adozona.hu
4/2007. (XI. 19.) MÜK határozattal módosított 6/1999. (III. 1.) MÜK Szabályzat
4/2007. (XI. 19.) MÜK határozattal módosított 6/1999. (III. 1.) MÜK Szabályzat
a módosításával egységes szerkezetben az ügyvéd irodájának gondnoka jogköréről és eljárásáról, valamint a meghalt ügyvéd iratainak rendezéséről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 112. § (1) bekezdésének d) és i) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése az irodagondnok jogköréről és eljárásáról az alábbi szabályzatot alkotta:
E Szabályzat alkalmazásában
az ügyvéd irodájának gondnoka:
az ügyvédi tevékenység folytatásában átmenetileg akadályozott (így különösen az ügyvédi tevékenységét szüneteltető, illetve az ügyvédi tevékenység felfüggesztésének hatálya alatt álló ügyvéd részére kijelölt ...
4/2007. (XI. 19.) MÜK határozattal módosított 6/1999. (III. 1.) MÜK Szabályzat
a módosításával egységes szerkezetben az ügyvéd irodájának gondnoka jogköréről és eljárásáról, valamint a meghalt ügyvéd iratainak rendezéséről
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 112. § (1) bekezdésének d) és i) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése az irodagondnok jogköréről és eljárásáról az alábbi szabályzatot alkotta:
I.
Általános szabályok
Értelmező rendelkezések
1. §E Szabályzat alkalmazásában
1. az ügyvéd irodájának gondnoka:
a) az ügyvédi tevékenység folytatásában átmenetileg akadályozott (így különösen az ügyvédi tevékenységét szüneteltető, illetve az ügyvédi tevékenység felfüggesztésének hatálya alatt álló ügyvéd részére kijelölt helyettes (a továbbiakban: kijelölt-helyettes);
b) azon ügyvéd részére kijelölt gondnok, akinek ügyvédi kamarai tagsága megszűnt, és a folyamatban lévő ügyeinek ellátásáról nem gondoskodott (a továbbiakban: iroda-felszámoló); valamint
c) az elhunyt ügyvéd irodája részére kijelölt gondnok (a továbbiakban: iroda-végelszámoló);
együtt: irodagondnok;
2. helyettes-kijelölési eljárás: olyan eljárás, amelynek keretében a kamara elnöksége az ügyvédi tevékenység folytatásában átmenetileg akadályozott (így különösen a tevékenységét szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztésének hatálya alatt álló) ügyvéd részére helyettest jelöl ki, ha az ügyvéd helyettesről nem gondoskodott [Ütv. 106. § (2) bek. m) pont], illetve a helyettesítést nem az az iroda látja el, amelynek az ügyvéd a tagja;
3. gondnok-kijelölési eljárás: olyan eljárás, amelynek keretében a kamara elnöksége a kamarai nyilvántartásból törölt ügyvéd részére iroda-gondnokot rendel, ha a kamarai nyilvántartásból törölt ügyvéd a folyamatban lévő ügyeinek ellátásáról nem gondoskodott [Ütv. 106. § (2) bek. n) pont].
Az irodagondnok
2. §(1) Irodagondnokként az a kamara illetékességi területén működő bejegyzett ügyvéd jelölhető ki, aki legalább 5 éves ügyvédi gyakorlattal rendelkezik, és nem áll fegyelmi eljárás, illetve fegyelmi büntetés hatálya alatt.
(2) A hivatalból kijelölhető irodagondnokok névjegyzékét a kamara vezeti.
(3) Az irodagondnoki névjegyzékbe az a kamarai tag kérheti felvételét, aki az (1) bekezdésében írt feltételeknek megfelel.
(4) Az irodagondnoki névjegyzékbe történő felvételről a kérelem beadásától számított 30 napon belül a kamara elnöke határoz. Az elnök csak az elutasító döntést köteles írásban indokolni.
(5) Az elutasító határozattal szemben a kérelmező fellebbezést nyújthat be a területi kamara elnökségéhez.
(6) Az irodagondnoki névjegyzékből törölni kell azt az ügyvédet, akinek esetében az (1) bekezdésben írt feltételek valamelyike megszűnt, illetve aki az irodagondnoki név-jegyzékből törlését kéri.
3. §
(1) Az irodagondnok a jelen Szabályzat keretei között járhat el, az általa végzett cselekmények tartalmi korlátját az ügyfél érdeke, feltehető akarata és az adja, hogy az ügyfelet károsodástól óvja meg.
(2) A kijelölt-helyettes az ügyvédi tevékenység átmeneti akadályoztatásának (így különösen felfüggesztésének illetve szüneteltetésének) hatálya alatt az ügyvéd helyetteseként jár el, a helyettesítésre adott megbízást - az ügyfél által erre vonatkozóan tett intézkedésig - a kamarai kijelölése jelenti.
(3) Az iroda-felszámoló a kamarai nyilvántartásból törölt ügyvéd folyamatban lévő ügyeit 90 napon belül lezárja, irodáját felszámolja és gondoskodik az iratok 5 évig történő tárolásáról.
(4) Az iroda-végelszámoló az elhunyt ügyvéd értékeit leltározza, az érintetteket értesíti a megbízás megszűnéséről és gondoskodik az iratok levéltárba helyezéséről.
Az irodagondnok-kijelölési eljárás
4. §(1) Kérelemre indul eljárás, ha
a) a ügyvédi tevékenységét szüneteltető vagy megszüntető ügyvéd a kamara elnökségétől előzetesen kéri az olyan, általa - a tevékenység szüneteltetése esetén kötelezően megnevezett irodagondnok kijelölését, aki a szabályzat 2. § (1) bekezdésében írt feltételeknek megfelel,
b) az igazgatási úton törölt, vagy fegyelmi határozattal kizárt ügyvéd, illetve akinek ügyvédi tevékenységét a kamara felfüggesztette, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül a kamara elnökségétől kéri az olyan, általa megnevezett iroda-felszámoló kijelölését, aki a szabályzat 2. § (1) bekezdésében írt feltételeknek megfelel.
(2) A kamara elnöksége hivatalból jelöl ki irodagondnokot, ha
a) a ügyvédi tevékenységét szüneteltető, megszüntető ügyvéd nem jelölt iroda-felszámolót irodájának gondnokául,
b) az ügyvédi tevékenység felfüggesztésének hatálya alatt álló ügyvéd, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül nem kérte helyettes kijelölését,
c) a törölt vagy kizárt ügyvéd a határozat jogerőre emelkedéstől számított 8 napon belül nem kérte iroda-felszámoló kijelölését.
5. §
(1) A kamara elnöksége
a) a kérelemre indult eljárásban csak akkor térhet el a kérelmezett irodagondnok személyétől, ha a kérelmezett irodagondnok nem felel meg a szabályzat 2. § (1) bekezdésében írt követelményeknek,
b) a hivatalból indult eljárásban a kamara irodagondnoki névjegyzékébe [2. § (2)-(4) bek.] felvett ügyvédek közül jelöl (rendel) ki irodagondnokot.
(2) Az irodagondnokot az elnökség alakszerű határozatban jelöli (rendeli) ki.
(3) Az irodagondnok a határozat kézbesítésétől számított 3 napon belül kifogást terjeszthet elő a kijelöléssel szemben. A kamara elnöksége a kifogásban közölt indokok alapján a kifogás beérkezését követő ülésén másik irodagondnokot jelölhet ki. A kifogás előterjesztésének lehetősége az elnökségi határozattal szemben érvényesíthető egyéb jogorvoslatot nem érinti.
(4) A kijelölő határozatban foglaltakat mindaddig teljesíteni kell, amíg a (3) bekezdés szerinti kifogást az elnökség el nem bírálja.
Az irodagondnok intézkedései
6. §(1) Az irodagondnok a kijelölő határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a tevékenységét szüneteltető, az ügyvédi tevékenység felfüggesztésének hatálya alatt álló, vagy a kamarai névjegyzékből törölt ügyvéddel (a továbbiakban: gondnokolt iroda) közösen jegyzőkönyvet (nyitó jegyzőkönyv) készít az iroda iratanyagáról.
(2) A nyitó jegyzőkönyvben rögzíteni kell
a) a folyamatban lévő ügyeket,
b) az ügyekben várható határidőket,
c) az ügyekben megteendő intézkedéseket,
d) a befolyt és várható ügyvédi munkadíjat,
e) a már befejezett, de még nem selejtezhető ügyek iratait és azok helyét.
(3) Az irodagondnok a jegyzőkönyv mellékleteként külön kimutatást készít
a) azokról az ügyekről, amelyekben ügyvédi letétben pénz és értékpapír van,
b) a kimutatásban feltünteti a letét feltételeit, jogcímét,
c) a pénz és értékpapír helyét, hozzáférésének módját.
(4) A jegyzőkönyvet és mellékletét az irodagondnok valamint a gondnokolt iroda közösen írják alá. A jegyző-könyvet és mellékletét a felvételtől számított 8 napon belül meg kell küldeni a kirendelő kamarának.
(5) Amennyiben az érintett ügyvéd, ügyvédi iroda a jegyzőkönyv felvételénél nem működik közre, az irodagondnok köteles a jegyzőkönyv felvételénél egy ügyvéd kolléga vagy két érdektelen tanú közreműködését kérni.
(6) Ha az irodagondnok a kijelölő határozat kézhezvételét követően két esetben igazolhatóan eredménytelenül kísérli meg a gondnokolt iroda iratainak leltározását és az eljárás lefolytatását, a második kísérlet eredménytelenségét követő 3 napon belül az eredménytelenséget köteles jelenteni a kamara elnökének. Ebben az esetben a kamara elnöke az irodagondnoki kijelölés tényét, és az irodagondnok eljárása eredménytelenségét a kamara honlapján közzéteszi. A honlapon közzététel mellett a kamara elnöke más, helyben szokásos közzétételi módot is elrendelhet.
(7) Ha az irodagondnok a nyitó-jegyzőkönyvben azt állapítja meg, hogy az irodában az e Szabályzat szerinti intézkedésre (iratok illetve ügy hiányában) nincs szükség, a nyitó jegyzőkönyvvel együtt elkészítheti a zárójegyzőkönyvet (9. §) .
7. §
(1) Az irodagondnok jogosult a gondnokolt iroda számítógépes nyilvántartásába betekintetni, onnan adatokat lekérni, tájékoztatást kérni az ügyvédi számlát vezető banktól a letétek állásáról.
(2) Az irodagondnokot utalványozási jog illeti meg.
(3) Az irodagondnok jogosult a 6. § szerinti nyitó jegyzőkönyvben rögzített aktákat - a levéltárba helyezendő iratok kivételével - őrzésbe venni, azokat saját irodájába elszállítani. Jogosult arra is, hogy az aktákat vagy azok egy részét a biztonságos őrzés feltételeinek fennállása esetén a gondnokolt iroda őrizetében hagyja. A levéltárba helyezendő iratokat a hatályos rendelkezések szerinti levéltárnak át kell adni.
8. §
(1) Az irodagondnok az ügyek áttekintése után haladéktalanul köteles megtenni az egyes ügyekben halaszthatatlan jogi cselekményeket. Ebben a körben az irodagondnok kizárólag
a) olyan eljárási cselekményeket végezhet, amelyek teljesítésére törvényi határidő áll rendelkezésre, és az ügyfél személyes eljárásának illetve az új meghatalmazott eljárásának biztosítása ezen határidőben (vagy a határidő még fennálló részében) nem oldható meg;
b) az a) pontban írt cselekményeken kívül az eljárási cselekményre adott határidő meghosszabbítását kérheti.
(2) Az irodagondnok az (1) pontban írt jogi cselekmények elvégzése során eljárási jogosultságát - az ügyfél erre vonatkozó intézkedéséig - a kijelölési határozattal igazolja.
(3) Az irodagondnoknak meg kell kísérelnie a kikötött, de részben vagy egészben ki nem fizetett ügyvédi munkadíjakat beszedni.
9. §
(1) Az irodagondnok az eljárása befejezésével záró jegyzőkönyvet készít, melyben a kamara elnöke felé ügyenként tájékoztatást ad az ügy lezárásának módjáról, a letétkifizetésekről.
(2) A záró jegyzőkönyv elfogadásáról a kamara elnöke dönt és az irodagondnokot felmenti.
(3) A záró jegyzőkönyv és a hozzá tartozó jegyzékek, bizonylatok a gondnokolt iroda kamarai aktájába kerülnek.
10. §
(1) Az irodagondnok költségtérítésben részesül.
(2) A költségtérítés fedezete a gondnokolt iroda számára befolyó munkadíj.
(3) Az irodagondnok költségtérítés címén a befolyt munkadíj 40%-át számolhatja el. A befolyt munkadíj fennmaradó része a gondnokolt irodát illeti meg.
(4) A területi kamara külön rendezheti az irodagondnok költségeinek megtérítésére és annak fedezetére vonatkozó szabályokat arra az esetre, amennyiben az irodagondnok nem hajt be munkadíjat, illetve a behajtott munkadíj az irodagondnok költségeit nem fedezi.
