adozona.hu
617/B/1998. AB végzés
617/B/1998. AB végzés
az adózás rendjéről szóló indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárásban meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 74. § (5) bekezdése első mondata és a 2. számú melléklet I. "Határidők" 3. A) b) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.
1. Az indítványozó kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a további...
617/B/1998. AB végzés
az adózás rendjéről szóló indítvány tárgyában
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárásban meghozta a következővégzést:
Az Alkotmánybíróság az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 74. § (5) bekezdése első mondata és a 2. számú melléklet I. "Határidők" 3. A) b) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.INDOKOLÁS
I.
1. Az indítványozó kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 74. § (5) bekezdése első mondata és a 2. számú melléklet I. "Határidők" 3. A) b) pontjának teljes szövege alkotmányellenességét "a hatálybalépéstől az 1996. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan" és ezért azokat "hatálybalépésükre visszamenő hatállyal, az 1996. december 31-ig terjedő időszakra semmisítse meg".Hivatkozott az Alkotmány 2. § (1) bekezdése, 8. § (2) bekezdése, 9. § (2) bekezdése és 13. § (1) bekezdése sérelmére.
Az indítványozó indokolásképpen előadta, hogy "a jogsértő állapot csak az 1996. évi LXXXI. törvény 1997. január 1-jei hatálybalépésével szűnt meg, mert ez a törvény szüntette meg a kiegészítő adó fogalmát."
2. Az Art. támadott szabálya szerint:
"74. § (5) Ha az adózó az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleget a 2. számú mellékletben előírt esedékességig nem egészítette ki legalább a fizetendő adó 90%-ának megfelelő összegre, a befizetett előleg és az adó 90%-ának különbözete után 20% mulasztási bírságot fizet. Az adózó 20%-os mértékű bírságot fizet akkor is, ha az előző időszak adatai alapján előírt adóelőlegét mérsékelték, és ezért kevesebb adóelőleget fizetett, mint amennyit tényleges eredménye alapján kellett volna. A bírság alapja a mérsékelt adóelőleg és a tényleges kötelezettség alapján fizetendő adó különbözete. (...)
2. számú melléklet az 1990. évi XCI. törvényhez
Az adók, a költségvetési támogatások esedékessége
I. Az állami adóhatósághoz teljesítendő befizetések (...)
Határidők (...)
3. A társasági adó
A) A társasági adó előlege (...)
b) Az adózónak az adóelőleget a várható, éves fizetendő adó összegére az adóév december 20-ig kell kiegészítenie."
II.
1. A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvénynek (a továbbiakban: Ta. tv.) az 1996. december 31-ig hatályban volt 9. § (3) bekezdés a) pontja szerint kiegészítő adót kellett fizetni az adóévben jóváhagyott - egyszeres könyvvitelt vezető adóalanynál a fizetett - osztalék, részesedés, és ebből az osztalékból a magánszemélyt megillető, megbízása alapján, a nevében az adóalany által Egzisztencia hitel törlesztésére pénzintézetnek átutalt összeg, valamint a bevételként elszámolt kapott osztalék, részesedés pozitív különbözete után.A gazdasági társaságokról szóló, 1998. június 15-ig hatályban volt 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) 183. § (2) bekezdés a) pontja szerint a korlátolt felelősségű társaság legfőbb szerve, a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a mérleg megállapítása és a nyereség felosztása.
A számvitelről szóló, 2000. december 31-ig hatályban volt 1991. évi XVIII. törvény 4. § (1) bekezdése kimondta, hogy a gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év könyveinek lezárását követően, a törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni.
Az indítványozó szerint előfordulhatott olyan eset, hogy "a kifogásolt jogszabályhelyek büntető szankciókkal sújtottak olyan jogalanyokat, amelyeknek a szankciók alapjául szolgáló magatartásra - ti. az osztalék megállapítása - nem volt ráhatásuk." Az indítványra okot adó konkrét ügyben az adózóra mulasztási bírságot szabtak ki, a határozatok szerint az 1996. évi társaságiadó-előleg nem megfelelő összegű kiegészítése miatt.
2. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 22. § (2) bekezdése szerint az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölése mellett határozott kérelmet kell tartalmaznia.
Az indítványozó határozott kérelmében a támadott szabályok alkotmányellenességét az Art. és a Ta. tv. egyes, a kiegészítő adóról szóló szabályainak egymásra vonatkoztatott értelmezése alapján állítja.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 30. § (4) bekezdés a) pontja értelmében e törvény hatálybalépésével egyidejűleg, 1997. január 1-jétől a Ta. tv. hatályát vesztette.
A hatályos jogszabályoknak mindenkor a hatályos Alkotmánynak kell megfelelniük [lásd pl. 27/1991. (V. 20.) AB határozat, ABH 1991. 73., 76.].
A Tao. tv. a Ta. tv. 9. §-ában foglaltakkal azonos rendelkezést nem tartalmaz. Az Art. támadott szabályainak - a 74. § (5) bekezdése első mondatának és a 2. számú melléklet I. "Határidők" 3. A) b) pontjának - alkotmányellenessége a Ta. tv. 9. §-ával összefüggésben, absztrakt normakontrollra irányuló eljárásban nem vizsgálható. Minderre csupán az Abtv. 38. § (1) bekezdése szerinti bírói kezdeményezés és a 48. § szerinti alkotmányjogi panasz alapján, konkrét normakontrollra irányuló eljárásban lett volna lehetőség.
A Ta. tv-t még az indítvány benyújtása előtt hatályon kívül helyezték. A jelen esetben az Abtv. 1. § b) pontja alapján az indítvány absztrakt normakontrollra irányul, erre figyelemmel az Alkotmánybíróság az indítványt visszautasította.
Budapest, 2001. december 4.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
előadó alkotmánybíró