adozona.hu
BH+ 2014.12.553
BH+ 2014.12.553
A vagyonfelügyelő csak a díjának megállapítása tekintetében minősül félnek, és e körben nyújthat be felülvizsgálati kérelmet a csődeljárást megszüntető jogerős végzéssel szemben [Pp. 270. § (2) bek., 273. § (2) bek. b) ponja].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az ítélőtábla jogerős végzésével helybenhagyta a törvényszék csődeljárást megszüntető végzését.
A jogerős végzés ellen az adós és a vagyonfelügyelő terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Mindkét felülvizsgálati kérelem arra irányult, hogy a Kúria a másodfokú bíróság végzését megváltoztatva hagyja jóvá a csődegyezségi megállapodást.
Az adós felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint nem volt érdemben elbírálható.
A Pp. 272. §-ának (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg k...
BH+ 2014.12.553 A vagyonfelügyelő csak a díjának megállapítása tekintetében minősül félnek, és e körben nyújthat be felülvizsgálati kérelmet a csődeljárást megszüntető jogerős végzéssel szemben [Pp. 270. § (2) bek., 273. § (2) bek. b) ponja].
Az ítélőtábla jogerős végzésével helybenhagyta a törvényszék csődeljárást megszüntető végzését.A jogerős végzés ellen az adós és a vagyonfelügyelő terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Mindkét felülvizsgálati kérelem arra irányult, hogy a Kúria a másodfokú bíróság végzését megváltoztatva hagyja jóvá a csődegyezségi megállapodást.
Az adós felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint nem volt érdemben elbírálható.
A Pp. 272. §-ának (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kéri.
A Pp. 273. §-ának (1) bekezdése szerint a Kúria a jogi képviselő által előterjesztett felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasítja, ha az nem felel meg a 272. § (2) bekezdésében előírtaknak, vagy ha ennek megfelelő kiegészítése a kérelem benyújtására biztosított törvényes határidőn belül nem történt meg.
Az adós jogi képviselője útján terjesztette elő felülvizsgálati kérelmét, azonban megsértett jogszabályhelyet egyáltalán nem jelölt meg.
Ez olyan lényeges tartalmi hiányosság, amely már nem pótolható, tekintettel arra a felülvizsgálati eljárásban érvényesülő speciális szabályra, hogy a felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni [Pp. 273. § (5) bek.], amiből az is következik, hogy tartalmi kérdésben azt kiegészíteni nincs mód. A felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő törvényi határidő, azt meghosszabbítani nem lehet. A Pp. 104. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság csak az általa megállapított határidőt hosszabbíthatja meg. Hiánypótlásra való felhívásnak pedig tartalmi kérdésben nincs helye.
Az adós jogi képviselője a jogerős végzést - a tértivevény tanúsága szerint - 2014. július 25. napján vette át. A felülvizsgálati kérelemnek az elsőfokú bíróságnál történő benyújtására a Pp. 272. §-ának (1) bekezdése szerint nyitva álló 60 napos határidő 2014. szeptember 23. napján lejárt. A felülvizsgálati kérelem Pp. 272. § (2) bekezdésében előírtaknak megfelelő kiegészítése a kérelem benyújtására biztosított törvényes határidőn belül nem történt meg.
Az adós Pp. 272. §-ának (2) bekezdése szerinti nyilatkozatát a Kúria sem pótolhatja, mert a fent említett Pp. 275. §-ának (2) bekezdése alapján csak a felülvizsgálati kérelem keretei között járhat el.
A Kúria ezért az adós felülvizsgálati kérelmét a Pp. 273. §-ának (1) bekezdése alapján hivatalból elutasította.
A vagyonfelügyelő felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint nem volt érdemben vizsgálható.
A Pp. 270. § (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelmet a fél, a beavatkozó, valamint a rendelkezés reá vonatkozó része ellen az kérheti, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.
A jogerős határozat csupán a vagyonfelügyelő díjának meghatározása tekintetében tartalmaz a vagyonfelügyelőre vonatkozó - és ez alapján a vagyonfelügyelő által felülvizsgálati kérelemmel támadható - rendelkezést. A vagyonfelügyelő azonban felülvizsgálati kérelmében a vagyonfelügyelői díj mértékének megállapítását nem vitatta, hanem a jogerős végzés csődeljárást megszüntető rendelkezését kérte megváltoztatni akként, hogy a Kúria a csődegyezségi megállapodást hagyja jóvá. E rendelkezés tekintetében azonban a vagyonfelügyelő nem tartozik a Pp. 270. § (2) bekezdésében meghatározott felülvizsgálati kérelem benyújtására jogosult személyek körébe.
A Kúria a fent kifejtett indokok alapján a jelen eljárásban alkalmazandó Cstv. 6. § (2) bekezdése, a Pp. 270. § (2) bekezdése és a 273. § (2) bekezdés b) pontja alapján a vagyonfelügyelő felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasította.
(Kúria Gfv. VII. 30.332/2014.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Dr. Tóth Csaba ügyvéd által képviselt P. Korlátolt Felelősségű Társaság "felszámolás alatt" adós ellen a Debreceni Törvényszéken 5.Cspk.09-14-000001 számon indult csődeljárásban a Debreceni Ítélőtábla Cspkf.III.30.421/2014/4. számú jogerős végzése ellen az adós 36. sorszámon, és a C. Zártkörűen Működő Részvénytársaság vagyonfelügyelő: Dr. N. L. vagyonfelügyelő 38. sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelme folytán indult felülvizsgálati eljárásban meghozta a következő
v é g z é s t :
A Kúria az adós és a vagyonfelügyelő felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasítja.
Kötelezi az adóst és a vagyonfelügyelőt, hogy külön-külön fizessenek meg az államnak felhívásra 3.000-3.000 (Háromezer-Háromezer) Ft mérsékelt felülvizsgálati eljárási illetéket.
Ez ellen a végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A Debreceni Ítélőtábla Cspkf.III.30.421/2014/4. számú jogerős végzésével helybenhagyta a Debreceni Törvényszék 5.Cspk.09-14-000001/7. számú, a csődeljárást megszüntető végzését.
A jogerős végzés ellen az adós és a vagyonfelügyelő terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Mindkét felülvizsgálati kérelem arra irányult, hogy a Kúria a másodfokú bíróság végzését megváltoztatva hagyja jóvá a csődegyezségi megállapodást.
Az adós felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint nem volt érdemben elbírálható.
A Pp. 272. §-ának (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kéri.
A Pp. 273. §-ának (1) bekezdése szerint a Kúria a jogi képviselő által előterjesztett felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasítja, ha az nem felel meg a 272. § (2) bekezdésében előírtaknak, vagy ha ennek megfelelő kiegészítése a kérelem benyújtására biztosított törvényes határidőn belül nem történt meg.
Az adós jogi képviselője útján terjesztette elő felülvizsgálati kérelmét, azonban megsértett jogszabályhelyet egyáltalán nem jelölt meg.
Ez olyan lényeges tartalmi hiányosság, amely már nem pótolható, tekintettel arra a felülvizsgálati eljárásban érvényesülő speciális szabályra, hogy a felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni [Pp. 273.§ (5) bek.], amiből az is következik, hogy tartalmi kérdésben azt kiegészíteni nincs mód. A felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő törvényi határidő, azt meghosszabbítani nem lehet. A Pp. 104. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság csak az általa megállapított határidőt hosszabbíthatja meg. Hiánypótlásra való felhívásnak pedig tartalmi kérdésben nincs helye.
Az adós jogi képviselője a jogerős végzést - a tértivevény tanúsága szerint - 2014. július 25. napján vette át. A felülvizsgálati kérelemnek az elsőfokú bíróságnál történő benyújtására a Pp. 272. §-ának (1) bekezdése szerint nyitva álló 60 napos határidő 2014. szeptember 23. napján lejárt. A felülvizsgálati kérelem Pp. 272. § (2) bekezdésében előírtaknak megfelelő kiegészítése a kérelem benyújtására biztosított törvényes határidőn belül nem történt meg.
Az adós Pp. 272. §-ának (2) bekezdése szerinti nyilatkozatát a Kúria sem pótolhatja, mert a fent említett Pp. 275. §-ának (2) bekezdése alapján csak a felülvizsgálati kérelem keretei között járhat el.
A Kúria ezért az adós felülvizsgálati kérelmét a Pp. 273. §-ának (1) bekezdése alapján hivatalból elutasította.
A vagyonfelügyelő felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint nem volt érdemben vizsgálható.
A Pp. 270.§ (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelmet a fél, a beavatkozó, valamint a rendelkezés reá vonatkozó része ellen az kérheti, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.
A jogerős határozat csupán a vagyonfelügyelő díjának meghatározása tekintetében tartalmaz a vagyonfelügyelőre vonatkozó - és ez alapján a vagyonfelügyelő által felülvizsgálati kérelemmel támadható - rendelkezést. A vagyonfelügyelő azonban felülvizsgálati kérelmében a vagyonfelügyelői díj mértékének megállapítását nem vitatta, hanem a jogerős végzés csődeljárást megszüntető rendelkezését kérte megváltoztatni akként, hogy a Kúria a csődegyezségi megállapodást hagyja jóvá. E rendelkezés tekintetében azonban a vagyonfelügyelő nem tartozik a Pp. 270. § (2) bekezdésében meghatározott felülvizsgálati kérelem benyújtására jogosult személyek körébe.
A Kúria a fent kifejtett indokok alapján a jelen eljárásban alkalmazandó Cstv. 6. § (2) bekezdése, a Pp. 270. § (2) bekezdése és a 273. § (2) bekezdés b/ pontja alapján a vagyonfelügyelő felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasította.
Az adós és a vagyonfelügyelő a felülvizsgálati kérelmén illetéket nem rótt le. A felülvizsgálati kérelem hivatalból történt elutasítása folytán az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 47.§ (3) bekezdése és az 58.§ (1) bekezdésének f/ pontja alapján a Kúria kötelezte az adóst és a vagyonfelügyelőt külön-külön 3.000-3.000 Ft mérsékelt felülvizsgálati eljárási illeték állam javára történő megfizetésére.
A végzés ellen a felülvizsgálatot a Pp. 271. § (1) bekezdésének e) pontja zárja ki.
Budapest, 2014. október 7.
dr. Török Judit s.k. a tanács elnöke, dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes s.k. bíró
(Kúria Gfv. VII.30.332/2014.)