adozona.hu
65/B/2003. AB határozat
65/B/2003. AB határozat
a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 183. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 183. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
1. Az Alkotmánybírósághoz indítvány érkezett a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. é...
65/B/2003. AB határozat
a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 183. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 183. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.Indokolás
I.
1. Az Alkotmánybírósághoz indítvány érkezett a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 183. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére. A támadott rendelkezés előírja, hogy a szolgálati nyugdíj összegét a szolgálati viszony keretében elért illetmény alapján kell megállapítani. Ezzel összefüggésben az indítványozó azt kifogásolta, hogy szolgálati nyugdíjának megállapításakor nem vették figyelembe a nyugdíjazását megelőzően egyéni vállalkozóként szerzett jövedelmét. Az indítványozó megítélése szerint a szolgálati viszonyon kívül szerzett más jövedelem után levont nyugdíjjárulék ellenében semmilyen szolgáltatást nem kapott, amely emiatt sérti a jogbiztonságot, s ezért alkotmányellenes.2. Az Alkotmánybíróság főtitkára - tekintettel arra, hogy az indítványozó nem jelölt meg konkrét alkotmányi rendelkezést - hiánypótlási felhívást bocsátott ki. Az indítvány-kiegészítésben foglaltak szerint a Hszt. 183. § (1) bekezdése - az eredeti indítványban írt okokból - az Alkotmány 70/E. § (1) bekezdésében megfogalmazott, a minden állampolgár részére biztosított szociális biztonsághoz való jogot sérti.
3. Az indítvány benyújtását követően a támadott szabályt a jogalkotó szövegezésében módosította, de a rendelkezés - az indítvány megítélése szempontjából - tartalmilag ugyanaz maradt. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a támadott norma helyébe lépő hasonló tartalmú szabályozás az indítványban megjelölt szempontok alapján vizsgálandó. [137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 457.; 138/B/1992. AB határozat, ABH 1992, 579, 581.; 822/B/1998. AB határozat, ABH 2002, 861, 862.; legutóbb: 1142/B/2004. AB határozat, ABK 2007. március, 286, 288. ] A tartalmi azonosságra tekintettel az Alkotmánybíróság a jelen ügyben is az elbíráláskor hatályos rendelkezésre vonatkozóan végezte el az indítvány vizsgálatát.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése: "70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. "2. 1. A Hszt. vizsgált rendelkezése:
"183. § (1) A szolgálati nyugdíj összegét a szolgálati viszony megszűnését közvetlenül megelőző 365 nap (szökőév esetén 366 nap) alatt a szolgálati viszony keretében elért illetménynek és illetmény jellegű juttatásoknak a számított személyi jövedelemadóval csökkentett összege havi átlaga alapján kell megállapítani. "
2. 2. A Hszt. vizsgált rendelkezésének az indítvány benyújtásakor hatályos szövege:
"183. § (1) A szolgálati nyugdíj összegét a nyugdíjazást közvetlenül megelőző 12 hónap alatt a szolgálati viszony keretében elért illetménynek és illetmény jellegű juttatásoknak a számított személyi jövedelemadóval csökkentett összege havi átlaga alapján kell megállapítani. "
III.
Az indítvány nem megalapozott.1. Az Alkotmánybíróság értelmezésében a szociális biztonsághoz való jog az állami kötelezettségvállalásban megnyilvánuló ellátáshoz való jogot jelenti. Az állam eleget tesz alkotmányi kötelezettségének, ha a szociális ellátás biztosítására megszervezi és működteti a társadalombiztosítás és a szociális támogatás egyéb rendszereit. Ezzel összefüggésben a 26/1993. (IV. 29.) AB határozat leszögezi: "[... ] az Alkotmány 70/E. §-ából nem következik, hogy az állampolgároknak alkotmányos joga volna az életszínvonal megőrzésére, illetőleg a nyugdíjak közötti arány fenntartására. A nyugdíjak és egyéb juttatások, járadékok emelésének mértéke alapvetően a nemzetgazdaság teherbíró képességének, a társadalombiztosítás állapotának, az érdekérvényesítést szolgáló intézményeknek és számos egyéb tényezőnek a függvénye, az Alkotmány vonatkozó rendelkezéseiből azonban az emelés mértékére, nagyságára vonatkozó alkotmányos kötelezettség nem állapítható meg. " (ABH 1993, 196, 200.)
"Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az alkotmányi feladatok és a szociális jogok megvalósítása eszközei és mértéke tekintetében a jogalkotó viszonylag nagy szabadságot élvez. Alkotmányossági probléma abban a határesetben keletkezhet, ha az állam beavatkozása, vagy - gyakrabban - az állam mulasztása az Alkotmányban előírt feladat teljesítését, vagy valamely védett intézmény illetőleg jog megvalósulását nyilvánvalóan lehetetlenné teszi; e minimális követelmény felett azonban - más alapjog sérelmét kivéve - nincs alkotmányi ismérv az államcélt vagy szociális jogot szolgáló jogszabályok alkotmányosságának minősítésére. " [28/1994. (V. 20.) AB határozat, ABH 1994, 134, 140. ]
Az ellátási minimum alkotmányos követelményét 1998-ban az Alkotmánybíróság új mércével egészítette ki, amikor kimondta, hogy "[... ] az Alkotmány 70/E. §-ában meghatározott szociális biztonsághoz való jog a szociális ellátások összessége által nyújtandó olyan megélhetési minimum állami biztosítását tartalmazza, amely elengedhetetlen az emberi méltósághoz való jog megvalósulásához. " [32/1998. (VI. 25.) AB határozat, ABH 1998, 251. ]
2. A jelen ügyben az indítványozó a szociális biztonsághoz való jog sérelmével összefüggésben azt kifogásolta, hogy szolgálati nyugdíjának megállapítása során nem vették figyelembe a szolgálati jogviszonyán kívülesően kapott jövedelme utáni befizetéseket.
Az egyes nyugellátási formák egymással való összefüggését vizsgálva az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban rámutatott: a jogalkotó a társadalombiztosítási szabályok szerint számított szolgálati időt és a szolgálati jogviszonyban eltöltött szolgálati időt, az öregségi nyugdíjat és a szolgálati nyugdíjat egymástól eltérően kezeli. A különböző nyugellátási formákra vonatkozó eltérő szabályozás nem eredményez alkotmányellenességet, így különösen a szociális biztonsághoz való alapjogot sem sérti (189/D/2003. AB határozat, ABH 2006, 1993, 1999, 2000.; 959/B/1997. AB határozat, ABH 2001, 953, 957.) .
Az Alkotmánybíróság több alkalommal megállapította: mivel a társadalombiztosításban a biztosítási elem, "vásárolt jog" elve és a szolidaritás elve egyaránt érvényesül, a társadalombiztosítás alkotmányossága nem ítélhető meg önmagában a fizetett járulék és az ellenszolgáltatás közötti mennyiségi viszony alapján. A járulékfizetés és a társadalombiztosítási szolgáltatások pontos megfelelése - a társadalombiztosítás vegyes rendszere folytán - az Alkotmány alapján nem követelhető meg; a társadalombiztosítási szolgáltatásokat és várományokat azonban az ellenszolgáltatások érintetlenül hagyása mellett nem lehet lényegesen és aránytalanul megváltoztatni. [44/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 203, 206.; 56/1995. (IX. 15.) AB határozat, ABH 1995, 260, 265.; 38/1996. (IX. 25.) AB határozat, ABH 1996, 126, 130-131.; 18/2001. (VI. 1.) AB határozat, ABH 2001, 600, 603. ] Ismertetett gyakorlatának megfelelően egyik legutóbbi határozatában az Alkotmánybíróság kifejezésre juttatta: önmagában a járulékfizetésből senkinek nem keletkezik alkotmányosan védendő várománya arra, hogy a társadalombiztosítás rendszerében folyósított nyugdíj megállapítása során a járulékfizetés teljes időszakában elért kereset, jövedelem a nyugdíjalapba beszámítást nyerjen. (1193/B/2004. AB határozat, ABK 2007. május, 424, 426.)
A jelen ügyhöz kapcsolódóan ugyanakkor az Alkotmánybíróság utal arra, hogy a kedvezményesnek minősülő szolgálati nyugellátással kapcsolatban figyelembe nem vett váromány az öregségi nyugdíj szempontjából - az annak megállapítására irányadó feltételek teljesülése esetén - továbbra is érvényesíthető marad.
3. Az 1. és 2. pontban kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Hszt. 183. § (1) bekezdése nem ütközik az Alkotmány 70/E. § (1) bekezdésébe, ezért az indítványt elutasította.
Budapest, 2007. szeptember 11.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró