adozona.hu
ÍH 2014.158
ÍH 2014.158
BEJEGYZŐ VÉGZÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE IRÁNTI PER INDÍTÁSÁRA JOGOSULTSÁG - KERESHETŐSÉGI JOG HIÁNYA Nem vizsgálható érdemben a bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányuló kereset, ha a felperes nem rendelkezik kereshetőségi joggal (Ctv. 65. §, 78. §).
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
J. Ferenc felperes az elsőfokú bírósághoz 2012. március 26. napján beérkezett keresetében előadta, hogy az R. Kft. "fa."alperes önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjeként 2011. december 5-i hatállyal ügyvezetői tisztségéről lemondott, ezen nyilatkozata megtételéről 2011. december 7-én kelt leveleivel a másik ügyvezetőt, D. Jánost, annak jogi képviselőjét, valamint a cégbíróságot tájékoztatta. D. János annak ellenére, hogy a lemondó nyilatkozatról jogi képviselője útján 2...
Hivatkozott a felperes arra is, hogy az ügyvezetői tisztségéről történő lemondásának cégbírósági bejelentésére D. János lett volna köteles; tekintve, hogy az alperesi társaságban ketten voltak ügyvezetők, a felperesi lemondást követő időpontban D. Jánosnak nem állt volna módjában lemondani, illetőleg ügyvédet megbízni a változásbejegyzési kérelem benyújtása céljából.
Mindezért a felperes a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 26. § (1), (2) bekezdése, a Ctv. 65. § (1) bekezdése, 45. § (2) bekezdése, valamint 1. számú melléklete alapján kérte a 33. sorszámú végzés hatályon kívül helyezését.
Az ügygondnok által képviselt alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint D. János lemondása és az ehhez kapcsolódó végzés meghozatala lehetséges volt a rendelkezésre álló iratok alapján, a felperes által nevesített okiratok benyújtása nem volt szükséges az adott változás bejegyzéséhez.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A Gt. 12. § (1) bekezdése, 19. § (4) bekezdése és 26. § (1) bekezdése, valamint a Ctv. 65. § (1) bekezdése és 1. számú melléklete I. pontja együttes értelmezése alapján az elsőfokú bíróság arra vont le következtetést, hogy a társasági szerződésben csak az első vezető tisztségviselők nevét és adatait kell meghatározni, a későbbi vezető tisztségviselőket a legfőbb szerv választja, ezért nevüket, adataikat a társasági szerződésnek nem kell tartalmaznia, ezeket nem kell szerepeltetni az egységes szerkezetbe foglalt hatályos rendelkezéseket tartalmazó társasági szerződésben sem.
Kifejtette, hogy az ügyvezető lemondása egyoldalú címzett jognyilatkozat, ha az nem érinti a társaság működőképességét, a közlésével azonnal hatályossá válik. A lemondott vezető tisztségviselőnek a vezető tisztségviselése a jognyilatkozattal megszűnik, nincs szükség annak a társaság legfőbb szerve által történő elfogadására (BDT 2010.2303). Mindebből kitűnően az elsőfokú bíróság álláspontja szerint sem a létesítő okirat - változásokkal egybefoglalt - hatályosított szövege, sem a legfőbb szerv változás alapjául szolgáló határozata csatolására nem volt szükség, ezért a kereset elutasításáról döntött.
Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben elsődlegesen annak megváltoztatását, keresetének történő helyt adást, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését kérte.
Fellebbezésében fenntartotta az ügyvezetői tisztségről történő saját, valamint D. János lemondásával kapcsolatos elsőfokú eljárás során tett tényelőadásait, és arra alapított jogi okfejtését, változatlanul arra hivatkozott, hogy a Gt. 26. § (1) bekezdése és Ctv. 88. §-a alapján a vezető tisztségviselő kötelezettsége az ügyvezető céggel fennálló jogviszonya megszűnésének cégbíróság felé történő bejelentése, melynek D. János nem tett eleget.
Álláspontja szerint a cégbíróság a 33. sorszámú végzés meghozatalakor figyelmen kívül hagyta, hogy a kérelmet maga a lemondó ügyvezető által meghatalmazott jogi képviselő nyújtotta be, holott D. János már nem tudott joghatás kiváltására alkalmas módon meghatalmazást adni, illetőleg nem állt módjában intézkedni a változás cégnyilvántartási átvezetése iránt. Ennek alátámasztásaként hivatkozott a fellebbezéséhez csatolt, a cégbíróság 2012. november 6. napján kelt 41. sorszámú végzésére, melyben fenti tartalommal a felperest, elutasítás terhével, hiánypótlásra hívta fel.
D. János jogszerűtlen lemondásával szemben a felperes a jogszabályokban előírtaknak megfelelően járt el a lemondó nyilatkozata megtételekor, az mint egyoldalú címzett jognyilatkozat azonnal hatályossá vált, amikor arról D. János postai kézbesítés útján tudomást szerzett.
Mindezért a cégbíróság végzése meghozatala során jogszabályt sértett, D. János lemondását nem fogadhatta volna el, illetőleg az általa meghatalmazott jogi képviselő által benyújtott változásbejegyzési kérelem alapján nem dönthetett volna az ügyvezetői tisztség törléséről.
A felperes beadványaiban előadta, hogy 2012. február 12. napján kérte a cégbíróságtól a Ctv. 88. §-a szerinti eljárás lefolytatását. Utalt arra, hogy a cégbíróság kettős gyakorlatot folytat a tekintetben, hogy kell-e igazolni a lemondás a társaság, illetve a tagok részére történt elküldését, valamint, hogy mikor minősül joghatályosan előterjesztettnek a meghatalmazott jogi képviselő által előterjesztett változásbejegyzés iránti kérelem.
Az alperes érdemi fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő, a korábban tett nyilatkozatait fenntartotta.
A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. § (1) bekezdés f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Tekintettel arra, hogy az alperes időközben felszámolás alá került, ezáltal képviselete biztosítottá vált, az alperest a Gt. 46. § (1) bekezdése alapján képviselő ügygondnokot a 2013. december 30. napján jogerőre emelkedett 7. sorszámú végzésével a Fővárosi Ítélőtábla felmentette, a továbbiakban az alperes képviseletében a felszámoló által meghatalmazott jogi képviselő járt el a másodfokú eljárásban.
A fellebbezés nem alapos.
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróságnak a keresetet elutasító, érdemben helyes döntésével - az alábbi, eltérő indokok alapján - egyetértett.
A bejegyzési, változásbejegyzési eljárás, valamint az ilyen eljárásban igénybe vehető jogorvoslatok szabályait a Ctv. állapítja meg.
A Ctv. 65. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a cég székhelye szerint illetékes törvényszék előtt.
A Ctv. 65. § (2) bekezdése szerint a per megindításának a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított harminc napon belül van helye. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Ctv. 65. § (3) bekezdése alapján, a keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna.
A törvény idézett rendelkezése a kérelemnek helyt adó végzés elleni fellebbezés lehetőségét kizárja, az a Ctv. 65. § (1) bekezdése alapján kizárólag perben támadható jogszabályba ütközése miatt, a Ctv. 65. § (3) bekezdése szerint.
A Ctv. 65. § (1) bekezdése szabályozza a perindításra jogosultak körét, e szerint az általános perindítási jogosultsággal bíró ügyészen kívül az indíthat pert, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, a végzés őt érintő részével kapcsolatosan. A bírói gyakorlat ezt a rendelkezést megszorítóan értelmezi, így csak azok a személyek rendelkeznek perindítási jogosultsággal, akiknek a személyére a sérelmezett végzés kifejezetten, nevesítve rendelkezést tartalmaz. (Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.680/2009/4.)
A perbeli esetben a felperes keresetét arra alapította, hogy a cégbíróság 33. sorszámú végzése jogszabálysértő, kérte annak hatályon kívül helyezését. A felperes keresetleveléből és a felterjesztett iratokból is kitűnően a cégbíróság ezen végzésével D. János ügyvezető cégnyilvántartásból történő törléséről rendelkezett, a változásbejegyzést elrendelő határozata a felperesre vonatkozólag rendelkezést nem tartalmazott. A fent kifejtettekből következően ezért felperest a Ctv. 65. § alapján ezen végzés tekintetében perindítási jogosultság nem illeti meg, a felperesnek emiatt nincsen kereshetőségi joga.
A Ctv. 78. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy törvényességi felügyeleti eljárás a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálása során, a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan hivatalból nem indítható. A 77. §-ban foglaltak szerint azonban törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása - ha az a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódik - a bejegyzési eljárás alatt is kérelmezhető, ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem vagy annak egyes részei, mellékletei jogszabályba ütköznek. Ilyen esetben a 75. § (2) bekezdésében foglalt kizáró rendelkezést nem kell alkalmazni.
A Ctv. 78. § (2) bekezdése értelmében, az (1) bekezdés alapján indult törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság a bejegyzési kérelemről, illetve a törvényességi felügyeleti kérelemről együttesen dönt, azonban ilyen esetben a változásbejegyzési kérelem 64. § (1) bekezdése szerinti részben történő elutasítására nem kerülhet sor. A bejegyzési kérelemnek helyt adó és ezáltal a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban a 65. §-ban meghatározott perindítási jog a kérelmezőt is megilleti.
A Ctv. ezen rendelkezése a Ctv. 65. §-ában foglaltakhoz képest egy további, speciális perindítási jogosultságot biztosít a változásbejegyzési eljárással párhuzamosan törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet előterjesztő félnek. A Fővárosi Ítélőtábla ezért a másodfokú eljárás során vizsgálta azt is, hogy a felperest ezen törvényhely alapján megilleti-e a keresetindítás joga.
Tekintettel arra, hogy a felterjesztett iratokból nem volt kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felperes a Ctv. 78. §-a alapján kezdeményezett-e törvényességi felügyeleti eljárást, a másodfokú bíróság e körben nyilatkozattételre hívta fel a felperest. A felperes a felhívására korábbi előadását ismételte meg, csatolta a jogi képviselője útján a cégbírósághoz benyújtott 2012. február 12-én kelt beadványát, melyben arra hivatkozással, hogy D. János ügyvezető a felperesi lemondás ellenére annak átvezetéséről nem intézkedett, a Gt. 49. § (2) bekezdése alapján kérte, hogy a cégbíróság hívja össze a társaság taggyűlését. A felperes előadásából, és a csatolt okirat keltéből és tartalmából megállapítható, hogy a hivatkozott törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem a perbeli egyszerűsített változásbejegyzési eljárást megelőzően indult, és annak tárgya nem a változásbejegyzési kérelem jogszabályba ütközése, hanem a felperes ügyvezetői státusza törlésének jogszabályba ütköző elmaradása volt, így nem álltak, nem állhattak fenn a Ctv. 78. § (2) bekezdése szerinti együttes elbírálás jogszabályi feltételei. Ezért a felperest a Ctv. 78. § (2) bekezdése alapján sem illeti meg a Ctv. 65. § szerinti perindítási jogosultság, ennek hiányában keresete érdemben nem volt vizsgálható, a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet érdemi indokolását erre tekintettel mellőzi.
Figyelemmel arra, hogy a felperesnek a jelen per megindítására nincs legitimációja, ez a kereset érdemi elutasításához kell vezessen (BH 2013.160.). A Fővárosi Ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság érdemben helyes döntését a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 253. § (2) bekezdése alapján az előzőekben kifejtettek szerinti eltérő indokolással hagyta helyben.
(Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.030/2013/14.)