139/B/1997. AB végzés

a fogyasztási adóról és fogyasztási árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény (Fat.) egyes részeinek, továbbá az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) egyes részeinek alkotmányellenességének vizsgálatáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata és mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása iránt benyújtott indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a fogyasztási adóról és fogyasztási árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Fat.) 4. § (1) bekezdés a) és b) pontja, 10. § (1) bekezdés b) pontja, 11. § (1) bekezdés e) pontja és e pont 1. számú melléklete, valamint 16. §-a, továbbá az adózás rendjéről...

139/B/1997. AB végzés
a fogyasztási adóról és fogyasztási árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény (Fat.) egyes részeinek, továbbá az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) egyes részeinek alkotmányellenességének vizsgálatáról
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata és mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása iránt benyújtott indítvány tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a fogyasztási adóról és fogyasztási árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Fat.) 4. § (1) bekezdés a) és b) pontja, 10. § (1) bekezdés b) pontja, 11. § (1) bekezdés e) pontja és e pont 1. számú melléklete, valamint 16. §-a, továbbá az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 79. §-a és 79. § b) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére, úgyszintén mindezen jogszabályi rendelkezések feltételezett hiányosságára alapozott, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló eljárást megszünteti.


INDOKOLÁS
1. Az indítványozó szerint az importált motorbenzin hazai átalakításával összefüggő, s véleménye szerint kétszeres fogyasztási adó megfizetésének kötelezettségét előíró - a rendelkező részben ismertetett - adójogszabályok alkotmányellenesek.
E törvényben "testet öltött rendelkezések" sértik a jogállamiságnak a jogbiztonságra vonatkozó elveit, a vállalkozások szabadságának érvényesülését, diszkriminálnak, egyenlőtlen közteherviselést idéznek elő, azaz ellentétesek az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének, 9. § (2) bekezdésének, 70/A. §-ának és 70/I. §-ának előírásaival. Kéri ezért a hivatkozott rendelkezések alkotmányellenességének megállapítását, illetőleg a "kollízióból fakadó alkotmányellenesség" felszámolását.
Az indítványozó felfogása szerint a Központi Statisztikai Hivatalnak a motorbenzinre vonatkozó - kettős adózásra vezető - ún. ITJ besorolása az idézett adójogi szabályok alkotmányellenességének és hiányosságainak a következménye, ezért azt is kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy "hívja fel a jogalkotó figyelmét ... a KSH besorolásoknak a ...szabályozási szükségességére."
2. Az indítvány benyújtását követően a törvényhozó az 1997. évi CVIII. törvénnyel hatályon kívül helyezte a Fat. 10. § (1) bekezdés b) pontját, módosította a 11. § (1) bekezdés e) pontját és 1. sz. mellékletét, éppen azokat a rendelkezéseket, amelyek az indítvány fő jogi problémájával: az importált, de oktánszámában hazailag átalakított motorbenzin kétszeres adóztatásával kapcsolatosak. Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvényt (Áfa tv.) módosító 1997. évi CVII. törvény pedig az indítvány szempontjából figyelembe veendő új rendelkezéseket írt elő.
3. Az 1998. január 1-jétől hatályos törvényi változásokra tekintettel az Alkotmánybíróság 1998. április 21-én kelt és április 24-én kézbesített végzésével - 30 napos határidőt adva - nyilatkozattételre hívta fel az indítványozót beadványának esetleges visszavonására, illetve arra, hogy ha a Fat.-nak, valamint az Áfa tv.-nek a végzésében is ismertetett módosítására figyelemmel indítványát mégis fenntartja, pontosan jelölje meg, hogy a megváltozott törvények mely rendelkezései - és milyen indokkal - ellentétesek az Alkotmánnyal.
Az indítványozó a végzésnek nem tett eleget. Az Alkotmánybíróság ezért a róla szóló 1989. évi XXXII. törvény 22. § (2) bekezdése alapján az indítványt - határozott kérelem hiányában - érdemben nem bírálta el. Miután az alkotmánybírósági eljárásra az indítványozó - felhívás ellenére - közel félévnyi idő eltelte után sem tartott igényt, az Alkotmánybíróság az eljárást megszüntette.
Budapest, 1998. szeptember 21.
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.