457/B/2002. AB végzés

a személyi jövedelemadóról szóló indítvány tárgyában

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenessége utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 40. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.
Az indítványozó a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.tv.) 2002. évben hatályos 40. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását é...

457/B/2002. AB végzés
a személyi jövedelemadóról szóló indítvány tárgyában
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenessége utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 40. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.
INDOKOLÁS
Az indítványozó a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.tv.) 2002. évben hatályos 40. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. A kifogásolt rendelkezés a családi kedvezményt az eltartottak létszámától függően, kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy eltartott esetén 3000 forintban, kettő eltartott esetén 4000 forintban, három és minden további eltartott esetén 10 000 forintban állapította meg. Az indítványozó véleménye szerint "a családi kedvezmény a törvényben meghatározott formában a személyi jövedelemadó részbeni átengedésével fokozza a gazdagok, kiemelt fizetést elérők jövedelmét." A szegényebb családok nem tudnak élni ezzel a lehetőséggel, mert a szülők sokszor saját hibájukon kívüli okokból munkanélküliek. Az indítványozó kiegészítő indítványában utalt arra, hogy a személyi jövedelemadóból levonható kedvezmény összege négy év alatt több mint négyszeresére emelkedett, ugyanakkor a szegényebb családok által is igénybe vehető családi pótlék összege ugyanezen idő alatt nem változott.
Az indítványozó álláspontja szerint a kifogásolt rendelkezés sérti az Alkotmány 16. §, 17. §, 54. §, 70/A. §, 70/B. §, 70/D. §, 70/E. § és a 70/I. § rendelkezését, továbbá sérti az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát.
Az Alkotmánybíróság az eljárás során megállapította, hogy a családtámogatási rendszer az indítvány benyújtását követően lényegesen megváltozott. A családtámogatási rendszer átalakításáról szóló 2005. évi CXXVI. törvény 4. §-a a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 11. §-át módosította, ezzel jelentősen emelkedett a családi pótlék havi összege. Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról rendelkező 2005. évi CXIX. törvény 10. §-a pedig módosította az Szja.tv. 40. § (3) bekezdését. E rendelkezés szerint, amely 2006. január 1-jétől hatályos, a családi kedvezmény kedvezményezett eltartottakként és jogosultsági hónaponként 4000 forint, feltéve, ha az eltartottak létszáma a három főt eléri. 2006. január 1-jétől az Szja.tv. módosított 44. §-a alapján ez az összeg maradéktalanul csak akkor vehető igénybe, ha a magánszemély éves jövedelme nem haladja meg a törvény 44. § a)-e) pontjában meghatározott jövedelemkorlátot.
Az Alkotmánybíróság a módosításokra tekintettel felhívta az indítványozót, hogy nyilatkozzék, indítványát a megváltozott jogszabályi rendelkezések ismeretében fenntartja-e. Az indítványozó az Alkotmánybíróság végzésében megadott határidőn belül nem válaszolt, az új szabályozásra nem terjesztette ki indítványát.
Az Alkotmánybíróság a módosított vagy hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányellenességét kivételesen, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 38. §-ában foglalt bírói kezdeményezés és a 48. § szerinti alkotmányjogi panasz esetében, [10/1992. (II. 25.) AB határozat, ABH 1992, 72, 76.] valamint akkor vizsgálja, ha a hatályát vesztő jogszabály helyébe lépő jogszabály azonos rendelkezési környezetben szintén tartalmazza a sérelmezett rendelkezést. (137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 457.)
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványban sérelmezett helyzet már nem áll fenn, mivel az időközben bekövetkezett módosítások eredményeként a családtámogatások rendszere, ezen belül a családi adókedvezmény szabályozása jelentősen átalakult. Ezért az okafogyottá vált indítvány tekintetében az Alkotmánybíróság az eljárást, az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozata (ABH 2003, 2065.) 31. § e) pontjára figyelemmel megszüntette.
Budapest, 2006. június 20.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.