adozona.hu
10/1987. (VII. 24.) MÉM rendelet
10/1987. (VII. 24.) MÉM rendelet
a mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói munkaidejének és munkadíjazásának szabályozásáról szóló 25/1983. (XII. 29.) MÉM rendelet módosításáról
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói munkaidejének és munkadíjazásának szabályozásáról szóló, az 5/1985. (III. 14.) MÉM számú, az 5/1986. (IV. 1.) MÉM, a 14 1986. (VIII. 26.) MÉM és a 16/1986. (X. 30.) MÉM rendelettel módosított 25/1983. (XII. 29.) MÉM rendeletet (a továbbiakban: R.) az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetével és a Termelőszövetkezet...
A R. 1. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"c) a baromfi- és tojásfeldolgozó, a bor, a tartósító-, a cukoripari, a húsipari, valamint a mezőgazdasági kutatási-fejlesztési szakágazatba sorolt állami vállalatra, gazdasági társulásra és leányvállalatra, továbbá a Gabona Trösztre, a Tejipari Vállalatok Trösztjére és a Húsipari Központra (a továbbiakban: állami vállalat)".
2. §
A R. 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A mezőgazdasági nagyüzemek dolgozóit szerszámhasználati díj illeti meg, ha munkakörébe tartozó feladatainak elvégzéséhez saját tulajdonban levő kézi szerszámot, segédeszközt használ. A szerszámhasználati díj összege havonta nem haladhatja meg a térítésben részesülő dolgozó tárgyhavi munkabérének (díjának) két százalékát, átalány esetében pedig dolgozónként a 200 Ft-ot. A szerszámhasználati díj (átalány) mértékét a kollektív szerződésben (munkaügyi szabályzatban) a szerszám, segédeszköz elhasználódási idejével arányosan kell meghatározni."
3. §
A R. 4., 5. és 6. számú mellékleteinek helyébe e rendelet mellékletei lépnek.
4. §
(1) Ez a rendelet 1988. január 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a R. 5. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti.
(2) A rendelet 4. és 6. számú melléklet "a" jelű sorában előírt alsó bérhatárok alkalmazása 1990. december 31-től, a mellékletek "b" jelű sorában előírt alsó bérhatárok alkalmazása termelőszövetkezeti tagok esetében 1988. december 31-től, a munkaviszonyban álló dolgozóknál pedig 1988. január 1-jétől kötelező, addig a kihirdetéskor érvényes általános bérpótlékkal növelt alsó bérhatárok az irányadók. A szakirányú egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkező ügyintézők személyi alapbérének megállapításánál 1989. szeptember 1. napjától a 6. számú mellékletben foglalt bértáblázatok "a" jelű sorában előírt alsó bérhatár alkalmazása kötelező.
A csoportvezetők munkadíját az ügyintézői munkadíjtétel 10%-kal felemelt alsó és felső bérhatára között lehet megállapítani. Az ügyintézők munkadíját a képesítési fokozat és a szakmai gyakorlati idő függvényében előírt munkadíjtételek alapján kell megállapítani.
Képesítési fokozat
- Az I. fokozatba kell besorolni azokat az ügyintézőket, akik a II., III., IV. fokozatra előírt besorolási feltételekkel nem rendelkeznek, s 1984. január 1-jét megelőzően besorolásuk e képzettségi fokozat alapján történt. (1984. január 1-jét követően megfelelő iskolai végzettség és képesítés nélkül ügyintézői besorolás nem lehetséges.)
- A II. fokozatba kell besorolni azokat az ügyintézőket, akik a munkakör betöltéséhez szükséges technikusi oklevéllel vagy képesítést nyújtó szakközépiskolai végzettséggel (képesítő vizsgával) rendelkeznek. Ide kell besorolni továbbá azokat, akik szakmunkás bizonyítvánnyal vagy képesítést nem nyújtó középiskolai végzettséggel, illetőleg nem a munkakör betöltéséhez szükséges technikumi, szakközépiskolai végzettséggel és -az itt felsorolt összes esetben - a munkakör betöltéséhez szükséges jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt középfokú szakvizsgával rendelkeznek.
- A III. fokozatba kell besorolni azokat az ügyintézőket, akik felsőfokú technikumi vagy nem a munkakör betöltéséhez szükséges egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkeznek, továbbá a technikusi oklevéllel vagy középiskolai végzettséggel és - mindkét esetben - jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt, a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú szakvizsgával rendelkeznek. Az oklevéllel nem, de nem a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú oktatási intézményben lefolytatott tanulmányok elvégzését igazoló végbizonyítvánnyal (ún. absolutoriummal) rendelkező dolgozót egy fokozattal alacsonyabban kell besorolni.
- A IV. fokozatba kell besorolni a munkakör betöltéséhez szükséges egyetemi, főiskolai oklevéllel, illetve a munkakörre előírt képesítést nem nyújtó egyetemi, főiskolai oklevéllel és jogszabályban vagy a kollektív szerződésben előírt, a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú szakvizsgával rendelkező ügyintézőket. Az oklevéllel nem, de a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok elvégzését igazoló végbizonyítvánnyal (ún. absolutóriummal) rendelkező dolgozót egy fokozattal alacsonyabban kell besorolni.
- Főmunkatársként sorolhatók be a vállalat műszaki-gazdasági fejlődése szempontjából kiemelt tevékenységet végző, a természettudományi, műszaki tudományi, orvostudományi, agrártudományi vagy társadalomtudományi területeken jelentős eredményeket elért, ezeken a területeken egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező kutató, fejlesztő szakemberek, akik a gazdaságos gyártmány- és gyártásfejlesztés területein kiemelkedő alkotó tevékenységet folytatnak.
Ide sorolhatók be továbbá a vállalat műszaki-gazdasági fejlődése szempontjából kiemelkedő eredményeket elért egyetemi, főiskolai végzettségű szakemberek (pl. a műszaki-technológiai fejlesztés területén kiemelkedő eredményt elért konstruktőr, technológus, tervező-fejlesztő, a vállalat gazdasági eredményeit, piacpolitikáját tevékenységével jelentősen javító marketing szakember, közgazda, jogtanácsos, s más hasonló dolgozó).
Ide sorolhatók be továbbá azok az egyetemi, főiskolai végzettségű számítástechnikai munkatársak is, akik a számítógépek, számítógépes feldolgozási rendszerek fejlesztésében, alkalmazásában magas színvonalon, nagy önállósággal látják el feladataikat.
Ide kell besorolni - iskolai végzettségtől függetlenül - az 1934. január 1. előtt műszaki-gazdasági tanácsadó kategóriába sorolt dolgozókat. A nem szakirányú egyetemi-főiskolai végzettséggel rendelkező, valamint egyetemi-főiskolai végzettséggel nem rendelkező dolgozók alapbérét azonban a 6. sz. melléklet "B" jelű táblázata (Ügyintézők) III/5. bércsoportjában szereplő bértételek figyelembevételével kell megállapítani.
Szakvizsgaként az olyan tanfolyam végbizonyítványát lehet elismerni, amelyet országos hatáskörű szerv állított ki. Ilyen jellegű középfokú tanfolyamok pl. alapfokú statisztikai, alapfokú tervgazdasági és beruházási, képesített könyvelői, középfokú munkaügyi, középfokú műszaki ellenőri, szabványügyintézői, szabványszerkesztői, középfokú iparjogvédelmi, számítógépkezelői, ügyvitelszervezői stb. tanfolyam.
Felsőfokú tanfolyamnak minősülnek a következők: felsőfokú államháztartási, felsőfokú mérlegképes könyvelői, okleveles árszakértői, raktározási szaktanfolyam, felsőfokú munkaügyi, szabványkiadvány szerkesztői, szabványmódosítási vezetői, rendszerszervezői, programszervezői, folyamatszervezői, számítógép-műszaki, közép- és felsőfokú tervgazdasági és beruházási, közép- és felsőfokú statisztikai, okleveles könyvvizsgálói, felsőfokú munkavédelmi, felsőfokú társadalombiztosítási, képesített fővállalkozó, felsőfokú iparjogvédelmi, számítógép-programozói, okleveles ügyvitelszervezői, ügyvitelgépesítés-szervezői tanfolyam.
A szakképesítési fokozat megállapításánál csak azokat a szakvizsgákat lehet figyelembe venni, amelyek esetében azok elvégzését külön jogszabály, munkaügyi szabályzat vagy kollektív szerződés a munkakör betöltésének feltételeként írja elő.
Szakmai gyakorlati idő
Szakmai gyakorlati időként lehet figyelembe venni az azonos, illetőleg hasonló jellegű munkakörben eltöltött munkaviszony, illetőleg termelőszövetkezeti tagsági viszony időtartamát.
Képesítési fokozatok
- Az I. képesítési fokozatba kell besorolni az ügyviteli foglalkozásúakat, akiknek a II. fokozatba sorolás feltételei nem állnak fenn.
- A II. képesítési fokozatba kell besorolni azokat az ügyviteli foglalkozásúakat, akik tevékenységük során - munkaidejük legalább 50%-ában - ügyintézői vagy ahhoz közelálló feladatokat látnak el, és középiskolai végzettséggel rendelkeznek (pl. összetettebb feladatokat ellátó könyvelők, teljesítménybéres bérszámfejtők).
3. számú melléklet a 10/1987. (XII. 24.) MÉM rendelethez 6. számú melléklet a 25/1983. (XII. 29.) MÉM rendelethez