adozona.hu
AVI 2014.10.96
AVI 2014.10.96
Nem kell alkalmazni az üzletbezárást mint intézkedést, ha a jogsértő az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el (2003. évi CXXVII. tv. 117. §)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A hatóság 2010. február 2-án - mintavétellel egybekötött - jövedéki ellenőrzést tartott a felperes által üzemeltetett vendéglátóegységben. Az ellenőrzés során az 1 literes bontott állapotban lévő barack szeszesitalból mintát vettek, amely alapján rögzítették, hogy a termék alkoholfoka eltér az üveg címkéjén feltüntetettől, ezért további mintavételre került sor. A Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete - a mobillaboratórium eredményével egyezően - megállapította, hogy a mintázott termék al...
Az elsőfokú hatóság határozatában kötelezte a felperest 150 000 Ft jövedéki bírság, 715 Ft jövedéki adó, összesen 150 715 Ft köztartozás megfizetésére, és elrendelte a felperes által üzemeltetett üzlethelyiség 30 nyitvatartási napra történő lezárását 2010. június 21-én 09.00 órától 2010. július 21-én 09.00 óráig terjedő időszakra.
A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a 3330-1/2010 VPNYDRP számú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Az alperes érdemi döntését a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 64. § (1) és (2) bekezdéseiben, 110. § (3) bekezdésében, 114. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 114. § (2) bekezdés b) pontjában, (3) és (4) bekezdéseiben, 116/A. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a) pontjában, 117. § (1)-(3) bekezdéseiben 121. § (3) bekezdésében, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 174. § (3) és (5) bekezdéseiben foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes üzlethelyiségben olyan jövedéki terméket tartott készleten, amelynek származását, eredetét nem tudta hitelt érdemlően igazolni, ezért az adózás alól elvont terméknek minősül, és mennyisége után jövedéki bírságot illetve jövedéki adót kell fizetni. E jogkövetkezmények mellőzésére nem kerülhet sor, mivel a felperest korábban már - a 2008. augusztus 7-én kelt 6623-1/2008. számú határozatban - jogerősen elmarasztalta a Jöt. 110. § (3) bekezdése szerinti rendelkezés megsértése miatt. Rögzítette azt is, hogy a Jöt. felelősségi rendszere objektív, és a felperes, bár jogszerűen szerzett be alkohol-terméket, bontott állapotban olyan szeszesitalt tárolt az üzletében, amelynek adózott voltát nem tudta hitelt érdemlően igazolni, mivel az üzlethelyiségében lévő, illetve ott tárolt vagy forgalmazott termékek minőségéért felelősséggel tartozik, nincs jelentősége annak, hogy a jövedéki törvénysértés bekövetkezése közvetlenül kinek róható fel.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését, vagy hatályon kívül helyezés mellett az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Vitatta a jövedéki bírság kiszabásának jogalapját. Azzal érvelt, hogy hitelt érdemlően igazolta a 37,5 v/v%-os, és a 35 v/v%-os alkohol-termékek beszerzését, és a számlákra figyelemmel ezek készletezését is jogszerűnek tartja. Sérelmezte az üzlet bezárásra vonatkozó rendelkezést is, kifejtette, hogy a határozatokkal érintett jövedéki termék nem kereskedelmi mennyiségű, ezért helye lett volna a Jöt. 117. § (3) bekezdése szerinti méltányosság alkalmazásának. E körben előadta, hogy számlákat nyújtott be és igazolta azt a magatartást is, amit az alkalmazottja tanúsított, ezek alátámasztják a jogellenes magatartás csekély súlyát. Kifogásolta, hogy az alperesi határozatból nem tűnik ki az eset összes körülményeinek vizsgálata, értékelése. Jogi álláspontja szerint - mivel nem engedély nélkül főzött adózatlan pálinkát, hanem adózott terméket árult - nem kerülhetett volna sor a jelentős anyagi veszteséget okozó üzletbezárás alkalmazására.
A megyei bíróság az alperes határozatát akként változtatta meg, hogy az üzlethelyiség lezárási időpontját 2010. október 1. napja 09.00 órától, 2010. október 31. napjának 09.00 órájáig határozta meg, ezt meghaladóan azonban a felperes keresetét elutasította. A megyei bíróság az üzlethelyiség lezárásának időpontját - a végrehajthatóság érdekében - változtatta meg, egyebekben pedig az alperesi határozat megalapozottságát és jogszerűségét állapította meg. Jogi álláspontja a következő volt:
A felperes nem tudta hitelt érdemlően igazolni az ellenőrzés során megvizsgált bontott állapotú ital származását, mert az alkalmazott által eszközölt összekeverés folytán a vizsgált szeszesital térfogat százaléka eltért a számlákban szereplőtől, így a jövedéki bírság kiszabására a Jöt. 114. § (4) bekezdése alapján jogszerűen került sor. Mivel a felperes megsértette a Jöt. 110. § (3) bekezdését, így vele szemben az Art. 174. § (1) bekezdése és a Jöt. 117. § (1) bekezdésének a) pontja alapján az üzlethelyiség lezárása jogalapját tekintve jogszerű. A felperes nem első ízben követett el jogsértést, ezért a Jöt. 117. § (2) bekezdése értelmében nem mentesülhet az üzletlezárás alól.
