ÍH 2014.118

TÁRSASÁGI HATÁROZAT FELÜLVIZSGÁLATA IRÁNTI IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK HATÁRIDEJE - TAGGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSÁT ELRENDELŐ CÉGBÍRÓSÁGI HATÁROZAT TELJESÍTÉSÉNEK IDEJE I. A társasági határozat felülvizsgálata iránti perben a jogvesztő perindítási határidő leteltét követően előterjesztett, a taggyűlési határozat jogszabálysértő voltát megalapozó újabb okok, jogsértő körülmények érdekében már nem vizsgálhatóak [Gt. 45. § (3) bek.]. II. A Gt. 151. § (2) bekezdése alapján a cégbíróság által összehívott taggyűlés időpontját

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú bíróság által megállapított, a fellebbezés elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint a 3 000 000 Ft jegyzett tőkéjű E. Kft. alperesnek tagja Christian P. felperes 1 050 000 Ft névértékű üzletrésszel, tagja továbbá - 1 950 000 Ft üzletrész tulajdonosaként - az L. Limited társaság.
Az alperes vezető tisztségviselőinek a jogviszonya 2011. április 4-én megszűnt, a társaságnak nem maradt ügyvezetője.
Az L. Limited társaság kérelmére törvényességi felügyeleti eljárás indult ...

ÍH 2014.118 TÁRSASÁGI HATÁROZAT FELÜLVIZSGÁLATA IRÁNTI IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK HATÁRIDEJE - TAGGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSÁT ELRENDELŐ CÉGBÍRÓSÁGI HATÁROZAT TELJESÍTÉSÉNEK IDEJE
I. A társasági határozat felülvizsgálata iránti perben a jogvesztő perindítási határidő leteltét követően előterjesztett, a taggyűlési határozat jogszabálysértő voltát megalapozó újabb okok, jogsértő körülmények érdekében már nem vizsgálhatóak [Gt. 45. § (3) bek.].
II. A Gt. 151. § (2) bekezdése alapján a cégbíróság által összehívott taggyűlés időpontját célszerű úgy meghatározni, hogy az a bírósági határozat jogerőre emelkedéséhez igazodjon. A jogintézmény célja ugyanakkor a társasági működés törvényességének helyreállítása, így nincs akadálya annak, hogy az érintettek a jogerő beállta előtt a határozatban foglaltakat önként kövessék [Gt. 151. § (2) bek.].
Az elsőfokú bíróság által megállapított, a fellebbezés elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint a 3 000 000 Ft jegyzett tőkéjű E. Kft. alperesnek tagja Christian P. felperes 1 050 000 Ft névértékű üzletrésszel, tagja továbbá - 1 950 000 Ft üzletrész tulajdonosaként - az L. Limited társaság.
Az alperes vezető tisztségviselőinek a jogviszonya 2011. április 4-én megszűnt, a társaságnak nem maradt ügyvezetője.
Az L. Limited társaság kérelmére törvényességi felügyeleti eljárás indult a Fővárosi Bíróság Cégbírósága előtt, az ügyvezető nélkül maradt alperes legfőbb szervének összehívása érdekében. A cégbíróság a 2011. augusztus 8-án kelt 2. számú végzésével az alperes taggyűlését - a társaság bejegyzett székhelyére 2011. szeptember 28. napjának 10 órájára - összehívta; a napirendi pontokat az alperes új ügyvezetőjének megválasztásában, továbbá "egyebek" tárgykörben határozta meg. Határozata indokolásában rögzítette, hogy az alperes ügyvezetőinek megbízatása 2011. április 4-én lejárt, a tagok nem intézkedtek a törvényben írt objektív határidőn belül a taggyűlés összehívása érdekében, ezért a társaság tagjának kérelmére indult törvényességi felügyeleti eljárásban a 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 81. § (1) bekezdésének d) pontja, 77. § (1) bekezdés c) pontja, 74. § (1) bekezdés d) pontja és a 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 151. § (2) bekezdése szerint határozott.
A cégbíróság kézbesíteni rendelte döntését a kérelmezett alperesi társaságnak, a kérelmező tag jogi képviselőjének, továbbá a társaság tagjai - a felperes és az L. Limited társaság - részére is, cégjegyzékbe bejegyzett kézbesítési megbízottjaik útján. A kézbesítést igazoló tértivevény a felperes esetében nem érkezett vissza a cégiratokhoz.
A végzéssel szemben 2011. augusztus 31-én a felperes - jogi képviselő útján - fellebbezést nyújtott be, annak hatályon kívül helyezése iránt, a napirendi pontok - az "egyebek" tárgykör - kellő megjelölésének hiánya miatt.
A 2011. szeptember 28-i taggyűlésen a tagok közül egyedül az L. Limited tag volt jelen, meghatalmazott útján, megjelent továbbá az alperest képviselő ügyvéd. A taggyűlési jegyzőkönyv tartalmazta, hogy az ülés megtartására a társaság székhelyén került sor 2011. szeptember 28-án 10 órakor, továbbá azt is, hogy a taggyűlést a cégbíróság hívta össze. Annak rögzítését követően, hogy a felperes nem jelent meg, a taggyűlés határozatképes, az 1/2011. számú taggyűlési határozattal ügyvezetőként megválasztásra került Peter Charles R. és Michael Graham L., ötéves határozott időre, önálló képviseleti joggal. A taggyűlés 10.30 órakor befejezésre került, egyéb határozat nem született. Az írásba foglalt jegyzőkönyvet a taggyűlésen megjelent személyek aláírták.
A Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta a cégbíróság 2. számú határozatát. Döntése indokolási részében leszögezte, hogy a cégbíróságnak közölnie kell a tagokkal a legfőbb szerv ülését összehívó határozatot, amely ellen a törvényességi felügyeleti eljárásban félként részt nem vevő tagot is megilleti a fellebbezési jog. A felperes érdemben elbírált fellebbezését azonban alaptalannak találta.
A cégbíróság értesítette a feleket a 2. számú határozat 2012. március 22-i jogerejéről.
A felperes a 2011. október 12-én benyújtott keresetében az alperes 2011. szeptember 28-i taggyűlésén meghozott határozat hatályon kívül helyezését kérte a Gt. 45. § (1) bekezdése, 46. § (2) bekezdése alapján.
Egyrészt arra hivatkozott, hogy a 2. számú cégbírósági végzés nem volt jogerős a taggyűlés időpontjában, a felperes fellebbezése halasztó hatállyal bírt a határozat végrehajtására, a Ctv. 72. § (2) bekezdése, a Pp. 228. § (4) bekezdése alapján. A határozat jogerőre emelkedésének hiányában nem volt szabályszerű a taggyűlés összehívása, annak megtartása idején, azt nem a cégbíróság hívta össze, ugyanakkor nem álltak fenn a Gt. 20. § (3) bekezdésében írt feltételek sem.
Előadta azt is, hogy a cégbíróság nem kézbesítette végzését a felperesnek, a másik tag kézbesítési megbízottjától szerzett tudomást a taggyűlés cégbíróság általi összehívásáról.
Állította továbbá azt is, hogy a taggyűlés nem a társaság székhelyén került megtartásra, ezért - a tagok előzetes hozzájárulása nélkül - emiatt is jogsértő a perbeli határozat. Bemutatta ezzel kapcsolatban, hogy a székhelyül szolgáló lakásingatlan magánszemély tulajdonában van, azt az alperes szívességi alapon volt jogosult használni. A lakáshoz tartozó kulcsokat a felperes hónapokkal korábban visszaadta a tulajdonosnak, a zárt lakásingatlanban nem volt megtartható a perbeli taggyűlés.
Hivatkozott továbbá az 1/2011. számú taggyűlési határozat tartalmi hiányosságaira is, egyrészt amiatt, hogy abból nem állapítható meg a megválasztott ügyvezetők képviseleti jogának esetleges korlátozása, a társasági szerződés 10.3. és 10.4. pontjaira figyelemmel. Állította továbbá, hogy a határozattal módosításra került a társasági szerződés, amelyhez a tagok háromnegyedének határozata lett volna szükséges. Álláspontja szerint a Gt. 28. § (2) bekezdésébe is ütközik a határozat, mert nem rendelkezett a munkáltatói jogok gyakorlására jogosult ügyvezetőről.
Az alperes az ellenkérelemben a kereset elutasítását kérte.
Állította, hogy többségi részesedéssel bíró tagjának indokolt kezdeményezésére, jogszerűen került sor a taggyűlés összehívására a cégbíróság részéről, a székhelyen szabályszerűen megtartott taggyűlés érvényes határozatot hozott.
Álláspontja szerint a felperest nem illette meg fellebbezési jog a Ctv. 77. § (6) bekezdése szerint, ezért a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban meghozott határozata a taggyűlés megtartása előtt jogerőre emelkedett.
A társaság bejegyzett székhelyére összehívott és ott megtartott taggyűlés tekintetében utalt arra is, hogy az a lakás zárt bejárati ajtaja előtt, az annak alkotórészét képező széles küszöbön került megtartásra, amelyet a taggyűlési jegyzőkönyv is igazol.
Állította, hogy a perbeli határozat megfelel a társasági szerződés rendelkezéseinek is. A 9.5. pontban foglalt kikötés a felperesre mint ügyvezetőre tartalmazott előírást. A Gt. 19. § (4) bekezdése, a Ctv. 51. § (2) bekezdése alapján az ügyvezető választás nem igényelte a társasági szerződés módosítását, nem volt szükség minősített többségű határozathozatalra. Utalt arra is, hogy a felperes ügyvezetői megbízatásának lejártával hatálytalanná váltak a társasági szerződés 9.2., 9.5., 10.3. és 10.4. pontjaiban foglalt kikötések, amelyről a taggyűlésnek nem kellett határoznia.
Hivatkozott arra is, hogy a Gt. általános rendelkezései vonatkoznak az új ügyvezető képviseleti jogának terjedelmére, képviseleti jog korlátozása csupán lehetőség a Gt. szerint. Egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződése megfelel a Ctv. 51. §-ában írt szabályozásnak.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította.
Határozata indokolásában elsőként azt rögzítette, hogy a törvényes képviselők megbízatásának megszűnése miatt, továbbá arra tekintettel, hogy a Gt. 151. § (2) bekezdésében írt határidőn belül egyik tag sem hívta össze az alperes taggyűlését, tag kezdeményezésére a cégbíróság volt jogosult összehívni a társaság legfőbb szervének ülését. A másodfokú bíróság helybenhagyta a cégbíróság 2. számú végzését, ezért nem volt jelentősége a jogvita elbírálása szempontjából annak, hogy a felperest megillette-e a fellebbezési jog a határozattal szemben.
Rámutatott, hogy a kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárásban keletkezett iratokat, határozatokat a kérelmező és a kérelmezett társaság részére kell megküldeni a Ctv. 77. § (6) bekezdése szerint, amelynek megfelelt a cégbíróság eljárása, hogy határozatát az alperesnek és a kérelmezőnek küldte meg. Függetlenül attól, hogy az átvételt igazoló tértivevény nem érkezett vissza az iratokhoz, az elsőfokú bíróság megállapíthatónak találta a cégiratok, az erre vonatkozó egyértelmű bírói utasítás alapján azt is, hogy a cégbíróság a tagok, köztük a felperes kézbesítési megbízottja részére is megküldte a határozatát.
Annak ténye, hogy a felperes 2011. augusztus 31-én fellebbezést nyújtott be a határozattal szemben, az elsőfokú bíróság szerint igazolta az arról való tudomásszerzést. Egyúttal megállapította azt is, hogy nemcsak arra volt lehetősége a felperesnek, hogy a fellebbezés benyújtására meghatalmazást adjon jogi képviselő részére, de módja lett volna megbízást adni a taggyűlésen való képviseletre is.
Hangsúlyozta ezzel kapcsolatosan azt is, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás célja a jogszabálysértő állapot megszüntetése.
A kereset alapjául megjelölt további jogsértő körülmények tekintetében megállapította az elsőfokú bíróság, hogy az alperes székhelyén került megtartásra a perbeli taggyűlés, amellyel kapcsolatban nem tulajdonított jelentőséget annak a körülménynek, hogy az ülés résztvevői ténylegesen be tudtak-e jutni a székhelyül szolgáló lakásingatlanba. A Gt. 144. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés lényegére és céljára figyelemmel, miszerint a taggyűlést olyan helyre kell összehívni, amely a tagok által ismert és elérhető, hogy azon megjelenhessenek és gyakorolhassák társasági jogaikat, leszögezte az elsőfokú bíróság, hogy a cégbíróság végzése ennek a követelménynek megfelelt, nem sérült a felperes tagsági joga amiatt, mert a cégjegyzékbe bejegyzett székhely címén került megtartásra a taggyűlés.
Megállapította továbbá az elsőfokú bíróság, hogy a taggyűlés a Gt. 141. § (2) bekezdés j) pontja szerint döntött új ügyvezetők megválasztásáról a perbeli határozattal, és rendelkezett arról, hogy önállóan látják el képviseleti jogukat. Osztotta az alperes álláspontját, hogy a Gt. 29. §-a csak lehetőséget ad a képviseleti jog korlátozására vagy megosztására a társasági szerződésben, azonban ennek alkalmazására a társaság nem köteles. A Gt. 28. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés mellett, a (2) bekezdésben foglalt szabály - a munkáltatói jogok egy vezető tisztségviselőre való átruházása - sem kötelező, csupán választható előírás társasággal szemben. Új ügyvezető megválasztása nem igényelte a társasági szerződés módosítását, ezért nem volt szükség a tagok háromnegyedes döntésére a perbeli határozat meghozatalához.
Végül leszögezte az elsőfokú bíróság, hogy a Gt. 45. § (3) bekezdésében előírt 90 napos perindítási határidő jogvesztő jellegére figyelemmel nem vizsgálta az ezen túl előterjesztett kereseti tényállításokat és jogi hivatkozásokat, továbbá azt is, hogy a per tárgya egyedül az 1/2011. számú taggyűlési határozat felülvizsgálata volt, ezért nem vizsgálta az alperes társasági szerződésének esetleges jogsértő voltát sem.
Az ítélettel szemben a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását és a keresettel támadott taggyűlési határozat hatályon kívül helyezését kérte.
Arra hivatkozott, hogy a felperes halasztó hatályú fellebbezése miatt nem volt jogerős a perbeli taggyűlés idején, az alperes taggyűlését 2011. szeptember 28-ára összehívó 2. számú cégbírósági végzés, jogerő hiányában pedig nem volt alkalmas a benne foglalt joghatás kiváltására. A taggyűlés összehívásáról rendelkező jogerős végzés hiányában nem volt szabályszerűen megtartható a 2011. szeptember 28-i taggyűlés, azon érvényes határozatot csak akkor lett volna hozható, amennyiben az ülésen minden tag jelen van és hozzájárul a taggyűlés megtartásához. Megjegyezte azt is, hogy fellebbezése halasztó hatálya miatt jóhiszeműen eljárva bízott abban, hogy annak érdemi elbírálásáig nem kerül megtartásra a taggyűlés, a napirendi pontok nem kellő megjelölése mellett, a végzésben megjelölt tárgykörökben. Álláspontja szerint nem értelmezhető úgy a másodfokú határozat, hogy jóváhagyta a taggyűlés megtartását.
Megjegyezte azt is, hogy a cégbíróság nem tüntette fel végzésében, hogy esetleges fellebbezésre tekintet nélkül megtartható a taggyűlés, amelyet egyébként jogszabály nem is tett számára lehetővé.
A másodfokú eljárásban azzal egészítette ki a fellebbezését a 2014. május 27-én érkezett beadványában, hogy a másik tagnak a taggyűlés összehívásával, megtartásával kapcsolatos magatartása a Ptk. 5. § (1)-(2) bekezdéseibe ütközött, amely jogszabálysértésre a perindítási határidőn belül hivatkozott, és csatolt arra vonatkozó okiratokat, hogy a másik tag számára egyértelmű volt a felperes távolmaradása a taggyűlésről, a felperes azt is közölte, hogy fellebbezése miatt nem tartható meg a taggyűlés. A másik tag az egyeztetéstől elzárkózott, szándékosan tévedésben tartotta a felperest, emiatt nem jelent meg a taggyűlésen, és nem tudta gyakorolni tagsági jogait.
Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.
Előadta, hogy a Ctv. 74. § (1) bekezdés d) pontja szerinti törvénysértő helyzetben került sor intézkedés alkalmazására a cégbíróság 2. számú végzésével, a Ctv. 81. § (1) bekezdés d) pontja, a Gt. 151. § (2) bekezdése alapján. Hangsúlyozta a törvényességi felügyeleti eljárás Ctv. 72. § (1) bekezdésében meghatározott célját, hogy a cégbíróság intézkedésével kikényszerítse a társaság törvényes működését, és azt is, hogy a taggyűlés összehívásáról rendelkező cégbírósági határozat nem tartalmazott - és nem is tartalmazhatott - a tagok számára sérelmes elemet.
Változatlanul fenntartotta a felperes fellebbezési jogának hiányára vonatkozó álláspontját, a Ctv. 77. § (6) bekezdésére hivatkozással.
Rámutatott az azzal kapcsolatos bírósági gyakorlatra is, miszerint nem értékelhető a társaság terhére, amennyiben tag hibájából marad el a taggyűlési meghívó átvétele, a taggyűlésről való tudomásszerzése, amellyel nem akadályozhatja meg a társaság működését, az ügyeiben való határozathozatalt. A felperesnek joga volt távol maradni a 2011. szeptember 28-i taggyűlésről, de nem volt jogszabály által biztosított joga annak megakadályozására.
A fellebbezés nem alapos.
A Fővárosi Ítélőtábla mindenekelőtt azt rögzíti, hogy a jogorvoslati határidő alatt benyújtott fellebbezési kérelem és az azzal kapcsolatos ellenkérelem korlátai között bírálta felül az elsőfokú ítéletet a Pp. 235. § (1) bekezdése, 253. § (3) bekezdése szerint.
Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, és helytálló jogi következtetéssel utasította el a keresetet.
A másodfokú bíróság a fellebbezéssel kapcsolatban egyfelől arra mutat rá, hogy a felperes nem alapíthatta keresetét új ténybeli, illetve jogi alapokra a Gt. 45. § (3) bekezdésében szabályozott jogvesztő perindítási határidő után. Egységes ugyanis a bírói gyakorlat abban, hogy a kereset benyújtására nyitva álló igényérvényesítési határidőn túl megjelölt további okok, illetve jogsértő körülmények nem képezhetik a bírósági felülvizsgálat tárgyát.
Az elsőfokú bíróság a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek és az iránymutató bírósági gyakorlatnak megfelelően járt el, amikor a keresetindítási határidőn belül előterjesztett hivatkozásokat, azaz a 2011. október 12-én előterjesztett keresetlevélben foglalt ténybeli és jogi érvelést vizsgálta érdemben. A felperes nem hivatkozott keresetlevelében a Ptk. 5. § (1)-(2) bekezdéseire, a támadott határozat jogsértő jellege tekintetében (a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem indokolása nem volt ebbe a körbe vonható). A 2012. február 7-én benyújtott előkészítő irata a keresetindítási határidőn túl érkezett a bíróságra, az abban felhozott további - új ténybeli és jogi alapra helyezett - kereseti érvelés nem volt érdemben vizsgálható.
A fellebbezés tekintetében a Fővárosi Ítélőtáblának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy szabályszerűen összehívott taggyűlés volt-e a perbeli, 2011. szeptember 28-i legfőbb szervi ülés, hozhatott-e érvényes határozatot a felperes távollétében, a Gt. 20. § (3) bekezdésére figyelemmel.
Rögzíti a másodfokú bíróság, hogy gazdasági társaság legfőbb szervének cégbíróság általi összehívására a Gt. két helyen tartalmaz rendelkezést, egyfelől a kisebbségi jogosítványok között a 49. § (1) bekezdésében, másrészt korlátolt felelősségű társaság törvényes működésének helyreállítása érdekében a 151. § (2) bekezdésében.
A Gt. 49. § (1) bekezdésében szabályozott esetben a kérelmezőt megillető szavazatszámra, az ok és cél megjelölésével előterjesztett kérelemre, továbbá az ügyvezető mulasztására szorítkozik a cégbíróság vizsgálódási köre és eljárása; nem vizsgálhatja a legfőbb szerv összehívásának megalapozottságát, ennek tisztázása érdekében nem folytathat eljárást. Bár törvényességi felügyeleti eljárás keretében jár el a cégbíróság, kérelemnek helyt adó határozata ellen nincs helye fellebbezésnek, a Gt. eltérő rendelkezése miatt.
Az előző jogintézménytől különbözik a cégbíróság Gt. 151. § (2) bekezdésében biztosított összehívási joga. Ez esetben törvényességi felügyeleti eljárásban a Ctv. 81. § (1) bekezdés d) pontja szerinti intézkedés alkalmazásával kerül sor a legfőbb szerv ülésének összehívására, a társaság törvényes működésének helyreállítása érdekében. A cégbíróság határozatát - annak tartalmánál és céljánál fogva - kézbesíteni kell a tagok részére is. A taggyűlés összehívásáról rendelkező végzéssel szemben a jogorvoslatot a Ctv. 77. § (6) bekezdése szabályozza, fellebbezési jog illeti meg továbbá a kérelmezett társaság tagjait is, a határozat címzettjeiként.
A Fővárosi Ítélőtábla leszögezi, hogy a cégbíróság 2. számú végzése a helybenhagyásáról rendelkező másodfokú határozattal jogerőre emelkedett, amelyhez ennél fogva a Ctv. 72. § (2) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 229. § (1) bekezdésében írt anyagi jogerőhatás fűződött, az elbírált jog nem tehető vitássá. Annak ellenére, hogy a Gt. 151. § (2) bekezdése szerint meghozott végzés jogerőre emelkedése az összehívott taggyűlést követő időpontban következett be, a jogerős bírósági határozat a perben eljáró bíróságot is kötötte.
Megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy a cégbíróság feladatkörébe helyezett összehívási jog tekintetében a bírói gyakorlat egységes abban, hogy - a fellebbezés lehetőségére figyelemmel - a cégbíróságnak olyan módon kell elrendelnie a legfőbb szerv összehívását, hogy az határidőben végrehajtható legyen, azaz határozatának jogerőre emelkedéséhez kötött időpont meghatározásával.
Az elsőfokú bíróság az okirati bizonyítékok, a 2. számú cégbírósági végzésre vezetett bírói utasítás, a felperes 2011. augusztus 31-én kelt fellebbezésének okszerű mérlegelésével, helytálló jogi következtetésre jutott, amikor megállapította, hogy a 2011. szeptember 28-i taggyűlés összehívásáról - nem csak a taggyűlés időpontjáról, napirendjéről, hanem annak okáról és módjáról is - a felperes tagként kellő időben és tartalommal tudomást szerzett, tagsági jogai rendeltetésszerű gyakorlásában a taggyűlésen nem volt akadályozott. A cégbíróság végzésének teljes körű megismerésével nem volt - külső, személyén kívüli - gátja társasági jogai gyakorlásának a 2011. szeptember 28-i taggyűlésen, a határozat elleni fellebbezésre adott meghatalmazásra is tekintettel. Önmagában a 2011. augusztus 31-én kelt fellebbezés tartalma igazolta, hogy a felperes maradéktalanul tisztában volt a legfőbb szerv ülését összehívó határozat tartalmával, rendelkezésével. Kizárólag a felperes saját magatartására, önkéntes elhatározáson alapuló mulasztására volt visszavezethető, hogy nem gyakorolta tagsági jogait, amelynek egyetlen lehetséges ideje és módja az adott naptári napra összehívott - perbeli - taggyűlés volt.
Helytállóan tartotta szem előtt az elsőfokú bíróság a törvényességi felügyeleti eljárás célját, a társaság törvényes működésének helyreállítását jogi álláspontja kialakításakor és megfelelően alkalmazta a vonatkozó normákat. A társasági jog általános rendeltetésének megfelelő, illetőleg a Gt. 151. § (2) bekezdésében foglalt szabályozás célja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak az felelt meg, hogy az alperes megtartotta a cégbíróság által 2011. szeptember 28-ára összehívott taggyűlést, ott a megjelent tagok jogszerűen hozhattak határozatot ügyvezető megválasztása érdekében.
Egyértelműen megállapítható az is, hogy a felperes 2011. augusztus 31-i fellebbezése - amely lényegében nem támadta az ügyvezető választással kapcsolatos napirendi tárgykört -, nem szolgálta, hanem akadályozta volna a társaság törvényes működésének helyreállítását, a törvényességi felügyeleti eljárás célját, a jogorvoslati kérelem halasztó hatálya miatt.
A fellebbezés halasztó hatályától függetlenül - amely bírósági határozat jogerőre emelkedését, állami kényszerrel való végrehajtását befolyásolja - mód volt a bírósági döntés önkéntes teljesítésére az érintett felek részéről.
Bár a fellebbezés nem érintette az elsőfokú ítélet indokolását a további kereseti hivatkozások, jogsértő körülmények megalapozatlanságával kapcsolatban, a másodfokú bíróság rögzíti, hogy teljes egészében osztotta az elsőfokú bíróság jogi álláspontját ebben a körben is.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.755/2013/4.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.