adozona.hu
157/B/2006. AB végzés
157/B/2006. AB végzés
a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló 1996. évi XXXII. törvény 11. § (3) bekezdés e) pontja alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárás megszüntetéséről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló 1996. évi XXXII. törvény 11. § (3) bekezdés e) pontja alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárását megszünteti.
Az indítványozó a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló 1996. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 11. § (3) ...
157/B/2006. AB végzés
a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló 1996. évi XXXII. törvény 11. § (3) bekezdés e) pontja alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárás megszüntetéséről
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következővégzést:
Az Alkotmánybíróság a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló 1996. évi XXXII. törvény 11. § (3) bekezdés e) pontja alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárását megszünteti.Indokolás
Az indítványozó a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló 1996. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 11. § (3) bekezdés e) pontja alkotmányellenessége megállapítását és visszamenőleges hatályú megsemmisítését, valamint folyamatban lévő ügyekben való alkalmazás tilalmának kimondását kérte az Alkotmánybíróságtól. Indítványában előadta, hogy az alkotmányellenesség az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének sérelmén alapul, ami "abban nyilvánul meg, hogy a jogalkotó visszamenőleges hatályú, negatív jogot alkotott, illetve elmulasztotta körültekintően rendezni a hatályba léptetés kapcsán a jogállamiságnak megfelelő átmeneti szabályokat".Az indítványozó által kifogásolt rendelkezés 1996. május 11-ével hatályon kívül helyezte a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 4. § (3) bekezdése c) pontja meghatározott szövegrészét. Az indítványozó beadványában nem a módosítás tartalmának alkotmányellenességét állította, hanem azt sérelmezte, hogy a módosított rendelkezést a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazták. Hangsúlyozta, hogy a Tv. 11. § (1) bekezdése értelmében a hatályba léptetés nem visszamenőlegesen történt, de a Legfelsőbb Bíróság értelmezése szerint "minden folyamatban lévő felszámolási eljárásban alkalmazni kell a módosítást". Az indítványozó az alkotmányellenesség alátámasztásaként hivatkozott az Alkotmánybíróság 365/B/1998. AB határozatára, amely rámutatott, hogy "hiába lép (...) egy jogszabály hatályba a jövőre nézve (formálisan nem sértve a felkészüléshez szükséges kellő idő alkotmányos követelményét), ha a folyamatos ügyekre is irányadó alkalmazhatóság miatt - tartalmában - az érintetteknek visszamenőleg állapít meg kötelezettséget, nyilvánít valamely magatartást jogellenessé. Ilyenkor a jogbiztonság sérelme ugyanúgy megállapítható, mint a formálisan is visszamenőleges hatályú kötelezettséget megállapító hatálybaléptetés esetén, vagy a »kellő idő« hiánya miatt" (ABH 1998, 850, 852.) .
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó által támadott Tv-t 2007. július 1-jével a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 112. § p) pontja hatályon kívül helyezte. Az Alkotmánybíróság következetesen érvényesített álláspontja, hogy utólagos normakontroll keretében a hatályos jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja, hatályon kívül helyezett jogszabályi rendelkezés alkotmányosságának vizsgálatát az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 38. §-a szerinti bírói kezdeményezés és a 48. §-ban foglalt alkotmányjogi panasz eseteiben, vagyis akkor végzi el, ha annak alkalmazhatósága is eldöntendő kérdés (335/B/1990. AB végzés, ABH 1990, 261, 262.) .
Mivel ebben az ügyben az indítvány nem bírói kezdeményezés és nem alkotmányjogi panasz, ezért az Alkotmánybíróság az eljárását - az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozata (ABH 2003, 2065.) 31. § a) pontja alapján - érdemi vizsgálat nélkül megszüntette.
Budapest, 2007. október 15.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró