adozona.hu
320/B/2002. AB határozat
320/B/2002. AB határozat
a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 103. § (9) bekezdése Ktv. 27. §-ára utaló szövege alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 103. § (9) bekezdése Ktv. 27. §-ára utaló szövege alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Az indítványozó a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tör...
320/B/2002. AB határozat
a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 103. § (9) bekezdése Ktv. 27. §-ára utaló szövege alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 103. § (9) bekezdése Ktv. 27. §-ára utaló szövege alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.Indokolás
I.
Az indítványozó a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ktvm.) 103. § (9) bekezdésének a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 27. §-ára utaló szövege alkotmányellenességének megállapítását és visszamenő hatályú megsemmisítését kezdeményezte. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezés sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság elvét, az Alkotmány 70/B. § (3) bekezdését, a végzett munka mennyiségével és minőségével arányos jövedelemhez való jogot, valamint az Alkotmány 59. § (1) bekezdése által biztosított jóhírnévhez való jogot. Álláspontját azzal indokolta, hogy a módosítás előtt a Ktv. egy "ígérvényt" tartalmazott, amit a köztisztviselő kárára módosítottak. Úgy vélte, hogy ezzel sérültek a szerzett jogok. Az Alkotmány 70/B. § (3) bekezdése az indítványozó szerint amiatt sérült, mert a munkáltató indokolási kötelezettség nélkül hagyhatja figyelmen kívül a korábbi munkateljesítményt. Az indítványozó úgy vélte, hogy a módosítás azt sugallja, a korábbi vezetői intézkedések (jutalmak) megalapozatlanok voltak. Ez - gondolta az indítványozó - különösen sérti az érintettek jóhírnévhez való jogát, az Alkotmány 59. § (1) bekezdését.II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: "2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. ""59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. "
"70/B. § (3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének. "
2. A Ktv. érintett rendelkezései a módosítást megelőzően (2001. június 30-án):
"25. § (1) A köztisztviselőt - a 24. §-ban meghatározott közszolgálati jogviszonyban töltött idő megszerzését követően - magasabb besorolási fokozatba kell sorolni, ha
a) a feladatainak ellátására- a 34. § (1) bekezdése kivételével - legalább "alkalmas" minősítést kap, és
b) a következő besorolási fokozathoz jogszabályban előírt feltételeket, vagy
c) a közigazgatási szerv által írásban meghatározott feltételeket teljesítette. "
"27. § (1) Ha a köztisztviselő a 25. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott feltételeket a következő besorolási fokozathoz előírt várakozási idő lejárta előtt teljesítette, a magasabb besorolási fokozat legmagasabb fizetési fokozatába kell sorolni.
(2) Ha a következő besorolási fokozathoz jogszabály, illetve a közigazgatási szerv nem írt elő feltételeket [25. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja], de a köztisztviselő az adott szervezetben hasznosítható új ismereteket szerez, vagy "kiválóan alkalmas" minősítést kap, illetve kimagasló munkát végez, őt az előírt várakozási idő lejárta előtt eggyel magasabb besorolási fokozat legmagasabb fizetési fokozatába lehet sorolni. "
3. A Ktv. érintett rendelkezései 2001. július 1. napján: "27. § (1) Ha a köztisztviselő a 25. § (1) bekezdés
b) vagy c) pontjában meghatározott feltételeket a következő besorolási fokozathoz előírt várakozási idő lejárta előtt teljesítette, a magasabb besorolási fokozat legalacsonyabb fizetési fokozatába kell sorolni.
(2) Ha a következő besorolási fokozathoz jogszabály, illetve a közigazgatási szerv nem írt elő feltételeket [25. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja], de a köztisztviselő legalább féléves képzési időszak alatt, az adott szervezetben hasznosítható új ismereteket szerez, vagy "kiválóan alkalmas" minősítést kap, illetve kimagasló munkát végez, őt az előírt várakozási idő lejárta előtt eggyel magasabb besorolási fokozat legalacsonyabb fizetési fokozatába lehet sorolni.
(3) Azt a köztisztviselőt, aki állam- és jogtudományi doktori, igazgatásszervezői, okleveles közgazdász képesítést, illetve a Rendőrtiszti Főiskolán oklevelet szerzett, a fogalmazó besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába kell sorolni, akkor is, ha közszolgálati jogviszonyban töltött ideje az e besorolási fokozathoz előírt időtartamot nem éri el.
(4) Azt a pályakezdő köztisztviselőt, aki bizonyítványát, oklevelét kiváló vagy annak megfelelő minősítéssel szerezte meg, a fogalmazó besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába, illetve előadó besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába kell sorolni.
(5) A (3)-(4) bekezdésben meghatározott besorolás esetén a köztisztviselő mindaddig nem léphet magasabb besorolási fokozatba, ameddig a közszolgálati jogviszonyban töltött ideje, illetve a munkáltatói intézkedés alapján arra jogosultságot nem szerez.
28. § (1) Ha a köztisztviselő "kevéssé alkalmas" minősítést kap, a következő besorolási fokozathoz előírt várakozási ideje legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
(2) Ha a 25. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjaiban meghatározott feltételeket a köztisztviselő nem teljesíti az előírt határidőre, magasabb besorolási fokozatba sorolásánál nem vehető figyelembe az előírt határidőtől a feltétel teljesítéséig eltelt időtartam. "
4. A Ktvm. támadott rendelkezése:
"103. § (9) E törvény hatálybalépésével a Ktv. 27-28. §-ai alapján hozott munkáltatói intézkedések érvényüket vesztik, emiatt azonban a már megállapított alapilletmény összege nem csökkenthető. A feltételek megléte esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója ismételten intézkedhet a Ktv. 27-28. §-ai szerinti besorolásról és annak megfelelő alapilletmény megállapításáról azzal a feltétellel, hogy a Ktv. 28. §-a szerinti várakozási idő meghosszabbítása nem haladhatja meg azt az időtartamot, amennyi az e törvény hatálybalépése előtt hozott várakozási idő meghosszabbítására vonatkozó intézkedés határidejéből e törvény hatálybalépésekor még hátra volt. "
III.
Az indítvány nem megalapozott.1. Az indítványozó a Ktvm. 103. § (9) bekezdésének a Ktv. 27. §-ára utaló szövegrészét az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével tartotta ellentétesnek a szerzett jogok sérelmét állítva.
Az Alkotmánybíróság következetesen érvényesített álláspontja szerint az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamisághoz "hozzátartozik a szerzett jogok tiszteletben tartása" [pl.: 62/1993. (XI. 29.) AB határozat, ABH 1993, 364, 367. ]. A szerzett jogok védelme a jogállamban főszabályként érvényesül, de nem abszolút érvényű, kivételt nem tűrő szabály. A kivételek elbírálása azonban csak esetenként lehetséges. Azt, hogy a kivételes beavatkozás feltételei fennállnak-e, végső fórumként az Alkotmánybíróságnak kell eldöntenie [32/1991. (VI. 6.) AB határozat, ABH 1991, 146, 154. ]. Az Alkotmánybíróság több határozatában utalt továbbá arra, hogy "[a] jogbiztonság és a szerzett jog alkotmányos védelme nem értelmezhető akként, hogy a múltban keletkezett jogviszonyokat soha nem lehet alkotmányos szabályozásokkal megváltoztatni". [515/B/1997. AB határozat, ABH 1998, 976, 977.; 1011/B/1999. AB határozat, ABH 2001, 1365, 1370.; 495/B/2001. AB határozat, ABH 2003, 1382, 1390. ] Az Alkotmánybíróság a szerzett jogok tiszteletben tartására irányuló követelménnyel összefüggésben kimondta azt is: "Az alkotmányos védelmet 'élvező szerzett jogok' a már konkrét jogviszonyokban alanyi jogként megjelenő jogosultságok, illetőleg azok a jogszabályi 'igérvények' és várományok, amelyeket a jogalkotó a konkrét jogviszonyok keletkezésének lehetőségével kapcsol össze. A jogszabályok hátrányos megváltoztatása így csak akkor ellentétes a 'szerzett jogok' alkotmányos oltalmával, ha a módosítás a jog által már védettjogviszonyok lefolyásában idéz elő a jogalanyokra nézve kedvezőtlen változtatást. " (731/B/1995. AB határozat, ABH 1995, 801, 805.)
Az Alkotmánybíróság az indítvány elbírálásánál figyelembe vette, hogy 2001. évben a Ktvm. a Ktv. -nek átfogó módosítása volt, több részében új elveket követett, a köz-tiszviselők előmeneteli rendszere helyébe kiszámítható életpálya-modellt alakított ki. A Ktvm. javaslatának miniszteri indokolása kiemelte: "A köztisztviselői életpálya vonzóbbá tételét, a köztisztviselők teljesítménytől függő fokozott megbecsülését, a szervezetrendszeren belül elfoglalt helytől befolyásolt differenciálást, ezáltal a közigazgatáshoz erősítését szolgálja a törvény több szabálya. Ilyen többek között az előmeneteli pálya besorolási fokozataihoz kapcsolódó szorzószámok lényeges emelkedése, az előrehaladás dinamikájának változása, a teljesítményértékelés alapján adható magasabb illetmény. " Ennek következtében a támadott rendelkezés alkotmányossága önmagában nem, hanem csak a Ktv. módosítás más változtatásaival összefüggésben vizsgálható.
A korábbi szabályozás szerint a Ktv. 25. §-ában meghatározott feltételeknek a várakozási idő lejárta előtti teljesítéséhez a köztisztviselőnek az a joga kapcsolódott, hogy a munkáltató köteles volt a köztisztviselőt a magasabb besorolási fokozat legmagasabb fizetési fokozatába sorolni. A módosítás lényege pedig az, hogy a feltételeknek a várakozási idő lejárta előtti teljesítése esetén a munkáltatónak a köztiszviselőt a magasabb besorolási fokozat legalacsonyabb fizetési fokozatába kell sorolnia. Az átmenetet az új besorolási rendre a Ktvm. úgy oldotta meg, hogy a Ktv. 27-28. §-ai alapján korábban hozott vezetői intézkedések érvényüket vesztették.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a módosítás nem sértette a szerzett jogokat. A Ktvm. 103. § (9) bekezdése szerint a Ktv. 27-28. §-ai alapján hozott munkáltatói intézkedések érvényüket vesztették ugyan, emiatt azonban a már megállapított alapilletmény összege nem csökkenhetett. Ez a rendelkezés a szerzett jogok védelmének fontos garanciája, miként az is, hogy az új besorolásról és annak megfelelő alapilletmény megállapításáról azzal a feltétellel lehetett dönteni, hogy a Ktv. 28. §-a szerinti várakozási idő meghosszabbítása nem haladhatta meg azt az időtartamot, amennyi az e törvény hatálybalépése előtt hozott várakozási idő meghosszabítására vonatkozó intézkedés határidejéből még hátra volt. További biztosíték: megmaradt a vezetőnek az a joga, hogy dönthetett a köztisztviselő előre sorolásáról, ezzel pedig a törvény a korábbi teljesítmény elismerését egyértelműen lehetővé tette.
A szerzett jogok azért sem sérültek, mert a Ktvm. a hatálybalépésével egyidejűleg jelentősen megemelte a szorzószámokat, ugyanakkor az egyes besorolási fokozatokhoz tartozó szorzók száma kettőről háromra, illetőleg négyre emelkedett. Emiatt az új rendszerben nem volt tartható az a régi szabály, amely szerint a feltételeknek a várakozási idő lejárta előtti teljesítése esetén a köztisztviselőt a magasabb besorolási fokozat legmagasabb fizetési fokozatába kell besorolni.
A fent jelzett összefüggésekre figyelemmel az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem állapítható meg a szerzett jogok sérelme.
2. Az indítványozó azt is állította, hogy a módosítás sérti az Alkotmány 70/B. § (3) bekezdését. Úgy vélte, hogy a munkateljesítmény megítélése szubjektív: "A 103. (3) bek. ennek a szubjektivitásnak enged korlátlan teret azzal, hogy indoklási kötelezettség nélkül teszi lehetővé a korábbi munkateljesítmény figyelmen kívül hagyását, az "ígérvény" visszavonását, a jogbiztonság megsértését. "
Az indítvány ebben a részében is megalapozatlan. Az Alkotmány 70/B. § (3) bekezdése szerint minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének. A Ktvm. 103. § (9) bekezdése alapján a korábbi besorolások nem a vezető intézkedésével vesztik érvényüket, hanem a törvény erejénél fogva, az új besorolásnál figyelembeveendő tényezők pedig (iskolai végzettség, munkaviszonyban eltöltött idő, a besorolási fokozat) a Ktv. rendszerében a végzett munka mennyiségének és minőségének meghatározó elemei.
3. Az indítványozó azt is állította, hogy a Ktvm. sérti az Alkotmány 59. § (1) bekezdését, amely szerint a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. Az indítványozó indokolása: "Azzal, hogy a törvényalkotók differenciálatlanul visszavontak minden, a Ktv. 27. § alapuló munkáltatói intézkedést, közvetve azt sugallják, hogy az intézkedések (jutalmak) megalapozatlanok voltak. " Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Ktvm. 103. § (9) bekezdéséből ez a következtetés nem adódik, a Ktvm. támadott rendelkezése és az Alkotmány 59. § (1) bekezdése között nincs értékelhető alkotmányjogi összefüggés. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi. [985/B/1991. AB határozat, ABH 1991, 652, 653-654.; 32/2000. (X. 20.) AB határozat, ABH 2000, 215, 220.; 19/2004. (V. 26.) AB határozat, ABH 2004, 321, 343. ]
A fentiek alapján az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2007. július 3.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró