adozona.hu
533/B/1994. AB végzés
533/B/1994. AB végzés
a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló indítvány tárgyában
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének megállapítására irányuló eljárásban meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény 46. § (3), (10) és (14) bekezdései, 66. § (1) bekezdés d) pontja, 67. § f) pontja és a 69. § (4) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.
1. Indítványozó a jövedék...
Az indítványban előadott kérelem eredetileg (a többi rendelkezés mellett) a Tv. 67. § f) pontjába foglalt rendelkezés és a 69. § (4) bekezdése b) pontjának rendelkezése alkotmányossági vizsgálatára irányult. Az 1995. évi LXVIII. törvény 28. §-a, valamint 30. §-a szerinti módosítások értelmében a jelenleg hatályos törvényszövegben a korábbi 67. § f) pont szerinti rendelkezés a 67. § (1) bekezdésének f) pontjában, a korábbi 69. § (4) bekezdés b) pont szerinti szabály pedig ugyanezen § (4) bekezdésének a) pontjában található.
Az indítványozó kérelme indokául előadta, hogy a nevezett rendelkezések különbséget tesznek az állampolgárok között a tekintetben, hogy a háztartási tüzelőolajat (HTO) csak lakossági, háztartási célú fűtésre lehet felhasználni, míg a lakásban pl. egyéni vállalkozói tevékenységet folytató személyek a HTO-t fűtésre nem használhatják. Indítványozó megsemmisíteni kérte még a törvénynek azon rendelkezéseit, melyek a törvényben megengedettől eltérő célra történő HTO-használatot szankcionálják.
2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvánnyal alkotmányossági vizsgálat alá vont rendelkezések meghatározó része hatályát vesztette. A Tv.-nek a kőolajtermékek forgalmazásának feltételeiről szóló rendelkezései döntő részét, így a HTO használatának korlátozásáról, a HTO utalványról, annak igénybevételi szabályairól szóló és a HTO egyéb célú használatát tiltó rendelkezéseket, az 1995. évi XXVII. tv. hatályon kívül helyezte [1995. évi XXVII. tv. 3. § (2) bekezdés a) pontja]. Hatályát vesztette tehát a Tv. vizsgálat alá vont 46. § (3), (10) és (14) bekezdése. A Tv. 66. § (1) bekezdés d) pontjába, 67. § (1) bekezdés f) pontjába és a 69. § (4) bekezdés a) pontjába foglalt joghátrányt jelentő jogkövetkezmények immár nem az indítványozó által alkotmányellenesnek tartott, de időközben hatályon kívül helyezett tilalmak szankcionálására szolgálnak. Céljuk a Tv. - indítványozó által nem támadott és hatályában fenntartott - 46. § (1) bekezdésébe foglalt előírás ["a kőolajfeldolgozó üzem, a nagy-és kiskereskedő, az importőr csak olyan piros színezékkel megfestett háztartási tüzelőolajat forgalmazhat, amelyben a színezék még 1:100 (1 rész jelzett tüzelőolaj + 99 rész nem jelzett gázolaj) hígításban is kimutatható"] kikényszerítése.
3. Az Alkotmánybíróság a határozata meghozatalakor tekintettel volt a következőkre is.
3.1. A Tv. 70. § (4) bekezdésébe foglalt rendelkezés alapján a bírság megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a jogsértő cselekményt elkövették, illetőleg a készlethiányt megállapították, továbbá a jövedék alól elvont termék az elkövető birtokába került. E rendelkezés szerint, az adójogszabályokkal megegyezően, jövedéki eljárásban is alkalmazni lehet már hatályon kívül helyezett jövedéki szabályt, a hatályban léte idejére vonatkozó ellenőrzés és az arra az időszakra vonatkozó bírság kivetése során.
Az Alkotmánybíróság tehát azzal a problémával találta szemben magát, hogy már hatályon kívül helyezett, de egyes eljárásokban még alkalmazható jogszabályi rendelkezésnek absztrakt utólagos normakontroll [Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § b) pontja] keretében történő vizsgálatára rendelkezik-e hatáskörrel.
3.2. Az Alkotmánybíróság hatásköre jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló, bárki által indítványozható eljárásban [Abtv. 1. § b) pont] csak hatályban lévő jogszabály vizsgálatára terjed ki. A Tv. vizsgálat alá vont 46. § (3), (10) és (14) bekezdései hatályon kívül lettek helyezve. Az Alkotmánybíróság állandó jelleggel követett gyakorlata szerint azonban - arra figyelemmel, hogy az adójogszabályok az adómegállapítási jog elévülési idején belül hatályon kívül helyezésükre tekintet nélkül alkalmazhatók - alkotmányjogi panasz [Abtv. 1. § d) pont, illetve 48. §] vagy folyamatban lévő ügyben a bíró kezdeményezése [38. § (2) bekezdése] esetén gyakorolja az utólagos normakontrollt a már erga omnes nem hatályos, de inter partes alkalmazható jogszabályi rendelkezés tekintetében. [80/B/1993. AB végzés, ABK 1995. december 536.; 38/1992. (VI. 22.) AB határozat, ABH 1992. 358.; 54/1994. (XI. 4.) AB határozat ABH 1994. 290.] Ilyenkor e szabályok ugyanis - továbbhatásuk folytán - a felek között jogviszony alakítására alkalmas állapotban vannak, úgy viselkednek, mintha hatályban lennének. Alkalmazhatóságuk feltétele, hogy a hatóság a vonatkozó időszakra az adóhatósági (jelen esetben a jövedéki) eljárást megindítsa.
3.3. Az Alkotmánybíróság e gyakorlatát nem értelmezi kiterjesztően. Csak kivételesen és csak az említett két speciális esetben (amikor fennáll a norma jogviszony alakítására való alkalmazhatósága) végez az Alkotmánybíróság utólagos normakontrollt hatályon kívül helyezett jogszabály tekintetében. [1348/B/1992. AB végzés, ABK 1995. február 91. és 1117/B/1993. AB határozat, ABK 1995. október 398.] Ez utóbbi határozat indokolása kifejezetten utal arra, hogy már hatályon kívül helyezett jogszabály tekintetében a bárki által indítványozott eljárás keretében utólagos normakontroll lefolytatására az Alkotmánybíróságnak nincsen hatásköre. Erre a megállapításra tekintettel az Alkotmánybíróság a hivatkozott ügyben az indítvány tekintetében visszautasító döntést hozott.
4. A vizsgálat alá vont ügyben nem a hatályon kívül helyezés után érkezett indítványról, hanem a jogszabály hatályban léte alatt érkezett, de a hatályon kívül helyezés folytán tárgytalanná vált indítványról kellett az Alkotmánybíróságnak döntenie. Az a tény miszerint az indítványt a jogszabály hatályban léte idején nyújtották be az Alkotmánybíróság eljárására van kihatással, azaz a határozat rendelkező részének típusát befolyásolja, a jogszabály állapotát nem érinti. Ezekre az indokokra tekintettel az 1117/B/1993. AB határozattól eltérően nem indítvány visszautasítása mellett, hanem az eljárás megszüntetése mellett döntött az Alkotmánybíróság. E döntés az Alkotmánybíróságot nem fogja megakadályozni abban, hogy bírói kezdeményezés vagy alkotmányjogi panasz keretében a most érdemben nem vizsgált jogszabályi rendelkezéseket érdemben vizsgálja és alkalmazásukat - akár erga omnes - megtiltsa.
5. Az alkotmánybíróság tehát a fentiekben felhozott indokok alapján a Tv. 46. § (3), (10) és (14) bekezdése alkotmányossága tárgyában folytatott eljárást megszüntette. Az indítvánnyal vizsgálat alá vont többi rendelkezés tárgyában az Alkotmánybíróság az eljárást azért szüntette meg, mert a diszpozíciós norma [46. § (3), (10) és (14) bekezdései] hatályon kívül helyezésével az azt szankcionáló norma rendeltetése és tartalma megváltozott. A szankcionáló normának az alkotmányellenesnek tartott tilalom kikényszerítésében megnyilvánuló, állított alkotmányellenessége is osztja ezt a - más - jogi állapotot.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
Budapest, 1996. április 22.