adozona.hu
103/B/1997. AB végzés
103/B/1997. AB végzés
a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 103/D. § (6) bekezdése alkotmányellenességének utólagos vizsgálatáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 103/D. § (6) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.
1. Az indítványozó a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 103/D. § (6) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte...
103/B/1997. AB végzés
a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 103/D. § (6) bekezdése alkotmányellenességének utólagos vizsgálatáról
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következővégzést:
Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 103/D. § (6) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.INDOKOLÁS
1. Az indítványozó a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 103/D. § (6) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint a törvényi rendelkezés ellentétben áll az Alkotmány magántitok és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályával, mert arra kényszeríti az egyéni vállalkozót, hogy egyéb jövedelmi adatait kiszolgáltassa a munkáltatójának.2. Az alkotmánybírósági eljárás megindulását követően a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény Melléklete 1998. január 1-jétől hatályon kívül helyezte a T. támadott rendelkezését, és helyette nem azonos szövegezéssel új szabályokat alkotott eltérő jogszabályi környezetben (egységesítette az igazolással kapcsolatos rendelkezéseket, törvényi szinten szabályozta túlfizetés esetén a visszafizetési kötelezettséget, újraszabályozta az adatvédelmi rendelkezéseket stb.).
Az Alkotmánybíróság utólagos elvont normakontroll hatáskörében eljárva, az eljárása alatt hatályon kívül helyezett jogszabályra vonatkozó indítványt akkor tekinti az új jogszabályi rendelkezésre is vonatkozó indítványnak, ha mind a hatályos jogszabályi rendelkezés, mind annak rendelkezési környezete a korábbival azonos. (773/B/1990. AB végzés ABH 1993, 803.) Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az indítványozót, hogy nyilatkozzon: indítványát az új szabályozásra nézve is fenn kívánja-e tartani. Az Alkotmánybíróság tájékoztatta az indítványozót arról is, hogy amennyiben nem nyilatkozik, a vizsgálni kért rendelkezés hatályon kívül helyezése után az Alkotmánybíróság az eljárást megszünteti.
Az indítványozó az Alkotmánybíróság felhívására a megadott határidőn belül nem nyilatkozott.
3. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 22. § (2) bekezdése szerint az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. Figyelemmel arra, hogy az indítványozó az új szabályozás tekintetében az alkotmányossági vizsgálatot nem kérte, az Alkotmánybíróság az eljárást megszüntette.
Budapest, 1998. január 12.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Németh János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró