adozona.hu
ÍH 2014.124
ÍH 2014.124
KIFOGÁS A FELSZÁMOLÓ JOGSZABÁLYSÉRTŐ MAGATARTÁSA MIATT - REGISZTRÁCIÓS DÍJ BEFIZETÉSÉNEK HATÁRIDEJE A határidőben bejelentett követelések nyilvántartásba vételének feltétele a regisztrációs díj befizetése és e befizetés megtörténtének igazolása. Az erre rendelkezésre álló - legfeljebb 180 napos - határidő jogvesztő, a jogalkotó célja ugyanis, hogy korlátozza a hitelezői igénybejelentéseket a felszámolási vagyonnal szemben támasztható követelések és a kielégítés várható mértékének megállapítása érdekében. [C
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a hitelező kifogásának helyt adott. Kötelezte a felszámolót, hogy a hitelező 1 931 216 forint összegű hitelezői igényét vegye nyilvántartásba.
Határozatát azzal indokolta, hogy az adós társaság 2011. október 4-i kezdő időponttal felszámolás alatt áll, kijelölt felszámolója a C. Vagyonkezelő és Felszámoló Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
A hitelező határidőben bejelentett igényét a felszámoló 2011. december 8. napján visszaigazolta és mint határidőben bejelentett követ...
ÍH 2014.124 KIFOGÁS A FELSZÁMOLÓ JOGSZABÁLYSÉRTŐ MAGATARTÁSA MIATT - REGISZTRÁCIÓS DÍJ BEFIZETÉSÉNEK HATÁRIDEJE
A határidőben bejelentett követelések nyilvántartásba vételének feltétele a regisztrációs díj befizetése és e befizetés megtörténtének igazolása. Az erre rendelkezésre álló - legfeljebb 180 napos - határidő jogvesztő, a jogalkotó célja ugyanis, hogy korlátozza a hitelezői igénybejelentéseket a felszámolási vagyonnal szemben támasztható követelések és a kielégítés várható mértékének megállapítása érdekében. [Cstv. 46. § (5) bek. c) pontja, 46. § (7) bek., 51. § (1) bek.]
Az elsőfokú bíróság a hitelező kifogásának helyt adott. Kötelezte a felszámolót, hogy a hitelező 1 931 216 forint összegű hitelezői igényét vegye nyilvántartásba.Határozatát azzal indokolta, hogy az adós társaság 2011. október 4-i kezdő időponttal felszámolás alatt áll, kijelölt felszámolója a C. Vagyonkezelő és Felszámoló Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
A hitelező határidőben bejelentett igényét a felszámoló 2011. december 8. napján visszaigazolta és mint határidőben bejelentett követelést nyilvántartásba vette és meghívta a hitelezői értekezletre.
Ezt követően a felszámoló 2012. július 29-én kelt levelében tájékoztatta a hitelezőt, hogy a hitelezői igénybejelentés felülvizsgálata során észlelte, hogy a regisztrációs díj megfizetését igazoló átutalási bizonylat tanúsága szerint dr. B. Csaba Ügyvédi Irodája részére utalta a regisztrációs díjat, nem pedig a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala számlájára. Így a hitelező a regisztrációs díjat nem fizette be, ezért - eredeti intézkedését megváltoztatva - a hitelező követelését elutasította.
A hitelező kifogással élt a felszámoló módosított intézkedésével szemben, előadta, hogy adminisztrációs hiba folytán került az ügyvédi iroda letéti számlájára a regisztrációs díj. A felszámolóbiztos mulasztott, amikor a téves átutalásról nem értesítette őt és a téves átutalás korrigálására nem hívta fel. Bejelentette, amennyiben a bíróság utasítja a felszámolót a hitelezői igény nyilvántartásba vételére, gondoskodik a hitelezői igénybejelentés regisztrációs díjának átutalásáról.
A felszámoló a hitelező kifogásának elutasítását kérte. Hangsúlyozta, hogy a Cstv. 46. § értelmében a hitelezői igény nyilvántartásba vételének feltétele, hogy a hitelező a követelése 1%-át kitevő összeget bírósági ügyszámra hivatkozással a gazdasági hivatal által kezelt elkülönített számlára befizesse és ezt a felszámolónak igazolja. Ennek értelmében csak az a befizetés alapozhatja meg a nyilvántartásba vételi kérelmet, melyet a bíróság által elkülönítetten kezelt számlára teljesítenek. Álláspontja szerint a jogi képviselőnek észlelnie kellett volna a téves utalást és intézkednie kellett volna az elkülönített számlára való átutalás iránt. Elismerte, hogy tévesen, megalapozatlanul igazolta vissza eredetileg a hitelező igényét, mert nem is feltételezte a jogi képviselővel eljáró hitelezőről, hogy nem megfelelő számlára utalja a nyilvántartásba vételi díjat, csupán akkor észlelte a regisztrációs díj hiányát, amikor a Fővárosi Törvényszéktől megkapta a kimutatást.
Kiemelte azt is, hogy a hitelező nem tett eleget a regisztrációs díj befizetési kötelezettségének még akkor sem, amikor a felszámolótól tudomást szerzett a mulasztása jogkövetkezményéről, ekkor is csak azzal a feltétellel szándékozott a díjat megfizetni, ha a felszámolóbiztos mulasztását a bíróság megállapítja.
Ezt követően a hitelező 2013. február 28-án a regisztrációs díjat átutalta a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatal számlájára.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a hitelező igazolta a regisztrációs díj 2013. február 28-i befizetését. Igaz, hogy a hitelező a regisztrációs díjat a hitelezői igény bejelentésével egyidejűen nem fizette meg, azonban a bírói gyakorlat a befizetés késedelmes teljesítése miatt nem teszi határidőn túlivá az egyébként határidőben bejelentett követelést. A hitelezőnek ilyen esetben a követelés felszámoló általi felülvizsgálata előtt lehetősége van a felszámoló felhívására a regisztrációs díjat befizetni. A felszámoló köteles ellenőrizni a regisztrációs díj befizetését, a törvény a díj befizetésére vonatkozóan határidőt nem állapít meg. A befizetés olyan pótolható hiány, amelynek megtörténte esetén a határidőben bejelentett hitelezői igény nem sorolható be határidőn túliként.
A végzés ellen a felszámoló élt fellebbezéssel és kérte az első fokú határozat megváltoztatásával a hitelező kifogásának elutasítását. Előadta, hogy a hitelezői igények bejelentésére vonatkozó végső határidő 2012. április 4. napján lejárt. A regisztrációs díjat csupán 2013. február 28-án fizette be a hitelező annak ellenére, hogy kifogását már 2012. június 12-én benyújtotta. Hivatkozott arra, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 11.Fpkf.45.477/2004/3. számú határozata értelmében az egy éves jogvesztő határidő nem csak a bejelentés határidejére, hanem a nyilvántartásba vételi díj befizetésére is vonatkozik. Hangsúlyozta, hogy jelen esetben a hitelezői követelés nyilvántartásba vételének feltételei hiányoznak.
A hitelező a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú határozat helybenhagyását kérte arra hivatkozva, hogy a felszámoló köteles lett volna észlelni a regisztrációs díj hiányát és fel kellett volna hívni a felszámolót a hiányosságok pótlására.
A Fővárosi Ítélőtábla a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbiakat állapította meg.
Az adós társaság 2011. október 4-i kezdő időponttal felszámolás alatt áll. A felszámolás közzétételéről kiadott Cégközlönyben 2011. október 4-én megjelent felhívásban a bíróság megjelölte a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalának elkülönített számlaszámát, valamint azt a felhívást, hogy mi a hitelezői igények nyilvántartásba vételének feltétele. A felszámoló 2012. május 29-én tájékoztatta a hitelezőt a nyilvántartásba vételi díj befizetésének hiányáról.
A hitelező kifogással élt a felszámoló intézkedése ellen, de csupán abban az esetben vállalta a nyilvántartásba vételi díj befizetését, ha a bíróság a felszámoló mulasztását megállapítja.
A 19 312 forint összegű nyilvántartásba vételi díjat ekkor sem fizette be, csupán akkor, amikor az elsőfokú bíróság pénzbírság terhe mellett felhívta, hogy a felszámoló védekezésére érdemben nyilatkozzék.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A jelen eljárásra irányadó, a kérelem benyújtásának időpontjában, 2011. április 5. napján hatályos, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 51. § (1) bekezdése értelmében a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett fél a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet. A kifogás jogintézményének célja, hogy elhárítsa azokat a jog- vagy érdeksérelmeket, amelyet a felszámoló intézkedése vagy mulasztása okoz. A kifogás megalapozottsága esetén a bíróság a felszámoló intézkedését megsemmisíti és az eredeti állapotot helyreállítja, vagy a felszámoló részére új intézkedés megtételét írja elő, ellenkező esetben a kifogást elutasítja [(3) bekezdés].
A hitelezői igényeket a felszámolás elrendelésétől számított 40 napon belül, de legkésőbb a 180 napos jogvesztő határidőn belül kell bejelenteni [Cstv. 46. § (5) bekezdés c) pontja]. A Cstv. 46. § (7) bekezdése szerint a határidőben bejelentett követelések nyilvántartásba vételének feltétele, hogy a hitelező a követelése 1%-át, de legalább 5000 forintot és legfeljebb 200 000 forintot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára - a bírósági ügyszámra hivatkozással - befizessen, és ezt a felszámolónak igazolja, vagyis a nyilvántartásba vételi díj befizetése és igazolása nélkül nem vehető nyilvántartásba a hitelezői igény.
A 180 napos határidő jogvesztő jellegének rögzítése azon jogalkotói szándékot szolgálta, hogy időhatárt szabjon a hitelezői igények bejelentésének avégett, hogy a felszámolás résztvevői a felszámolási vagyonnal szemben támasztott követeléseket megismerhessék, ennek alapján felmérhető legyen a kielégítés várható mértéke.
Jelen ügyben a hitelező hitelezői igényét a 40 napos határidőn belül bejelentette, de egyidejűleg a nyilvántartásba vételi díjat nem fizette be. A jogi képviselő részére átutalt összeget a jogi képviselő nem utalta tovább a Fővárosi Gazdasági Hivatal számlájára. A jogi képviselőnek észlelnie kellett volna, hogy a számláján maradt az átutalandó összeg és minden felhívás nélkül, igazolási kérelmet előterjesztve haladéktalanul be kellett volna fizetnie a bírósági felhívásban megjelölt számlaszámra. Ezzel szemben még akkor sem utalta át a regisztrációs díjat, amikor a felszámoló intézkedéséből értesült e mulasztásáról, ekkor csupán a felszámoló mulasztása miatti kifogást terjesztett elő.
A hitelező tévesen állítja, hogy csupán a felszámoló mulasztott azzal, hogy nem hívta fel a regisztrációs díj befizetésére.
A bíróság végzésében feltüntetésre került a Bírósági Gazdasági Hivatal számlaszáma, melyre be kellett fizetni a nyilvántartásba vételi díjat. A hitelező nem tett eleget e kötelezettségének, mulasztott. A felszámoló a mulasztást nem észlelve vette be a hitelezőt a nyilvántartott hitelezők közé. A felszámoló a hitelezői lista hibáját észlelve jogosult volt azt korrigálni.
A felszámoló valóban köteles lett volna 180 napon belül ellenőrizni a befizetések megtörténtét, de mivel ezt elmulasztotta, köteles lett volna felhívni a hitelezőt a befizetésre, mielőtt törölte a hitelezői listából. Ily módon mind a hitelező, mind a felszámoló mulasztott. Azonban a hitelezőt csak a saját mulasztásáról történő értesítés időpontjáig (2012. május 29.) mentesíti a felszámoló mulasztása. Ezen túlmenően a kifogás a felszámoló módosított intézkedése ellen került előterjesztésre, a módosított intézkedés azonban a fentiek alapján különös tekintettel a jogvesztő határidő elmulasztására jogszabálysértőnek nem minősíthető.
A hitelező, amikor értesült a mulasztásáról haladéktalanul köteles lett volna - jóhiszemű, együttműködő magatartást tanúsítva - befizetni a regisztrációs díjat. Azonban a hitelező e kötelezettségének csak kilenc hónapos késéssel, jóval a 180 napos jogvesztő határidőn túl tett eleget.
Minderre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 259. §, 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a kifogást elutasította.
(Fővárosi Ítélőtábla 11.Fpkf.44.188/2013/4.)