhelyettes vagy a kereskedelmi igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik.
(3) A munkavédelmi szervezet (vezető) feladatai:
a) a gazdálkodó szervezeteknél folyó tevékenység, a létesítmények és egyes munkahelyek, valamint a gépek és berendezések folyamatos és rendszeres ellenőrzése, hiányosságok feltárása és ezek megszüntetésére irányuló intézkedések kezdeményezése és végrehajtásának ellenőrzése,
b) közreműködés az MVSZ kidolgozásában, az egyéb belső munkavédelmi szabályozási rendszer elkészítésében,
c) részvétel a balesetek, foglalkozási megbetegedések szakszerű kivizsgálásában és a kártérítések elbírálásában,
d) munkavédelmi szemlék szervezése és azokon való részvétel,
e) a munkavédelmi oktatás és vizsgáztatás irányítása,
f) közreműködés a középtávú és éves munkavédelmi terv készítésében, a technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasítások összeállításában,
g) a gazdálkodó szervezet egységeinél a munkavédelmi előadók (megbízottak) szakmai irányítása,
h) a gazdálkodó szervezet éves munkavédelmi tevékenységéről írásos beszámoló összeállítása.
(4) A nem függetlenített munkavédelmi vezetőt egyéb munkakör ellátásával csak olyan mértékben szabad megbízni, hogy a munkavédelmi feladatainak maradéktalanul eleget tudjon tenni.
(5) A gazdálkodó szervezetnek biztosítania kell a munkavédelmi feladatok elvégzéséhez szükséges tárgyi feltételek (pl. szemléltető eszközök, oktatási segédanyagok - diafilm, oktatófilm, szakkönyvek - stb.).
5. §
A 2. számú mellékletben felsorolt gazdálkodó szervezetek munkavédelmi vezetőjének rendelkeznie kell legalább középfokú munkavédelmi képesítéssel; a beosztott munkavédelmi előadóknak, illetve a mellékletben fel nem sorolt gazdálkodó szervezetek munkavédelmi vezetőjének legalább alapfokú munkavédelmi képesítéssel kell rendelkeznie. A munkavédelmi képesítés fokozatokat a 3. számú melléklet tartalmazza.
(1) Használatbavételi, illetőleg üzembehelyezési engedély kiadására a gazdálkodó szervezet érvényes munkavédelmi vizsgával rendelkező vezetője vagy az a munkavédelmi vizsgát tett vezető jogosult, aki az üzembehelyezendő gép, létesítmény, hálózati egység, stb. közvetlen üzemeltetője felett felügyeletet gyakorol, és akit e feladat ellátásával a gazdálkodó szervezet vezetője írásban megbízott. Emelőgépre üzembehelyezési engedélyt csak az emelőgép munkavédelmi ügyintézője adhat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély kiadásával nem bízható meg:
a) a gép. berendezés, gépsor, műhely, üzem, hálózati egység üzemeltetéséért közvetlenül felelős vezető,
b) a munkavédelmi vezető és ügyintéző,
c) a gazdálkodó szervezet funkcionális feladatokat ellátó szervezeti egységeinek vezetői.
(3) A használatbavételi engedély megadását használatbavételi eljárásnak kell megelőznie. Az üzembehelyezési eljáráson az engedély kiadására jogosult vezető és a munkavédelmi vezető részvételén kívül szükség esetén biztosítani kell műszaki képzettséggel rendelkező dolgozó vagy szakértő részvételét is. A használatbavételi eljárásra meg kell hívni a szakszervezet helyi szervének társadalmi munkavédelmi ellenőrét.
(4) A használatbavételi, illetőleg üzembehelyezési engedélyben fel kell tüntetni:
a) az új létesítmény, gép, berendezés megnevezését, telepítési helyét,
b) a gép, berendezés, gépsor (berendezés)
- azonosításához szükséges adatait (gyártási, valamint leltári számát),
- minőség tanúsítását és a minősítésre kötelezett gépek, berendezések esetén minősítő bizonyítványát,
- magyar nyelvű gépkönyvét, technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasítását,
- érintésvédelmi jegyzőkönyvét és egyéb jellemzőit (zaj, világítás, klímatényezők stb.),
c) a létesítményeknél a tervező és kivitelező nyilatkozatát, hogy a munkavédelmi követelményeket a tervezés és a kivitelezés során érvényesítették és megtartották, ennek hiányában a beruházás megkezdését, kivitelezését elindítani nem szabad,
d) az eljárás során tapasztalt hiányosságokat, azok megszüntetésének határidejét és annak felelősét,
e) az engedély jellegét (próbaüzemi, ideiglenes, végleges), továbbá a próbaüzem, illetőleg az ideiglenes engedély határidejét
(1) A külföldről behozott termelőeszköz munkavédelmi minőségtanúsításáért az import tevékenységre jogosult vállalat (a továbbiakban: importáló) a (2)-(4) bekezdés szerint felelős.
(2) Az importáló köteles beszerezni és a megrendelő (vevő) rendelkezésére bocsátani:
a) a külföldi gyártó cég munkavédelmi tanúsítványát magyar nyelven (kivéve eltérő megállapodás esetét), ennek hiányában,
b) a külön jogszabályban* kijelölt minősítő intézmény szakvéleményét.
(3) A külföldi cég tanúsítványának tartalmaznia kell azt, hogy az adott termelőeszköz megfelel a magyar vagy a nemzetközi (KGST, ISO, CEN, CENELEC stb.) vagy a gyártó országbeli előírásoknak.
(4) A munkavédelmi minőségtanúsítás költségei a megrendelőt terhelik.
(5) A külkereskedelmi ágazatban munkavédelmi minősítésre jogosult szervezet a MERT Minőségellenőrző Rt.
(1) A gazdálkodó szervezet és a külföldi fél között kötött külkereskedelmi szerződés (a továbbiakban: szerződés) tartalmazza mindazokat a követelményeket és azok megvalósításának feltételeit, amelyek biztosítják az egészséges és biztonságos munkafeltételeket.
(2) Külkereskedelmi szerződés alapján külföldön munkát végző magyar gazdálkodó szervezet továbbiakban: vállalkozó) dolgozói kötelesek magukat alávetni a megrendelő államban hatályos balesetelhárító és egészségvédő (a továbbiakban: munkavédelmi) előírásoknak [1979. évi 13. törvényerejű rendelet 26. § (2) bekezdés]. Ha azonban a magyar hatályos munkavédelmi előírások a megrendelő állam szabályaihoz képest szigorúbb rendelkezéseket tartalmaznak, a vállalkozóra és a dolgozóira ezek megtartása is kötelező. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a magyar munkavédelmi szabályok az egészséget és biztonságot jobban szolgáló - a megrendelő állam viszonyai között is használható - más munkavédelmi eszközök alkalmazását írják elő.
(3) A KGST tagországok külkereskedelmi ügyletek kötésére feljogosított szervezetei közötti gép-és berendezés szállításokkal kapcsolatos szerelési munkákat, amelyeket a szállító szakemberei teljesítenek a megrendelő országában, munkavédelmi szempontból az 1973. évi 31. sz. törvényerejű rendelet 34-35. §-aiban foglaltaknak megfelelően kell elvégezni. Az ebben foglalt rendelkezésektől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek, amennyiben erről az ÁSZERF szabályai rendelkeznek.
(4) A magyar vállalkozó biztosítja - az (1)-(2) bekezdésben foglaltaknak és az előírásoknak megfelelően - a szociális feltételeket, az egészségügyi ellátást, a munkavédelmi követelményeket kielégítő intézkedéseket és feltételeket, valamint a munkavédelmi vezetőt
(1) Az MVSZ-ben kell meghatározni a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) "2" állománycsoportjai közül azokat a nem fizikai munkaköröket, amelyek nincsenek közvetlen kapcsolatban a termeléssel, és ahol az előzetes és ismétlődő munkavédelmi oktatási ismeretek elsajátítását a külön jogszabály alapján** írásbeli nyilatkozattal lehet tanúsítani.
(2) A vezetőképző és továbbképző tanfolyamokon a munkavédelmet önálló tantárgyként kell oktatni.
(3) A szakirányú képesítést nyújtó tanfolyami oktatásnál a munkavédelmi ismereteket oktatni kell.
(4) Az (1)-(2) bekezdésben felsorolt oktatási formák oktatási óráinak számát és a tananyagát az egyes tanfolyamok tematikájának jóváhagyásával egyidejűleg kell meghatározni.
(1) Az államigazgatási felügyelet alatt álló gazdálkodó szervezetek vezetője, a munkavédelmi tevékenységet közvetlenül irányító helyettese, valamint a munkavédelmi vezető a Külkereskedelmi Oktatási és Továbbképző Központ útján létrehozott vizsgabizottság előtt adnak számot a munkavédelmi felkészültségükről.
(2) A gazdálkodó szervezet vezetőjének a nem munkavédelmet irányító helyettesei írásbeli nyilatkozatot tesznek arról, hogy a minisztérium által rendelkezésükre bocsátott vizsgakövetelményeket tartalmazó munkavédelmi ismeretanyagot elsajátították.
(3) A vizsgázónak a vizsgát megelőzően 60 nappal, egyénileg írásban kell jelentkezni a Külkereskedelmi Minisztérium Oktatási és Továbbképző Központjánál megjelölve a munkahelyét, munkakörét. A vizsgázót a vizsgát megelőzően legalább 30 nappal írásban kell értesíteni annak helyéről, időpontjáról, és meg kell küldeni a vizsgával kapcsolatos tájékoztatót, valamint a vizsgadíj befizetéséhez szükséges csekket.
(4) A vizsgabizottság elnökből és két tagból áll. A vizsgabizottság elnöke az ágazat munkavédelmi vezetője, tagjai a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete és az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség képviselője.
(5) A vizsgabizottsági tagok vizsgadíjának megállapításánál a vonatkozó jogszabályban** a középfokú tanfolyamra megállapított díjtételeket kell alkalmazni.
11. §
Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a 15/1981. (KkÉ. 15.) KkM utasítás, valamint a KkM Személyzeti és Munkaügyi Főosztálya vezetőjének a 122/1981., 123/1981., 124/1981., 125/1981., 126/1981., 128/1981. számú egyedi utasításai.
- a baleseti helyzet alakulását, a balesetet előidéző okok és körülmények ismertetését,
- a munkavédelmi terv előirányzatoktól történt jelentős eltérés indokait,
- a munkakörülmények javítására tett jelentősebb intézkedéseket,
- a beszámolási időszakban történt hatósági vizsgálatok rendszeresen ismétlődő megállapításait.
A beszámolóban ki kell térni minden olyan eseményre, körülményre, intézkedésre, amely a gazdálkodó szervezet (szervezetek) munkavédelmi tevékenységének megítéléséhez, továbbá az esetleges központi intézkedések megtételéhez szükséges.
2. A munkavédelmi tervek végrehajtásáról szóló számszaki jelentést az 54001/1985. (OMvF elrendelési nyomtatványon kell megküldeni.
3. Az 1-2. pontban előírt szöveges és számszaki beszámolót, illetve tervet a tárgyévet követő március 15-ig kell a KkM Vállalatgazdálkodási és Ellenőrzési Főosztályának megküldeni.
2. sz. melléklet a 2/1986. (IV. 1.) KkM rendelethez A külkereskedelmi ágazatba sorolt alábbi gazdálkodó szervek munkavédelmi vezetőinek kell legalább középfokú munkavédelmi képesítéssel rendelkeznie:
HUNGEXPO Magyar Külkereskedelmi Vásár és Propaganda Iroda
INTERAG Rt.
MASPED Magyar Általános Szállítmányozási Vállalat
MEDIMPEX Gyógyszerkülkereskedelmi Közös Vállalat
MERT Minőség Ellenőrző Rt.
MOGÜRT Gépjármű Külkereskedelmi Vállalat
3. sz. melléklet a 2/1986. (IV. 1.) KkM rendelethez Munkavédelmi képesítési fokozatok:
1. Alapfokú munkavédelmi képesítésnek minősül:
- a felsőfokú oktatási intézményben szerzett alapvégzettség, ha az oktatás során külön vizsgatantárgyként oktatták a munkavédelmi ismereteket,
- a minisztérium által szervezett és vizsgához kötött tanfolyam sikeres elvégzése.
2. Középfokú és felsőfokú munkavédelmi képesítésre a 37/1982. (VIII. 25.) MT rendeletben foglaltak az irányadók.
a) Középfokú munkavédelmi képesítésnek minősül
- a munkavédelmi technikus minősítő vizsga.
b) Felsőfokú munkavédelmi képesítésnek minősül
- a Felsőfokú Munkavédelmi Tanfolyam sikeres elvégzése,
- a munkavédelmi szakmérnöki vagy üzemmérnöki képesítés,
- a Felsőfokú Munkavédelmi Képesítő Tagozat sikeres elvégzése.