835/D/2005. AB végzés

a Szegedi ítélőtábla Gf. III. 30. 226/2005/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a Szegedi ítélőtábla Gf. III. 30. 226/2005/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
1. 1. Az indítványozó gazdasági társaság a Szegedi Ítélőtábla Gf. III. 30. 226/2005/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszában azt sérelmezte, hogy a perújítási eljárásban másodfokon eljárt Szegedi ítélőtábla nem alkalmazta a Legfelsőbb Bíróságnak a cégek cégjegyzékből tö...

835/D/2005. AB végzés
a Szegedi ítélőtábla Gf. III. 30. 226/2005/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a Szegedi ítélőtábla Gf. III. 30. 226/2005/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
1. 1. Az indítványozó gazdasági társaság a Szegedi Ítélőtábla Gf. III. 30. 226/2005/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszában azt sérelmezte, hogy a perújítási eljárásban másodfokon eljárt Szegedi ítélőtábla nem alkalmazta a Legfelsőbb Bíróságnak a cégek cégjegyzékből történő törlésének, valamint a tagok személyében bekövetkezett változás hatályosságáról szóló 5/1999. számú polgári jogegységi határozatát (a továbbiakban: jogegységi határozat), ezzel megsértette az Alkotmány 47. § (2) bekezdését, amely szerint "a Legfelsőbb Bíróság biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek". E jogalkalmazói mulasztás miatt sérült az Alkotmány 50. § (1) bekezdése is, mivel a bíróság az eljárásban alperesként szereplő, korábban a cégjegyzékből törölt, így nem létező gazdasági társaság (jogi személy) jogait részesítette védelemben.
1. 2. Az indítványozó egy későbbi beadványában hivatkozott arra is, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 61. § (1) bekezdése és a 61. § (3) bekezdése közötti ellentmondás következtében sérült az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében foglalt bírói úthoz való joga. Míg a Pp. 61. § (1) bekezdésének második mondata a perbeli jogutódlás körében rendelkezik a jogalanyisággal rendelkező szervezetek jogutódlással történő megszűnéséről, addig a törvényhozó a Pp. 61. § (3) bekezdésében, a perből való elbocsátással összefüggésben, ezt az esetet nem rendezte. A jogegységi határozat alkalmazásának mellőzése mellett eme Pp. -beli ellentmondásra vezethető vissza, hogy a Szegedi ítélőtábla perújítási eljárásban hozott végzése az alkotmányjogi panasz előterjesztőjét jogutódként, engedményezési szerződés alapján fennálló keresetindítási jogában korlátozta, ami egyben a bírói úthoz való jog sérelmét is jelenti. Az indítványozó a Pp. érintett szabályai közötti ellentmondás megszüntetésével, oly módon kérte az ítélőtáblai határozat megsemmisítését, hogy az kihasson a rendes jogorvoslati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság, mint másodfokú bíróság által Gf. I. 31. 030/2000/9. számon hozott jogerős ítéletére.
2. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. §-ában foglalt feltételeknek.
2. 1. Az Abtv. 48. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. A (2) bekezdés szerint az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet az Alkotmánybírósághoz benyújtani.
Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata alapján az Abtv. 48. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakat együttesen kell értelmezni, és figyelembe venni [23/1991. (V. 18.)
AB végzés, ABH 1991, 361-362. ]. Ebből következik, hogy az Abtv. 48. § (1) bekezdése szerinti jogorvoslatokon is csak azokat a jogorvoslatokat kell érteni, amelyek az ügy jogerős befejezéséig terjeszthetők elő. Az alkotmányjogi panaszra megállapított határidő számítása szempontjából tehát a rendkívüli jogorvoslatokat általában figyelmen kívül kell hagyni [46/2003. (XI. 13.) AB határozat, ABH 2003, 488, 510. ], kivéve, ha a panaszolt alapjog-sérelem a rendkívüli eljárásban hozott érdemi, jogerős döntésben alkalmazott norma miatt következik be [41/1998. (X. 2.) AB határozat, ABH 1998, 306, 309. ].
2. 2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a beadvány nem felel meg az alkotmányjogi panasszal szemben támasztott követelményeknek.
Mivel nem volt megállapítható, hogy az indítványozó az Abtv. 48. § (2) bekezdésében előírt hatvannapos határidőben nyújtotta be az alkotmányjogi panaszt, az Alkotmánybíróság főtitkára a határidő igazolására szolgáló tértivevény másolatának megküldésére hívta fel az indítványozót. Az indítványozó a rendkívüli jogorvoslati (perújítási) eljárásban másodfokon eljáró Szegedi ítélőtábla Gf. III. 30. 226/2005/2. számú végzésével összefüggésben igazolta a határidő betartását, amely az indítványozó perújítási (rendkívüli perorvoslati) kérelmét utasította el jogerősen, de nem hivatkozott arra, hogy a panaszolt alapjog-sérelme a perújítási eljárásban hozott jogerős döntésben alkalmazott jogszabállyal összefüggésben következett be. Az indítványozó által becsatolt, a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság rendes jogorvoslati eljárásban, Gf. I. 31. 030/2000/9. számú határozatából megállapíthatóan 2001. január 23-án hozta meg az ügyben a jogerős döntést. Ez alapján az indítványozó nyilvánvalóan elmulasztotta az alkotmányjogi panasz előterjesztésére nyitvaálló határidőt, beadványa elkésett.
Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 29. § e) pontja alapján az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Budapest, 2007. november 13.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.