adozona.hu
1129/B/2004. AB határozat
1129/B/2004. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
1. Az Alkotmánybíróság a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 11. § (1) bekezdése, valamint Vízvár Község Önkormányzatának a talajterhelési díjról szóló 11/2004. (VIII. 25.) számú rendelete 2. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a környezetterhelési dí...
1129/B/2004. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
1. Az Alkotmánybíróság a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 11. § (1) bekezdése, valamint Vízvár Község Önkormányzatának a talajterhelési díjról szóló 11/2004. (VIII. 25.) számú rendelete 2. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.2. Az Alkotmánybíróság a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 11. § (1) bekezdése, valamint Vízvár Község Önkormányzatának a talajterhelési díjról szóló 11/2004. (VIII. 25.) számú rendelete 2. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló, az Alkotmány 54. § (1) bekezdésével összefüggésben előterjesztett indítványt visszautasítja.
3. Az Alkotmánybíróság Vízvár község körjegyzőjének tevékenysége elleni ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló indítványt visszautasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktdtv.) 11. §-a [az indítvány tartalma alapján a Ktdtv. 11. § (1) bekezdése], valamint Vízvár Község Önkormányzatának a talajterhelési díjról szóló 11/2004. (VIII. 25.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) 2. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Mivel az indítványozó nem csatlakozott a közcsatornához a Ktdtv. és az Ör. vitatott szabályai alapján talajterhelési díjat köteles fizetni. Az indítványozó szerint az ivóvíz-szolgáltatás igénybevételével, az ivóvíz megvásárlásával tulajdonába kerül a szennyvíz is, vagyis a szennyvíz felett rendelkezési joga keletkezik, ezért a támadott szabályok sértik az Alkotmányban biztosított "személyiségi és tulajdonhoz fűződő" jogait, mivel kizárják, hogy az ingatlanán keletkező szennyvizet a tulajdonában álló termőföldön mezőgazdasági célra használja fel. Az indítványozó - az utólagos normakontroll-eljárás mellett vagylagosan - kérte az Alkotmánybíróságot, hogy Vízvár község körjegyzőjének - közelebbről meg nem határozott, az indítványozó szerint bűncselekményt megvalósító - tevékenysége ellen ideiglenes intézkedést rendeljen el.II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: "13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. "
(...)
"54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. "
2. A Ktdtv. 11. §-ának az indítvány benyújtásakor hatályos rendelkezése:
"11. § A talajterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz. "
3. A Ktdtv. 11. §-ának az indítvány elbírálásakor hatályos szabályai:
"11. § (1) A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli. (2) Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban lévő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát-, ammónium-, szulfát-, kloridtartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg 20%-kal a 2005. évben, illetve a közcsatorna üzembe helyezését követő hónapban végzett alapállapot-felmérés keretében mért értékeket. "
4. Az Ör. szabályai:
"1. § A rendelet hatálya Vízvár Községi Önkormányzat közigazgatási területén helyi vízgazdálkodási hatósági engedély alapján szennyvízelvezetést alkalmazókra (továbbiakban: kibocsátó) terjed ki, akik a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötöttek rá.
2. § (1) A kibocsátó köteles a Ktdt. 11. §-a alapján talajterhelési díjat fizetni. "
III.
Az indítvány nem megalapozott.1. Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy az indítvány benyújtását követően az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény 284. §-a-2005. január 1-jei hatállyal - módosította a Ktdtv. 11. §-át. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az utólagos normakontroll-eljárás során történt jogszabály-változás esetén a módosított szabályozást akkor vizsgálja, ha az új szabályozás tartalmazza az indítványban felvetett alkotmányossági problémát, és ennek eredményeként a felülvizsgálni kért rendelkezések helyébe lépő, illetőleg azt kiegészítő (módosító), hasonló tartalmú szabályozás az indítványban megjelölt szempontok alapján vizsgálható. [137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 457.; 25/2003. (V. 21.) AB határozat, ABH 2003. 328, 338. ] Mivel a törvénymódosítás a talajterhelési díjfizetési kötelezettséget nem szüntette meg azok számára, akik a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötnek rá, a módosítás nem változtatott a sérelmezett rendelkezések alkotmányosságával összefüggésben felvetett kérdéseken, ezért az Alkotmánybíróság az elbíráláskor hatályos szabályozás tekintetében folytatta le az érdemi vizsgálatot.
2. A Ktdtv. 11. § (1) bekezdése szerint talajterhelési díjfizetési kötelezettség terheli azt a kibocsátót, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornához nem csatlakozik, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést - ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is - alkalmaz. A Ktdtv. 21/A. § (2) bekezdésében és 26. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján alkotta meg Vízvár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Ör. -t, amelynek 1. §-a és 2. § (1) bekezdése alapján a talajterhelési díjfizetés ama kibocsátókra terjed ki, akik Vízvár község közigazgatási területén helyi vízgazdálkodási hatósági engedély alapján szennyvíz-elhelyezést végeznek, ám a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötöttek rá.
Az indítvány elbírálása során az Alkotmánybíróságnak mindenek előtt a talajterhelési díj jogi természetét kellett tisztáznia. A környezetterhelési díjak - köztük a talajterhelési díj is - az Alkotmány 18. §-ában, valamint 70/D. §-ában szabályozott egészséges környezethez való jog érvényesítését szolgáló jogi eszközrendszer elemei. Az Alkotmánybíróság az egészséges környezethez való jog értelmezése kapcsán 28/1994. (V. 20.) AB határozatában elvi éllel mutatott rá arra, hogy mivel a természetben okozott károk véges javakat pusztítanak, sok esetben jóvátehetetlenek, a védelem elmulasztása visszafordíthatatlan folyamatokat indít meg, a környezethez való jog védelmének eszközei között a megelőzésnek van elsőbbsége. (ABH, 1994, 134, 140-041.)
Erre tekintettel a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 6. §-ában a környezetvédelem alapelvei között elsőként szabályozza az elővigyázatosság, a megelőzés elvét, amelynek tartalmát többek között a következőképpen határozza meg:
"6. § (1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő;
b) megelőzze a környezetszennyezést;
c) kizárja a környezetkárosítást. "
A környezetvédelmi jog eszközrendszerében ennek az alapelvnek - a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt jelentő környezethasználatnak - az érvényesülését hivatottak elősegíteni a környezetterhelési díjak. A Ktdtv. indokolása a környezetterhelési díj szabályozásának célját a következőképpen határozza meg:
"A környezet túlzott terhelése, esetleges szennyezése, illetve ezeknek költségei, mérséklésének, elhárításának anyagi terhe többnyire nem az okozónál jelentkezik, hanem az egész társadalom számára jelent terhet. A tényleges használó, környezetterhelő valójában mentesül a csökkentés költségeinek viselésétől.
Elengedhetetlen ezért egy olyan szabályozórendszer megalkotása, amely a környezet használóját teszi érdekeltté a terhelés csökkentésében. A környezet fokozódó használatával egyre sürgetőbbé válnak a megóvást és helyreállítást szolgáló intézkedések. A megvalósítás költségeit az állam nem tudja teljes mértékben felvállalni, indokolt tehát a környezethasználók bevonása is a finanszírozásba.
Ennek alkotmányos alapja a közteherviselés kötelezettsége, amely mindenkit arra kötelez, hogy tevékenységéhez, jövedelméhez mérten járuljon hozzá a közösség érdekeit szolgáló kiadásokhoz, így a környezet megóvásának költségeihez. (...)
