adozona.hu
191/I/2006. AB elnöki végzés
191/I/2006. AB elnöki végzés
alkotmányjogi panaszról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság elnöke alkotmányjogi panasz elbírálására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az indítványt elutasítom.
Az indítványozó bírósághoz fordult, kérve a nyugdíjazásáról szóló közigazgatási határozat felülvizsgálatát. A munkaügyi bíróság helybenhagyta a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság határozatát, ezt követően az indítványozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság hatályában fenntartotta a munkaügyi bíróság ítél...
191/I/2006. AB elnöki végzés
alkotmányjogi panaszról
Az Alkotmánybíróság elnöke alkotmányjogi panasz elbírálására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következővégzést:
Az indítványt elutasítom.Indokolás
I.
Az indítványozó bírósághoz fordult, kérve a nyugdíjazásáról szóló közigazgatási határozat felülvizsgálatát. A munkaügyi bíróság helybenhagyta a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság határozatát, ezt követően az indítványozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság hatályában fenntartotta a munkaügyi bíróság ítéletét és kötelezte az indítványozót a pernyertes fél költségeinek a megtérítésére. Az indítványozó a Legfelsőbb Bíróság ítélete ellen irányuló alkotmányjogi panaszt terjesztett elő. Az indítványozó álláspontja szerint a polgári perrendtartásról szóló 1953. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) azon rendelkezése, amely kimondj a, hogy a felülvizsgálati eljárás során a Legfelsőbb Bíróság az általános szabályok alkalmazásával jár el, illetve az ennek folytán kiszabott perköltségre vonatkozó szabályok alkalmazása az ő egyedi ügyében alkotmányellenes volt. Erre tekintettel az indítványozó - kifejezetten csak - a sérelmezett törvényi rendelkezések alkalmazásának kizárását kérte egyedi ügyében, és nem azok megsemmisítését. Továbbá, az indítványozó álláspontja szerint a Pp. egésze sérti a törvény előtti egyenlőséget [Alkotmány 57. § (1) bekezdése] és a védelemhez való jogot [Alkotmány 57. § (3) bekezdése]. Az indítványozó úgy véli, hogy a Pp. egésze ellentétes a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi törvény (a továbbiakban: Fot.) előírásaival. Az indítványozó szerint a normakollízió egyben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet is magában foglal. Az indítványozó szerint azért is mulasztásban van a jogalkotó, mert "nem rendelkezett a Legfelsőbb Bíróság, mint elsőfokú bíróság által jogellenesen kiszabott perköltség és pénzbírság (vagy valami) ellen a jogorvoslatról". Az indítványozó azt is sérelmezte, hogy az ítélőtábla és a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásban kötelező a jogi képviselet, ez szerinte sérti az emberi méltóságot [Alkotmány 54. § (1) bekezdés] és a jogképességet [Alkotmány 56. §]. Végezetül az indítványozó szerint a nyugdíjügyében eljáró közigazgatási szervek és a bíróságok eljárása diszkriminatív és megalázó volt.II.
Az indítvány nyilvánvalóan alaptalan.Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. §-a szerint az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az indítványozó azonban nem az ügyében alkalmazott jogszabályoknak, hanem magának a bírósági eljárásnak az alkotmányellenessége megállapítását, és a sérelmezett jogszabályok alkalmazásának kizárását kérte. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata az, hogy az alkotmányjogi panaszok esetében csak azt vizsgálja, hogy a konkrét ügyben alkalmazandó jogszabály sérti-e az Alkotmány valamely rendelkezését. A jogszabály bírói alkalmazásának vizsgálatára és a bírói döntés felülvizsgálatára azonban az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre. [78/D/1993. AB végzés, ABH 1994, 904.; 1313/D/1993. AB végzés, ABH 1994, 935.; 277/D/1995. AB határozat, ABH 2001, 780, 788-790.]
Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.; a továbbiakban: Ügyrend) 21. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság eljárására vonatkozó indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia és meg kell jelölnie a kérelem alapjául szolgáló okot [Abtv. 22. § (2) bekezdés]. A (2) bekezdése szerint pedig az (1) bekezdésnek megfelelően az indítványnak tartalmaznia kell a vizsgálandó jogszabály megjelölése mellett az Alkotmánynak azokat a rendelkezéseit, amelyeket - az indítványozó állítása szerint - a hivatkozott jogszabályok megsértenek, valamint az Abtv.-nek és egyéb törvényeknek azokat a rendelkezéseit, amelyekből az indítványozó jogosultsága és az Alkotmánybíróság hatásköre megállapítható.
Az Alkotmánybíróság már több határozatában kifejtette: az Abtv. 22. § (2) bekezdése értelmében az indítványban meg kell jelölni a kérelem alapjául szolgáló okot. Nem elegendő tehát az Alkotmány egyes rendelkezéseire hivatkozni: az indítványban meg kell indokolni, hogy az Alkotmány egyes felhívott rendelkezéseit a felülvizsgálni kért jogszabály miért és mennyiben sérti [654/H/1999. AB végzés, ABH 2001, 1645.; 472/B/2000. AB végzés, ABH 2001, 1655.; 494/B/2002. AB végzés, ABH 2002, 1783.].
Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az Abtv. alapján a szabályozás hiánya miatti, azaz mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés megállapítására irányuló indítvány alkotmányjogi panaszként való előterjesztése az Abtv-ből nem vezethető le. (1044/B/1997. AB határozat, ABH 2004, 1160, 1176.; 986/B/1999. AB határozat, ABH 2005, 889, 900.)
Az indítványozó alkotmányjogi panasz keretében kérte alkotmánysértő jogalkotói mulasztás megállapítását, hatályos jogszabály alkalmazási tilalmának önálló - megsemmisítés nélküli -kimondását, a közigazgatási és bírósági eljárás alkotmányellenességének megállapítását, valamint jogszabályi rendelkezések megsemmisítését - anélkül, hogy indokolta volna az alkotmányellenesség mibenlétét. A fentebb idézett alkotmánybírósági határozatok alapján az indítványozó kérelmei részben nem tartoznak az Alkotmánybíróság hatáskörébe, részben pedig nem alkalmasak az érdemi alkotmánybírósági eljárás lefolytatására.
A fentiekre tekintettel az indítványt az Abtv. 23. § (1) bekezdése alapján-mint nyilvánvalóan alaptalant - elutasítom.
Budapest, 2007. december 20.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke