adozona.hu
658/D/1996. AB végzés
658/D/1996. AB végzés
az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényre vonatkozó indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz, valamint jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvénynek az 1994. november 12-ig hatályban volt 87. § (1) bekezdése második mondata alkotmányellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt, valamint az ugyanezen jogszabályi rendelkezés alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványt visszau...
658/D/1996. AB végzés
az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényre vonatkozó indítvány tárgyában
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz, valamint jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következővégzést:
Az Alkotmánybíróság az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvénynek az 1994. november 12-ig hatályban volt 87. § (1) bekezdése második mondata alkotmányellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt, valamint az ugyanezen jogszabályi rendelkezés alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványt visszautasítja.INDOKOLÁS
1. Az indítványozó alkotmányjogi panaszt nyújtott be az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvénynek (a továbbiakban: Art.) 1994. november 12-éig hatályban volt 87. § (1) bekezdés második mondata alkotmányellenességének megállapítása iránt. E rendelkezés a következő előírást tartalmazta:"Ahol a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály bírósági végrehajtót említ, ott az adóhatóság alkalmazottját, ahol bíróságot, ott az adóhatóságot, ahol bíróság elnökét, ott az adóhatóság vezetőjét kell érteni."
Az indítványozó szerint a Fővárosi Bíróság előtt 2. P. 23. 152/1994. szám alatt folyamatban volt polgári perben az általa képviselt gazdasági társaság ezen alkotmányellenes rendelkezés alkalmazása miatt vált pervesztessé. Az indítványozó adóvégrehajtás megszüntetése iránti kereseti kérelme tárgyában a bíróság a pert megszüntette, arra hivatkozva, hogy a kérelem elbírálása nem tartozik a bíróság hatáskörébe, mert az akkor hatályban volt, a bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. törvényerejű rendelet 43. § (1) bekezdése megfelelő alkalmazása mellett azt az adóhatóság szüntetheti meg. Az indítványozó kiemelte, hogy a jogerős ítéletben összefoglalt jogértelmezés "arra vezethet, hogy a perbeliben hasonló esetekben az adózók széles rétege lesz elzárva mindenfajta jogorvoslati lehetőségtől." Ez a rendelkezés - álláspontja szerint - sérti az Alkotmány 45. § (1) bekezdését, 50. § (2) bekezdését, valamint az 57. § (5) bekezdését. Ezért az indítványozó kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy "olyan döntés szülessen, amely lehetetlenné teszi a perbeliben hasonló nemkívánatos és az adózók számára rendkívül hátrányos helyzet létrejöttét."
2. Az Alkotmánybíróság az indítványozót végzésben felhívta, nyilatkozzon arról, hogy az alkotmányjogi panasz tárgyában az indítványt saját nevében vagy pedig a perben felperesként szereplő gazdasági társaság nevében nyújtotta-e be, utóbbi esetben csatolja a megbízottól származó meghatalmazást.
Az indítványozó a gazdasági társaságtól származó meghatalmazást nem csatolt. Bejelentette, hogy az alkotmányjogi panaszt saját nevében benyújtottként kéri elbírálni, amennyiben pedig törvényi lehetőség erre nincs, a kifogásolt jogszabályi rendelkezés alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát kéri.
3. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. § (1) bekezdése szerint az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal az fordulhat az Alkotmánybírósághoz, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy meghatalmazás hiányában az indítványozó - saját nevében - alkotmányjogi panasz benyújtására nem jogosult. Erre tekintettel az Abtv. 48. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
4. Az Alkotmánybíróság az utólagos normakontroll keretei közötti elbírálás lehetőségét is megvizsgálta. A kifogásolt jogszabályi előírás már az indítvány benyújtása idején sem volt hatályos, mert helyébe a Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetéséről szóló 1994. évi LXV. törvény 38. § (2) bekezdése új rendelkezést léptetett. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 308. §-a pedig az ugyanezen tárgyú 1979. évi 18. törvényerejű rendeletet 1994. november 12. napjával hatályon kívül helyezte.
Az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett jogszabályi rendelkezés alkotmányellenességét csak az Abtv. 38. §-ában meghatározott bírói kezdeményezés és az Abtv. 48. §-ában szabályozott alkotmányjogi panasz alapján vizsgálhatja. A jelen ügyben a bíró az Alkotmánybíróság eljárását nem kezdeményezte, az indítványozó pedig - a korábban már kifejtettek szerint - alkotmányjogi panasz benyújtására nem jogosult. Ezért az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Art. 87. § (1) bekezdés második mondatának az indítványozó által vitatott, már nem hatályos szövegének utólagos normakontroll keretében történő alkotmányossági vizsgálatára hatáskörrel nem rendelkezik, ezért az indítványt ez okból is visszautasította.
Budapest, 2001. július 3.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró