adozona.hu
4/1986. (III. 9.) MÉM rendelet
4/1986. (III. 9.) MÉM rendelet
a munkavédelemről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munkavédelemről szóló, a 64/1980. (XII. 29.) MT, a 18/1984. (III. 31.) MT, valamint a 12/1985. (III. 14.) MT rendelettel módosított 47/1979. (XI. 30.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével, az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség vezetőjével, a Központi Statisztikai Hivatal elnökével, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökével, a Termelőszövetkeztek Országos Tanácsával, az...
4/1986. (III. 9.) MÉM rendelet
a munkavédelemről
A munkavédelemről szóló, a 64/1980. (XII. 29.) MT, a 18/1984. (III. 31.) MT, valamint a 12/1985. (III. 14.) MT rendelettel módosított 47/1979. (XI. 30.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével, az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség vezetőjével, a Központi Statisztikai Hivatal elnökével, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökével, a Termelőszövetkeztek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, valamint az érdekelt ágazati szakszervezetekkel egyetértésben - az alábbiakat rendelem;
(R. 1. §-ához)
1. §A rendelet hatálya kiterjed:
a) a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumra, (a továbbiakban: minisztérium)
b) a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ágazati irányítása alá tartozó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekre [R. 45. § (1) bekezdés b) pont] és az egyesületekre (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), valamint
c) a minisztériumnál és a gazdálkodó szervezetnél az R. 1. §-ának (1) bekezdése alapján munkát végző személyekre.
(R. 2. §-ához)
2. §(1) Az ágazati tevékenységre jellemző súlyos baleseteket és foglalkozási betegséget előidéző ártalmak feltárása, megszüntetésük lehetőségeinek kidolgozása, valamint a kutató- és tervezőintézetek ez irányú feladatainak összehangolása a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Munkaszervezési és Munkavédelmi Intézetének (a továbbiakban: GATE MMI) a feladata.
(2) A GATE MMI évente tájékoztatást ad a minisztérium részére az éves és középtávú munkavédelmi kutatás helyzetéről.
3. §
(1) A minisztérium az adatgyűjtési és adatszolgáltatási rendszerében határozza meg:
a) a munkavédelmi tevékenységre, valamint a munkavédelmi tervben foglaltak végrehajtására vonatkozó beszámoló jelentés elkészítésének, továbbá
b) az üzemi balesetekre vonatkozó adatszolgáltatásnak a rendjét.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti beszámoló jelentést az 1. számú mellékletben foglaltak alapján kell elkészíteni.
4. §
(1) A minisztérium szükség szerint, de legalább három évente munkavédelmi értekezletet szervez a gazdálkodó szervezetek munkavédelmet közvetlenül irányító (gazdasági) vezetői és a munkavédelmi vezetők, valamint a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv) részére.
(2) A megyei szakigazgatási szerv:
a) évente tájékoztatást ad a minisztérium részére a megye területén működő vállalati tanács, illetőleg a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) által irányított vállalatoknál és a mezőgazdasági szövetkezeteknél (a továbbiakban: megyei gazdálkodó szervezetek) a munkavédelem területén szerzett tapasztalatairól.
b) szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal munkavédelmi értekezletet szervez a megyei gazdálkodó szervezeteknek a munkavédelmet közvetlenül irányító gazdasági vezetői és a munkavédelmi vezetői részére.
c) a külön jogszabályban1 foglaltaknak megfelelően szervezi az államigazgatási felügyelet alá tartozó tanácsi gazdálkodó szervezetek esetében a munkavédelmi vizsgáztatást.
(R. 13. §-ához)
5. §A gazdálkodó szervezet vezetőjének az R. 13. §-ában foglaltakon túlmenően gondoskodnia kell:
a) a munkavédelmi újítások, találmányok ösztönzéséről;
b) a munkavédelem társadalmi bázisának (pl. munkavédelmi őrszolgálat, munkavédelmi bizottság stb) kialakításáról, működési feltételeiről, valamint a tevékenységük értékeléséről;
c) a vezető beosztású dolgozók jutalmának, prémiumának megállapításánál, a kitüntetések adományozására vonatkozó előterjesztések készítésénél a munkavédelem fejlesztése érdekében kifejtett tevékenység figyelembevételéről.
6. §
A tröszt vezetőjének a tröszti vállalatoknál gondoskodnia kell:
a) a vezetők munkavédelmi tevékenységének - ideértve a munkakörülmények tervszerű fejlesztése érdekében tett intézkedéseket is - értékeléséről;
b) az azonnali bejelentési kötelezettség alá tartozó üzemi balesetek kivizsgálásában való részvételről;
c) a vállalat munkavédelmi vezetői részére szükség szerint, de legalább három évente munkavédelmi továbbképzés szervezéséről;
d) a 3. §-ban meghatározott összesített beszámoló jelentés elkészítéséről.
(R. 14. §-ához)
7. §A munkafolyamatokra vonatkozó technológiai, műveleti, kezelési utasítások körét a tevékenység jellegének (balesetveszélyességének, egészségkárosító hatásának) figyelembevételével a gazdálkodó szervezet saját hatáskörében határozza meg, a vonatkozó állami szabvány2 előírásainak megfelelően.
(R. 15. §-ához)
8. §(1) A gazdálkodó szervezetnél olyan munkavédelmi szervezetet kell létrehozni, amely alkalmas:
a) a gazdálkodó szervezet keretében folyó tevékenységek folyamatos, rendszeres és hatékony munkavédelmi ellenőrzésére, a munkavédelmi szemlékkel kapcsolatos feladatok (szervezés stb.) ellátására;
b) a munkavédelmi hiányosságok feltárására, ezek megszüntetésére vonatkozó, valamint a hasonló jellegű balesetek megelőzésével kapcsolatos javaslatok, intézkedések megtételére;
c) a munkavédelmi oktatás, nevelés irányítására és ellenőrzésére;
d) a balesetek szakszerű kivizsgálására;
e) a munkavédelmi minőségtanúsítással és a minősítéssel összefüggő feladatok ellátására;
f) a munkavédelem fejlesztése, valamint a létesítés és ezek tervezésének a koordinálására.
g) a munkavédelmi szabályzat, (a továbbiakban: MvSz), illetve a munkavédelemmel kapcsolatos más belső szabályzatok elkészítésében való közreműködésre;
h) a dolgozók szakszerű egyéni védelmének megszervezésével kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) A munkavédelmi feladatok zavartalan ellátásának tárgyi feltételeiről (elhelyezés, szakirodalom, a helyszíneléshez szükséges eszközök stb.) a gazdálkodó szervezetnek kell gondoskodnia.
(3) A munkavédelmi szervezet, illetve a munkavédelmi vezető irányítását a mezőgazdasági szövetkezetek esetében az elnök vagy a termelés elsőszámú irányítója, illetve a műszaki feladatokat végző elnökhelyettes látja el.
9. §
(1) A munkavédelmi vezetőnek:
a) felsőfokú munkavédelmi szakképesítéssel, vagy
b) középfokú munkavédelmi szakképesítéssel és 3 év szakmai vagy munkavédelmi gyakorlattal kell rendelkeznie.
(2) Munkavédelmi főelőadó, előadó vagy kapcsolt munkakörben foglalkoztatott munkavédelmi megbízott (ügyintéző) csak olyan személy lehet, aki legalább a munkahely munkatevékenységének megfelelő középfokú szakképzettséggel vagy érettségivel és szakmunkásbizonyítvánnyal, továbbá legalább alapfokú munkavédelmi képesítéssel rendelkezik. A képesítési fokozatokat a 2. számú melléklet tartalmazza.
(3) A képesítés alóli felmentésre egyebekben a meghatározott munkakörök betöltésének képesítéshez kötéséről szóló jogszabályban3 foglaltak az irányadók.
(4) A munkavédelmi vezetőt, illetve megbízottat egyéb (tűz- és környezetvédelmi, energetikusi stb.) munkakör ellátásával csak olyan mértékben szabad megbízni, hogy munkavédelmi feladatainak maradéktalanul eleget tudjon tenni.
(5) A teljesítménybéres vagy több műszakban foglalkoztatott dolgozót munkavédelmi megbízottként alkalmazni nem szabad.
(R. 19-21. §-aihoz)
10. §(1) A munkavédelmi tervfejezetet a 3. számú mellékletben foglaltak szerint kell elkészíteni.
(2) Létesítmények, berendezések, gépek használatbavételének, üzembehelyezésének, új technológiai eljárás bevezetésének feltételeit és eljárási kérdéseit a 4. számú melléklet alapján az MvSz-ben kel] meghatározni.
(3) A gépek, berendezések, létesítmények kísérleti, illetve próbaüzemeltetésének feltételeit az 5. számú mellékletben foglaltak alapján az MvSz-ben kell meghatározni. A kísérleti, illetve próbaüzemeltetést az üzembehelyezési engedély adására jogosult személynek írásban kell engedélyeznie.
(R. 22. §-ához)
11. §(1) Munkavédelmi minősítésre:
a) a MÉM Műszaki Intézet a mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdészeti és faipari,
b) az Erdészeti Tudományos Intézet az erdészeti és faipari,
c) a GATE MMI a mezőgazdasági, élelmiszeripari és faipari,
d) az Országos Húsipari Kutató Intézet a hús-és baromfiipari,
e) az AGROBER Élelmiszergazdasági Tervező-és Beruházási Iroda élelmiszeripari gépek tekintetében jogosult.
(R. 24. §-ához)
12. §A minisztérium a munkakörülmények szakszerű műszeres mérésének elvégzésére - a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézet útján -felkészítő tanfolyamokat szervez.
(R. 34-38. §-aihoz)
13. §(1) A minisztérium irányítása alá tartozó valamennyi középfokú nevelési-oktatási intézmény, valamint felsőfokúoktatási intézmény nappali, esti és levelező tagozatán, és a szakmai képesítést (emelőgépkezelő, erdészeti motorfűrész kezelő, traktorvezető, növényvédőszer- és méregraktárkezelő stb.) adó tanfolyamokon a minisztérium által előzetesen jóváhagyott tematikában és óraszámban munkavédelmi ismereteket oktatni kell, és abból vizsgát kell tenni.
(2) Az egyes szaktantárgyak oktatása keretében megfelelő mértékben kell foglalkozni a szakterület munkavédelmi vonatkozású ismereteivel is.
(3) A munkavédelmi oktatással kapcsolatos feladatok összehangolása a GATE MMI feladata.
(4) Az általános munkavédelmi ismeretek elméleti oktatójának a felsőfokú oktatási intézményekben felsőfokú, a középfokú oktatási intézményekben középfokú munkavédelmi szakképesítéssel, a termelési gyakorlatok munkavédelmi ismereteit oktató személynek pedig legalább alapfokú munkavédelmi szakképesítéssel kell rendelkeznie.
14. §
A MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézet által
- a gazdálkodó szervezet vezetője és helyettesei,
- a munkavédelmi vezető és a munkavédelmi szervezet tagjai,
- a munkavédelmi feladatokat is ellátó funkcionális szervezeti egységnek (pl. termelési, technológiai, beruházási, fejlesztési, üzemviteli, anyaggazdálkodási) vezetői,
- a műszaki tervezők, beruházók,
- a munkavédelmi oktatást végzők,
részére szervezett 60 óránál hosszabb időtartamú továbbképző tanfolyamok hallgatóit, a minisztérium által előzetesen jóváhagyott óraszámban munkavédelmi továbbképzésben is kell részesíteni.
15. §
(1) A nem fizikai munkakörben foglalkoztatott dolgozók - a veszélyes és ártalmas termelési térben4 dolgozó személyek és a munkájukat közvetlenül irányító vezetők kivételével - az előzetes és ismétlődő munkavédelmi oktatásban való részvételi kötelezettségüknek a tananyag elsajátítására vonatkozó írásbeli nyilatkozattal tehetnek eleget.
(2) Az MvSz-ben kell meghatározni az (1) bekezdésben megjelölt munkaköröket, valamint a külön jogszabályban5 foglaltak szerint az írásbeli nyilatkozattétel rendjét.
(3) A veszélyes és ártalmas termelési térben dolgozó, nem fizikai foglalkozású személyeknek, és a munkájukat közvetlenül irányító vezetőknek a gazdálkodó szervezet által szervezett vizsgabizottság előtt kell munkavédelmi vizsgát tenniük.
16. §
(1) A minisztérium államigazgatási felügyelete alá tartozó gazdálkodó szervezetek részére a minisztérium által szervezett munkavédelmi vizsgák előkészítésével kapcsolatos feladatokat a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézet látja el.
(2) A vizsgabizottság elnöke a minisztérium munkavédelmi feladatokat ellátó részlegének vezetője, vagy megbízottja, tagjai: az érdekelt ágazati szakszervezeti szerv képviselője, és az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség képviselője.
(3) A vizsgázónak - a külön jogszabályban5 foglaltak szerint - írásban kell jelentkeznie a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézetnél.
17. §
(1) Munkavédelmi vizsgakötelezettségüknek a minisztérium által összeállított és a vizsgázók rendelkezésére bocsátott munkavédelmi ismeretanyag elsajátítását tanúsító írásbeli nyilatkozat formájában tehetnek eleget:
a) a gazdálkodó szervezetek magasabb vezető állású dolgozója kivéve, ha a munkavédelem irányítását ellátja;
b) a gazdálkodó szervezetek vezetőhelyettesei, a műszaki és a munkavédelem irányítását ellátó helyettesek kivételével.
(2) Az írásbeli nyilatkozatot a munkavédelmi szabályok módosulása, illetve a munkakör változása miatt meg kell ismételni. Az írásbeli nyilatkozatot a dolgozó személyi anyagában kell elhelyezni.
18. §
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti - a 36-41. §-ok, valamint a 10. számú melléklet kivételével - a 12/1981. (VII. 17.) MÉM rendelet.
Váncsa Jenő s. k.,
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter
1. sz. melléklet a 4/1986. (III. 9.) MÉM rendelethez
A munkavédelmi tevékenységről és a munkavédelmi terv végrehajtásáról szóló szöveges és számszaki beszámoló tartalma
1. A szöveges beszámoló jelentést úgy kell összeállítani, hogy az magában foglalja- a baleseti helyzet alakulását, a balesetet előidéző okok és körülmények ismertetését,
- a munkavédelmi terv előirányzataitól történt jelentős eltérés indokait,
- a munkakörülmények javítására tett jelentősebb intézkedéseket,
- a beszámolási időszakban történt hatósági vizsgálatok rendszeresen ismétlődő megállapításait,
- a tröszti vállalatoknál tett munkavédelmi intézkedéseket (a rendelet 6. §-a).
A beszámolóban ki kell térni minden olyan eseményre, körülményre, intézkedésre, amely a gazdálkodó szervezet munkavédelmi tevékenységének megítéléséhez, továbbá az esetleges központi intézkedések megtételéhez szükséges.
2. A munkavédelmi tervek végrehajtásáról szóló számszaki jelentést a következő táblázat szerint kell elkészíteni. A jelentést a MÉM STAGEK részére kell megküldeni a minisztérium adatgyűjtési és adatszolgáltatási rendszerében foglaltak szerint.
2. számú melléklet a 4/1986. (III. 9.) MÉM rendelethez Munkavédelmi képesítési fokozatok Alapfokú munkavédelmi képesítésnek minősül:
a) a felsőfokú oktatási intézményben szerzett alapvégzettség, ha az oktatás során külön vizsgatantárgyként oktatták a munkavédelmi ismereteket,
b) a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézet által szervezett legalább 120 órás időtartamú munkavédelmi tanfolyam elvégzése, ha azt eredményes vizsga követte,
c) a SZOT Központi Iskolája keretében szervezett 3 hónapos munkavédelmi tanfolyam elvégzése.
A középfokú és a felsőfokú munkavédelmi szakképesítést a külön jogszabályban6 foglaltak szerint kell meghatározni.
Felsőfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezik az is, aki sikeresen elvégezte a Felsőfokú Munkavédelmi Tanfolyamot.
A munkavédelmi vezető, valamint a munkavédelmi szervezet tagjai besorolására az 5/1983. (XI. 12.) ME rendelet, illetve az 5/1985. (III. 14.) MÉM rendelettel módosított 25/1983. (XII. 29.) MÉM rendeletben foglaltak az irányadók.
3. számú melléklet a 4/1986. (III. 9.) MÉM rendelethez A LÉTESÍTÉSSEL KAPCSOLATOS MUNKAVÉDELMI TERVFEJEZET TARTALMI KÖRE 1. Munkavédelmi tervfejezetet kell készíteni minden olyan tervdokumentációhoz, mely:
- a munkahely R. 45. § (1) bek. C) pont,
- a termelőeszköz R. 45. § (1) bek. d) pont létrehozására irányuló terveket tartalmazza.
2. A munkavédelmi tervfejezetnek különösen a következőkre kell kiterjednie:
a) a nehéz fizikai munka csökkentésére (az anyagmozgatás, szállítás, raktározás stb. gépesítésére);
b) a veszélyes és ártalmas termelési tényezők, így különösen:
- a megengedett határérték feletti zajszintnek,
- a nem megfelelő légállapotoknak,
- a megengedett koncentráció feletti légszenynyezésnek,
- a követelményeknek nem megfelelő világításnak,
- a biológiai ártalmaknak (patogén mikro- és makro organizmusok stb.),
- az egyéb helyi sajátosságoknak megfelelő fizikai (káros rezgések, sugárzások, túlnyomások stb.), és pszichofiziológiai (idegi terhelés, monotonitás, kedvezőtlen testhelyzet stb.) tényezők káros hatásainak
a megszüntetésére.
c) a biztonságos gépállapotok megteremtésére, így különösen:
- az érintésvédelmi követelmények,
- a szükséges védőberendezések, burkolatok,
- az indokolt biztonságtechnikai műszerezettség,
- a megfelelő kiszolgáló és kezelő helyek,
- az előírt feliratok és jelölések,
- a karbantartási követelmények
és más, a technológiai és műszaki üzembiztonság (indíthatóság, leállíthatóság, reteszelési feltételek, tömítettség stb.) miatt szükséges feltételek biztosítására;
d) az emberközpontú munkafeltételek kialakítására (az ergonómiai, a szervezőmunka és a munkavédelmi követelmények érvényesítésére),
e) a szükséges egyéni védőeszközök meghatározására,
f) a szociális és egészségügyi ellátás feltételeinek kialakítására,
g) egyéb - a vállalati szabványban stb. foglalt - munkavédelmi követelmények érvényesítésére.
A munkavédelmi tervfejezetben a tervdokumentáció jellegétől függően kell a felsoroltak közül az érintett témákat részletesen kidolgozni, ismertetve a vonatkozó előírásokat, az ártalom jellemző adatait, a választott megoldást, annak indoklását és a tervben foglaltak megvalósítása után várható és biztosítható eredményeket. A tervdokumentáció jellege a fentiekben felsoroltakon túli munkavédelmi követelmények részletes kidolgozását is indokolhatja. Ugyanakkor kerülni kell - a fentieken túl - az indokolatlan részletezést, a részletek megismétlését.
A szakaszos tervszolgáltatás esetén, továbbá ha a technológiai tervezést, az épületek és az egyéb létesítmények tervezését más-más tervező intézet végzi, illetőleg ha a tervező intézeten belül külön szakági tervezők készítik, akkor a tervdokumentáció részeihez is kell munkavédelmi tervfejezetet készíteni.
A termelőeszköz terveihez csatolt munkavédelmi tervfejezet helyettesíthető az MSZ 63/2 és MSZ 33/3 számú szabvány szerinti a munkavédelmi minőségtanusításra és minősítésre vonatkozó okmányokkal.
3. A tervek munkavédelmi alkalmasságának feltételeit már a tervezői szerződés megkötésénél biztosítani kell az R. 18. § (1) bekezdésében foglalt előírások teljesítésének megkövetelésével.
- A tervezői szerződés létrejötte, illetve a saját kezdeményezésre folytatott tervezésnél annak megkezdése után a tervek munkavédelmi bírálatát és ellenőrzését már az alapkoncepció kialakításánál meg kell kezdeni.
A tervbírálatokról készített okmányokban a munkavédelmi kérdésekről, a választott megoldások indoklásáról, az ezekhez tartozó észrevételekről és a hozott döntésről jegyzőkönyvet kell készíteni.
- A vitás kérdésekben a területileg illetékes munkavédelmi felügyelőséggel történő konzultáció alapján kell dönteni.
- A tervek elkészítése után tartott zárókonzultáción ismételten értékelni kell a tervek munkavédelmi alkalmasságát is. A zárókonzultációra a tervező köteles - az R. 18. § (2) bekezdés értelmében - a beruházót, illetve az üzemeltetőt is meghívni.
- A tervek munkavédelmi megfelelőségét a a tervezői nyilatkozat szavatolja. Ennek helyességéért a tervező a felelős.
E felelősségben azonban a tervezés munkájában közreműködő minden szerv (beruházó, tervező, kivitelező, üzemeltető) és személy munkaterülete és felelősségi köre mértékéig egyénileg is osztozik, azaz az általa végzett munkáért személyes felelősséggel tartozik.
4. A tervező szervezet vezetője köteles gondoskodni a tervek munkavédelmi alkalmasságát is biztosító szervezeti, személyi és működési feltételek megteremtéséről.
A tervezők munkaköri feladatainak elhatárolását, a munkájukhoz szükséges információs és konzultációs lehetőségeket, munkavédelmi felkészítésüket és továbbképzésüket, továbbá a tervek munkavédelmi követelményeinek biztosítására és azok ellenőrzésére vonatkozó helyi előírásokat az R. 11., 15., 37., 39., §-aiban foglaltak szerint köteles kiadni és a végrehajtást megszervezni. E tevékenység elősegítésére az R. 15. §-ában meghatározott munkavédelmi szervezetet kell létrehozni.
5. A jelen melléklet figyelembevételével a tervező szervezetek vállalati szabványaiban kell meghatározni a munkavédelmi tervfejezet tartalmi és alaki követelményeit.
4. számú melléklet a 4/1986. (III. 9.) MÉM rendelethez A GÉPEK, BERENDEZÉSEK, LÉTESÍTMÉNYEK HASZNÁLATBAVÉTELÉNEK, ILLETŐLEG ÜZEMBEHELYEZÉSÉNEK RENDJE. 1. A használatbavételi, illetőleg az üzembehelyezési engedély kiadására munkavédelmi szempontból - az alábbi feltételek együttes megléte esetén - az a vezető jogosult,
- aki munkavédelmi vizsgát tett (R. 37. §),
- aki az üzembehelyezendő gép, létesítmény stb. közvetlen üzemeltetője felett felügyeletet gyakorol,
- akit a gazdálkodó szervezet vezetője a feladat ellátásával írásban (munkaköri leírásban, MvSz-ben, utasításban, külön leiratban stb.) megbízott.
a) Egyes gép, berendezés, készülék üzembehelyezési engedélyének kiadásával a termelőegység felett közvetlen felügyeletet gyakorló üzemvezető (telepvezető, főágazatvezető stb.) bízható meg. Kivételt képeznek az 1/1978. (I. 28.) KGM - KPM -
ÉVM számú együttes rendelet hatálya alá tartozó emelőgépek. Ezekre az engedélyt az emelőgép ügyintéző adja ki.
b) Gépsor (komplex technológiai sor stb.) üzembehelyezési engedélyének kiadásával a termelőegység felett felügyeletet gyakorló üzemegység (gyáregység-) vezető, ennek hiányában a gazdálkodó szervezet műszaki főmérnöke (igazgatóhelyettese, elnöke vagy a termelés első számú irányítója) bízható meg.
c) Gyár, gyáregység, üzem, üzemegység, műhely használatbavételi engedélyének kiadásával a gazdálkodó szervezet műszaki (termelési) igazgatóhelyettese (elnöke vagy a termelés első számú irányítója) bízható meg.
Az engedély megadására jogosult vezető a használatbavételt, illetőleg az üzembehelyezési eljáráson vegyen részt.
2. Az engedély kiadásával nem bízhatók meg:
- a gép, berendezés, gépsor, műhely, üzem, üzemeltetéséért közvetlenül felelős vezetők,
- a munkavédelmi vezető és munkatársai,
- a funkcionális egységek (beruházási, fejlesztési, munkaügyi, szociális főosztályok, csoportok stb.) vezetői.
Az engedély kiadását megelőzően azonban a felsorolt vezetők véleményét ki kell kérni.
3. A kiskereskedelemben is forgalmazott gépeken (pl. háztartási és barkácsgépek, híradástechnikai eszközök), valamint a forgalmi rendszámmal ellátott járműveken nem kell elvégezni a külön üzembehelyezési eljárást.
4. Az üzembehelyezésnél végzendő vizsgálatok alaki és tartalmi követelményeit az MSZ 63/4. számú szabvány tartalmazza.
5. A mellékletben foglaltak nem érintik az egyes szakhatóságok (Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség, Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikái Felügyelet stb.) használatbavételi, üzembehelyezési jogkörét. [Lásd: a 3/1979. (NIM É. 17.) OBF számú és a 4/1979. (NIM É. 23.) OBF számú szabályzatot.]
5. számú melléklet a 4/1986. (III. 9.) MÉM rendelethez GÉPEK, BERENDEZÉSEK, LÉTESÍTMÉNYEK KÍSÉRLETI-, ILLETVE PRÓBAÜZEMELTETÉSÉNEK LEGFONTOSABMNKAVÉDELMI FELTÉTELEI. A gépet, berendezést, létesítményt üzemeltetni bármely időszakban csak az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményei között szabad. A kísérleti- vagy próbaüzemeltetés feltételei a következők:
Tárgyi feltételek:
- kezelési utasítás,
- megfelelő munkahelyi körülmények (zárt üzem esetén),
- gép, berendezés, létesítmény megfelelő műszaki állapota,
- a szükséges védőfelszerelések és egyéni védőeszközök megléte.
Személyi feltételek:
- a gép, berendezés, létesítmény üzemeltetéséhez szükséges, nemben, korban, szakképzettségben, létszámban és munkaköri (szakmai) alkalmassági orvosi vizsgálati eredmény alapján megfelelő, illetve elegendő személy,
- a kísérleti- vagy próbaüzemeltetésben résztvevő személy vagy személyek munkavédelmi oktatása, jelenléte,
- megfelelő karbantartók,
- megfelelően képzett elsősegélynyújtó jelenléte.
Szervezési feltétel:
- a munkák oly módon történő megszervezése, hogy a kísérleti vagy próbaüzemeltetés kijelölt körzetében - az ott folyó munkavégzés során -
illetéktelen személyek ne tartózkodjanak.
Lábjegyzet
1 9/1985. (VII. 20.) ME rendelet.
2 MSZ 14399.
3 Az 5/1979. (IV. 6.) MÉM, a 8/1981. (V. 28.) MÉM, a 23/1982. (XI. 16.) MÉM, valamint a 9/1985. (V. 23.) MÉM rendelettel módosított 31/1977. (IX. 22.) MÉM rendelet.
4 MSZ KGST 1084
5 9/1985. (VII. 20.) ME rendelet
6 37/1982. (VIII. 25.) MT
