adozona.hu
78/I/1994. AB elnöki végzés
78/I/1994. AB elnöki végzés
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvénynek a költségmentességről szóló jogszabályok alkalmazásáról rendelkező 64. § -nak alkotmányellenességének utólagos vizsgálatáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság elnöke jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az indítványt elutasítom
Az indítványozó közgyógyellátási igazolvány iránti kérelme elutasításával kapcsolatos közigazgatási perével összefüggésben az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvénynek (a továbbiakban: Illetéktörvény) a költségmentességről szóló jogszabályok alkalmazásáról rendelkező 64. §-át támadja. Álláspontja szerint e rendelkezés, illetve az...
78/I/1994. AB elnöki végzés
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvénynek a költségmentességről szóló jogszabályok alkalmazásáról rendelkező 64. § -nak alkotmányellenességének utólagos vizsgálatáról
Az Alkotmánybíróság elnöke jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következővégzést:
Az indítványt elutasítomINDOKOLÁS
Az indítványozó közgyógyellátási igazolvány iránti kérelme elutasításával kapcsolatos közigazgatási perével összefüggésben az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvénynek (a továbbiakban: Illetéktörvény) a költségmentességről szóló jogszabályok alkalmazásáról rendelkező 64. §-át támadja. Álláspontja szerint e rendelkezés, illetve azok a szabályok, melyekre e rendelkezés utal, illetékfizetésre kötelezik az arra vagyoni és jövedelmi viszonyaik alapján képteleneket is. Ezért e rendelkezések sértik az Alkotmány 57. § (5) bekezdését, mely alapján mindenki jogorvoslattal élhet az olyan közigazgatási döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti. Hivatkozik továbbá az indítványozó az Alkotmány jogegyenlőséget garantáló 70/A. §-ára is.Az indítvány nyilvánvalóan alaptalan.
Az Illetéktörvény kifogásolt rendelkezései kifejezetten hozzásegítik az arra jogosultakat, hogy jogorvoslati jogukkal élni tudjanak. Az Illetéktörvény által biztosított illetékkedvezmények (illetékmentesség, mérsékelt illeték, illetékfeljegyzési jog) alkalmazása során ugyanis a bíróságok, több más szempont mellett, a felek jövedelmi és vagyoni viszonyait is figyelembe veszik. Téved tehát az indítványozó, amikor azt állítja, hogy a támadott rendelkezések felszámolják az alacsony jövedelműek bírósághoz fordulási lehetőségét.
Az Illetéktörvény 64. §-a ugyanakkor nem sérti az Alkotmánynak a jogegyenlőséget biztosító 70/A. §-át sem. Éppen ellenkezőleg: azzal, hogy az illetékkedvezményeket különböző mértékben vehetik igénybe az eltérő vagyoni és jövedelmi viszonyokkal rendelkező személyek, az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdése realizálódik, mely szerint a Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.
Budapest, 1998. január 7.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke