adozona.hu
25/B/1995. AB végzés
25/B/1995. AB végzés
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (5) bekezdésének alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránti indítvány alapján meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (5) bekezdése alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt indult eljárást megszünteti.
Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Az indítványozó az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (5) bekezdése vonatkozásában alkotmányelle...
25/B/1995. AB végzés
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (5) bekezdésének alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése tárgyában
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránti indítvány alapján meghozta a következővégzést:
Az Alkotmánybíróság az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (5) bekezdése alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt indult eljárást megszünteti.Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (5) bekezdése vonatkozásában alkotmányellenesség megállapítása iránt nyújtott be indítványt az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § b) pontja és 21. § (2) bekezdése alapján. Álláspontja szerint az Alkotmánynak a jogorvoslathoz való jogot biztosító 57. § (5) bekezdésébe ütközik a támadott rendelkezés, amely szerint a termőföld átruházása esetén járó illetékkedvezmény a zártkertekre nem vonatkozik.Az indítványozó kérte annak megállapítását is, hogy konkrét jogvitájában az általa alkotmányellenesnek tartott jogszabály nem alkalmazandó.
II.
1. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) a korábbi szabályozástól eltérően nem említi többé a zártkert kategóriáját. A törvény 89. §-a a korábbi jogszabályi rendelkezésekben alkalmazott zártkert-kategória sorsáról a következőképpen rendelkezik:"89. § Ahol jogszabály zártkertre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, ott a továbbiakban zártkerten a külterületi földet kell érteni."
A törvény 3. § a) pontja meghatározza a termőföld fogalmát a törvény alkalmazásában:
"a) termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, gyep, nádas és erdő művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván."
A Ttv. 1994. július 27-én lépett hatályba. A fenti szabályozásból következik, hogy az indítvány benyújtásának idején, 1995-ben az Itv.-nek a zártkertre vonatkozó rendelkezése ugyan még hatályban volt, de a zártkert fogalmának jogszabályi hiánya miatt az új szabályozás figyelembevételével a rendelkezésnek a zártkertre vonatkozó, támadott kitétele alkalmazhatatlanná vált.
A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Gst.) 41. § (3) bekezdése az Itv. 26. § (5) bekezdése helyébe a következő, ma is hatályos rendelkezést léptette 1995. június 30-i hatállyal:
"Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső megszerzése esetén az egyébként járó illeték egynegyedét kell megfizetni."
A Gst. 51. § (2) bekezdése iktatta be az Itv. 102. § (1) bekezdésének m) pontját, amely az Itv. alkalmazásában megállapította a termőföld fogalmát:
"m) termőföld: az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, gyep, nádas és erdő művelési ágban vagy halastóként nyilvántartott és a felsorolt valamelyik célra hasznosított külterületi földrészlet."
Az Itv. támadott rendelkezésének jelenleg hatályos szövege nem tartalmazza többé a zártkertre vonatkozó, az indítványozó által alkotmányellenesnek tartott kitételt. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára csak hatályban lévő jogszabályok tekintetében rendelkezik hatáskörrel. Az indítványozó által támadott jogszabályt az Alkotmánybíróság eljárása alatt hatályon kívül helyezték, így az indítvány okafogyottá vált. Az Alkotmánybíróság ezért az eljárást megszüntette.
2. Az indítványozó indítványát a jogorvoslati lehetőségek kimerítése előtt - a közigazgatási határozat bíróság által történt elbírálása előtt - nyújtotta be. Az indítványozó számára a közigazgatási határozat bíróság előtti megtámadásának lehetősége nyitva állt, erre az általa becsatolt határozat szövege is utal. Az indítványozó az alkotmánybírósági eljárás során sem bizonyította, hogy kérelme megfelel az Abtv. 48. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek: egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
Az Alkotmánybíróság ezért az indítványozó alkotmányjogi panaszát visszautasította.
Budapest, 1998. június 2.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Németh János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró