adozona.hu
ÍH 2014.159
ÍH 2014.159
BEJEGYZŐ VÉGZÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE IRÁNTI PERBEN VIZSGÁLHATÓ JOGSÉRTÉSEK - JOGVESZTŐ HATÁRIDŐ PERINDÍTÁSRA BEJEGYZŐ VÉGZÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE IRÁNTI PERNÉL - BEAVATKOZÓ JOGÁLLÁSA BEJEGYZŐ VÉGZÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE IRÁNTI PERBEN Bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben kizárólag olyan jogszabálysértés fennállta vizsgálható, amelyre a felperes a perindításra meghatározott jogvesztő határidőn belül hivatkozott. A beavatkozó a perben nem félként vesz részt, az általa támogatott
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégnyilvántartás adatai szerint az Sz. alperesi korlátolt felelősségű társaságnak 2006. február 14-től V. Lajosné és U. Izabella voltak a tagjai, utóbbi önálló képviseleti joggal az ügyvezetői tisztséget is betöltötte.
A 2011. augusztus 3-án kelt, a cégjegyzékbe 2011. szeptember 15-én bejegyzett módosítással egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés 10.3. pontja az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásához a társaság (a taggyűlés) beleegyezését írta elő.
Az alperesi társa...
ÍH 2014.159 BEJEGYZŐ VÉGZÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE IRÁNTI PERBEN VIZSGÁLHATÓ JOGSÉRTÉSEK - JOGVESZTŐ HATÁRIDŐ PERINDÍTÁSRA BEJEGYZŐ VÉGZÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE IRÁNTI PERNÉL - BEAVATKOZÓ JOGÁLLÁSA BEJEGYZŐ VÉGZÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE IRÁNTI PERBEN
Bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben kizárólag olyan jogszabálysértés fennállta vizsgálható, amelyre a felperes a perindításra meghatározott jogvesztő határidőn belül hivatkozott.
A beavatkozó a perben nem félként vesz részt, az általa támogatott fél pernyertességét segítheti elő, így a felperes által határidőben megjelölteken túl további jogsértésekre nem hivatkozhat, azok érdemben nem vizsgálhatóak [Ctv. 65. § (2)-(3) bek., 66. § (3) bek.; Pp. 54. §, 73/A. §, 73/B. §].
[Megjegyzés: A jogeset egyszerűsített eljárásban intézett változásbejegyzési ügyről szól. A Ctv. 2012. március 1-jétől hatályos szabályai szerint változásbejegyzés a fenti időponttól egyszerűsített eljárásban nem végezhető, azonban a jogeset kiemeléssel érintett tartalma továbbra is irányadó a bejegyző (változásbejegyző) végzések hatályon kívül helyezése iránti perekben.]
A cégnyilvántartás adatai szerint az Sz. alperesi korlátolt felelősségű társaságnak 2006. február 14-től V. Lajosné és U. Izabella voltak a tagjai, utóbbi önálló képviseleti joggal az ügyvezetői tisztséget is betöltötte.A 2011. augusztus 3-án kelt, a cégjegyzékbe 2011. szeptember 15-én bejegyzett módosítással egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés 10.3. pontja az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásához a társaság (a taggyűlés) beleegyezését írta elő.
Az alperesi társaság 2012. február 10-én jogi képviselője útján egyebek mellett a létesítő okirat 2012. február 7-i módosításának időpontja, továbbá a társaság tagjait és ügyvezetőjét érintő adatváltozások bejegyzése iránti kérelmet terjesztett elő a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál. Egyedüli tagként és ügyvezetőként 2012. február 7-i hatállyal T. Péter bejegyzését kérte a korábban bejegyzett tagok és ügyvezető egyidejű törlése mellett. A kérelem nyomtatvány annak feltüntetésén kívül, hogy a cég szerződésmintára tér át, a kérelemhez csatolt okiratok felsorolását tartalmazta. A felsorolásban a 2006. évi V. törvény (a továbbiakban Ctv.) 3. számú melléklet I. pontjában megjelölt okiratokon kívül a képviselő aláírási mintája és az üzletrész-átruházási szerződés is szerepelt. A Ctv. 3. számú melléklet II. pontjában meghatározott, a kérelem mellékletét nem képező, a jogi képviselő törvényességi szempontú vizsgálata körébe tartozó okiratokat a nyomtatvány nem sorolta fel, ugyanakkor tartalmazta a jogi képviselő nyilatkozatát arról, hogy "a kérelemhez csatolt okiratok (mellékletek) és a fent megnevezett, a kérelem mellékletét nem képező okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát elvégezte." A kérelem szerinti adatváltozásokat a cégbíróság 2012. február 20-án meghozott, a Cégközlönyben 2012. március 8-án közzétett végzésével bejegyezte.
Az F.-i Főügyészség felperes 2012. március 29-én előterjesztett, a Ctv. 65. § (1) és (3) bekezdésére alapított keresetében a cégbíróság változásbejegyző végzése hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozással, hogy a változásbejegyzésre a Ctv. 48. § (6) bekezdésében meghatározott jogszabályi feltételek hiányában, jogszabálysértően került sor. A jogszabálysértés nem küszöbölhető ki, ezért a Ctv. 66. § (3) bekezdése szerint a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezésének van helye.
A kereseti előadás szerint a szerződésminta alkalmazásával készült létesítő okiraton alapuló változásbejegyzési kérelem esetén a cégbíróság vizsgálódásának terjedelmét a Ctv. 48. § (6) bekezdése határozza meg, az elutasítási okokat pedig a 48. § (7) bekezdése tartalmazza. A változásbejegyző végzés egyrészt azért jogszabálysértő, mert a kérelem nyomtatvány nem tartalmazza a kérelem mellékletét nem képező okiratok felsorolását, ezért kitöltése nem felelt meg a Ctv. 48. § (3) bekezdésében foglaltaknak. E körben a felperes a Ctv. 3. számú melléklete II.14. pontjának az 1. és 2. számú mellékletre utaló rendelkezésére hivatkozással állította, miután a kérelem az üzletrészek kívülállóra történő átruházásán alapuló változásbejegyzésre is irányult, továbbá a társaság 2011. augusztus 3-án módosított, az üzletrész-átruházás időpontjában hatályos létesítő okiratának 10.3. pontja az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásához a társaság beleegyezését írta elő, a Ctv. 2. sz. melléklete II. 1.ad) pontja alapján az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos nyilatkozatokat, míg a II.1.ae) pont alapján a társaság üzletrész átruházásával kapcsolatos beleegyezésére vonatkozó okiratot a nyomtatványon a kérelem mellékletét nem képező okiratok között fel kellett volna sorolni.
A felperes szerint jogszabálysértő a változásbejegyző végzés azért is, mert a kérelemhez a Ctv. 48. § (2) bekezdésébe ütközően nem csatolták a legfőbb szerv, illetve a legfőbb szerv helyett eljáró, döntésre jogosult szerv változás alapjául szolgáló, a Ctv. 3. számú melléklet II.7. pontja szerinti határozatát. A felperes utóbb azzal egészítette ki keresetét, hogy az üzletrész kívülállóra történő átruházásához szükséges beleegyezést tartalmazó taggyűlési határozat csatolása lett volna szükséges a Ctv. 3. számú melléklet II.7. pontja alapján.
A változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezését eredményező jogszabálysértésként jelölte meg a felperes azt is, hogy a bejegyezni kért alperesi ügyvezető kérelemhez csatolt, a Ctv. 3. számú melléklet II.8. pontja szerinti nyilatkozata nem felelt meg a törvényi rendelkezéseknek, mert azt tartalmazta, hogy az ügyvezető nem áll a Gt. 23. §-ában foglalt eltiltás hatálya alatt, ugyanakkor a bűnügyi nyilvántartás adatai szerint az új ügyvezető csak 2012. július 9-én mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. A valótlan tartalmú irat pedig nem szolgálhat bejegyzés alapjául.
A felperes véleménye szerint mindezekre tekintettel a Ctv. 48. § (7) bekezdés a) és b) pontjai alapján a cégbíróságnak el kellett volna utasítania a változásbejegyzési kérelmet.
A felperesi beavatkozó U. Izabella 2012. április 17-én előterjesztett beadványában a felperes által előadottakhoz csatlakozva kifogásolta azt is, hogy a változásbejegyzési eljárásban az alperes képviseletében eljáró ügyvéd meghatalmazását csak az új ügyvezető írta alá, a szerződésminta alkalmazásával készült társasági szerződés a keletkezés helyét nem tartalmazza, a tagjegyzéken és az ügyvezetői nyilatkozaton sem tanúk aláírása, sem ügyvédi ellenjegyzés nem szerepel, az egyedüli tag által meghozott, a kérelemhez csatolt tagi határozat a többi okirattól eltérően nem Egerben, hanem Budapesten készült, továbbá nem igazolták, hogy a korábbi tagok lemondtak volna elővásárlási jogukról, erre a tagi határozat nem alkalmas, emellett V. Lajosné tagsági viszonya megszűnésének időpontját a végzés a kérelemtől eltérően tartalmazza.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A Ctv. 65. § (3) bekezdésére utalva hangsúlyozta, a perben a bíróság kizárólag azt vizsgálhatja, hogy a cégbíróság határozatának meghozatala során a jogszabályoknak megfelelően járt-e el, a rendelkezésre álló adatok, okiratok alapján helye volt-e a bejegyzésnek. Az alperes véleménye szerint a kérelem nyomtatvány kitöltése megfelelt a Ctv. 48. § (3) bekezdésének. Kétségtelen, hogy az okiratok felsorolásánál nem választotta külön a társaság a Ctv. 3. számú melléklet I. és II. pontja szerinti okiratokat, ugyanakkor az e mellékletben felsorolt valamennyi okirat csatolásra került, és a jogi képviselő valamennyi okirat tekintetében nyilatkozott a törvényességi szempontú felülvizsgálat megtörténtéről.
Az alperes hivatkozott arra is, miután a korábbi tagok egymásról tudva, egyidejűleg, egy szerződésbe foglaltan adták el üzletrészüket, "nem is lehetett szó elővásárlási jogról, így az elővásárlási joghoz kapcsolódó, a felperes által hiányolt okiratok elkészítésére nem volt szükség".
A Ctv. 3. számú melléklet II.7. pontja szerinti okirat csatolásának hiányát is megalapozatlanul kifogásolja a felperes, tekintettel arra, hogy az üzletrész átruházását követően a társaság egyszemélyessé vált, a taggyűlés hatáskörében eljáró egyedüli tag változás alapjául szolgáló határozatait tartalmazó okirat pedig a kérelem mellékleteként benyújtásra került.
Azt nem vitatta az alperes, hogy a kérelemhez csatolt, a Ctv. 3. számú melléklet II.8. pontja szerinti, a Gt. 23. §-ában meghatározott kizáró ok hiányára vonatkozó nyilatkozatban foglaltakkal szemben az ügyvezető a bűnügyi nyilvántartás adatai szerint még büntetett előéletűnek számított. Ez a körülmény azonban véleménye szerint nem szolgálhat alapul a végzés hatályon kívül helyezésére, mert erről az ügyvezetőnek a nyilatkozattétel időpontjában nem volt tudomása, a cégbíróság számára pedig a kérelem elbírálásakor a bűnügyi nyilvántartás még nem volt elérhető, így az összeférhetetlenség fennálltát a cégbíróság nem ismerhette fel. 2012. február 27-től egyébként is más személy lett a társaság ügyvezetője, így a törvénysértő állapot orvoslásra került.
Az alperes véleménye szerint a változásbejegyzési kérelem elutasítására alapul szolgáló, a Ctv. 48. § (7) bekezdésében meghatározott feltételek egyike sem áll fenn, ezért a kereset elutasításának van helye.
Az elsőfokú bíróság ítéletével hatályon kívül helyezte a cégbíróság végzését. Ítélete indokolásában kifejtette, az alperes változásbejegyzési kérelméhez a Ctv. mellékletében foglalt szerződésminta felhasználásával készült létesítő okiratot csatolt, és a kérelem nyomtatványon is egyértelműen feltüntette, hogy szerződésmintára tér át. A cégbíróságnak ezért a kérelmet a Ctv. 48. §-ában szabályozott egyszerűsített cégeljárás keretében kellett volna elbírálnia. A cégbíróság ennek ellenére az általános szabályok szerint eljárva a Ctv. 46. és 50. §-a alapján bírálta el a kérelmet, a végzés ezért jogszabálysértő.
Az indokolás szerint az általános szabályok szerinti változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak azt kellett volna vizsgálnia, hogy csatolták-e a Ctv. 1. és 2. számú mellékletében felsorolt okiratokat, továbbá, hogy az okiratok megfelelnek-e a jogszabályi rendelkezéseknek. A változásbejegyzési kérelemhez csatolni kellett volna a Ctv. 2. számú melléklet II.1.ad) pontja szerinti nyilatkozatokat az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatosan, továbbá a II. af) pont szerint az üzletrész megszerzőjének nyilatkozatát arról, hogy a létesítő okirat rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el. Ezeket az okiratokat az alperes nem csatolta. A csatolt okiratok közül a tagi határozatot, a tagjegyzéket, valamint az ügyvezető összeférhetetlenségére is kiterjedő nyilatkozatát az egyedüli tag, illetve az új ügyvezető mellett tanúk nem írták alá, az okiratokon ügyvédi ellenjegyzés sem szerepel, így azok nem felelnek meg a teljes bizonyító erejű magánokirat Pp. 196. §-ában meghatározott követelményeinek. Ezek az okiratok ezért nem szolgálhattak a bejegyzés alapjául. Az általános szabályok szerinti változásbejegyzés feltételei mindezen hiányosságokra figyelemmel nem álltak fenn, jogszabálysértő ezért a cégbíróság határozata.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a keresettel támadott változásbejegyző végzés a Ctv. 48. §-a szerint is jogszabálysértő, mert a Ctv. 3. sz. melléklet II. 2.a) és b) pontja alapján legalább teljes bizonyító erejű magánokirat formában csatolni kellett volna az ügyvezető összeférhetetlenségére is kiterjedő nyilatkozatát, továbbá a megválasztás időtartamát is tartalmazó okiratot a 3. számú melléklet II.14. pontjára figyelemmel továbbá a 2. számú melléklet II.1. ad) pontja szerinti elővásárlási joggal kapcsolatos nyilatkozat és a II.1.ae) pont alapján a társaság üzletrész átruházásába beleegyező jognyilatkozatát ugyancsak csatolni kellett volna.
Továbbá a 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 127. § (4) bekezdésében, valamint 150. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakból következően abban az esetben, ha egy személy szerzi meg a társaság összes üzletrészét, a változás bejegyzése akkor jogszerű, amennyiben az új tag bejegyzését a cégbíróságtól a régi ügyvezető kéri, illetve a régi ügyvezető nyújtja be elektronikus úton a hatályos tagjegyzéket, ami már az új tagot tartalmazza. Nem fogadható el az a megoldás, amikor az összes üzletrészt megszerző személy saját magát nevezi ki ügyvezetőnek, azt megelőzően, hogy az üzletrészek megszerzését a régi ügyvezetőnek bejelentette volna. Ilyen esetben az elsőfokú bíróság szerint az a megoldás fogadható el jogszerűnek, ha az ügyvédi meghatalmazást a régi ügyvezető, vagy a régi és az új ügyvezető együtt írja alá.
Az elsőfokú bíróság jogszabálysértőnek találta a végzést azért is, mert V. Lajosné esetében a tagsági viszony megszűnésének időpontját a kérelemtől eltérően tartalmazta. Mindezekre figyelemmel a Ctv. 66. § (3) bekezdése alapján a keresettel támadott változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezésének volt helye az elsőfokú bíróság álláspontja szerint.
Egyebekben az indokolás rögzíti azt is, az üzletrész-átruházási szerződés csatolását a Ctv. nem írja elő, a büntető nyilvántartás adatai pedig a perbeli változásbejegyzési kérelem elbírálásakor a cégbíróság számára nem voltak elérhetők, az e körben tett felperesi előadások ezért a végzés hatályon kívül helyezésére nem szolgálhattak alapul.
Az ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, az ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását kérve.
A fellebbezés szerint téves az ítélet azon megállapítása, hogy a cégbíróság nem az egyszerűsített cégeljárás szabályai szerint bírálta el a változásbejegyzési kérelmet, az ítélet indokolásából továbbá nem állapítható meg, hogy az elsőfokú bíróság miért, hogyan jutott erre a következtetésre.
A Ctv. 48. §-ában foglaltak szerint nem kötelező azon okiratok csatolása, amelyek hiányát az elsőfokú bíróság jogszabálysértésként értékelte. Az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos nyilatkozat továbbá azért sem szükséges, mert a korábbi tagok egyidejűleg, egy okiratba foglaltan adták el üzletrészeiket.
Az alperes véleménye szerint a kérelemhez csatolt okiratok megfeleltek a teljes bizonyító erejű magánokirat Pp. 196. § e) pontja szerinti követelményeinek, hiszen a változásbejegyzési kérelem elektronikus úton kerül benyújtásra és ennek során az eljáró ügyvéd minősített elektronikus aláírásával az elektronikusan csatolt okiratok tartalmát is elismerte, így azok teljes bizonyító erejű magánokirattá váltak.
Az elsőfokú bíróság továbbá a Gt. 127. § (4) bekezdésében, valamint 150. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakkal ellentétes következtetést levonva helyezkedett arra az álláspontra, hogy a társaság egyszemélyessé válása esetén a tagjegyzék benyújtására az új ügyvezető ne lenne jogosult, illetve hogy az ügyvédi meghatalmazást mindkét ügyvezetőnek alá kellene írnia. Ez a következtetés a bírói gyakorlattal is ellentétes.
Az alperes egyebekben kifogásolta azt is, hogy a felperesi beavatkozó jogi képviselő nélkül járt el. Véleménye szerint a Pp. 73/A. § és 73/B. §-ában foglaltakra tekintettel a beavatkozó által tett nyilatkozatok hatálytalanok, nem vehetők figyelembe.
A fellebbezési tárgyaláson az alperes a fellebbezésében foglaltakat kiegészítve hangsúlyozta azt is, az alperesi társaság volt tagjai az eltelt idő alatt nem tettek olyan nyilatkozatot, hogy élni kívánnának elővásárlási jogukkal. Továbbá állította, az elővásárlási joggal kapcsolatos nyilatkozatok csatolásának hiánya nem képezi a változásbejegyzés akadályát, ezzel összefüggésben olyan eseti döntésekre utalt, amelyek szerint a vételi joggal kapcsolatos nyilatkozat hiánya nem szolgálhat alapul a változásbejegyzési kérelem elutasítására.
A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Véleménye szerint helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a változásbejegyzési kérelem elbírálása során a cégbíróság nem a Ctv. 48. §-ában foglaltak szerint, nem egyszerűsített cégeljárás keretében járt el.
Fenntartotta álláspontját abban a kérdésben, hogy a nyomtatvány kitöltése nem felelt meg a Ctv. 48. § (3) bekezdésében foglaltaknak, mert nem tartalmazta a bejegyzési kérelem mellékletét nem képező azon okiratok felsorolását, melyek törvényességi szempontú vizsgálatát a jogi képviselő elvégezte.
A felperes véleménye szerint azt is helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az egyszemélyessé vált társaság "tagi változását" a régi ügyvezetőnek kell bejelentenie a cégbírósághoz, figyelemmel a Gt. 150. § (3) bekezdésében foglaltakra.
A felperes egyebekben utalt arra is, hogy a Ctv. 68. § (4) bekezdése az alperesi fellebbezésben előadottakkal szemben a perbeli esetben nem irányadó, hiszen a jelen per tárgyát nem egy cégbejegyző, hanem egy változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése képezi.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozatlan.
Az elsőfokú bíróság érdemben helytálló jogi következtetéssel adott helyt a keresetnek, indokait azonban a Fővárosi Ítélőtábla nem osztotta az alábbiak miatt.
A Fővárosi Ítélőtábla mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy megállapítható-e az alperesi fellebbezésben a Pp. 73/A. és 73/B. §-aira hivatkozással állított eljárási szabálysértés, a jogi képviselő nélkül eljáró beavatkozó által tett jognyilatkozatok hatályosnak tekinthetők-e.
A Pp. 73/B. § (1) bekezdése a jogi képviselet mellőzéséhez kizárólag a fél perbeli cselekménye és nyilatkozata tekintetében fűzi a hatálytalanság jogkövetkezményét, amiből az következik, hogy a Pp. 73/A. §-ában meghatározott perekben a jogi képviselet kizárólag a fél számára kötelező. A Pp. eltérő rendelkezése hiányában a kötelező jogi képviseletre vonatkozó jogszabályi rendelkezések a beavatkozóra nem irányadóak, erre tekintettel a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró beavatkozó perbeli cselekményei és nyilatkozatai is joghatályosnak tekintendők. Megalapozatlanul kifogásolja ezért az alperes fellebbezésében azt, hogy a beavatkozó jogi képviselő nélkül járt el a perben.
A Ctv. 65. § (2) bekezdése a kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés elleni perindítás határidejét a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napban állapítja meg, kimondva azt is, a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A (3) bekezdés szerint továbbá a keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna.
A jogszabálysértő végzés hatályon kívül helyezését a Ctv. 66. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint a perbíróság csakis akkor mellőzheti, ha a jogszabálysértés a perben kiküszöbölhető, illetve a 67. §-ban foglaltak szerint akkor, ha csekély jelentőségű és cégjegyzéki adatot nem érint. E feltételek hiányában a jogszabálysértő változásbejegyző végzést a bíróságnak a Ctv. 66. § (3) bekezdése szerint hatályon kívül kell helyeznie, és fel kell hívnia a cégbíróságot a szükséges intézkedések törvényességi felügyeleti jogkörében történő megtételére.
A változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per tárgya tehát a cégbíróság végzésének, illetve magának a cégeljárásnak a jogszerűségi vizsgálata, annak megállapítása, hogy a változásbejegyző végzés meghozatala során a cégbíróság eljárása megfelelt-e a jogszabályoknak, a rendelkezésre álló adatok, okiratok alapján helye volt-e a kérelem szerinti adatváltozások bejegyzésének.
Az idézett jogszabályi rendelkezések alkalmazása körében kialakult bírói gyakorlat szerint az ilyen perekben kizárólag az olyan jogszabálysértés fennállta vizsgálható, amelyre a felperes a perindításra meghatározott jogvesztő határidőn belül hivatkozott.
Ezekben a perekben is irányadóak továbbá a Pp. rendelkezései. Így a beavatkozó a perben nem félként vesz részt, szerepe kizárólag arra korlátozódik, hogy az általa támogatott fél pernyertességét elősegítse. Ebből következően a felperes által a jogvesztő perindítási határidőn belül megjelölteken túl további jogsértésekre a beavatkozó nem hivatkozhat, illetve a beavatkozó által hivatkozott esetleges további jogsértések kívül esnek a perbíróság vizsgálódási körén.
A Pp. 3. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel továbbá a bíróság a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perekben is kötve van a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz, így a fél kereseti kérelméhez is, ami azt jelenti, hogy a keresetet tartalma szerint, a keresettel érvényesített igény, illetve igények tekintetében kell elbírálnia.
A perbeli esetben az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatala során az idézett jogszabályi rendelkezéseket figyelmen kívül hagyva olyan jogszabálysértéseket is a vizsgálata tárgyává tett, amelyekre a felperes keresetében nem hivatkozott.
A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletében foglaltakat érdemben csak azon jogszabálysértések tekintetében vizsgálta felül, amelyekre felperes a jogvesztő határidőn belül hivatkozott. Az elsőfokú bíróság által vizsgált további jogszabálysértések a másodfokú eljárásnak nem képezték tárgyát, ezért az azokra vonatkozó megállapításokat, jogi álláspontokat a Fővárosi Ítélőtábla mellőzi az elsőfokú ítélet indokolásából.
