adozona.hu
ÍH 2014.120
ÍH 2014.120
A CÉGBÍRÓSÁG VIZSGÁLATÁNAK TERJEDELME BEJEGYZÉSI (VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI) ELJÁRÁS SORÁN - A TAGGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV SZABÁLYAI A cégbíróság hiánypótlási eljárás keretében csak a Ctv. 1-2. számú mellékletében felsorolt okiratok benyújtását követelheti meg a cégtől, ezért a változásbejegyzési eljárás során a cégbíróság vizsgálódása is csak a mellékletekben felsorolt, a cég által benyújtott okiratokra terjedhet ki. A taggyűlési jegyzőkönyvre vonatkozó alaki és tartalmi szabályok megsértésének önmagában a meghozott h
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróságnak az I. r. felperes keresetét elutasító ítélete indokolásában megállapított tényállás szerint a cégbírósága végzésével a cég kérelme alapján az alábbi adatváltozások cégbejegyzését rendelte el:
A cégjegyzék 8, a létesítő okirat keltét tartalmazó rovatában 8/5 sorszám alatt bejegyezte 2013. március 14. napját és 8/06 sorszám alatt 2013. április 15. napját.
A cégjegyzék 13/4 rovatából 2013. április 22-én törölte az I. r. felperes, mint képviseletre jogosult adatait 2013. ...
A cégjegyzék 8, a létesítő okirat keltét tartalmazó rovatában 8/5 sorszám alatt bejegyezte 2013. március 14. napját és 8/06 sorszám alatt 2013. április 15. napját.
A cégjegyzék 13/4 rovatából 2013. április 22-én törölte az I. r. felperes, mint képviseletre jogosult adatait 2013. március 14-ei hatállyal, a 13/05 rovatban I. F. képviseletre jogosult adatait törölte 2013. április 22-ei időponttal, de 2010. december 19-i hatállyal, 13/6 sorszám alatt pedig 2013. április 22. napjával képviseletre jogosultként bejegyezte Cz. A. ügyvezető adatait - köztük a kézbesítési megbízott adatait is - 2013. március 14-i hatállyal.
A változásbejegyző végzés a tagok adataiban bekövetkezett változásokat is tartalmazta, törölte a cégjegyzék 1/2 rovatából az I. Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Zrt. adatait 2013. március 14-i hatállyal, és az új tag, a T. & v. P. Kft. adatait bejegyezte 2013. március 14-i hatállyal. A cégjegyzékben a tagok adatai között szereplő, az üzletrészre alapított zálogjog adataiban bekövetkezett változást is átvezette a cégjegyzéken.
A Cégközlönyben 2013. május 9. napján közzétett változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt az I. r. felperes a Ctv. 65. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül terjesztett elő érdemben elbírált keresetet, amelyben a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezését különböző indokok alapján kérte.
Állította, hogy a változásbejegyzési kérelem alapját képező taggyűlési határozat meghozatala során eljárási szabálysértés történt: a 2013. március 14-i taggyűlés összehívása nem volt szabályszerű, mivel azt nem a társaság akkori ügyvezetője hívta össze. Hivatkozott arra is, hogy a jegyzőkönyvvezető személye a jegyzőkönyvben nem került feltüntetésére, a taggyűlésen meghozott döntéseket nem az ügyvezető, hanem az egyik kft. tagjának a törvényes képviselője vezette be a határozatok könyvébe, és hogy a jegyzőkönyvet a társaság tagjainak képviselői mellett a taggyűlésen meghívottként jelenlévő, és ott ügyvezetővé megválasztott Cz. A. írta alá. Több, közzétett bírósági eseti döntésre utalva állította, hogy a cégbíróságnak hivatalból vizsgálnia kellett volna azt, hogy a változásbejegyzési kérelemben bejegyezni kért adatváltozások szabályszerűen összehívott taggyűlésen, szabályszerű szavazás eredményeként születtek-e meg.
A változásbejegyző végzésnek a tagváltozás cégbejegyzését érintő részével kapcsolatban állította, hogy jogi érdeke fűződik a végzés e részének hatályon kívül helyezéséhez is, mivel az I. r. felperes az egyszemélyi tulajdonosa annak a szlovák cégnek (II. rendű felperes), amely cég az alperesben 66,6%-os részesedéssel rendelkező A.-G. Kft.-ben 50%-os tulajdoni hányaddal rendelkező S. C. Kft.-nek (a III. r. felperesnek) 50%-ban a tulajdonosa.
A változásbejegyző végzés valamennyi rendelkezése vonatkozásában őt megillető keresetindítási jogot arra is alapította, hogy az I. r. felperes 2013. március 25. napján törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet is előterjesztett az alperes 2013. március 14-i taggyűlésével összefüggésben, amely kérelmet ugyan az elsőfokú bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasította, de az I. r. felperes ezt a határozatot megfellebbezte.
Tartalmát tekintve is jogszabálysértőnek tartotta az alperes taggyűlésének 1/2013. (III. 14.) számú határozatát, mert az alperest megillető elővásárlási joggal kapcsolatos jognyilatkozatot az alperes nevében állítása szerint csak az ügyvezető tehette volna meg, a taggyűlés erre nem volt jogosult. Álláspontja szerint a cégjegyzékbe bejegyezni kért tagváltozás az alperes társasági szerződésének IV/10 pontját is sérti, mivel az alperes taggyűlése nem hozott határozatot az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásához a társasági szerződésben előírt beleegyezés megadásáról. Törvénysértőnek tartotta a változásbejegyző végzéssel bejegyzett adatokat arra is hivatkozva, hogy Cz. A. új ügyvezető kinevezése az összeférhetetlenségi szabályokba ütközött.
Alperes a felperes keresetének az elutasítását és a felperesnek a perköltség viselésére kötelezését kérte.
Arra hivatkozott, hogy a Ctv. 65. § (1) bekezdése alapján az I. r. felperes a cégbíróság változásbejegyző végzésének csupán az I. r. felperes személyét érintő rendelkezései ellen indíthatott pert, az egyéb adatváltozásokkal összefüggésben nem. Nem vitatta a 2013. március 14-i taggyűlés összehívásának szabályszerűtlenségét, de utalt a Gt. 20. § (3) bekezdésére, amely szerint valamennyi tag jelenléte és a megtartáshoz adott hozzájárulása alapján a szabályszerű határozathozatalra sor kerülhetett. Állította, hogy a taggyűlésről felvett jegyzőkönyv megfelel a Gt. 146. § (1)-(3) bekezdéseiben írt feltételeknek.
Az elsőfokú bíróság a végzésével a bejegyző végzés 8., 13/5 és 13/6 rovatára, a tagok adataira, valamint az üzletrészre alapított zálogjog adataira vonatkozóan megszüntette a pert, mivel ezek a cégjegyzéki rovatok nem tartalmaztak rendelkezést az I. r. felperesre vonatkozóan.
Az elsőfokú bíróság az I. r. felperes keresetét az ő, mint képviseletre jogosult adatainak a törlésére vonatkozó részében sem találta megalapozottnak.
Az elsőfokú bíróság a Ctv. 65. § (3) bekezdése rendelkezéseit - miszerint a perben a felperes csak olyan jogszabálysértésre hivatkozhat, amit a cégbíróságnak a cégbejegyzési eljárásban észlelnie kellett volna -, valamint a Gt. 143. § (1) bekezdését és a 20. § (3) bekezdését Magyarország Alaptörvényének 28. cikke szerint és a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény preambulumával és az ahhoz fűzött miniszteri indokolással összhangban értelmezve rámutatott, hogy a Gt. 20. § (3) bekezdésének rendelkezését nem lehet korlátozóan értelmezni, ezért a nem ügyvezető által összehívott taggyűlést is szabályszerűen megtartottnak tekintette, mivel azon valamennyi tag jelen volt, és a taggyűlés megtartásához hozzájárult.
A Ctv. 1. számú mellékletének I. pontja és a Ctv. 2. számú melléklete nem tartalmazza a változásbejegyzési kérelemhez kötelezően, illetve a cégbíróság hiánypótlási felhívására csatolandó mellékletek között a taggyűlés jegyzőkönyvét, csupán az adatváltozás alapját képező taggyűlési határozatot kell a cégeknek becsatolniuk. Bár a változásbejegyzési eljárásban az alperes csatolta a 2013. március 14-i, majd a 2013. április 15-i taggyűlési jegyzőkönyveket is, amelyekben a jegyzőkönyvvezető személye valóban nincs megjelölve, és természetesen hiányzik a taggyűlésen jelen nem lévő ügyvezető aláírása is, de miután a taggyűlési jegyzőkönyvet a társaság tagjai, a megválasztott új ügyvezető, valamint a meghatalmazott jogi képviselő is aláírta, ezért az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes által megjelölt hiányosságoknak a jelen perben nem volt relevanciája a BDT-ben 2010. évben 2372. szám alatt megjelent eseti döntésben kifejtett, és az elsőfokú bíróság részéről is elfogadott indokok alapján.
Az elsőfokú bíróság a fentebb kifejtettekre tekintettel az I. r. felperes keresetét elutasította.
Az ítélet ellen az I. r. felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben hangsúlyozta, hogy az alperes társasági szerződésének VI/6 pontja a Gt. 143. § (1) bekezdésének kógens rendelkezéseit, míg a társasági szerződés VI/8 pontja a Gt. 151. § (2) bekezdésének megfelelő szabályokat tartalmazza. Ez azt is jelenti, hogy az alperes taggyűlésének, majd az ismételt taggyűlésnek az összehívására csak az alperes ügyvezetője, azaz az I. r. felperes lett volna jogosult, az ezen kógens rendelkezést áttörő, a Gt. 151. § (2) bekezdésében, 35. § (4) bekezdésében, illetve a Ctv. 81. § (1) bekezdés d) pontjaiban szabályozott helyzetek a perbeli esetben nem következtek be. Az alperes tagjainak nem vitásan joguk lett volna az ügyvezetőnél kezdeményezni a taggyűlés összehívását a Gt. 49. § (1) bekezdése szerint, ezt azonban nem tették meg. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában kifejtett jogértelmezés értelmetlenné teszi a Gt. 49. § (1) bekezdésében szabályozott jogintézményt.
Megismételte, hogy a Ctv. 46. § (1) bekezdése szerint a cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárásban hivatalból kell vizsgálnia azt, hogy a kérelem alapjául szolgáló, a Ctv. 1. és 2. számú mellékleteiben felsorolt okiratok be lettek-e csatolva, és hogy azok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. Ennek a vizsgálatnak az EBH 2001.452. szám alatt közzétett elvi döntés értelmében ki kellett terjednie arra is, hogy a változásbejegyzés alapjául szolgáló taggyűlési határozat szabályszerűen összehívott taggyűlésen, szabályszerűen lefolytatott szavazás eredményeként született-e meg.
Vitatta az elsőfokú bíróság azon álláspontját is, miszerint a változásbejegyzési kérelemhez elegendő az adatváltozás alapját képező határozat becsatolása, és nem szükséges mellékelni a jegyzőkönyvet is. A jegyzőkönyv hiányában ugyanis a cégbíróság nem tudja megállapítani azt, hogy az adott taggyűlési határozatot szabályszerűen összehívott taggyűlésen, szabályszerű szavazás eredményeként hozták-e meg.
Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte a felperes perköltség viselésére kötelezése mellett. Osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját a Gt. 20. § (3) bekezdése rendelkezésének a perbeli esetben való alkalmazhatóságát illetően, és fenntartotta azt a hivatkozását, hogy a cégbejegyzési eljárásban nem szükséges a taggyűlés összehívásának szabályszerűségét igazoló okiratok becsatolása, így a cégbíróság nem is vizsgálhatja a taggyűlés összehívásának szabályszerűségét.
A fellebbezés nem megalapozott.
Az elsőfokú bíróság a perbeli jogvita eldöntése során helytállóan, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 65. § (3) bekezdése rendelkezésének alkalmazása körében kialakult bírósági gyakorlattal egyezően indult ki abból a jogszabályi rendelkezésből, miszerint a bejegyző/változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a bíróság csak azokat, a felperes keresetében megjelölt jogszabálysértéseket vizsgálhatja, amelyeket a bejegyzési/változásbejegyzési eljárás során a cégbíróságnak is észlelni kellett volna. A Ctv. 50. § (1) bekezdésének utaló szabálya folytán a változásbejegyzési eljárásban is megfelelően alkalmazandó Ctv. 46. § (1) bekezdése szerint a cégbíróság a kérelmet megvizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeket a változásbejegyzési kérelem érint, illetve a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, az 1., 2. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetően szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A cégbíróság tehát hiánypótlási eljárás keretében is csak a Ctv. 1. és 2. számú mellékletében felsorolt okiratok benyújtására hívhatja fel a kérelmező céget, csak ezeknek az okiratoknak a vizsgálatára terjed ki a hatásköre.
Az I. r. felperes fellebbezésében hivatkozott, a cégbíróság hivatalbóli vizsgálati kötelezettségét hangsúlyozó EBH 2001.452 számú eseti döntés az 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: régi Ctv.) hatálya alatt született. A régi Ctv. 44. § (1) bekezdése, illetve 44. § (3) bekezdésében hivatkozott 40. §-a a bejegyzési/változásbejegyzési eljárás során tágabb vizsgálódási lehetőséget biztosított a cégbíróságnak, annak megállapítása érdekében, hogy a változásbejegyzési kérelem alapjául szolgáló okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek, adott esetben felhívhatta a céget a taggyűlés összehívásának jogszerűsége igazolásához a jegyzőkönyv, illetve a meghívó/jelenléti ív, stb. becsatolására is.
A 2006. évi V. törvény szerint a cégbíróság hiánypótlási eljárás keretében is csak a Ctv. 1-2. számú mellékleteiben írt okiratok benyújtását követelheti meg a cégtől, ezért a változásbejegyzési eljárás során a cégbíróság vizsgálódása is csak a Ctv. 1-2. számú mellékletében szereplő, a cég által a változásbejegyzési kérelemhez mellékelt okiratokra terjed ki.
A jelen esetben az alperes a változásbejegyzési kérelméhez a Ctv. 1. számú melléklet I/2c pontjában előírt, a legfőbb szervnek a változás alapjául szolgáló határozatát a 2013. március 14. napján megtartott taggyűlésről felvett jegyzőkönyvvel együtt mellékelte. A jegyzőkönyv tartalmazta, hogy a taggyűlésen valamennyi tag jelen volt és megjelent Cz. A. is meghívottként. A jegyzőkönyv rögzítette a jelenlévők számbavételét követően azt, hogy a társaság valamennyi tagja jelenlétében a taggyűlés határozatképes, és mindegyik tag hozzájárul ahhoz, hogy a taggyűlés szabályszerű összehívása nélkül is a megjelölt napirendi pontok megtárgyalása érdekében a taggyűlés megtartásra kerüljön és annak helyszíne a cég székhelyétől eltérő helyen legyen. Az ítélőtábla osztja az elsőfokú bíróság álláspontját, és ennek következtében a jelen perben nem tartja irányadónak az I. r. felperes által hivatkozott, a régi Ctv. rendelkezései alapján megszületett EBH 2001.452. szám alatt megjelent Legfelsőbb Bírósági eseti döntésben kifejtetteket a tekintetben, hogy a cégbíróságnak a változásbejegyzési kérelemmel összefüggésben csupán a cég által mellékelt taggyűlési jegyzőkönyv alapján kellett állást foglalnia abban a kérdésben, hogy a taggyűlésen a tagok jogszerűen döntöttek-e a cégjegyzékbe bejegyezni kért adatváltozásokról.
Az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen alkalmazta a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 20. § (3) bekezdésének rendelkezését is a jelen jogvita eldöntésénél. A Gt. 20. § (3) bekezdése ugyanis általános jelleggel teszi lehetővé azt, hogy a legfőbb szerv ülése szabályszerű összehívás nélkül is megtartható legyen, és azon határozat legyen hozható abban az esetben, ha valamennyi tag jelen van, és az ülés megtartásához hozzájárul. A "szabályszerű összehívás nélkül" kitétel pedig magában foglalja bármely Gt.-ben, vagy a cég társasági szerződésében szereplő, a taggyűlés összehívását szabályozó - egyébként kógens - rendelkezés megsértésével történt összehívást, így azt az esetet is, ha nem az arra jogosult ügyvezető hívta össze a taggyűlést.
A taggyűlés a társaság legfőbb szerve, és a társasági törvényben a taggyűlésre (annak összehívására, lefolytatására) vonatkozó valamennyi szabály azt a garanciális célt szolgálja, hogy biztosítva legyen minden tagnak az, hogy időben értesüljön a taggyűlés megtartásáról, arra fel tudjon készülni, biztosítani tudja a taggyűlésen való személyes vagy meghatalmazott útján való részvételét, a döntések hozatalában való közreműködését. Abban az esetben, ha a taggyűlésen valamennyi tag megjelenik, és kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy a megjelölt kérdéseket megvitassák, azokban döntés szülessen, és a napirendben szereplő kérdésekben határozatokat is hoznak, akkor nincs olyan tagi érdek, amit védeni kellene azzal, hogy a határozatok, mint a szabálytalanul összehívott taggyűlésen hozott határozatok érvénytelennek minősüljenek.
Ugyancsak helytállóan foglalt állást az elsőfokú bíróság a jegyzőkönyv formai hibáit illetően. A BDT-ben 2010. évben 2372. sorszám alatt megjelent eseti döntésben kifejtett, az ítélőtábla által is elfogadott bírósági gyakorlat szerint a taggyűlési jegyzőkönyv "csupán" a társasági törvény által előírt tartalommal szerkesztett olyan okirat, amely a döntések meghozatalát tanúsítja. A taggyűlési jegyzőkönyvre vonatkozó alaki és tartalmi szabályok megsértésének önmagában a meghozott határozatok érvényességére is kiható jogkövetkezménye nincs. A Gt. 146. § (1) bekezdése szerint a taggyűlésről az ügyvezető jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a taggyűlés helyét, idejét, a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket. A jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy - a taggyűlésen jelenlévő, hitelesítőnek megválasztott - tag írja alá. A jegyzőkönyv lényeges tartalmát képezik tehát azok az adatok, amelyek alapján megállapítható az, hogy a taggyűlést hol, mikor tartották meg, azon hányan jelentek meg, milyen kérdésekben tárgyaltak, milyen határozatok születtek és az egyes határozatokhoz milyen szavazati aránnyal járultak hozzá a tagok. A hitelesítés a jegyzőkönyv tartalmának a valóságát hivatott biztosítani. A Gt. 46. §-ához fűzött indokolás szerint abban az esetben, ha a jegyzőkönyvet nem az ügyvezető vezeti személyesen, úgy azt a jegyzőkönyvvezetőnek is alá kell írnia.
Az alperes 2013. március 14. napján tartott taggyűléséről készült jegyzőkönyv ezeket az adatokat tartalmazza, a taggyűlés helye, ideje, a meghozott határozatok és a határozatok meghozatalakor leadott szavazatok száma megállapítható belőle, a jegyzőkönyvet mindkét tag aláírta, ügyvezetőként pedig a taggyűlésen meghívottként jelenlévő, a taggyűlés 3/2013. (III. 14.) számú határozatával ügyvezetővé megválasztott Cz. A. is aláírta. Az okiratot, mint okiratszerkesztő ügyvéd ellenjegyezte a cég jogi képviselője.
Az I. rendű felperes a jegyzőkönyv hiányaként jelölte meg azt, hogy a jegyzőkönyvvezető személye nincs abban feltüntetve. Ez sem a Gt., sem az alperes társasági szerződése alapján nem kötelező tartalma a jegyzőkönyvnek, ezért ennek hiánya nem érinti a jegyzőkönyv, mint okirat, sem pedig a benne foglalt határozatok érvényességét. A jegyzőkönyvet Cz. A. megválasztott ügyvezető aláírta, aki megválasztása időpontjától jogosult a cég képviseletére, ezért az ő aláírásával teljesült a Ctv. 146. § (2) bekezdésében előírt formai követelmény is.
Az ítélőtábla mindezen indokok alapján az I. r. felperes fellebbezését nem találta alkalmasnak az elsőfokú bíróság érdemben helyes döntésének a megváltoztatására, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alkalmazásával helybenhagyta.
(Debreceni Ítélőtábla Gf.III.30.262/2014/4.)