adozona.hu
207300/1947. XIII. a. PM rendelet
207300/1947. XIII. a. PM rendelet
a dohányjövedék munkáslétszámába tartozó alkalmazottak szolgálati szabályzata tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jelen szabályzat a dohányjövedék bármely szervénél (dohánybeváltó hivatal, dohánygyár, dohányáruraktár stb.) szolgálatot teljesítő valamennyi dohányjövedéki munkáslétszámbeli alkalmazottra vonatkozik.
A dohányjövedék munkáslétszámába tartoznak: az állandó (rendszeresített és nem rendszeresitett munkahelyeken foglalkoztatott) munkáslétszámbeli alkalmazottak és az időszaki munkások.
A szolgálati jogviszony feltételeit a jelen szolgálati szabályzat tartalmazza. A szabályzat főbb rendelkezése...
207300/1947. XIII. a. PM rendelet
a dohányjövedék munkáslétszámába tartozó alkalmazottak szolgálati szabályzata tárgyában
I.
Általános szabályok
1. §A jelen szabályzat a dohányjövedék bármely szervénél (dohánybeváltó hivatal, dohánygyár, dohányáruraktár stb.) szolgálatot teljesítő valamennyi dohányjövedéki munkáslétszámbeli alkalmazottra vonatkozik.
2. §
(1) A dohányjövedék munkáslétszámába tartoznak: az állandó (rendszeresített és nem rendszeresitett munkahelyeken foglalkoztatott) munkáslétszámbeli alkalmazottak és az időszaki munkások.
(2) A szolgálati jogviszony feltételeit a jelen szolgálati szabályzat tartalmazza. A szabályzat főbb rendelkezéseit a felvétel alkalmával az alkalmazandó személy előtt ismertetni kell. Ezek tudomásulvételét az alkalmazott két tanu előtt aláirt nyilatkozatával tartozik elismerni.
3. §
(1) A dohányjövedék munkáslétszámába alkalmazottként csak az vehető fel, aki
a) a fennálló jogszabályok értelmében Magyarország területén munkavállalásra jogosult;
b) büntetlen és feddhetetlen előéletű;
c) egészséges és munkaképes;
d) politikai szempontból kifogás alá nem esik;
e) legalább 18. életévét betöltötte, és ha férfi, 45. életévét, ha nő, 40. életévét meg nem haladta.
(2) Abban az esetben, ha folyamodó az a)-d) pontokban előirt követelményeknek egyébkent megfelel, részére az e) pontban megszabott korhatár alól a pénzügyminiszter kivételes esetben felmentést adhat.
4. §
A 3. § ban megállapított feltételek fennforgását az illetékes dohányjövedéki szerv vezetőjéhez benyújtandó és általa az alkalmaztatás ideje alatt megőrzendő, alábbi iratokkal kell igazolni:
a) a munkavállalásra való jogosultságot az iparhatóság által kiállított munkakönyvvel, illetőleg az ezt helyettesítő ideiglenes igazolvánnyal ;
b) a büntetlen és feddhetetlen előéletet, valamint a politikai megbízhatóságot hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal ;
c) az egészségi állapotot és munkaképességet az illetékes dohányjövedéki szerv dohányjövedéki betegségi biztosító intézeti orvosa által kiállított - szükség esetén hatósági orvosi - bizonyítvánnyal.
5. §
(1) Az állandó munkáslétszámbeli alkalmazottak felvételéről az érdekelt dohányjövedéki szerv vezetőjének - a helyi üzemi bizottság, valamint a Dohányjövedéki Alkalmazottak Országos Szabadszakszervezete helyi csoportja meghallgatásával tett- javaslata alapján a fennálló törvényes rendelkezéseknek megfelelően, a dohányjövedéki központi igazgatóság dönt.
(2) Az időszaki munkást az illető dohány jövedéki szerv vezetője - a helyi üzemi bizottság és a Dohányjövedéki Alkalmazottak Országos Szabadszakszervezete helyi csoportjának meghallgatásával - saját hatáskörében veszi fel.
6. §
(1) Az állandó munkáslétszámbeli alkalmazottat egyévi próbaidőre ideiglenes minőségben kell felvenni.
(2) Az egyévi próbaidő eltelte után az alkalmazottat, ha az az előírt követelményeknek minden tekintetben megfelel, véglegesíteni kell. A véglegesítést a törzskönyvbe be kell jegyezni.
(3) A véglegesítés annak a dohányjövedéki szervnek a hatáskörébe tartozik, amelynél a véglegesítendő munkás szolgálatot teljesít. A véglegesítéshez a dohányjövedéki központi igazgatóság előzetes jóváhagyását kell kikérni.
7. §
Az időszaki munkások kifejezetten idénymunka elvégzésére vétetnek fel. Ezeknek a szolgálati jogviszonya az idénymunka befejeződésével nem szűnik meg, csupán szünetel és újabb munkateljesítésük megkezdésével a nyugbér megállapításának alapját tevő szolgálati idejük tovább folyik.
8. §
(1) Az állandó munkáslétszámbeli alkalmazott véglegesítése alkalmával -- meggyőződéséhez képest - az alábbi szövegű esküt, vagy fogadalmat köteles tenni :
Eskü szövege:
"Én............ esküszöm a mindentudó és mindenható Istenre, hogy a magyar köztársaság hoz és annak alkotmányához hü leszek; Magyarország törvényeit, törvényes szokásait és a kormány rendeleteit megtartom; elöljáróimnak engedelmeskedem, a rám bízott titkot megőrzöm, kötelességeimet pontosan, lelkiismeretesen és legjobb tudásom szerint teljesítem. Isten engem ugy segéljen!"
Fogadalom szövege:
"Én ..........................., fogadom,
hogy a magyar köztársasághoz és annak alkotmányához hű leszek ; Magyarország törvényeit, törvényes szokásait és a kormány rendeleteit megtartom; elöljáróimnak engedelmeskedem, a rám bizott titkot megőrzöm, kötelességeimet pontosan, lelkiismeretesen és legjobb tudásom szerint teljesítem."
(2) Azt az alkalmazottat, aki az eskü, illetőleg fogadalom letételét megtagadja, a szolgálatból azonnal, a felmondási illetményekre vonatkozó igény kivételével minden egyéb igény megszüntetése mellett, el kell bocsátani.
9. §
(1) A dohányjövedéki szerveknél foglalkoztatott állandó munkáslétszámbeli alkalmazottak illetményét a pénzügyminiszter, az időszaki munkások napszámbérét pedig a dohányjövedéki központi igazgatóság állapítja meg.
(2) Az alkalmazottakat megillető fizetéses szabadság időtartamát és a szabadság megkezdésének időpontját - a fennálló jogszabályok rendelkezéseinek szem előtt tartásával - a dohányjövedéki központi igazgatóság állapítja meg.
10. §
(1) Hivatalos kiküldetés alkalmával felszámítható :
a) vasúton III., hajón II. osztályú menetjegy ára;
b) a XI.-XV. fizetési osztályba sorozott altiszteket megillető napidíjak mindenkori összege és
c) a mindenkor érvényben lévő rendelkezések szerint felszámítható kilométerpénz.
(2) Hivatalos kiküldetés alkalmával az alkalmazottat rendelvénnyel kell ellátni és arra az alkalmazott köteles a kiküldetéssel és a jelentkezéssel kapcsolatos adatokat rávezettetni,
11. §
A dohány jövedéki központi igazgatóság az állandó munkáslétszámbeli alkalmazottakat hivatalból vagy saját kérelmükre az egyik dohányjövedéki szervtől a másikhoz áthelyezheti, illetőleg ideiglenesen kirendelheti. Időszaki munkást más községbe (városba) áthelyezni nem lehet.
12. §
(1) Hivatalból történő áthelyezés eseten az át helyezettnek igénye van :
a) vasúton III.. hajón II. osztályú menetjegy árának megtérítésére ;
b) átköltözködési átalányra;
c) ha bútora vagy kézben nem vihető poggyásza van, 40 q súlyhatárig a vasúton vagy hajón ténylegesen felmerült és okmányokkal, illetőleg díjszabással igazolt szállítási költségek (mellékdíjak nélkül) megtérítésére.
(2) Az átköltözködési átalány a XI. XV. fizetési osztályba sorolt közalkalmazottakat megillető napidíj mindenkori összegének
tízszeres összege a családi pótlékra nem jogosult alkalmazottaknál;
húszszoros összege az 1 2 családi pótlékra jogosult alkalmazottaknál ;
harmincszoros összege a 3, vagy ennél több családi pótlékra jogosult alkalmazottaknál.
(3) A saját kérelmére áthelyezett alkalmazottaknak a jelen § (1) és (2) bekezdésében meghatározott átköltözködési illetményekre igénye nincs.
(4) A büntetésből áthelyezett alkalmazottnak (36. §) átköltözködési átalányra igénye nincs.
13. §
Áthelyezés és kiküldetés esetén a költségek fedezésére a munkáslétszámbeli alkalmazott részére előleg utalványozható.
14. §
Az áthelyezett alkalmazott részére átlépési igazolványt kell kiállítani. A felmentés napját az uj állomáshelyet, valamint az áthelyezést el rendelő központi igazgatósági, utasítás számát mind az igazolványba, mind a törzskönyvbe be kell jegyezni. Az áthelyezett alkalmazott törzskönyvi kivonatát az uj állomáshelyen lévő szerv vezetőjének a felmentés után azonnal meg kell küldeni. A törzskönyvi kivonat adatait az uj állomáshelyen vezetett törzskönyvbe részletesen át kell vezetni.
15. §
(1) A más állomáshelyre áthelyezett alkalmazott a felmentés napját követő naptól számított 8 napon belül uj szolgálali helyén jelentkezni köteles.
(2) Az új állomáshelyen lévő szerv vezetője a jelentkező alkalmazott átlépési igazolványát átveszi, a jelentkezés napját arra feljegyzi és az igazolványt az alkalmazott volt állomáshelyére visszaküldi. A visszaküldött igazolvány adatait az előző állomáshelyen lévő szervnél vezetett törzskönyv jegyzet rovatába be kell jegyezni
16. §
(1) Az állandó munkáslétszámbeli alkalmazott az egy évi próbaidő tartama alatt - indokolás nélkül - bármikor elbocsátható. Ilyen esetben az alkalmazottat a mindenkori jogszabályokban megállapított felmondási illetmények illetik meg.
(2) A véglegesített állandó alkalmazottat csak fegyelmi úton lehet elbocsátani. Az ilyen módon elbocsátott alkalmazottnak semmiféle járandóságra igénye nincs. [38. § (2) bek.]
17. §
(1) Az időszaki munkás foglalkoztatása az idénymunka befejezésével vagy az előtt is, ha a munkájára szükség nincs, azonnali hatállyal megszüntethető. A foglalkoztatás megszüntetése esetében a 7. § rendelkezése értelmében felmondási illetményekre igény nincs. H azonban az időszaki munkás a foglalkoztatás megszüntetésének napjától visszafelé számított egy éven belül - akár részletekben is, de ezeket egybeszámítva - legalább 30 napig szolgálatot teljesített, a foglalkoztatás megszüntetésének közlésétől számított 15 napon át - kívánságára - járandóságának folyósítása mellett, munkában kell tartani. Az ilyen kedvezményben egy ízben már részesített időszaki munkás azonban, ebben a kedvezményben újból csak akkor részesíthető, ha a 15 nap letelte után, de ugyancsak egy éven belül - akár részletekben is, de ezeket egybeszámítva -. legalább újabb 30 napon át szolgálatot teljesített.
(2) Az időszaki munkás , mindaddig, mig a 202000/1946. XIII. a. PM rendelettel jóváhagyott nyugdíj- és nyugbérszabályzat rendelkezéséi szerint számított 40 heti szolgálati idővel nem rendelkezik, a szolgálatból bármikor - indokolás nélkül - elbocsátható. Ilyen esetben az időszaki munkást, a mindenkori jogszabályokban megállapított felmondási illetmények illetik meg.
(3) A 40 hetet meghaladó szolgálati idővel rendelkező időszaki munkást a szolgálatból csak fegyelmi uton lehet elbocsátani. Az ilyen módon elbocsátott időszaki munkásnak semmiféle járandóságra igénye nincs. [36. § (2) bek.]
18. §
(1) A véglegesített alkalmazott, illetőleg az az időszaki munkás, aki a 40 heti szolgálati időt elérte, a 202000/1946. XIII. a. PM rendelettel jóváhagyott nyugdíj- és nyugbérszabályzatban felsorolt eseteken kívül, szabályszerű elbánás alá vonható :
a) dohány jövedéki szervek megszüntetése, összevonása vagy üzemük korlátozása esetében és
b) állandó jellegű munkahiány esetében.
(2) A szabályszerű elbánás alá vonás alatt nyugdíjazást -- az időszaki munkásokra nézve nyugbérezést - kell érteni, ha az alkalmazott az előző bekezdésben hivatkozott, nyugdíj- és nyugbérszabályzat szerint nyugdíjra, illetőleg nyugbérre jogosult és elbocsátást kell érteni akkor, ha az alkalmazottnak e szabályzat értelmében nyugdíj-, illetőleg nyugbérjogosultsága nincs.
(3) Az az alkalmazott, akinek nyugdíj-, illetőleg nyugbérjogosullsága nincs, szabályszerű elbánás alá vonása cselében 13 napi felmondással bocsátható el, ha a szolgálati ideje a 2 évet - időszaki munkásoknál a 80 hetet - nem haladja meg, ha pedig azt meghaladja, 6 heti felmondás illeti meg.
(4) A nyugdíjra, ilielőleg nyugbérre nem jogosult alkalmazottakat, felmondás esetében, a felmondási időre járó illetményen felül a 202000/ 1946. XIII. a. PM rendelettel jóváhagyott nyugdíj- és nyugbérszabályzat 22. §-ában megállapított végkielégítés illeti meg. Ezen felül semminemű ellátásra, vagy más szolgáltatásra igényük nincs.
19. §
Az elbocsátott, illetőleg a szolgálatból kivált alkalmazott kérelmére szolgálati bizonyítványt kell kiállítani. A szolgálati bizonyítványban tanúsítani kell az alkalmazás minőségét és időtartamát. Az alkalmazott szakképzettségének; magaviseletének és szolgálatképességének tanusítása csak az alkalmazott ilyen irányú kívánsága esetében szükséges.
II.
Dohányjövedéki alkalmazottak, kötelességei
20. §(1) Minden alkalmazott köteles a munkahelyén tisztán, józan, munkaképes állapotban a munka kezdetén pontosan megjelenni és azonnal munkához látni,
(2) Azt az alkalmazottat, aki munkahelyére nem jár be pontosan, illetőleg indokolatlanul elkésik és az elkésést felszólításra elfogadhatóan, nem igazolja - az üzemi bizottság elnökének, vagy helyettesének jelenlétében - első ízben meg kell inteni;
másodízben egy napra eső illetmény összegének levonása mellett az elkésés napjára:
harmadízben pedig egy heti- időt meg nem haladó időtartamra, a munkából ideiglenesen ki kell zárni. Minden további indokolatlan elkésés. súlyos szolgálati vétség.
(3) Ha az alkalmazott valamely okból munkahelyén nem tud megjelenni, ezt tartozik legalább 24 órával előbb, az illetékes dohányjövedéki szerv vezetőjének szóban, vagy írásban bejelenteni. Ha az alkalmazott előre nem látható okból kénytelen munkahelyéül távol maradni, elmaradását 3 napon belül tartozik igazolni. Három napnál hosszabb ideig tartó igazolatlan távollét esetében az alkalmazottat a szolgálatból önként kilépettnek, kell tekinteni és a létszámból törölni kell.
(4) Az alkalmazott munkahelyét csak a szolgálat érdekében, vagy feletteseinek rendelkezésére hagyhatja el. Más okból munkahelyétől még 0 telephelyen belül sem távozhat. A telephelyről való önkényes távozás szolgálati vétség.
21. §
(1) Az alkalmazottnak engedelmesnek, szorgalmasnak, pontosnak és lelkiismeretesnek kell lennie. Köteles az elöljárói iránt tisztelettel viseltetni, a szolgálatra vonatkozó utasításokat, valamint a kiosztott munkát vonakodás nélkül, kifogástalanul, gyorsan és pontosan, a kijelölt idő alatt teljesíteni.
(2) A szolgálat érdeke, hogy az alkalmazottak egymással békésen megférjenek, egymást a munkában készséggel támogassák, egymással előzékenyen érintkezzenek, egymást megbecsüljék.
22. §
(1) Minden alkalmazott köteles a meghatározott munkaidőt pontosan betartani.
(2) A munkaidőn tul a munkahelyen tartózkodni nem szabad. A szolgálat érdekében kiadott utasításra azonban az alkalmazott köteles a rendes munkaidőn tul is, sőt, ha a munka sürgőssége ugy kívánja, esetleg éjjel is, továbbá munkaszüneti napokon is dolgozni. Ilyen rendkívüli munkáért a munkában eltöltött órák után, a fennálló jogszabályok szerint megállapított mérvben, külön díjazás jár.
(3) Munkaszüneti napokon szolgálatot tartoznak teljesíteni azok az alkalmazottak (tűzőrök, raktárőrök, fűtők stb.), akiknek szolgálata - beosztásuknál fogva - e napok valamelyikére esik.
(4) Elemi csapás vagy más rendkívüli veszély esetében minden alkalmazott köteles felhívásra az üzemben azonnal megjelenni és az állami vagyon biztosítása és a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében kiadott utasításokat végrehajtani.
23. §
(1) Az alkalmazott köteles a kezelése alatt álló gépeket, szerszámokat, munkaeszközöket és egyéb tárgyakat kíméletesen használni, tisztán és jókarban tartani, a szükséges javítások érdekében illetékes felettesének jelentést lenni.
(2) Szigorúan tilos a munkahely, illetőleg hivatal falait, ajtóit, kapuit és egyéb tárgyakat, vagy eszközöket befirkálni, megfaragni, vagy bemocskolni.
(3) Ha az alkalmazott a kincstárnak szándékosan, vagy vétkes gondatlanságból bármiféle kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Ha a kárt okozó kiléte nem deríthető tel, akkor a károkozás helyén dolgozó munkáscsoport egyetemlegesen felelős a kárért és az okozott kárt együttesen köteles megtéríteni
(4) Az alkalmazott által szolgálata teljesítése közben harmadik személynek okozott károkért a dohányjövedék vagyoni felelősséggel tartozik. A dohányjövedéknek a kárt okozó alkalmazottal szemben - ha az a kárt szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból okozta - kártérítési igénye van. Ezt az igényt a dohányjövedék bírói eljárás nélkül is érvényesítheti. Ebben az esetben az alkalmazott törzsilletményének legfeljebb egyharmadrésze - térítmény címén - levonható.
(5) Az előző bekezdés rendelkezései a munkás fegyelmi felelősségét nem érintik.
(6) Ha az alkalmazott tudomására jut, hogy a kincstárt valaki megkárosította, illetőleg megkárosítani szándékozik, köteles erről feletteseinek azonnal jelentést tenni.
24. §
(1) A telepen, illetőleg munkahelyen dohányozni csak az erre a célra kijelölt helyiségben szabad.
(2) Munkaidő alatt idegenekkel érintkezni csak előzetes engedély alapján, az erre a célra kijelölt helyiségben lehet.
(3) Dohányzótárgyat, gyufát, dohányszelencét, dohányt, szivart, szivarkát vagy bármilyen dohánygyártmányt, továbbá olajat és egyéb olyan cikket, amelyet az üzem előállit, illetőleg készletében tart, a munkahelyre bevinni szigorúan tilos. Az alkalmazott az ilyen tárgyakat, illetőleg cikkeket a munka megkezdése előtt köteles a megőrzőnek átadni. Azok csak a munka végeztével, a motozás után vehetők át.
(4) A dohányjövedék telepeinek területén élelmi- és más cikkeknek és tárgyaknak eladása vagy cserélése tilos.
(5) A munkahelyen magánmunkát végezni tilos.
25. §
(1) Az alkalmazott köteles a hulladékokban vagy söpredék között vagy bárhol elszórtan talált vagyontárgyat az illetékes felettesének átadni.
(2) Az alkalmazott köteles a munkabefejeztével munkahelyének elhagyása előtt ruháját, kosarát, kézitáskáját vagy egyéb csomagját alaposan átnézni, hogy abban nincs-e a kincstár tulajdonát tevő dohány vagy egyéb kincstári vagyontárgy.
26. §
(1) Minden alkalmazottat, bármilyen beosztásban vagy megbízatással működik is, az üzem, illetőleg telep területéről való távozása előtt meg kell motozni.
(2) Nőket csak nő, férfiakat csak férfi motozhat.
(3) A motozás egyszerű vagy szigorú.
(4) Egyszerű motozásnál a motozó személynek tapogatással kell meggyőződnie arról, hogy a motozás alá vett alkalmazott nem rejteget-e magánál kincstári vagyontárgyat. Ezenkívül az alkalmazott kosarát, táskáját vagy egyéb csomagját is meg kell vizsgálni, hogy nincs-e abban kincstári vagyontárgy.
(5) A szigorú motozásnál, az erre a célra kijelölt helyiségben az alkalmazott - nő és férfi egyaránt - köteles ruháját is levetni, hogy a motozó közeg meggyőződhessék arról, vajjon a motozás alá vont személy a ruhája alá nem rejtett-e kincstári vagyontárgyat.
27. §
Tiltott egyesületekbe, továbbá a köztársaság vagy a demokratikus állami rend fennállása ellen, avagy annak felforgalására irányuló szervezkedéshez csatlakozni a legszigorúbban tilos. Ezen rendelkezés ellen vétők azonnal fegyelmi eljárás alá vonandók.
28. §
Az alkalmazott személyi körülményeiben, továbbá családi állapotában, valamint lakása címében beálló változást a dohányjövedéki szerv vezetőjének azonnal tartozik bejelenteni.
III.
Dohány jövedéki alkalmazottak jogai
29. §Az alkalmazottaknak munkájuk után igényük van :
a) állandó alkalmaztatás esetében a mindenkori illetményszabályok szerint járó illetményekre,
b) időszaki alkalmaztatás esetében napszámbérre,
c) fizetéses szabadságra.
30. §
(1) Állandó munkáslétszámbeli alkalmazottnak igazolt betegség, illetőleg női alkalmazottnak terhességi és gyermekágyi szolgálatképtelensége esetében joga van - a közszolgálati alkalmazottak illetményeire vonatkozó jogszabályok rendelkezéseiben megszabott időtartama - a teljes illetményekre és ezen felül a Dohányjövedék Betegségi Biztosító Intézete alapszabályában megállapított segélyekre és szolgáltatásokra.
(2) Az időszaki alkalmazottnak az (1) bekezdésben említett esetekben kizárólag a Dohányjövedék Betegségi Biztosító Intézete alapszabályában megállapított segélyekre és szolgáltatásokra van igénye.
(3) A tényleges szolgálatban meghalt állandó és időszaki alkalmazott ellátására igényjogosult családtagjának igénye van az elhalálozás havában és az azt követő három naptári hónapon át a nyugdíj és nyugbérszabályzat 54. §-ában megszabott készpénzjárandóságra, valamint a Dohányjövedéki Betegségi Biztosító Intézetétől temetkezési segélyre.
31. §
A Dohányjövedék Betegségi Biztosító Intézetétől igényelhető segélyek és egyéb szolgáltatások feltételeit, valamint azok mértékét az Intézet alapszabálya állapítja meg.
32. §
(1) Fogyasztásra szánt élelmezési cikket az alkalmazott a telep területére vihet, de azokat csakis az erre a célra berendezett (étkező) helyiségekben, az étkezésre megállapított időben fogyaszthatja el.
(2) Ha a telepen konyha van, az alkalmazottat - kívánságára - kedvezményes étkeztetésben kell részesíteni.
(3) Az étkezési idő tartama - a 8 órai munkaidőbe beszámítandó - fél óra. Ha a munkaidő a 12 órát eléri, további fél óra étkezési időt kell engedélyezni, melyet a munkaidőbe szintén be kell számítani.
33. §
(1) Az alkalmazott panaszát vagy kérelmét a dohányjövedéki szerv vezetőjének - az ottani üzemi bizottság bevonásával - a vezető által meghatározott időben szóban vagy Írásban előadhatja. Halaszthatatlan ügyben panasz vagy kérelem bármikor előadható.
(2) Ha olyan ügyről van szó, amely a munkásságot vagy egy bizonyos munkáscsoportot egészében érint, a munkások maguk közül legfeljebb hat személyt választanak ki, akik a kérelmet a szerv vezetőjének. - az ottani üzemi bizottság legalább egy tagjának jelenlétében - előadják.
(3) Ha a dohányjövedéki szerv vezetője a panaszt vagy kérelmet saját hatáskörében elintézhetőnek nem találja, a tényállás részletes ismertetése mellett, a központi igazgatóságnak jelentést tartozik tenni.
34. §
Az alkalmazott fizetéses szabadságon felül [9. § (2) bekezdés] rendkívüli esetekben fizetés nélküli szabadságot kérhet. A dohányjövedéki szerv vezetője - az üzemi bizottság meghallgatása után - legfeljebb 4 heti fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet Ennél hosszabb fizetés nélküli szabadságot csak a dohányjövedéki központi igazgatóság engedélyezhet.
35. §
Az alkalmazott - a kincstárral szemben támasztható minden igényéről való lemondás mellett - 15 napi felmondással a szolgálatból bármikor önként kiléphet. A lemondást két tanú előtt aláirt nyilatkozatba kell foglalni.
IV.
Szolgálati vétségek és azok büntetése
36. §(1) Az alkalmazott mindazon cselekménye és mulasztása, amely a jelen szabályzatnak vagy más jogszabálynak, illetőleg a dohányjövedéki utasításoknak rendelkezéseibe ütközik, szolgálati vétség.
A szolgálati vétség:
1. legsúlyosabb,
2. súlyos vagy
3. egyszerű.
(2) A legsúlyosabb szolgálati vétség - minden igény kizárása mellett - elbocsátással;
a súlyos szolgálati vétség a cselekmény súlyához mérten ;
az alkalmazott egyhavi illetményeinek összegét meg nem haladó összegű pénzbírsággal vagy munkából- legfeljebb 12 hétig terjedő időre - ideiglenes kizárással vagy csekélyebb keresettel járó munkahelyre beosztással vagy más állomáshelyre áthelyezéssel ;
az egyszerű szolgálati vétség megintessél büntetendő.
(3) Időszaki munkást áthelyezéssel büntetni nem lehet.
37. §
Legsúlyosabb szolgálati vétség :
a) bűntett, nyereségvágyból vétség vagy a dohányjövedék körében jövedéki kihágás elkövetése; különösképpen a szolgálatban vagy azon kívül a kíncstár kárára elkövetett lopás, rablás, csalás, sikkasztás vagy orgazdaság, illetőleg kincstári tulajdont tevő vagyontárgynak jogtalan elsajátítása, továbbá a fenti cselekményekben szándékos közreműködés akkor is, ha bűnvádi eljárást nem indítottak; súlyosbító körülmény a felsorolt cselekményeknek a szolgálati helyen bármely dohány-jövedéki alkalmazott kárára történt elkövetése;
b) az alkalmazott által a munkástársa ellen emelt olyan hamis vád, amely valóság esetén a megvádolt alkalmazott elbocsátását vonná maga után, továbbá a munkatársi szellem súlyos megsértése;
c) az alkalmazott által a kincstárnak vagy harmadik személyitek szándékosan vagy vétkes gondatlanságból tetemes károkozás;
d) a 27. §-ban meghatározott valamely cselekmény elkövetése, illetőleg az elöljárók ellen irányuló izgatás;
e) az alkalmazott által a szolgálati helyen a maga javára végzett tiltott munka vagy bárki más részére teljesített tiltott szolgálat elvégzése, illetőleg bárkinek ilyen tiltott szolgálat elvégzésére megbízás adása;
f) három éven belül legalább három súlyos szolgálati vétség elkövetése.
38. §
Súlyos szolgálati vétség
a) az elöljárók iránti köteles tisztelet megsértése vagy a köteles engedelmesség megtagadása;
b) nem nyereségvágyból vétség elkövetése, továbbá az erkölcstelen vagy a közbotrányt okozó magatartás;
c) a munkástárs vagy bárki más szorult anyagi helyzetének kihasználása;
d) az alárendeltekkel való durva bánásmód valamint a munkatársi szellem megsértése;
e) a negyedszeri indokolatlan elkésés;
f) a telephelyről való indokolatlan eltávozás,
g) egy éven belül legalább három egyszerű szolgálati vétség elkövetése.
39. §
Egyszerű szolgálati vétségek mindazok a kisebb szolgálati mulasztások és szabályellenes cselekmények, melyek a súlyos, illetőleg a legsúlyosabb szolgálati vétségek közé nem sorolhatók.
40. §
(1) Rendkívüli enyhítő körülmények fennforgása esetében a legsúlyosabb, illetőleg a súlyos szolgálati vétségre a súlyos vagy az egyszerű szolgálati vétségre megállapított büntetés szabható ki.
(2) A rendkívüli enyhítő körülmények fennforgását a dohányjövedéki központi igazgatóság állapíthatja meg.
41. §
Szolgálati vétség elkövetése esetében az alkalmazottat a dohányjövedéki szerv vezetője - az ottani üzemi bizottság legalább egy tagjának jelenlétében - jegyzőkönyvileg köteles kihallgatni. A tanukat ugyancsak jegyzőkönyvileg kell kihallgatni
42. §
(1) A jegyzőkönyvi vallomás felvétele, illetőleg a vizsgálat befejezése után az illető dohányjövedéki szerv vezetője - az oltani üzemi bizottság meghallgatásával - határozatot hoz A hozott határozatok közül:
a) a szolgálatból való elbocsátást,
b) a más állomáshelyre való áthelyezést és
c) a 4 heti időtartamot meghaladó kizárást kimondó határozatokat, kihirdetés előtt - e vizsgálati iratokkal és a törzskönyvi kivonattal együtt a 43. §-ban szabályozott eljárás lefolytatása végett a dohányjövedéki központi igazgatósághoz kell felterjeszteni.
(2) Az elbocsátást kimondó határozattal egyidejűleg az elbocsátó határozat jóváhagyásáig, illetőleg megváltoztatásáig az alkalmazottal a szolgálattól fel kell függeszteni.
(3) Mind a munkából való kizárás, mind pedig nem jogerős elbocsátás esetében a felfüggesztés tartamára az alkalmazott mindennemű illetményét és egyéb járandóságát - a családi pótlék és a lakáspénz (lakbérsegély) kivételével - be kell szüntetni,
(4) Az elbocsátásnak kizárásra való megváltoztatása esetében a felfüggesztésnek a kizárás időtartamát meghaladó idejére visszatartott illetmények és egyéb járandóságok visszamenőleges kifizetése, illetőleg kiszolgáltatása tekintetében a dohányjövedéki központi igazgatóság dönt.
(5) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt határozatokat a dohányjövedéki szerv közvetlenül azonnal végrehajtani köteles.
43. §
(1) Az előző § (1) bekezdésének rendelkezése alapján felterjesztett határozatok jóváhagyása, illetőleg megváltoztatása kérdésében a dohányjövedéki központi igazgatóság - a kebelében alakított fegyelmi bizottság meghallgatása után - határoz. A bizottság elnöke a dohányjövedéki központi igazgatóságnál szolgálatot teljesítő egy fogalmazási tisztviselő, tagjai a központi üzemi bizottság három, valamint a Dohányjövedéki Alkalmazottak Országos Szabadszakszervezetének egy kiküldöttje. A bizottság szótöbbséggel határoz. A határozatképességhez az elnöknek és valamennyi tagnak jelenléte szükséges.
44. §
(1) A dohányjövedéki központi igazgatóság elbocsátást kimondó határozata ellen, a kézbesítés napját követő naptól számított 30 nap alatt fellebbezésnek van helye a pénzügyminiszterhez. A fegyelmi ügyben a pénzügyminiszter végérvényesen határoz.
(2) A pénzügyminiszter az (1) bekezdésben megszabott határidő letelte után beadott fellebbezést kivételes esetben szabályszerű időben beadottnak tekintheti.
45. §
(1) A fegyelmi eljárást a megindításától számított két héten belül be kell fejezni. Ezen az időn belül I. fokú határozatot kell hozni.
(2) A fegyelmi bizottság (43. §) a hozzá felterjesztett ügyben négy héten belül köteles a központi igazgatóságnak javaslatot tenni.
(3) Az alkalmazottat fegyelmi ügyében hozott minden érdemi határozatról írásban is értesíteni kell.
46. §
A fegyelmi büntetések címén befolyt pénzösszegek a Dohányjövedék Betegségi Biztosító intézetének segélypótló alapját illetik
47. §
A jelen rendelet 1948. évi január hó 1. napján lép hatályba: hatálybalépésével a 731/1895. számú Dohánygyári Munkásszabályok hatályukat vesztik.
Budapest, 1947. évi december hó 24-én.
A miniszter helyett:
Dr. Papp Andor s. k.,
államtitkár