adozona.hu
547/B/2000. AB végzés
547/B/2000. AB végzés
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 1. §-ának "valamint - az érdek-képviseleti jogok gyakorlása tekintetében - a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekre" szövegrésze, 13. § (2) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, 26. §-a, 27. § (2) bekezdés e) pontja és (6) bekezdés d) pontja, 37. § (1) bekezdésének utolsó fordulatából az "országos"...
547/B/2000. AB végzés
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványról
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következővégzést:
Az Alkotmánybíróság a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 1. §-ának "valamint - az érdek-képviseleti jogok gyakorlása tekintetében - a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekre" szövegrésze, 13. § (2) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, 26. §-a, 27. § (2) bekezdés e) pontja és (6) bekezdés d) pontja, 37. § (1) bekezdésének utolsó fordulatából az "országos" szó, 37. § (7) és (8) bekezdése, illetve 53. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.Indokolás
I.
Az indítvány a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Gkt.) egyes rendelkezései alkotmányossági vizsgálatára és megsemmisítésére irányult.1. Az indítványozók egyfelől a Gkt.-nek a gazdasági kamarákon kívül létrejött érdekképviseleti szervezeteket érintő szabályait tartották alkotmányellenesnek.
Álláspontjuk szerint a Gkt. I. §-ának "valamint - az érdek-képviseleti jogok gyakorlása tekintetében - a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekre" szövegrésze, 13. § (2) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, 37. § (1) bekezdésének utolsó fordulatából az "országos" szó, illetve 37. § (7) és (8) bekezdése az Alkotmány 2. §-ába, 4. §-ába, 61. § (1) bekezdésébe és 63. §-ába ütközik.
Kifejtették, hogy a Gkt. azáltal, hogy hatálya alá vonja a gazdasági érdekképviseleti szervezeteket és rájuk vonatkozóan a köztestületekhez hasonlóan kötelező erejű szabályokat tartalmaz, sérti az egyesülési szabadságot, egyben a jogállamiság elvéből folyó jogbiztonság követelményét.
A közfeladatot ellátó kamarákkal szemben ugyanis az érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján működő társadalmi szervezetek, a Gkt. idézett rendelkezései folytán azonban a kamarákhoz való becsatornázásuk, és szerepüknek a kamarákkal történő együttműködésre szűkítése érdekérvényesítési jogaik korlátozását eredményezi.
Az indítvány szerint a helyi érdekképviseletek, illetőleg az érdekképviseletek szövetsége tagjainak véleménynyilvánítási szabadságát korlátozzák azok a rendelkezések, amelyek nem biztosítják számukra a véleményezési jogot az őket érintő jogalkotási, vagy egyéb gazdasági előterjesztések esetében.
Az indítványozók úgy vélték, hogy a Gkt. a kamarai elnökségbe történő delegálás szabályát ugyancsak az egyesülési szabadság alapjogát sértő módon, kötelezettségként az érdek-képviseleti szervezetek önálló döntési jogával ellentétesen fogalmazza meg.
2. Az indítványozók másfelől a Gkt. gazdasági kamarákat érintő egyes rendelkezéseit támadták.
A Gkt. a kamarai tisztségviselők összeférhetetlenségét szabályozó 27. § (2) bekezdésének e) pontja és (6) bekezdésének d) pontja az indítványozók nézete szerint az Alkotmány 63. §-a által biztosított egyesülési szabadságjogát, illetőleg az önkormányzatiságnak az Alkotmány 70. § (4) bekezdésében megfogalmazott elvét sérti. A törvényhozó önkényesen, elfogadható indok nélkül állította fel e szabályokat, mert a kamarák és az érdekképviseletek nincsenek egymástól olyan eltérő hatalmi pozícióban, amelyek egybeesése szükségessé tenné a védelmet; ellenkezőleg a törvényből szoros együttműködésük következik.
Az indítványozók véleménye szerint alkotmányellenes a Gkt. 53. §-a is, amely a kamarák vagyonleltárának az újonnan alakult kamaráknak történő megküldését írja elő. E rendelkezés figyelmen kívül hagyja a korábbi kamarai vagyont létrehozó tagok akaratát, azt a tényt, hogy a kötelező tagság időszakában több százezer vállalkozás halmozta fel azt a vagyont, amelyet a Gkt. értelmében a tagságot önkéntesen vállalók, illetve az általuk működtetett szervezet megörököl. így ezen keresztül az Alkotmány 12. § (2) bekezdésébe és a 13. §-ába ütközően sérül e kamarák tulajdonhoz való joga.
A Gkt. 26. §-a az Alkotmány 2. és 63. §-át sérti, mert szükségtelenül az önkormányzati jelleggel ellentétesen szabályozza a belső szervezetet.
II.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosításáról szóló 2003. évi CXXXI. törvény (a továbbiakban: Gkt.mód.) 26. § (1) bekezdése a Gkt. 20. § (2) bekezdését, 27. § (2) bekezdés e) pontját és a (6) bekezdés d) pontját -az indítvány benyújtását követően - 2004. január 1-jével hatályon kívül helyezte.Az Alkotmánybíróság hatáskörébe főszabályként csak hatályos jogszabályok utólagos vizsgálata tartozik. Az Alkotmánybíróság a hatályon kívül helyezett jogszabályt csak az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. §-a szerinti bírói kezdeményezés, vagy a törvény 48. §-ában foglalt alkotmányjogi panasz esetén, vagyis csak kivételesen vizsgálja. [160/B/1996. AB határozat, ABH 1999, 875, 876., 1378/B/1996. AB határozat, ABH 2001, 1609, 1610., 418/B/1997. AB határozat, ABH 2002, 1627, 1629.] Az indítvány nem bírói kezdeményezés, nem alkotmányjogi panasz, ezért a Gkt.-nek az indítvánnyal érintett 20. § (2) bekezdése, 27. § (2) bekezdés e) pontja és (6) bekezdés d) pontja érdemi vizsgálatára nem kerülhetett sor. így az Alkotmánybíróság a hatályon kívül helyezett rendelkezésekkel összefüggő eljárást - az Abtv. 20. §-ára, valamint az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozata (ABH 2003,2065.; a továbbiakban: Ügyrend) 31. § a) pontjára figyelemmel -megszüntette.
Az Alkotmánybíróság vizsgálata - a Gkt. 20. § (2) bekezdésével, 27. § (2) bekezdés e) pontjával és (6) bekezdés d) pontjával összefüggő eljárás megszüntetése miatt -a továbbiakban csak a Gkt. 1. §-ának "valamint - az érdek-képviseleti jogok gyakorlása tekintetében - a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekre" szövegrésze, 13. § (2) bekezdése, 26. §-a, 37. § (1) bekezdésének utolsó fordulatából az "országos" szó, 37. § (7) és (8) bekezdése, illetve 53. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére terjedt ki.
Az Alkotmánybíróság figyelemmel volt arra, hogy a Gkt.mód. 15. §-a a Gkt. 26. §-a helyébe 2004. január 1-jei hatállyal új rendelkezést iktatott be. A Gkt.mód. 24. §-a pedig a Gkt. 37. § (8) bekezdését, az eredeti rendelkezést változatlanul hagyva, 2004. január 1-jei hatállyal új mondattal egészítette ki. A Gkt. hatályos 26. §-a, illetve 37. § (8) bekezdése a korábbival azonosan tartalmazza az indítványozók által sérelmezett rendelkezést.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Gkt. 1. §-ának "valamint - az érdek-képviseleti jogok gyakorlása tekintetében - a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekre" szövegrésze, 13. § (2) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, 26. §-a, 27. § (2) bekezdés e) pontja és (6) bekezdés d) pontja, 37. § (1) bekezdésének utolsó fordulatából az "országos" szó, a 37. § (7) és (8) bekezdése, illetve 53. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló, jelen indítvánnyal azonos kérelmet a 347/B/2000. AB határozatban (ABH 2003, 1187.) már vizsgálta. Az Alkotmánybíróság e korábbi határozatában az indítványt elutasította.
Az Ügyrend 31. § c) pontja alapján "ítélt dolog" címén az eljárás megszüntetésének van helye, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály (jogszabályi rendelkezés) vizsgálatára irányul, és az indítványozó az Alkotmánynak ugyanarra a szakaszára, illetőleg alkotmányos elvére hivatkozva kéri az alkotmányossági vizsgálat lefolytatását. Az Alkotmánybíróság az azonos tartalmú indítvány alapján indult eljárásban megállapította, hogy a Gkt. 1. §-ának "valamint - az érdek-képviseleti jogok gyakorlása tekintetében - a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekre" szövegrésze, 13. § (2) bekezdése, 26. §-a, 37. § (1) bekezdésének utolsó fordulatából az "országos" szó, 37. § (7) és (8) bekezdése és 53. §-a tekintetében res iudicata esete áll fenn. Ezért az Alkotmánybíróság e rendelkezésekkel összefüggésben az eljárást - az érdemi vizsgálatot mellőzve - megszüntette.
Budapest, 2007. március 20.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke,
előadó alkotmánybíró
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró