adozona.hu
1500/1947. KözlM rendelet
1500/1947. KözlM rendelet
a hajózási és légiközlekedési vállalatok üzemi bizottságai tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munka megbecsülése, továbbá a hajózási és a légiközlekedési forgalom zavartalanságának biztosítása érdekében a következőket rendelem:
A hajózási és a légiközlekedési vállalatok (az alábbiakban: Vállalat) önálló műhelyeiben és rakodóhelyein, ahol 30-nál több alkalmazottat foglalkoztatnak, üzemi bizottságot kell alakítani. Kisebb létszám esetén több önálló műhelyt, illetőleg rakodóhelyet kell összevonni.
Nem kell üzemi bizottságot alakítani a Vállalat igazgatóságánál.
Az üzemi bizottság ta...
1500/1947. KözlM rendelet
a hajózási és légiközlekedési vállalatok üzemi bizottságai tárgyában
A munka megbecsülése, továbbá a hajózási és a légiközlekedési forgalom zavartalanságának biztosítása érdekében a következőket rendelem:
1. §(1) A hajózási és a légiközlekedési vállalatok (az alábbiakban: Vállalat) önálló műhelyeiben és rakodóhelyein, ahol 30-nál több alkalmazottat foglalkoztatnak, üzemi bizottságot kell alakítani. Kisebb létszám esetén több önálló műhelyt, illetőleg rakodóhelyet kell összevonni.
(2) Nem kell üzemi bizottságot alakítani a Vállalat igazgatóságánál.
(3) Az üzemi bizottság tagjainak száma 30-tól 100 alkalmazottig 3 rendes és 3 póttag, 100-tól 200 alkalmazottig 5 rendes és 5 póttag, 200-tól 1.000 alkalmazottig 7 rendes és 7 póttag; 1.000 alkalmazotton felül 9 rendes és 9 póttag. Az üzemi bizottság munkás és tisztviselő rendes tagjainak száma a kilencet nem haladhatja meg. Tisztviselőket a szolgálali helyen foglalkoztatott tisztviselők arányszámának megfelelően kell az üzemi bizottságba jelölni, 5-25 tisztviselőig 1 rendes 1 póttagot, 25-től 200 tisztviselőig 2 rendes és 2 póttagot, ezen felül 1 rendes és 1 póttagot kell a tisztviselők közül választani, azonban a tisztviselői rendes és póttagok száma 3-3-nál több nem lehet. Tisztviselőnek kell tekinteni a tisztviselői létszámba besorozott munkavállalót, valamint azt, aki legalább 10 munkavállaló munkáját irányítja.
(4) A szavazásnál a Vállalat munkásai és tisztviselői együtt szavaznak.
(5) Abban az esetben, ha az üzemi bizottsági tag megbízása megszűnik [6. § (3) bek.], vagy személyes érdekeltsége esetében [7. § (5) bek.] a legtöbb szavazatot nyert póttagot kell az üzemi bizottságba behívni.
2. §
(1) Az üzemi bizottság hatásköre a következő:
1. figyelemmel kíséri
a) az alkalmazottak munkaviszonyból folyó Jogainak érvényesítését, kötelezettségeinek teljesítését és ezzel kapcsolatban őrködik a munkafegyelem megtartása felett;
b) az alkalmazottak gazdasági és jóléti érdekeinek érvényesülését, különös tekintettel a családvédelemre, a balesetek elleni védekezésre, valamint az egészségügyi berendezésekre vonatkozó intézkedésekre;
c) a kulturális és jóléti intézmények működését;
d) az alkalmazottakkal való bánásmódot
2. javaslatot tesz
a) az 1. pontban foglaltakkal kapcsolatban szerzett észleletei alapján;
b) a Vállalat munkájának műszaki és gazdasági szempontból való fejlesztésére, új, racionális munkamódszerek kidolgozására;
c) egyes kiváló munkateljesitményü alkalmazottak előléptetésére, illetve jutalmazására;
d) a Vállalat népellenes elemeinek eltávolítására.
(2) Az üzemi bizottságnak csak ellenőrzési joga van, rendelkezési joga azonban - minthogy felelősséggel a szolgálati főnök tartozik - nincs.
(3) Az üzemi bizottság - ugy mint a szakszervezet - az igazgatóság és a forgalom ügymenetébe nem szólhat bele.
(4) Az üzemi bizottság működése nem terjed ki a Vállalat vezetőségének személyzeti ügyeire, valamint a vezetőségnek a hatályos jogszabályokban és rendelkezésekben biztosított jogkörére.
(5) Az üzemi bizottság az (1) bekezdésben felsorolt és általa tárgyalt valamely kérdés tisztázása érdekében a Vállalat kötelékébe tartozó bármely alkalmazottat meghallgathat. Az alkalmazott a bizottság idézésére köteles a bizottság előtt megjelenni. A Vállalat köteles a tárgyalt kérdés tisztázásához szükséges és a bizottság által kért adatokat közölni és a tárgyalt kérdéssel foglalkozó alkalmazottját a bizottság tájékoztatása végett az ülésre kiküldeni.
3. §
(1) Az üzemi bizottság megválasztása szempontjából választó minden - az illető munkahelyen foglalkoztatott - alkalmazott, aki 18. életévét betöltötte és a választás időpontjában szabadságvesztés büntetés végrehajtása, vagy politikai jogainak gyakorlását felfüggesztő bírói ítélet hatálya alatt nem áll.
(2) Választható az olyan választó, aki 21. életévét betöltötte, irni és olvasni tud és legalább 1 éve a Vállalatnál teljesít szolgálatot. Az előbbi feltételekre tekintet nélkül választható a Vállalatnak olyan alkalmazottja, aki az ország felszabadításáért fegyveresen harcolt.
(3) Nem választható:
a) a felmondásban lévő alkalmazott;
b) a szolgálati főnökség vezetője.
4. §
(1) Az üzemi bizottság megválasztását az üzemi bizottsági tagok megbízatásának lejártát megelőző hónapban kell megtartani. A választást a Magyar Vasutasok és Hajósok Országos Szabad Szakszervezete (alábbiakban: Szakszervezet) vezetősége rendeli el és vezeti le egy kiküldött által. Ha abban az alkalmazotti csoportban, amely részére üzemi bizottság alakíttatik, a munkavállalók legalább 10%-a más szakszervezetekbe tartozik, a Szakszervezet a többi érdekelt szakszervezettel egyetértésben jár el.
(2) A szakszervezet vezetőségének kiküldöttje a választás lefolytatására a Vállalat két alkalmazottjával választási bizottságot alakit. A választási bizottság kitüzi a választás helyét és idejét, egyszersmind gondoskodik arról, hogy ezek megfelelő hirdetmény utján legkésőbb a választást megelőző 3 nappal a Vállalat alkalmazottainak tudomására jussanak. A választás helyét és időpontját tartalmazó hirdetményt minden olyan helyiségben, amelyben alkalmazottat foglalkoztatnak, legkésőbb 3 nappal a választás határnapja előtt szembetűnő helyen ki kell függeszteni.
(3) A Vállalat köteles a választásra, kitűzött határnap előtt alkalmazottainak jegyzékét, valamint a választás lebonyolításához szükséges munkaerőket és eszközöket kellő időben a választási bizottság rendelkezésére bocsátani. A Vállalat köteles gondoskodni arról is, hogy a választás megtartásához megfelelő helyiség álljon rendelkezésre.
(4) A választás megkezdése előtt a választást vezető a Vállalat alkalmazottai közül jegyzőkönyvvezetőt jelöl ki. aki a választás menetéről 2 példányban jegyzőkönyvet készít.
(5) A választást jelölés előzi meg. A jelölést a választási bizottság ejti meg, a Szakszervezet helyi vezetőségével.
(6) A választás szavazólapokkal történik, külön szavazólappal a rendes - és külön szavazólappal a póttagoknál. A szavazólapokra annyi jelöli nevét kell felírni, ahány tagot és póttagot választani kell. A szavazóknak jogukban áll a jelöltek körében változtatást eszközölni.
(7) A választás titkos szavazással történik.
(8) A szavazólapokat a választásra kitűzött helyen és időben a választási bizottság veszi át a szavazóktól és állapítja meg a szavazás eredményét. Az eredményt jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(9) Az üzemi bizottság megválasztott tagjai, illetve póttagjai azok lesznek, akik a szavazólapokon sorrendben a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetében sorshúzás dönt.
(10) A választásról készült jegyzőkönyvet a választást vezető és a jegyzőkönyvvezető írja alá, - annak egyik példányát a választás vezetőjének adja át, másik példányát pedig a megválasztott üzemi bizottság őrzi meg.
5. §
A választás szabálytalansága tekintetében - panasz esetében - a Szakszervezet meghallgatása után a Szakszervezeti Tanács dönt.
6. §
(1) Az üzemi bizottság megbízatása 1 évre szól.
(2) A megválasztott üzemi bizottság tagjait (póttagjait) a választást vezető szakszervezeti kiküldött figyelmezteti, hogy tisztükben legjobb tudásuk szerint pártatlanul és mindenkor a közérdek szem előtt tartásával járjanak el és az eljárásaik során tudomásukra jutott üzemi, vagy egyéb titkot hivatali titokként őrizzék meg.
(3) A megbízatás lejárta előtt megszűnik az üzemi bizottsági tagság, ha a tag
a) személyére nézve olyan körülmény áll be, amely választhatóságát kizárná;
b) a Vállalat szolgálatából kilép;
c) nyugállományba kerül;
d) az illetékes szakszervezet előzetes hozzájárulásával lemond;
e) működése ellen az illetékes szakszervezet kifogást emel.
Ezekben az esetekben a bizottságból kiváló tag helyére a soron következő póttag lép.
(4) Ha a bizottság tagjainak száma az összes póttagok behívása után sem éri el a jelen rendelet 1. §-ában meghatározott létszám kétharmadát, illetőleg, ha a tagok száma három alá csökken, a bizottság kiegészítésére megfelelő számú tag és póttag megválasztása végett uj választást kell tartani. Ezt a választást az üzemi bizottság elnöke (akadályoztatása esetében helyettese), illetve korban legidősebb tagja vezeti a jelen rendelet 4. §-ában meghatározott módon.
7. §
(1) Az üzemi bizottság saját kebeléből elnököt és elnökhelyettest választ.
(2) A bizottság elnöke (elnökhelyettese) köteles minden hónapban legalább kétszer a bizottságot összehívni és rendes ülést tartani. Rendkívüli ülést kell összehívni és tartani, ha ezt a bizottság tagjainak fele, vagy a Vállalat kívánja.
(3) A bizottság ülései nem nyilvánosak.
(4) A bizottság határozatképességéhez legalább 3 tag együttes jelenléte szükséges.
(5) Ha valamely bizottsági tag személyes ügye kerül a bizottság elé, az érdekelt tag a bizottság ülésén ebbeli minőségében nem vehet részt és helyére póttag behívásáról kell gondoskodni.
(6) A bizottság üléseiről 3 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a tárgyalt kérdéseket és a határozatokat tartalmazza.
(7) A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyv egyik példányát az elnök az illetékes szolgálati főnöknek adja át, aki azt megőrizni köteles. A jegyzőkönyv második példányát a bizottság őrzi meg. A harmadik példányt a Szakszervezet hajózási főosztályának kell megküldeni. Szükség esetén a jegyzőkönyv kivonatát más érdekelt szakszervezeteknek is meg kell küldeni.
(8) A bizottság elnöke és tagjai (póttagjai) az ebben a minőségben tudomásukra jutott üzemi, vagy egyéb titkol hivatali titokként kötelesek megőrizni.
8. §
(1) Az üzemi bizottsági tisztség elvállalása és gyakorlása a Vállalat szolgálatából való elbocsátás okául nem szolgálhat.
(2) A Vállalat az üzemi bizottság tagját megbízatásának megszűnésétől számított két éven belül csak a következő esetekben bocsáthatja el
a) Ha a szolgálatba való felvételénél olyan körülményt titkolt el, amely a felvételnek akadályául szolgált volna;
b) ittasság miatt, amely a munkavállalót ismételten akadályozza a szolgálat ellátásában;
c) ha a szolgálatban, vagy szolgálaton kívül olyan büntettet, vagy vétséget, vagy oly aljas, erkölcstelen cselekedetet követt el, amelynek folytán az alkalmazott eddig viselt állására, illetőleg szolgálati beosztására méltatlanná vált;
d) hütlen, vagy szabálytalan pénztárkezelés, sikkasztás, nyereségvágyból eredő jövedéki kihágás, csalárd, vagy szabálytalan eljárás és minden olyan cselekmény, vagy mulasztás esetén, amellyel az alkalmazott a vállalatnak, ügyfeleknek a társaság alkalmazottainak kárt okozott, vagy amelyet kárositási szándékkal követett el;
e) a szolgálati fegyelmet ismételten megsérti, illetőleg a szolgálat teljesítését ismételten megtagadja;
f) a Vállalat Vagyontárgyait, továbbá személyek és áruk biztonságát szándékosan veszélyezteti;
g) oly bűncselekményt követ el, amely a szolgálati kötelezettséget is érinti;
h) ha az állandó alkalmazott a 60 éves kort betöltötte, vagy a vállalati alkalmazottak nyugdíjintézete, vagy nyugbérpénztára alapszabályai szerint az általa elérhető legmagasabb százalékú ellátásra tarthat igényt;
i) ha az állandó alkalmazott betegség miatt egyhuzamban, vagy 30 napot meg nem haladó megszakításokkal több mint 6 hónap óta nem teljesített szolgálatot.
(3) 200 alkalmazotton felül 400 alkalmazottig az üzemi bizottság elnöke, 400 alkalmazotton felül 800 alkalmazottig az üzemi bizottság elnöke és elnök-helyettese, 800 alkalmazotton felül pedig minden 500 alkalmazott után az üzemi bizottság további egy-egy tagja mentes a szolgálat teljesítése alól.
(4) A szolgálati főnök egyébként az üzemi bizottság tagjait szolgálatuk teljesítése alól általában nem mentesítheti, egyes közérdekű eljárásaiknál azonban az ügy elintézésének idejére köteles részükre szolgálatmentességet biztosítani.
(5) Az üzemi bizottság tagjainak munkabéréből (fizetéséből) a Vállalat a megbízatással járó teendők elvégzése folytán bekövetkezett munkamulasztás cimén semmit sem vonhat le és megbízatásuk teljesítése miatt őket hátránnyal nem sújthatja,
(6) Az üzemi bizottság tagjainak működésükkel kapcsolatban felmerült igazolt készkiadásait a Vállalat megtéríteni köteles.
9. §
Az üzemi bizottság működésével kapcsolatban a vállalat a jelen rendelet egyéb §-aiban említett kötelezettségein felül köteles:
a) a bizottság működésének megfelelő helyiséget és segédeszközökét rendelkezésére bocsátani;
b) a bizottság tagjainak névsorát a vállalat hirdetményeinek kifüggesztésére szolgáló táblán kifüggeszteni, ezenfelül más alkalmas módon ugy közhírré tenni, hogy arról az uj alkalmazottak is tudomást szerezhessenek,
10. §
(1) A munkaviszonyt érintő egyéni panaszokat az üzemi bizottság megkísérli békésen elintézni. Amennyiben ez nem sikerül, és a bizottság a panaszt indokoltnak tartja, azt elbírálás végett az illetékes szolgálati főnökség utján a Vállalat igazgatóságához nyújtja be. Ha a panaszt a Vállalat igazgatósága a Szakszervezettel egyetértve nem találja indokoltnak vagy egyetértés nem jött létre, akkor azt a közlekedésügyi miniszterhez terjeszti fel, aki végső fokon dönt.
(2) Az előbbi bekezdésben foglaltak az alkalmazottnak a szolgálati szabályzatban biztosított panaszjogát nem érinti és nem képezik akadályát annak sem, hogy az alkalmazott igényét a törvény rendes utján érvényesítse
11. §
Az üzemi bizottság javaslatainak átvétele és az azokkal kapcsolatos tárgyalások folytatása a Vállalat illetékes szolgálati főnökségének hatásköréhe tartozik.
12. §
(1) Az üzemi bizottság tagjai által elkövetett hatásköri túllépés, vagy kötelességsértés esetében paritásos bizottság dönt. Ugyancsak paritásos bizottság dönt, ha a bizottságot, vagy annak egyes tagjait feladatuk ellátásában a Vállalat akadályozza.
(2) A paritásos bizottság három tagját az illetékes szakszervezet. 3 tagját pedig a Vállalat igazgatósága küldi ki, elnökét pedig a Szakszervezeti Tanács nevezi ki.
13. §
(1) A jelen rendelet hatálybalépése előtt megalakult azt az üzemi bizottságot, amely a tagok megválasztása, vagy a bizottság összetétele szempontjából nem felel meg a jelen rendelet rendelkezéseinek, újra kell alakítani, illetőleg át kell szervezni.
(2) Az az üzemi bizottság, amely a jelen rendelet hatálybalépése előli nem a jelen rendelet 1. §-ában meghatározott munkahelyen, vagy feltételek mellett alakult, a jelen rendelet hatálybalépésének napjával megszűnik.
14. §
A jelen rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 15500/1945. KKM rendelet hatályát veszti.
Budapest, 1947. évi január hó 21-én.
Gerő Ernő s. k.,
közlekedésügyi miniszter