A perindításra nyitva álló jogvesztő határidőn belül a felperes keresetében a Ctv. 48. §-ában foglalt rendelkezések megsértésére hivatkozott olyan jogszabálysértésként, amelyek miatt az egyszerűsített cégeljárásban meghozott változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezésének van helye. Konkrét jogszabálysértésként azt jelölte meg, hogy a kérelem nyomtatvány kitöltése nem felelt meg a Ctv. 48. § (3) bekezdésében foglaltaknak, mert nem tartalmazta a kérelem mellékletét nem képező okiratok felsorolását. További hatályon kívül helyezési okként hivatkozott felperes arra, hogy a kérelemhez a Ctv. 48. § (2) bekezdésébe ütközően nem csatolták a legfőbb szerv kérelem szerinti változások alapjául szolgáló, a Ctv. 3. számú melléklet II.7. pontja szerinti határozatát. Harmadik hatályon kívül helyezési okként a felperes azt kifogásolta, hogy a változásbejegyzési kérelemhez csatolt ügyvezetői nyilatkozat tartalma nem valós, ezért annak alapján nem lett volna helye a változás bejegyzésének. Ez utóbbi felperesi hivatkozást az elsőfokú bíróság megalapozatlannak találta, felperesi fellebbezés hiányában pedig a Fővárosi Ítélőtábla a felperes által állított ezen jogszabálysértéssel nem foglalkozott, nem foglalkozhatott.
A felperesi kereset tárgyát képező további két jogszabálysértésre nézve a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja a következő.
Az egyszerűsített változásbejegyzési eljárás általánostól eltérő szabályait a Ctv. 48. §-a tartalmazza.
A jelen per tárgyát képező változásbejegyző végzés meghozatala időpontjában hatályban volt, így a kereset elbírálására irányadó Ctv. 48. § (1) bekezdése szerint ilyen eljárásnak volt helye, ha a kérelemhez a Ctv. mellékletében foglalt szerződésminta alapján készült alapító okiratot csatoltak, és ezt a körülményt a kérelem nyomtatványon feltüntették. A Ctv. 52. §-a szerint továbbá - az ügyintézési határidő kivételével - a változásbejegyzési kérelem Ctv. 48. §-a szerinti elbírálásának volt helye akkor is, ha a társaság szerződésminta alkalmazására tért át.
A Ctv. 48. § (2) és (3) bekezdése értelmében ebben a sajátos cégeljárásban a kérelem alapjául szolgáló valamennyi okirat törvényességi szempontú vizsgálatának elvégzése a jogi képviselő feladatát képezte. A kérelemhez kizárólag a törvény 3. számú melléklet I. részében felsorolt okiratok csatolása volt kötelező. A 3. számú melléklet II. pontjában meghatározott okiratok nem képezték a kérelem mellékletét, ugyanakkor ezek felsorolását a változásbejegyzési kérelemnek tartalmaznia kellett.
A (6) bekezdés szerint a cégbíróság vizsgálódási köre csakis a jogi képviselő meghatalmazására, a kérelem kitöltésére és a jogi képviselő kérelemben foglalt nyilatkozata jogszerűségének felülvizsgálatára, továbbá arra terjed ki, hogy a kérelemhez csatolták-e a 3. számú melléklet I. részében felsorolt iratokat, valamint amennyiben a cég nem élt a névfoglalás lehetőségével, a választott cégnév jogszerű-e, továbbá, hogy a cégjegyzék nem tartalmaz-e a bejegyzési kérelemben feltüntetett tag, vezető tisztségviselő, illetve cégvezető vonatkozásában a törvény 27. §-ában meghatározott kizárási okokra vonatkozó bejegyzést. Az eljárás során hiánypótlási felhívásnak nem volt helye.
A kérelem elutasításának eseteit a (7) bekezdés sorolta fel. Az a) pont szerint a kérelem elutasításának volt helye akkor is, ha a bejegyzési kérelem kitöltése nem felelt meg a jogszabályoknak, a b) pont értelmében továbbá akkor is, ha a bejegyzést kérő elmulasztotta a 3. számú melléklet I. részében felsorolt valamely irat benyújtását.
A 3. számú melléklet II.7. pontja értelmében változásbejegyzés esetén a csatolandó okiratok közé tartozott a legfőbb szervnek vagy a legfőbb szerv helyett eljáró, döntésre jogosult szervnek a változás alapjául szolgáló határozata, továbbá, ha a változás bírósági vagy hatósági határozaton alapul, az erre vonatkozó okirat.
A 3. számú melléklet II.14. pontja értelmében továbbá változásbejegyzés esetén a kérelem mellékletét nem képező, azonban a kérelem nyomtatványon felsorolandó okiratok közé tartozott változásbejegyzés esetén mindazon további okirat is, amelyet a Ctv. 1. és 2. számú mellékletei a változásbejegyzési kérelem tartalmára, illetve a cégformára nézve előírtak. A 2. számú melléklet II.1.ad) pontja szerint ilyen okiratnak minősültek az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos nyilatkozatok, valamint a 2. melléklet 1.ae) pont szerint továbbá, amennyiben a létesítő okirat az üzletrész átruházásához előírja a társaság beleegyezését, az erre vonatkozó okirat is. Az üzletrész átruházásához a létesítő okirat rendelkezései szerint szükséges társasági beleegyezésre vonatkozó okirat tehát nem tartozott azon okiratok közé, amelynek csatolására a 3. számú melléklet I.7. pontja alapján szükség lett volna.
A perben rendelkezésre álló adatokból nem volt megállapítható, hogy a keresettel támadott változásbejegyző végzést az elsőfokú bíróság ne egyszerűsített cégeljárásban hozta volna. Keresetében maga a felperes is a Ctv. 48. § (2) és (3) bekezdésének megsértésére hivatkozott. Az elsőfokú ítélet ezzel ellentétes megállapítása ezért téves.
Az elsőfokú bíróság a változásbejegyző végzést a Ctv. 48. §-a szerint azért találta jogszabálysértőnek, mert álláspontja szerint a 3. számú melléklet II.14. pontjában foglaltakra tekintettel a 2. számú melléklet II.ad) pontja szerint az elővásárlási joggal kapcsolatos nyilatkozatot, valamint II.1.ae) pontja alapján a társaság üzletrész átruházásához beleegyező nyilatkozatát is csatolni kellett volna.
A Ctv. 3. számú melléklet I. és II. pontjának már ismertetett rendelkezéseire figyelemmel azonban ezen okiratok nem tartoztak a Ctv. 48. § (2) bekezdése szerint a változásbejegyzési kérelem mellékleteként csatolandó okiratok közé, ezért e körben az elsőfokú ítélet indokolásában foglaltak nem helytállóak.
Ugyanakkor mind az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos nyilatkozatot, mind a társaság üzletrész átruházásával kapcsolatos beleegyezésére vonatkozó okiratot a kérelem mellékletét nem képező okiratok között kellett volna felsorolni a változásbejegyzési kérelem nyomtatványon, amint arra keresetében a felperes helytállóan hivatkozott. Ennek hiánya azt eredményezi, hogy a bejegyzési kérelem kitöltése nem felelt meg a jogszabályoknak, a Ctv. 48. § (7) bekezdése alapján a kérelem elutasításának lett volna helye, ezért a változásbejegyző végzés jogszabálysértő. A perben rendelkezésre álló adatokból továbbá az is megállapítható, hogy az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos nyilatkozat és a társaságnak az üzletrész átruházásával kapcsolatos beleegyezését tartalmazó okirat nem készült, ez idő szerint sem áll rendelkezésre, így nincs mód a változásbejegyző végzés jogszabálysértő voltát eredményező jogsértés kiküszöbölésére. Ezért a Ctv. 66. § (3) bekezdése alapján a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezésének jogszabályi feltételei fennálltak. Az alperes arra vonatkozó fellebbezési hivatkozása kapcsán, hogy az alperesi társaság mindkét tagja egy időben adta el az üzletrészét, így az elővásárlási jogról értelmetlen volt külön nyilatkozni, megjegyzi a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a cégbíróságnak nincs mérlegelési jogköre a tekintetben, hogy az adott ügyben indokolt-e a törvény mellékletében felsorolt okiratok kiállítása. A jogszabály éppen az egyszerűsített cégeljárásra megállapított szigorú határidők miatt a cégbíróság hatáskörét az alakiságok vizsgálatára korlátozza.
Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - a fenti eltérő indokolással - a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta azzal, hogy a Ctv. 66. § (3) bekezdése szerint felhívta a cégbíróságot a szükséges további intézkedések megtételére.
(Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.330/2013/5.)