Ennek megfelelően a környezetterhelési díj rendszere a környezetterhelő (kibocsátó) díjfizetési kötelezettségére épül. "
E szabályozási céloknak megfelelően a Ktdtv. a talajterhelési díjat a közterhek egyik fajtájaként, adójellegű kötelezettségként szabályozza, amellyel a környezetterhelés káros következményeinek megszüntetéséhez, illetőleg a környezet megóvásához társadalmilag szükséges költségek viseléséhez való hozzájárulási kötelezettséget ír elő a környezetet terhelő szennyvízkibocsátók számára. A Ktdtv. -nek a talajterhelési díjra vonatkozó szabályai a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 4. § g) pontjában megfogalmazott "szennyező fizet" elvének megfelelően azokra hárítja a díjfizetési kötelezettséget, akik nem gondoskodnak arról, hogy az általuk kibocsátott szennyvíz ne a környezetet indokolatlanul terhelő módon kerüljön a talajba. A Ktdtv. 11. § (2) bekezdése alapján mentesül a díjfizetési kötelezettség alól az, aki egyedi létesítmény, berendezés alkalmazásával gondoskodik arról, hogy a szennyvíz a talajt nem szennyező formában kerüljön elhelyezésre. A 14. § alapján a talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal, a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja. A talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat a Ktdtv. 24-25. §-a az állami adóhatóság, a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az illetékes önkormányzati adóhatóságok látják el, amelyek eljárására az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szabályait kell alkalmazni.
A talajterhelési díj fizetési kötelezettség előírása egyúttal a környezetet használó szennyvíz kibocsátók magatartásának a szabályozását is szolgálja. Célja a szennyvízkibocsátók ösztönzése arra, hogy a szennyvíz elhelyezése során a talajt a lehető legkisebb mértékben terhelő megoldást alkalmazzák. A tulajdonos szabadon dönthet arról, hogy a szennyvíz elhelyezésnek mely módját választja, azonban ha azt nem a környezetet a lehető legkevésbé terhelő módon teszi, a talajterhelési díj megfizetésével hozzá kell járulnia a környezetterhelés következményeinek elhárításához szükséges költségekhez. A Ktdtv. 21/B. §-a alapján a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj a települési önkormányzat környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi. A talajterhelési díjból származó bevételt az önkormányzat köteles a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére (csatornázás, szennyvíztisztítás, vízbázis-védelem, a települési monitoring kialakítása és működtetése, a tartós környezetkárosodások kármentesítése stb.) felhasználni.
Mindezeket figyelembe véve a talajterhelési díjnak a Ktdtv. -ben és az Ör. -ben foglalt szabályai alkotmányos célt, az egészséges környezethez való jog védelmét szolgálják, a tulajdonos szennyvíz feletti rendelkezési jogát nem korlátozzák, a vitatott szabályokkal összefüggésben az Alkotmány 13. §-ának az indítványozó által állított sérelme nem állapítható meg.
3. Az indítványozó szerint a talajterhelési díjfizetési kötelezettséget előíró Ktdtv. -beli és Ör. -beli rendelkezések - az indítványozó által meg nem határozott ok miatt - sértik a személyiségi jogait. Az Alkotmánybíróság - működésének kezdete óta - az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében foglalt emberi méltósághoz való jogot az ún. "általános személyiségi jog" egyik megfogalmazásának tekinti. "Az általános személyiségi jog 'anyajog', azaz olyan szub-szidiárius alapjog, amelyet mind az Alkotmánybíróság, mind a bíróságok minden esetben felhívhatnak az egyén autonómiájának védelmére, ha az adott tényállásra a konkrét, nevesített alapjogok egyike sem alkalmazható. " [8/1990. (IV. 23.) AB határozat, ABH 1990, 42, 45. ] Mivel az indítványozó nem jelölte meg indítványában, hogy milyen okból tartja az Alkotmány 54. § (1) bekezdésével ellentétesnek a támadott szabályokat, az Alkotmánybíróság az Alkotmány 54. § (1) bekezdésével összefüggésben előterjesztett indítványt - az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tű. határozat (ABH 2003, 2065.; a továbbiakban: Ügyrend) 29. §-ának d) pontja alapján - visszautasította.
4. Az indítványozó - az utólagos normakontroll-eljárás mellett vagylagosan - kérte az Alkotmánybíróságot, hogy a vízvári önkormányzat jegyzőjének tevékenysége ellen ideiglenes intézkedést rendeljen el. Az Alkotmánybíróságnak egyedi hatósági ügyekben ideiglenes intézkedés elrendelésére sem az Alkotmány, sem az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény, sem más törvény nem biztosít hatáskört, ezért az Ügyrend 29. §-ának b) pontja alapján az Alkotmánybíróság az erre irányuló indítványt is visszautasította.
Budapest, 2007. július 3.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró