adozona.hu
645/E/1993. AB határozat
645/E/1993. AB határozat
mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet vonatkozásában a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
Az Alkotmánybíróság a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló eljárást a munkába járással kapcsolatos ...
645/E/1993. AB határozat
mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet vonatkozásában a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasítja.Az Alkotmánybíróság a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló eljárást a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 8/1990. (IV. 25.) PM rendelet, valamint az orvosok, gyógyszerészek és egyéb egészségügyi dolgozók fegyelmi felelősségéről szóló 17/1972. (IV. 29.) MT rendelet vonatkozásában megszünteti.
INDOKOLÁS
I.
Indítványozó kérte az alkotmányellenes mulasztás megállapítását a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: R1.) összefüggésben, mert véleménye szerint a törvényhozó ugyan kötelező jelleggel megállapítja a munkáltató által nyújtandó költségtérítés mértékét, de nem jelöli meg, hogy azoknak milyen forrásból kell eleget tenni. Sérelmezi, hogy az önkormányzati költségvetési intézmények részére a jogalkotó nem biztosít e kötelezettség teljesítéséhez támogatást. Mindez, nézete szerint, jogbizonytalanságot okoz.Indítványozó eredeti beadványában a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 8/1990. (IV. 25.) PM rendeletet (a továbbiakban: R2.) támadta, amelynek hatályon kívül helyezése után indítványát módosítva annak megállapítását kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy "e rendelet 1993. május 20-ig 1992. július l-jével kezdődően, jogbizonytalan helyzetet eredményezve, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes módon létezett", ugyanis egy "olyan magasabb szintű jogszabály végrehajtására volt hivatott, amely már nem létezett".
Ugyanezen okból kérte az indítványozó az orvosok, gyógyszerészek és egyéb egészségügyi képesítésű személyek fegyelmi felelősségéről szóló 17/1972. (IV. 29.) MT rendelettel (a továbbiakban: R3.) összefüggésben is az alkotmányellenes mulasztás megállapítását, mert álláspontja szerint a jogbiztonság alkotmányos elvét sérti az, hogy a hatályon kívül helyezett Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvényhez kapcsolódó R3.-at a kormány a dereguláció során elmulasztotta hatályon kívül helyezni.
II.
Az indítvány nem megalapozott.1. Az Alkotmánybíróság több határozatában foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy mennyiben és hogyan köteles a jogalkotó az önkormányzati kiadások fedezetét megteremteni. A 2/1997. (I. 22.) AB határozatban kimondta, hogy "az Országgyűlés szabadon dönt arról, hogy miként gondoskodik a törvényben előírt feladatok ellátásának anyagi fedezetéről. A helyi önkormányzatok kötelezően ellátandó feladataihoz szükséges anyagi fedezetet az Országgyűlés a saját bevételi források és a központi költségvetési hozzájárulások - törvényben, az Ötv.-ben, a helyi adókról szóló törvényben, a kötelező feladatot előíró ágazati törvényekben, valamint a költségvetési törvényekben meghatározotf - komplex rendszerén keresztül biztosítja. A saját bevételeknek és állami költségvetési hozzájárulásoknak ez a rendszere kell, hogy biztosítsa a törvényben előírt feladatok ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet az önkormányzatok számára. Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezésből nem vezethető le a törvényhozónak az a kötelezettsége, hogy minden, törvényi szabályozásból eredő önkormányzati többletkiadást, a többletkiadás fedezeteként, célhoz rendelt állami költségvetési hozzájárulással köteles kompenzálni." (ABH 1997, 27., 31.) Ugyanez vonatkozik az önkormányzati költségvetési intézményekre is: nem eredményez jogbizonytalanságot, ha a törvényhozó nem nyújt pénzügyi fedezetet az önkormányzati költségvetési intézmények minden kiadásához.
Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. Az Alkotmánybíróság a 9/1992. (I. 30.) AB határozatában kimondta: "A jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság az állam - s elsősorban a jogalkotó kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára". (ABH 1992, 59., 65.) Ezt az elvet nem sérti a támadott R1., sőt érdemi kapcsolat az Alkotmány 2. § (1) bekezdése és az indítványozó által félvetett probléma között nem is állapítható meg. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az indítványt az R1.-re vonatkozó részében elutasította.
2. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a hatályon kívül helyezett jogszabályok alkotmányellenességét nem vizsgálja, és ugyanígy nem vizsgálja azt sem, hogy vajon a már hatályon kívül helyezett jogszabályok hatályosulásuk során eredményeztek-e mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet. Ezért az Alkotmánybíróság az eljárást az R2.-re vonatkozó részében megszüntette.
3. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmánybírósági eljárás ideje alatt az R3.-at a 10/1994. (I. 30.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte, és új rendeleti szabályozás nem született, ezért az Alkotmánybíróság az eljárást az R3.-ra vonatkozó részében megszüntette.
Budapest, 1999. október 5.
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró