adozona.hu
417/B/1996. AB végzés
417/B/1996. AB végzés
a gazdasági társaságokról szóló indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 244. § (3) bekezdése, valamint az ezzel kapcsolatos jogalkotói mulasztás tekintetében az eljárást megszünteti.
1. Az indítványozó álláspontja szerint több alkotmányszakaszt is sért az a szabályozás, amelynek értelmében a ...
417/B/1996. AB végzés
a gazdasági társaságokról szóló indítvány tárgyában
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következővégzést:
Az Alkotmánybíróság a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 244. § (3) bekezdése, valamint az ezzel kapcsolatos jogalkotói mulasztás tekintetében az eljárást megszünteti.INDOKOLÁS
1. Az indítványozó álláspontja szerint több alkotmányszakaszt is sért az a szabályozás, amelynek értelmében a dolgozó halála vagy - a nyugdíjazás esetét kivéve - munkaviszonyának megszűnése esetén a részvénytársaság a dolgozói részvényeket forgalmi értéken, de legalább névértéken köteles visszavásárolni, mivel a részvénytársaság e kötelezettsége nincs megfelelően szabályozva, ezért kérte a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását.Módosított indítványában az indítványozó utólagos normakontroll keretében kérte alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését annak a szabálynak, mely értelmében a részvénytársaság a részvényt forgalmi értéken, de legalább névértéken köteles megvásárolni.
Az indítvány beterjesztését követően az 1997. évi CXLIV. törvény (új Gt.) 320. § c) pontja a sérelmezett jogszabályt 1998. június 16. napjával hatályon kívül helyezte, s a kérelemben foglalt kifogásokra is kiterjedően, a korábbitól tartalmilag eltérő, új szabályozást léptetett életbe.
Az új Gt. 187. §-a részletes előírásokat rögzít a dolgozói részvényekre vonatkozóan. A törvény kimondja, hogy a dolgozói részvények megszerzésének és átruházásának részletes feltételeit az alapító okirat (alapszabály) határozza meg, azonban ha eltérően nem rendelkezik, akkor a (4) bekezdés szerint: "a munkavállaló halála vagy munkaviszonyának megszűnése esetén - ide nem értve a nyugdíjazás esetét - örököse, illetve a volt munkavállaló hat hónapon belül jogosult a dolgozói részvénynek a részvénytársaság más munkavállalói részére történő átruházásra. E határidő eredménytelen elteltét követően a részvénytársaság a dolgozói részvényt a hat hónapos határidő elteltét követő első közgyűlésen, alaptőkéjének megfelelő csökkentésével bevonja vagy törzsrészvénnyé, vagy elsőbbségi, illetve kamatozó részvénnyé átalakítva értékesíti."
A továbbiakban a törvény meghatározza, hogy az öröklés esetén a hat hónapos határidő mely kezdő időponttól számítandó.
A (6) bekezdésben kimondja, hogy: "a volt munkavállalót, illetve örökösét a részvény bevonása, illetve a részvény átalakítását követő átruházása esetén a részvény névértéke illeti meg, amelyet örökös esetében a részvény bevonásától vagy átruházásától számított harminc napon belül, volt munkavállaló esetében pedig legkésőbb egy éven belül kell kifizetni."
2. Az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll esetében csak hatályban lévő jogszabály vizsgálatát végzi el. Hatályon kívül helyezett jogszabály esetében a vizsgálat lefolytatására általában csak alkotmányjogi panasz, illetve folyamatban lévő bírósági eljárás keretében történt felterjesztés alapján van lehetőség [10/1992. (II. 25.) AB határozat, ABH 1992, 76., 1278/B/1990. AB végzés, ABH 1994 868 1472/B/1996. AB végzés, ABH 1997, 953., 675/B/1993. AB végzés, ABK 1999! január, 15.].
Tekintettel arra, hogy az indítvány okafogyottá vált, az Alkotmánybíróság az eljárást megszüntette.
Döntése kialakításakor az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1., 37., 40. §-a, valamint 42. § (1) bekezdésére figyelemmel járt el.
Budapest, 1999. január 25.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
előadó alkotmánybíró