adozona.hu
165/B/1996. AB végzés
165/B/1996. AB végzés
a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló 1995. évi XII. törvény 25. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.
1. A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvénynek (a továbbiakban: T.) a módosításáról szóló 1995. évi XII. t...
165/B/1996. AB végzés
a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló indítvány tárgyában
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következővégzést:
Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló 1995. évi XII. törvény 25. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.INDOKOLÁS
1. A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvénynek (a továbbiakban: T.) a módosításáról szóló 1995. évi XII. törvény 2. §-ával megállapított 17. §-a szerint táppénzre jogosult az, aki a biztosítás tartama alatt vagy annak megszűnését követő első, második, harmadik napon keresőképtelenné válik; a (2) bekezdés szerint az (1) bekezdésben említett feltételek fennállása esetén sem jár táppénz annak, aki a négyszázalékos mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.A T. 103/B. §-ának az 1995. évi XII. törvény 9. § (2) bekezdésével megállapított (7) bekezdése kimondja, hogy az öregségi, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjas, továbbá a növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesülő biztosítottnak a 103. § (2) bekezdése szerinti négyszázalékos mértékű egészségbiztosítási és hatszázalékos mértékű nyugdíjjárulékot nem kell fizetnie.
Az 1995. évi XII. törvényt 1995. március 24-én hirdették ki a Magyar Közlöny 1995. évi 23. számában. A törvény a 24. § (1) bekezdése szerint 1995. április 1-jén lépett hatályba. A 25. § (1) bekezdése szerint a T. 17. § rendelkezéseit az 1995. március 31. napját követően kezdődő keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.
Az indítványozó ez utóbbi rendelkezés alkotmányellenességét állítja. Álláspontja szerint e szabály a jogállamiság, a jogbiztonság, a szerzett jogok védelme elveit sérti és ezért alkotmányellenes. Véleménye szerint a kifogásolt rendelkezés visz-szamenőleges hatályú, "mert kiterjed a törvény hatálybalépése előtt létesített munkaviszonyokra is".
2. Az Alkotmánybíróság utal arra, hogy a 432/B/1995. AB határozatban már vizsgálta a T. módosított 17. §-a és 103/B. § (7) bekezdése alkotmányellenességét és az indítványokat elutasította. Az Alkotmánybíróság e határozatában kifejtette, hogy "a táppénzre a biztosított az egészségbiztosítási járulék fizetésével "vásárol" jogot. A biztosító kockázatvállalása a biztosítás fennállásához van kötve. Az Alkotmányból kényszerűen nem következik az olyan szabályozás, hogy bizonyos ideig teljesített egészségbiztosítási járulék fizetés személyes és előre meghatározott igényt keletkeztetne arra, hogy a biztosító a biztosítási jogviszony (és járulékfizetés) megszűnését követő időtartamra is a biztosítási esemény bekövetkezésének kockázatát viselje, illetve azt követő biztosítási eseményekért is helytálljon" (ABH 1995. 789., 791.).
A T.-t a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény mellékletének a) pontja 1998. január l-jétől hatályon kívül helyezte.
A T.-t módosító 1995. évi XII. törvény 25. § (1) bekezdését formálisan nem helyezték hatályon kívül.
A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 13. §-a szerint a jogszabály akkor veszti hatályát, ha más jogszabály hatályon kívül helyezi vagy ha a jogszabályban meghatározott határidő lejárt. Az Alkotmánybíróság több határozatában (pl.: 670/B/1997. AB határozat, ABH 1999. 600., 603.) a Jat-nak ezt a szabályát a jogszabály alkalmazhatóságára vonatkozó rendelkezésként értelmezi. E határozataiban megállapította, hogy "a szabály alkalmazására jogszabályban előírt határidő leteltével, azzal, hogy a kifejezetten hatályon kívül nem helyezett jogszabályi rendelkezések teljesedésbe mentek, már nincs mód arra, hogy a jogalanyok a jogszabályi rendelkezés alapján jogot szerezzenek, a jogszabály lényegében hatályát vesztette" (1239/B/1990. AB végzés, ABH 1991. 905., 906.; 298/B/1994. AB határozat, ABH 1994. 696., 700.; 880/B/1992. AB végzés, ABH 1996. 803., 804., 805., 806.).
A vizsgált jogszabály a T. módosított 17. §-ának a hatálybalépését követő alkalmazásáról szóló, az 1995. március 31. napját követően kezdődő keresőképtelenségre tartalmaz rendelkezést. E rendelkezések már teljesedésbe mentek, ezzel a vizsgált szabály hatályát vesztette. Az 1998. január l-jét követően benyújtott táppénzigények elbírálására ugyanis már új törvény - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény - rendelkezései az irányadók, illetőleg ezen új rendelkezések alapján lehet a táppénzt az arra jogosultaknak igénybe venniük.
Az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányellenességét nem vizsgálja, hacsak nem annak alkalmazhatósága is eldöntendő kérdés (335/B/1990/13. AB határozat, ABH 1990. 261., 262.). Hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányossági vizsgálata a konkrét normakontroll két esetében, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. § (1) bekezdése szerinti bírói kezdeményezés és a 48. § szerinti alkotmányjogi panasz alapján lehetséges, mivel ezekben az esetekben az alkalmazott jogszabály alkotmányellenességének megállapítására és - ha az indítványozó különösen fontos érdeke indokolja - a konkrét ügyben való alkalmazási tilalom kimondására van lehetőség.
A konkrét esetben az Abtv. 1. § b) pontja alapján az indítvány absztrakt normakontrollra irányul, erre figyelemmel az Alkotmánybíróság az eljárást megszüntette.
Budapest, 2001. április 2.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró