30/1989. (IV. 15.) MT rendelet

egyes vállalatok 1989. évi bérkedvezményéről

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény 32. § (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:
Az anyagi érdekeltségi rendszer egyes kérdéseiről szóló 84/1988. (XII. 15.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (1) és (3) bekezdésének alkalmazásánál
a R. hatálya alá tartozó adóalanyok közül a Mellékletben felsoroltak a mérleg szerinti bérköltség bázisának 3,0 százalékával,
az egyes helyi tömegközlekedési munkaköri pótlékok...

30/1989. (IV. 15.) MT rendelet
egyes vállalatok 1989. évi bérkedvezményéről
A vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény 32. § (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:
1. §
(1) Az anyagi érdekeltségi rendszer egyes kérdéseiről szóló 84/1988. (XII. 15.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (1) és (3) bekezdésének alkalmazásánál
a) a R. hatálya alá tartozó adóalanyok közül a Mellékletben felsoroltak a mérleg szerinti bérköltség bázisának 3,0 százalékával,
b) az egyes helyi tömegközlekedési munkaköri pótlékokról szóló 29/1989. (IV. 15.) MT rendelet (a továbbiakban: RR.) 1. § (1)-(2) bekezdésében megjelölt vállalat a (2) bekezdésben meghatározott összeggel csökkentheti - legfeljebb 0-ig - a R. 3. § (1) bekezdésében meghatározott tárgyévi bérköltség-növekményt.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában hivatkozott összeg megállapításánál a RR. 1. § (1)-(2) bekezdése alapján a dolgozónak 1989. évben járó munkaköri pótlék - RR. 1. § (1)-(2) bekezdése szerinti - minimális összegét csökkenteni kell azzal az összeggel, amely az adott dolgozót a kollektív szerződés 1988. évi szabályai értelmében munkaköri pótlékként 1989. évben megillette volna. A dolgozónként, így kiszámított különbözetet összegezni kell.
(3) Nem csökkenthető a mérleg szerinti bérköltség tárgyévi százalékos növekedése a R. 3. § (2) bekezdésében meghatározott feltétel teljesülésének vizsgálatánál.
2. §
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit az 1989. évi elszámolás során kell alkalmazni.
Németh Miklós s. k.,
a Minisztertanács elnöke
Melléklet a 30/1989. (IV. 15.) MT rendelethez Az 1. § (1) bekezdésének a) pontjában hivatkozott adóalanyok a következők:
a) a R. 5. § (1) bekezdésében meghatározott agrár vállalat,
b) az 1989. évben hatályos ágazati osztályozási rendszer szerint
- a sütő- és tésztaipar (1916),
- az élelmiszer-kiskereskedelem (5141), és
- a vegyes tevékenységű kiskereskedelem (5146) szakágazatba sorolt adóalany,
c) a Magyar Államvasutak,
d) az az adóalany, amelynél a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény 13. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott közszolgáltató tevékenységekből származó árbevétel legalább 50%-a az adóalany ösz-szes árbevételének. Az árbevétel a vállalkozási tevékenység általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékéinek pénzben kifejezett összege, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval, az eladott áruk beszerzési értékével, valamint az alvállalkozói teljesítményekkel.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.