adozona.hu
668/B/1998. AB végzés
668/B/1998. AB végzés
a társadalombiztosításról és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
1. Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 44. § (1) bekezdése tekintetében az indítványt visszautasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt visszautasítja.
Az indítványozó saját ügyét ismertetve...
668/B/1998. AB végzés
a társadalombiztosításról és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló indítvány tárgyában
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következővégzést:
1. Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 44. § (1) bekezdése tekintetében az indítványt visszautasítja.2. Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt visszautasítja.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó saját ügyét ismertetve előadta, hogy 1996 novemberében benyújtott öregségi nyugdíj megállapítása iránti igénye elbírálásakor a nyugdíj összegének megállapítása során - az akkor érvényben volt jogszabályok szerint -nem minden munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó jövedelmét vettek figyelembe. A határozatot megfellebbezte, majd a másodfokú határozatot bíróság előtt megtámadta. Az elutasító döntést követően fordult az Alkotmánybírósághoz, és utólagos normakontroll keretében kérte a sérelmezett jogszabályi rendelkezések alkotmányossági vizsgálatát.Álláspontja szerint a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: Tbtv.) 44. § (1) bekezdése sérti az Alkotmány 13. § (1) bekezdésében, valamint 70/E. §-ában foglaltakat, ezért kérte annak visszamenőleges hatályú megsemmisítését. Ezzel egyidejűleg kérte a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 22. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését is. Ez utóbbi jogszabályi rendelkezés tartalmát nem kifogásolta az indítványozó, sőt - állítása szerint -a jogalkotó ezzel orvosolta az általa jelzett problémát. Arra kérte az Alkotmánybíróságot, hogy visszamenőleges hatállyal semmisítse meg a Tny. 22. § (1) bekezdését, ami szerinte lehetővé tenné nyugdíja újra megállapítását.
II.
Az indítványozó két kérelmet terjesztett elő. Ezek egyike sem alkalmas érdemi elbírálásra az alábbiak szerint.1. Az első indítvány a Tbtv. - a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló 1993. évi VIII. törvény 13. §-a értelmében 1993. március 1-jei hatállyal beiktatott - 44. § alkotmányellenességének megállapítását és hatálybalépésig visszamenőleges megsemmisítését kéri. Érvelésének lényege, hogy alkotmányellenes volt a Tbtv. annyiban, hogy a 103/B. § és 103/D. §-a alapján olyan jövedelem után is kötelező volt a társadalombiztosítási járulékot fizetni, amely nem képezett a törvény 44. §-a szerint nyugdíjalapot.
Az indítvány elbírálására az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre, mert a Tbtv. már nem hatályban lévő jogszabály. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény mellékletének a) pontja értelmében a Tbtv. 1998. január 1-jével hatályon kívül helyezésre került. Az Alkotmánybíróság főszabályként hatályban lévő jogszabály alkotmányossági vizsgálatát végzi el. Hatályban már nem lévő jogszabályi rendelkezés esetén a vizsgálat lefolytatására csak az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. §-a szerinti alkotmányjogi panasz, illetve 38. §-a szerinti bírósági eljárás keretében történt kezdeményezés alapján van lehetőség. [Pl.: 17/2000. (V. 26.) AB határozat, ABH 2000, 112, 114.]
Tekintettel arra, hogy jelen ügy nem alkotmányjogi panasz, illetve nem bírói kezdeményezés alapján indult, az Alkotmánybíróságnak nincs lehetősége a már hatályon kívül helyezett jogszabály vizsgálatára, így az erre irányuló indítványt - az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) (a továbbiakban: Ügyrend) 29. § f) pontja értelmében - az érdemi vizsgálat mellőzésével visszautasította.
2. A második indítvány a társadalombiztosítási nyugdíj összegének kiszámítását jelenleg szabályozó, hatályos jogszabály, a Tny. 22. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatát kéri a Tbtv. 44. §-a alkotmányellenességére felhozott indokai alapján.
Az indítványozó maga is elismeri azonban, hogy a Tny. 22. §-a nem alkotmányellenes, pusztán azt kifogásolja, hogy "csak 1997. január 1-jétől kezdődően vehető figyelembe (...) az összes biztosítási jogviszonyból származó jövedelem." Ez az indítványozó álláspontja szerint az egyetlen, az Alkotmány 13. § (1) bekezdésének és 70/E. §-ának megfelelő szabályozási mód.
Az előterjesztett indítvány érdemben nem bírálható el.
Az Abtv. 22. § (2) bekezdése szerint az indítványnak az eljárásban elérhető célra - esetünkben a jogszabály megsemmisítésére - irányuló "határozott kérelmet" kell tartalmaznia. Jelen indítvány a Tny. 22. § (1) bekezdés megsemmisítését - szavai szerint az alkotmányossági vizsgálat "kiterjesztését" és "alkotmánysértő voltának megállapítását" - kéri, azonban érveléséből világosan kitűnik, hogy a Tny. 22. § (1) bekezdését alkotmányosnak tartja.
Az Abtv. értelmében az Alkotmánybíróság hatásköre a jogszabályok, illetve állami irányítás egyéb jogi eszközei és az Alkotmány rendelkezései összhangjának vizsgálatára terjed ki. Az Abtv. 40. §-a kimondja, hogy alkotmányellenesség megállapítása esetén az Alkotmánybíróság a jogszabályt, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszközét teljesen vagy részben megsemmisíti. A megsemmisítés előfeltétele tehát az alkotmányellenesség megállapítása. A megsemmisítés következtében a jogszabály hatályát veszti, mégpedig az alkotmánybírósági határozat közzétételének napjával, s e nap tól kezdve azt nem lehet alkalmazni. Az Abtv. azonban azt is rögzíti [43. § (2) bekezdés], hogy a jogszabálynak vagy állami irányítás egyéb jogi eszközének megsemmisítése nem érinti a határozat közzététele előtt létrejött jogviszonyokat, s a belőlük származó jogokat, kötelezettségeket. A megsemmisített jogszabály hatálybalépése előtti jogviszonyokra való alkalmazását az Abtv. éppúgy nem teszi lehetővé, mint ahogyan nem írhatja elő az Alkotmánybíróság valamely, az Alkotmánynak megfelelő - nem alkotmányellenes - jogszabály visszamenőleges alkalmazását sem.
A kifejtett indokok alapján az indítványban foglalt kérelem teljesítésére az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre, így az Ügyrend 29. § b) pontja alapján az indítványt e részében is - érdemi vizsgálat nélkül - visszautasította.
Budapest, 2006. november 20.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró