adozona.hu
719/B/2004. AB végzés
719/B/2004. AB végzés
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárás megszüntetéséről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.
1. Az indítványozó a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jo...
719/B/2004. AB végzés
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárás megszüntetéséről
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következővégzést:
Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.Indokolás
I.
1. Az indítványozó a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) azon előírását tartotta alkotmányellenesnek, amely a nyugdíjjárulék járulékfizetési határáról rendelkezett [Tbj. 24. § (2) bekezdése]. Az indítványozó azért kifogásolta a Tbj. -nek ezt rendelkezését, amelynek az indítvány benyújtásakor hatályos szövegét a 2003. évi XCI. törvény 154. § (1) bekezdése állapította meg, mert "a társadalombiztosítási járulék 2003. évi és 2004. évi növelésének mértéke nem áll arányban a járulékfizetés alapját képező bruttó átlagbér növekedésével". Vélekedése szerint ez nettó jövedelemcsökkentést eredményezett az utóbbi két évben azoknál az állampolgároknál, akik 2002-ben és azt megelőzően évközben érték el a Tbj. korábbi rendelkezésében (a bruttó átlagkereset kétszeresének alapul vételével) megállapított befizetés felső határát, "hacsak nem részesültek 72, vagy később 35%-os béremelésben" 2003-ban, illetve 2004-ben. Az indítványozó kifejtette, hogy a nettó jövedelemcsökkentést okozó "megnövekedett járulékteher minden átmenet nélkül került bevezetésre", és nem növeli a nyugdíj mértékét. Mindez - állítása szerint - "sérti a szerzett jogok védelmét" [Alkotmány 2. § (1) bekezdése], "a szociális biztonsághoz való jogot" (Alkotmány 70/E. §-a), "valamint az arányos közteherviselést" (Alkotmány 70/I. §-a).2. A Tbj. 24. § (2) bekezdésének jelenleg hatályos szövegét az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény (a továbbiakban: Tbjm.) 235. §-a állapította meg, 2006. szeptember 1-i hatállyal pedig az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 251. §-a (3) bekezdésének a) pontja módosította. A Tbjm. által átfogalmazott rendelkezés értelmében megváltozott a nyugdíjjárulék számításának a módja: a korábbi tárgyévre tervezett egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset háromszorosának naptári évre számított összege helyébe fix összeg lépett, amelynek mértékét az éves költségvetési törvény határozza meg. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ez a jogszabályváltozás lényegesen módosított formában tartalmazza az indítványozó által sérelmezett jogi rendelkezést. Ezért felhívta az indítványozót, nyilatkozzon arról, hogy a jogszabályi változások ismeretében fenn kívánja-e tartani az indítványát. Az indítványozó az Alkotmánybíróság felhívására nem válaszolt.
3. Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. §-a értelmében - főszabályként - csak hatályban levő jogszabály, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányosságát vizsgálja. Ez alól kivétel lehet, ha az eljárás az Abtv. 38. §-a alapján bírói kezdeményezés vagy a 48. §-a alapján alkotmányjogi panasz tárgyában folyik. Az indítvány nem tartozik ezek körébe, továbbá, annak benyújtása után a vizsgálat alá vont jogszabályi rendelkezés hatályát vesztette, és az indítványozó az új törvényi szabályozásra az indítványát nem terjesztette ki. Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság a Tbj. 24. § (2) bekezdése
alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárást az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 31. § a) pontja alapján megszüntette.
Budapest, 2007. október 16.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró