adozona.hu
ÍH 2014.117
ÍH 2014.117
TÁRSASÁGI HATÁROZAT FELÜLVIZSGÁLATÁRA IRÁNYULÓ PERBEN FELPERESI LEGITIMÁCIÓ Ha a társasági határozat felülvizsgálata iránti per folyamatban léte alatt megszűnik a felperes tagsági viszonya, ezáltal megszűnik a tagsági jogviszonyán alapuló perbeli legitimációja is, ezért a kereset elutasításának van helye (Gt. 45. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
L. Pálné dr. B. Éva felperes az alperesi "Gy. Gyógyszertár" Betéti Társaság kültagja.
A felperes kezdeményezésére az alperes üzletvezetésre jogosult beltagja írásbeli meghívóval 2012. január 19-én 17 órára összehívta a tagok gyűlését a következő napirendi pontokkal:
1. A 2010. évi mérleg elfogadása törvényességének helyreállítása; 2. 2003-2004-2005. évi osztalékkifizetések bizonylatainak bemutatása, és a bizonylatok alapján döntés a helyzet rendezésére; 3. A 2006-2007-2008-2009-2010. évi mé...
ÍH 2014.117 TÁRSASÁGI HATÁROZAT FELÜLVIZSGÁLATÁRA IRÁNYULÓ PERBEN FELPERESI LEGITIMÁCIÓ
Ha a társasági határozat felülvizsgálata iránti per folyamatban léte alatt megszűnik a felperes tagsági viszonya, ezáltal megszűnik a tagsági jogviszonyán alapuló perbeli legitimációja is, ezért a kereset elutasításának van helye (Gt. 45. §).
L. Pálné dr. B. Éva felperes az alperesi "Gy. Gyógyszertár" Betéti Társaság kültagja.A felperes kezdeményezésére az alperes üzletvezetésre jogosult beltagja írásbeli meghívóval 2012. január 19-én 17 órára összehívta a tagok gyűlését a következő napirendi pontokkal:
1. A 2010. évi mérleg elfogadása törvényességének helyreállítása; 2. 2003-2004-2005. évi osztalékkifizetések bizonylatainak bemutatása, és a bizonylatok alapján döntés a helyzet rendezésére; 3. A 2006-2007-2008-2009-2010. évi mérlegbeszámolók taggyűlés nélküli aláírásának indokai és körülményei; 4. Indítvány könyvvizsgálói vizsgálatra, az 1-2-3. pontokban foglaltak vizsgálatára; 5. A társaság székhelyének módosítása, az ezzel kapcsolatban hozott döntésnek megfelelően a társasági szerződés módosítása.
A valamennyi tag részvételével 2012. január 19-én megtartott tagok gyűlésén az 1. napirendi pont keretében az üzletvezetésre jogosult beltag a már közzétett 2010. évi mérleget, eredménykimutatást a könyvvizsgálói záradékkal együtt azzal a tájékoztatással terjesztette elfogadásra a tagok elé, hogy a 2010. évi mérleg elfogadását levélben a felperes kezdeményezte, kifogásolva, hogy arról a tagok gyűlése nem döntött; a korábbi években a mérleg elfogadása úgy történt, hogy a könyvelő elkészítette a mérleget és eredménykimutatást az osztalékra vonatkozó javaslattal együtt, amit az üzletvezetésre jogosult beltag minden taggal egyeztetett, ennek megfelelően került elfogadásra a mérleg és kifizetésre az osztalék; az ezzel kapcsolatos dokumentáció a könyvelőhöz került, aki azonban ezeket az iratokat 2011 őszén a társaság egyéb irataival együtt nem adta át. A tájékoztatással összefüggésben a felperes kifogásolta, hogy a rendelkezésére bocsátott 2010. évi egyszerűsített mérlegbeszámoló az elfogadása tárgyában 2011. május 27-én 100%-os szavazati aránnyal meghozott taggyűlési határozatot is rögzít, e határozat tartalmáról azonban a beltag nem adott tájékoztatást. Ezt követően a tagok gyűlése a felperes ellenszavazata mellett meghozott 2/2012.01.19. számú határozatával úgy döntött, a már közzétett 2010. évi számviteli törvény szerinti beszámolót "megerősítőleg elfogadja", a társaság osztalékot nem fizet, a mérleg szerinti eredményt tartalékba helyezte.
A 2. napirendi ponttal összefüggésben az üzletvezetésre jogosult beltag egyebek mellett azt a tájékoztatást adta, hogy az osztalék minden alkalommal a könyvelő által elkészített kimutatások és számítások alapján a mérleg szerint kerül kifizetésre, a felperes bizonylatok bemutatására irányuló kérésére pedig úgy nyilatkozott, a bizonylatokat a könyvelő nem adta át teljeskörűen, a bemutatottakon kívül bizonylat nem áll rendelkezésre. A taggyűlés a felperes ellenszavazatával meghozott 3/2012.01.19. számú határozatával a 2. napirendi pont vonatkozásában elfogadta a vezető tisztségviselő tájékoztatását a 2003-2005. évi számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint az osztalék kifizetés vonatkozásában.
A 3. napirendi pont keretében az üzletvezetésre jogosult beltag a korábbi évek mérlegeinek aláírásával összefüggésben megismételte az 1. napirendi pontnál adott tájékoztatásában foglaltakat, és azt azután is fenntartotta, hogy felperes a 2006-2010. évi mérlegbeszámolókra vonatkozó taggyűlési határozatok rendelkezésre bocsátását kérte. A 4/2012.01.19. számú, a felperes ellenszavazata mellett meghozott határozatával a tagok gyűlése a már közzétett 2006-2009. évi számviteli törvény szerinti beszámolót "megerősítőleg elfogadta", azt is rögzítve, a társaság osztalékot nem fizetett, a mérleg szerinti eredményt tartalékba helyezte.
A 4. napirendi pont tárgyát képező indítvánnyal összefüggésben az üzletvezetésre jogosult beltag arról tájékoztatta a tagok gyűlését, hogy miután a társaság könyvelése a 2006-2011. szeptember 30-ig terjedő időtartam vonatkozásában "belső ellenőrzés alatt van", annak eredménye alapján tartja indokoltnak szükség szerint független könyvvizsgáló megbízását; a felperesi kérdésre úgy nyilatkozott, "a könyvelés belső ellenőrzése" a teljes könyvelési iratanyag gazdasági jogi és adójogi megfelelőségének vizsgálatát jelenti, amely szakértői véleménnyel zárul. A tagok gyűlése az 5/2012.01.19. számú, a felperes ellenszavazata mellett meghozott határozatával úgy döntött, hogy a már lezárt számviteli beszámolók könyvvizsgálói felülvizsgálatáról a társaságnál lefolytatott belső ellenőrzés eredményét követően hoz döntést.
Az 5. napirendi pont keretében a taggyűlés a felperes ellenszavazata mellett meghozott 6/2012.01.19. számú határozatával döntött a székhely áthelyezéséről, és elfogadta a társasági szerződés ennek megfelelő módosítását.
A felperes a 2006. évi IV. törvény (Gt.) 45. §-a alapján 2012. február 17-én előterjesztett keresetében az alperes 2012. január 19-i tagok gyűlése 2., 3., 4., 5. és 6. számú határozatainak hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozással, hogy a határozatok a Gt. 20. § (4) bekezdésébe, 27. §-ába és 90. § (2) bekezdésébe ütköznek.
A többször kiegészített, pontosított kereseti előadás szerint a keresettel támadott valamennyi alperesi határozat meghozatalára a Gt. 20. § (4) bekezdésébe ütközően került sor, mert a tagok gyűlése egyik napirendi pont keretében sem azt tárgyalta, illetve nem arról hozott határozatot, ami a meghívóban napirendi pontként szerepelt. Így az 1. napirendi pont keretében nem került sor a 2010. évi beszámoló elfogadására, mert annak tartalmáról érdemi tájékoztatás nem történt, a mérleget nem ismertették, valójában egy nem létező beszámoló került jóváhagyásra. A határozat alapját továbbá egy hamisított okirat képezte, hiszen nem létezett a 2010. évi beszámoló jóváhagyása tárgyában a 2011. május 27-i taggyűlési határozat. A 2. napirendi pontnál semmilyen bizonylat nem állt rendelkezésre a határozathozatalhoz, bizonylat hiányában pedig a napirenden szereplő kérdésben sem születhetett döntés. A 3. napirendi pont keretében nem hangzott el érdemi információ arról, hogy a társaság képviselője a legfőbb szerv döntése nélkül miért írta alá a mérlegeket. Egyebekben pedig valótlan volt az az üzletvezetői tájékoztatás is, hogy a könyvelő nem adta át a bizonylatokat, amit bizonyít a tanúként meghallgatott könyvelők vallomása és a 2011. november 23-i taggyűlési jegyzőkönyv, amely azt rögzítette, hogy a társaság képviseletét ellátó ügyvéd a könyvelőtől átvette az iratokat. A 4. napirendi pont keretében meghozott határozat sem a meghívóban szereplő kérdésben született, hanem a döntés elhalasztásáról szól, egy fikciónak minősülő belső ellenőri vizsgálatra hivatkozással, hiszen az alperesi betéti társaságnak nincs a szervezetén belüli függetlenített belső ellenőrzése. Az 5. napirendi pont keretében a székhelyáthelyezés valós indokairól a tagok nem kaptak információt, így erről ténylegesen nem is dönthettek.
A felperes véleménye szerint a keresettel támadott valamennyi határozat a Gt. 27. § (2) bekezdésébe is ütközik, mert a társaság ügyvezetése egyik határozat vonatkozásában sem tett eleget azon jogszabályi kötelezettségének, hogy biztosítsa a tagok számára az iratok megismerését, illetve betekintést a cég könyveibe.
Mindezek mellett az 1. napirendi pont keretében meghozott 2. számú határozat a Gt. 90. § (2) bekezdésében foglaltakkal is ellentétes, mert a számviteli törvény szerinti beszámoló megtárgyalása nélkül született. A 3. napirendi ponttal összefüggésben meghozott 4. számú taggyűlési határozat pedig azért ütközik a Gt. 90. § (2) bekezdésébe, mert annak célja a korábbi évek jogszabálysértő gyakorlatának legalizálása.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
Hangsúlyozta, a perbeli tagok gyűlése a meghívóban szereplő napirendi pontokat tárgyalta meg, és azokról döntött a keresettel támadott határozataiban, alaptalanul hivatkozik ezért felperes a Gt. 20. § (4) bekezdésének megsértésére. Önmagában az, hogy az adott napirendi pontokkal összefüggésben nem a felperes számára kedvező határozat született, az általa állított jogsértés megállapítására nem szolgálhat alapul, tekintettel arra is, hogy a felperes gyakorolhatta a Gt. 92. § (1) bekezdése szerinti szavazati jogát.
A Gt. 27. § (2) bekezdésének megsértését is alaptalanul állítja a felperes, különös tekintettel arra, hogy a 2., 3., 4. és 5. számú határozatok meghozatalakor a felperesnek is rendelkezésére álltak a közzétett mérlegek, amelyek utólagos elfogadásáról döntés született. Felperes a belső ellenőrzésről is megfelelő tájékoztatást kapott, amely a felperes állításával szemben nem fiktív, továbbá a székhelyáthelyezéssel kapcsolatosan is minden információ a felperes rendelkezésére állt. Egyebekben pedig a felperes nem jelölt meg olyan további okiratot, amibe be kívánt volna tekinteni.
A 2. és 4. számú határozatokat nem teszi jogszabálysértővé az, hogy a korábban a tagok gyűlésének jóváhagyása nélkül közzétett éves beszámolók Gt. 90. § (2) bekezdési jóváhagyására utólag került sor a jogszabálysértő helyzet megszüntetése, a törvényes működés helyreállítása érdekében, ami a kialakult helyzetben csak ilyen módon volt lehetséges.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperesi tagok gyűlése 2/2012.01.19. számú határozatát hatályon kívül helyezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
Az ítélet indokolása szerint az alperesi társaság üzletvezetésre jogosult beltagja a Gt. 90. § (2) bekezdésébe ütközően járt el, amikor az alperes számviteli törvény szerinti 2010. évi beszámolóját anélkül készítette el és nyújtotta be az adóhatósághoz, hogy azt az alperes legfőbb szerveként a tagok gyűlése a Gt. 90. § (2) bekezdése szerint jóváhagyta volna. Az alperes 2012. január 19-re összehívott tagok gyűlésének e jogsértés következményeinek kiküszöbölése volt a célja. Az alperes beltagja ugyanakkor az 1. számú napirendi pont keretében nem tett eleget a Gt. 90. § (2) bekezdéséből következően a tagokkal szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségének, a határozathozatalhoz szükséges információkat a 2010. évi mérleg vonatkozásában nem bocsátotta rendelkezésükre, nem adott megfelelő választ a felmerült kérdésekre, így nem hozta olyan helyzetbe a tagokat, hogy utólag dönthessenek a beszámoló jóváhagyása tárgyában. Erre tekintettel a tagok gyűlésének 2. számú határozatát az elsőfokú bíróság a Gt. 90. § (2) bekezdésébe ütközőnek találta, és ezért a Gt. 46. § (2) bekezdése szerint hatályon kívül helyezte.
Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság a keresetet nem találta megalapozottnak. Álláspontja szerint a Gt. 27. § (2) bekezdésének megsértése a keresettel támadott határozatok egyike vonatkozásában sem volt megállapítható, továbbá véleménye szerint a Gt. 27. § (2) bekezdéséből következően tájékozódási, iratbetekintési jogának megsértése esetén a tag jogvédelme a társasággal szembeni törvényességi felügyeleti eljárásban biztosítható.
Az indokolás tartalmazza azt is, hogy a keresettel támadott többi határozat meghozatalát megelőzően a tagok megkapták a szükséges tájékoztatást az alperes üzletvezetésre jogosult beltagjától és ennek ismeretében hozták meg döntéseiket a napirenden szereplő kérdésekben, a határozatok tartalma a Gt. 45. § (1) bekezdése alapján indult, jelen perben nem volt vizsgálható. Az elsőfokú bíróság utalt arra is, hogy a lezárt számviteli beszámolók könyvvizsgáló általi megvizsgálásával kapcsolatos felperesi igény a Gt. 49. § (3) és (4) bekezdése szerint érvényesíthető a cégbíróság hatáskörébe tartozó eljárásban.
Az ítélet keresetet elutasító rendelkezésével szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, az ítélet megváltoztatását, a keresete szerinti ítélet meghozatalát kérve.
A perben tett korábbi nyilatkozataira utalva, azokat fenntartva a felperes hangsúlyozta, a perben rendelkezésre álló adatokból kétséget kizáróan megállapítható, hogy az alperes üzletvezetésre jogosult tagja a perbeli tagok gyűlésének összehívását megelőzően jogszabálysértően döntött a legfőbb szerv hatáskörébe tartozó ügyekben, a tagokat kizárta a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásából, valótlan tartalmú, hamis okiratokat írt alá és nyújtott be a cégbírósághoz, valamint az adóhatósághoz. A rendelkezésre álló adatokból az is megállapítható, hogy az alperes üzletvezetésre jogosult beltagja többszöri kérés ellenére sem adta meg a szükséges tájékoztatást a felperesnek, a perbeli tagok gyűlésén pedig az üzletvezetésre jogosult beltag folytatta a korábbi jogszabálysértő gyakorlatot, elzárkózva a tagok részére a szükséges tájékoztatás megadásától.
A felperes kifogásolta, az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe, hogy hamis tartalmú, valótlan üzletvezetői állítást elfogadó határozatok születtek, amelyek ezért a Gt. 20. § (4) bekezdésében és 27. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel jogszabálysértőek, továbbá, hogy az elsőfokú bíróság teljes mértékben mellőzte a kereset Gt. 20. § (4) bekezdése szerinti vizsgálatát.
A felperes 2014. március 13-án előterjesztett beadványában korábbi nyilatkozatait fenntartva azt hangsúlyozta, az alperes üzletvezetésre jogosult beltagja 2000-től nem tett eleget a mérleg elfogadása tekintetében a Gt. 90. § (2) bekezdésében foglaltaknak, a perbeli tagok gyűlésén pedig a valótlan tartalmú, hamis üzletvezetői nyilatkozatok tárgyában születtek határozatok, így a meghívóban szereplő és elfogadott napirend helyett a hamis üzletvezetői tájékoztatás került megszavazásra.
A fellebbezési tárgyaláson felperes fellebbezését akként módosította, hogy a 6. sorszámú határozat hatályon kívül helyezése iránti kereseti kérelmet elutasító ítéleti rendelkezés vonatkozásában fellebbezését nem tartotta fenn. Egyebekben a fellebbezésében előadottakat kiegészítve azt hangsúlyozta, a keresettel támadott alperesi határozatok az üzletvezetésre jogosult beltag tagok gyűlésén közölt valótlan tartalmú tájékoztatásain alapulnak, ami a rendelkezésre álló bizonyítékok, így különösen a könyvelő tanúvallomása és az első fokú eljárásban csatolt 2011. évi mérlegelfogadó tagok gyűlésének jegyzőkönyvében foglaltak alapján aggálytalanul megállapítható. Felperes utalt arra is, a Ptk. társasági jogi jogviszonyokban irányadó rendelkezéseire figyelemmel sem hivatkozhat alperes saját felróható magatartására, illetve az üzletvezető beltag felróhatóan valótlan tájékoztatására.
A felperes továbbá kiemelte azt az ellentmondást, hogy míg a keresettel támadott 2. sorszámú határozatot az elsőfokú bíróság hatályon kívül helyezte, az azzal szó szerint egyező tartalmú 4. sorszámú határozat vonatkozásában a keresetet megalapozatlannak találta.
Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az első fokú ítélet helybenhagyását kérte lényegében helyes indokai alapján. Továbbá bejelentette, a fellebbezési ellenkérelemhez csatolt, hozzá 2012. december 17-én érkezett faxában a felperes a Gt. 99. § c) pontja alapján azonnali hatállyal felmondta az alperesben fennálló tagsági viszonyát, majd 2013. január 11-én kelt levelében arról tájékoztatta az alperest, hogy az azonnali hatályú felmondást 2012. december 13. napján hatályosnak tekinti. Az alperes véleménye szerint a felperes tagsági viszonyának megszűnésével a Gt. 45. §-a szerinti kereshetőségi joga is megszűnt, ezért a Pp. 130. § (1) bekezdés e) pontjára figyelemmel a Pp. 157. § a) pontja alapján a per megszüntetésének van helye.
Az ügy érdemére nézve hangsúlyozta, a perbeli tagok gyűlése összehívásának, megtartásának, a határozathozatal módjának jogszerűségét az alperes nem vitatta, az általa megjelölt okok pedig nem szolgálhatnak alapul a támadott határozatok hatályon kívül helyezésére.
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között bírálta felül, az alperesi tagok gyűlése 2/2012. 01. 19. számú határozatát hatályon kívül helyező, valamint a 6/2012. 01. 19. számú határozat vonatkozásában a keretet elutasító, fellebbezés hiányában a Pp. 228. § (4) bekezdése szerint jogerőre emelkedett ítéleti rendelkezést nem vizsgálta.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozatlan.
A Gt. 45. § (1) bekezdése szerint a gazdasági társaság bármely tagja (részvényese) kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat e törvény, vagy más jogszabály rendelkezéseibe, illetve a társasági szerződésbe ütközik.
A Gt. 45. § (3) bekezdés a jogsértő társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránti perindításra, a határozatról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül biztosít lehetőséget, azt is kimondva, a határozat meghozatalától számított 90 napos jogvesztő határidő elteltével a határozatot akkor sem lehet keresettel megtámadni, ha a perlésre jogosulttal azt nem közölték, illetve arról eddig nem szerzett tudomást.
A Gt. 46. § (2) bekezdése értelmében a jogsértő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezi.
A Gt. 45. § (1) bekezdése a társasági határozat felülvizsgálata iránti igény érvényesítésére irányuló perindítási jogot a társaság tagját megillető, a tagsági viszony fennálltához kapcsolódó sajátos tagi jogosultságként szabályozza. Ebből a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint az következik, hogy a tagsági viszonynak mint a társasági határozat felülvizsgálata iránti igény perbeli érvényesítésére irányuló kereshetőségi jogot megalapozó jogi ténynek a perindításkor és azt követően, a per tartama alatt is mindvégig fenn kell állnia, a tagsági viszony per tartama alatti esetleges megszűnésével a kereshetőségi jog is megszűnik, elenyészik.
Arra figyelemmel továbbá, hogy a kereshetőségi jog hiánya - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a kereset ítélettel történő elutasítását vonja maga után, a tagsági viszony és ennél fogva a kereshetőségi jog per tartama alatti megszűnése esetén is a kereset ítélettel történő elutasításának van helye.
A perbeli esetben a rendelkezésre álló adatokból megállapíthatóan - a felperes által sem vitatottan - a felperes alperesi társaságban fennálló tagsági viszonya azonnali hatályú felmondás folytán az első fokú ítélet meghozatalát követően, 2013. december 13-i hatállyal megszűnt. Ezzel - a már kifejtettek szerint - az alperesi társaság határozatai felülvizsgálata iránti igény perbeli érvényesítéséhez szükséges felperesi kereshetőségi jog is megszűnt. A kereshetőségi jog hiánya önmagában megalapozottá teszi a kereset elutasítását. A felperesi fellebbezés ezért nem vezethetett eredményre.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.300/2013/8.)