adozona.hu
1513/B/1996. AB végzés
1513/B/1996. AB végzés
az illetékekről szóló indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítvány ügyében meghozta az alábbi
Az Alkotmánybíróság az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 21. § (3) bekezdése és a 27. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt indított eljárást megszünteti.
Az indítványozó több, időben egymást követő indítványt, illetve indítványkiegészítést nyújtott be, 1996. december 19-én beérkezett i...
1513/B/1996. AB végzés
az illetékekről szóló indítvány tárgyában
Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítvány ügyében meghozta az alábbivégzést:
Az Alkotmánybíróság az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 21. § (3) bekezdése és a 27. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt indított eljárást megszünteti.INDOKOLÁS
1.
Az indítványozó több, időben egymást követő indítványt, illetve indítványkiegészítést nyújtott be, 1996. december 19-én beérkezett indítványában támadta az illetékekről szóló 1990. XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) akkor hatályos 27. § (1) bekezdésének második mondatát. Véleménye szerint a szabályozás ellentétes az Alkotmány 70/I. § arányos közteherviselés szabályát kimondó tételével, "mert ugyanannyi illetéket kell fizetnie annak, aki egymillió forintos lakáshoz jut és annak is, aki tízmillió forintos lakáshoz jut."Az 1998. április 16-án beérkezett indítványkiegészítésben előadott álláspontja szerint az Itv. 21. § (3) bekezdése és a 27. § (1) bekezdése által szabályozott lakástulajdonok egymás közötti cseréjére vonatkozó vagyonátruházási illetékekre alkotott szabályozás nincs összhangban a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 378. §-ával, amely kimondja, hogy a cserére az adásvétel szabályait kell alkalmazni. Véleménye szerint ha az Itv. a cserére az adásvételnél hátrányosabb szabályokat állapít meg, akkor ez a szabályozás sérti az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését, "negatív vagyoni diszkriminációt" idéz elő, ugyanis abban a helyzetben, ha a cserelakások között nagy a forgalmiérték-különbség, akkor annak, aki a kisebb lakáshoz jut, magasabb lesz a vagyonszerzési illeték alapja, mintha ugyanezen lakáshoz adásvétel során jutott volna hozzá.
2. Az indítvány által érintett jogszabályhelyek a következők:
Alkotmány 70/I. §:
"A Magyar Köztársaság minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni."
Alkotmány 70/A. § (1) bekezdés: "A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve állampolgári jogokat bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül."
Az Itv. 27. § (1) bekezdése második mondatának az indítvány benyújtásakor, 1996. december 19-én hatályos szövege a következő: "Lakástulajdonok cseréje esetén az illeték a szerződő feleket egyenlő arányban terheli."
Az Itv. 21. § (3) bekezdésének és 27. § (1) bekezdésének az indítvány kiegészítésekor, 1998. április 16-án hatályos szövege a következő:
21. § (3) bekezdés: "Lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt ingatlanok - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete."
27. § (1) bekezdés második mondata: "Lakástulajdonok cseréje esetén az illeték a szerződő feleket egyenlő arányban terheli."
A Ptk. 378. §-a szerint "ha a szerződő felek dolgok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása és vevő a másik fél szolgáltatása tekintetében."
Az Országgyűlés az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi XCLX. törvény 134. §-ával az Itv. 27. § (1) bekezdésében újraszabályozta a csere során fizetendő illetéket, mely szabályozás 2000. január l-jétől hatályos. Ezek szerint "a vagyonszerzési illetéket a szerző fél köteles megfizetni. Lakástulajdonok cseréje esetén a 21. § (3)-(4), illetve (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megállapított illetéket az egyes vagyonszerzők olyan arányban viselik, mint amilyen arányt az általuk megszerzett lakástulajdon forgalmi értéke képez a csereügyletben szereplő valamennyi lakástulajdon forgalmi értékének együttes összegében. Az előzőek szerint megállapított arányt (arányokat) nem növeli, ha a szerző felek valamelyikénél a 21. § (9) bekezdése alkalmazásának van helye."
A 21. § (9) bekezdése a következőket tartalmazza: "ha a vagyonszerzőt a 27. § (1) bekezdése alapján terhelő illeték összege magasabb, mint amit az általa megszerzett lakás tulajdonjoga, illetve az ahhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga után az (1) bekezdés, illetve a 23. § szerint fizetnie kellene, akkor tőle csak ez az alacsonyabb összegű illeték követelhető."
3. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Itv. 21. § (3) bekezdésének, valamint a 27. § (1) bekezdésének második mondatának kifogásolt rendelkezései nincsenek hatályban. Az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányellenességét nem vizsgálja, hacsak nem annak alkalmazhatósága is eldöntendő kérdés (335/B/1990/13. AB határozat, ABH 1990. 261.). Hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányossági vizsgálata csak a konkrét normakontroll két esetében, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban Abtv.) 38. § (1) bekezdése szerinti bírói kezdeményezés és a 48. § szerinti alkotmányjogi panasz alapján lehetséges, mivel ezekben az esetekben az alkalmazott jogszabály alkotmányellenességének megállapítására és - ha az indítványozó különösen fontos érdeke indokolja - a konkrét ügyben való alkalmazási tilalom kimondására van lehetőség.
A konkrét esetben azonban az indítványt az Abtv, 1, § b) pontja alapján terjesztették elő, vagyis az indítvány absztrakt normakontrollra irányul, a kifejtettek alapján konkrét normakontrollra nem kerülhet sor, ezért az Alkotmánybíróság az eljárást megszüntette.
Budapest, 2000. február 12.
Dr. Holló András s. k.,
az Alkotmánybíróság helyettes elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva s. k.,
előadó alkotmánybíró