II.
A kijelölt helyettesre, az iroda-felszámolóra és az iroda-végelszámolóra vonatkozó különös szabályok
A kijelölt- helyettes
11. §(1) A kijelölt helyettes a 8. § (1) bekezdésében írt intézkedéseken kívül az ügyekben - ha az ügyfél a megbízást nem mondja fel - a 3. § (1) bekezdésében írt helyettesítés ellátására jogosult és köteles. Ennek során megfelelő gondossággal köteles eljárni.
(2) A kijelölt-helyettes eljárására az Ütv. 23. § (5) bekezdésének és 22. § előírásai az irányadók.
(3) Ha a megbízó az ügyre adott megbízását visszavonja, a kijelölt-helyettesnek az Ütv. 24. § (4) bekezdése szerint kell eljárnia.
Az iroda-felszámoló
12. §(1) Az iroda-felszámoló a 8. § (1) bekezdésében írt intézkedések megtételén kívül az ügyekben eljárni nem jogosult.
(2) Az iroda-felszámoló az Ütv. 24. § (7) bekezdésben írt kivétellel - a kijelöléstől számított 30 napon belül köteles értesíteni a megbízókat a megbízás megszűnéséről.
(3) Ha a megbízó és az iroda-felszámoló az adott ügy ellátásában megállapodnak, az ügyben a felszámoló az Ütv. 22. és 23. § rendelkezései szerinti megbízottá válik. Ha a megbízó az ügye ellátására az iroda-felszámolónak megbízást nem ad, az iroda-felszámoló az Ütv. 24. § (4) bekezdése szerint köteles eljárni.
(4) A megbízó kérésére az iroda-felszámoló jogosult és egyben köteles a megbízó iratait kiadni.
(5) Az iroda-felszámoló a megbízók részére kiadott iratokról, kifizetett letétekről részletes jegyzéket, bizonylatot köteles készíteni.
(6) Az iroda-felszámoló az eljárását a kijelöléstől számított 90. napig köteles befejezni. Indokolt esetben e ha-táridő további 30 nappal meghosszabbítható.
Az iroda-végelszámoló
13. §(1) Az iroda-végelszámoló az elhunyt ügyvéd iratainak megőrzése és az értékek leltározása iránt haladéktalanul köteles intézkedni.
(2) Az iroda-végelszámoló a folyamatban lévő ügyekben köteles a halálesetről a bíróságnak vagy más hatóságnak bejelentést tenni.
(3) Az iroda-végelszámoló köteles az iratokból megállapítható ügyfeleket értesíteni a megbízott vagy kirendelt ügyvéd elhunytáról. Az iroda-végelszámoló - az Ütv. 24. § (7) bekezdésében írt kivétellel - köteles tájékoztatni az ügyfeleket arról, hogy a megbízás vagy a kirendelés az ügyvéd halálával megszűnt. A tájékoztatást ki kell terjeszteni arra is, hogy új képviselőről szükséges vagy ajánlatos gondoskodniuk a feleknek.
14. §
(1) Az iroda-végelszámoló a 8. § (1) bekezdésében írt intézkedéseken kívül az ügyfelek további képviseletére nem jogosult.
(2) Az iroda-végelszámoló az ügyfeleket megillető iratokat köteles részükre elismervény ellenében kiadni.
15. §
(1) Az iroda-végelszámoló köteles az egyes ügyekben az ügyfelekkel elszámolni és az elhunyt ügyvédet, esetleg más megillető díjazást, bizonylat ellenében átvenni. Amennyiben a megfelelő fedezet rendelkezésére áll, abból köteles az ügyfeleknek járó visszafizetési kötelezettséget teljesíteni.
(3) Az iroda végelszámolásának befejezése után az iroda-végelszámoló köteles elszámolást készíteni és azt az ügyvédi kamarának 30 napon belül beterjeszteni, valamint az elszámolást az általa ismert örökösökkel és - amennyiben hagyatéki eljárás van folyamatban - az illetékes közjegyzővel közölni.
III.
Záró rendelkezések
16. §(1) Ezen szabályzatot a Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése 1999. március 1-jén fogadta el, és 2007. május 7-i teljes ülésén módosította, a módosítás szövegét az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium ajánlásának megfelelően 2007. november 19. napján javította.
(2) A szabályzat módosított rendelkezései az Igazságügyi Közlönyben történő közzététellel lépnek hatályba.