A Jöt. 117. §-ának (3) bekezdése a kellő körültekintés vizsgálatát nemcsak a beszerzés tekintetében írja elő, mert a jövedéki bírságot nemcsak e körben, hanem a birtoklás és a használat kapcsán is ki lehet szabni. Jelen ügyben irányadó tényállás kapcsán azonban kizárható, hogy a felperes a tőle elvárható körültekintéssel járt volna el, mivel alkalmazottjának magatartása az ő terhére esik, és a Jöt. nem ad lehetőséget az alkohol termékek engedély nélküli összeöntésére. Az első- és a másodfokú jövedéki hatóság - eltérő jogi álláspontja miatt - valóban nem vizsgálódott abban a kérdésben, hogy a felperes kellő körültekintéssel járt-e el vagy sem, de ez szükségtelen, mivel az üzletlezárást a jövedéki hatóság - az előzőekben részletezettek miatt - jogszerűen alkalmazta.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, vitatta az üzletbezárással kapcsolatos jogerős ítéleti és hatósági döntéseket, és e körben kérte a határozatok megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését. Azzal érvelt, hogy ezek nem felelnek meg a Jöt. 110. § (5) bekezdésének, 114. § (4) bekezdésének, 117. § (3)-(4) bekezdésének, és a jogerős ítélet sérti a Pp. 339/B. §-ában foglaltakat is. Kifejtette, hogy az alperesi határozatból nem tűnik ki a mérlegelés jogszerűsége, a megyei bíróság pedig a közigazgatási szerv hatáskörét elvonva téves jogértelmezéssel hozott döntést.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, felülvizsgálati kérelemmel támadott, azaz az üzlethelyiség lezárására vonatkozó részét, és e körben az alperes 3330-1/2010. számú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az első fokon eljárt hatóságot új eljárásra kötelezte.
A felperes felülvizsgálati kérelmében kizárólag az üzlet bezárással kapcsolatos alperesi és jogerős ítéleti döntést vitatta, ennél fogva a rendkívüli jogorvoslati eljárás is csak erre terjedhetett ki [Pp. 275. § (1) és (2) bekezdései].
Rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy az alperes a jogerős ítélet ellen nem nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, tehát elfogadta azt a megyei bírósági jogi álláspontot - amit egyébként a Legfelsőbb Bíróság is teljes körűen oszt - hogy a perbeli esetre is irányadó a Jöt. 117. § (3) és (4) bekezdése. E törvényhelyek értelmében pedig nem kell alkalmazni a Jöt. 117. § (1) bekezdésébe foglalt intézkedést, az üzletlezárást amennyiben a körülményekből megállapítható, hogy a jogsértő személy az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el a jövedéki termék vagy jövedéki termékek beszerzése során, és a "beszerzés" alatt a birtoklást, a használatot, és a készletezést is érteni kell, figyelemmel a Jöt. 117. § (1) bekezdésében megjelölt 110. § (3) bekezdésére, mivel e törvényhelyek együttes és egységes jogértelmezést kívánnak meg.
Mindebből azonban az következik, hogy tévesen járt el az elsőfokú hatóság akkor, amikor határozatában azt rögzítette, hogy a Jöt. 117. § (3) bekezdésének alkalmazhatósága a jelen ügyben nem merülhet fel, és az alperes is, aki határozatában - a felperes fellebbezésében foglaltak ellenére - érdemben egyáltalán nem foglalkozott a Jöt. 117. § (3) és (4) bekezdése szerint törvényhelyek alkalmazhatóságával, illetve azzal, hogy az ezekben rögzített törvényi feltételek fennállnak-e vagy sem, illetve miért nem fogadja el a felperes e körben kifejtett érvelését.
A Pp. 339/B. §-a kimondja, hogy a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekinthető jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége is kitűnik. E törvényhelyre figyelemmel a megyei bíróság akkor járt volna el helyesen, ha megállapítja, hogy az üzletbezárás tekintetében az alperes határozata azért jogszabálysértő, mert nem felel meg a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozatokra előírt törvényi követelményeknek. A felperes alappal hivatkozott a felülvizsgálati kérelmében arra is, hogy a megyei bíróság tévesen vonta el a közigazgatási szervek hatáskörét, mivel helyettük nem végezhette el a mérlegelést.
Osztja a Legfelsőbb Bíróság a felperes jogi álláspontját a tekintetben is, hogy az eset összes körülményeinek vizsgálata, tekintettel arra, hogy a Jöt. 117. § (4) bekezdése nem taxatív, hanem példálózó jellegű felsorolást tartalmaz, minden egyes körülmény egyenkénti illetve egymással történő egybevetését igényli, tehát nemcsak egy-egy tény, körülmény figyelembevételét. Ennélfogva nemcsak azt kell értékelni, hogy a felperes a jövedéki termékek származását igazoló okmányokat a jogszabályi előírásoknak megfelelően nem tudta becsatolni, hanem a felperes által előadott beszerzésre, készletezésre, birtoklásra vonatkozó és alperes által sem vitatott valamennyi tényt, körülményt, és a jogsértő személy jogellenes magatartásának súlyát is. Természetesen mindezeket egybe kell vetni a felperes terhére értékelendő körülményekkel is, mert csak ezek alapján lehet a formai és tartalmi követelményeknek, az eljárási és anyagi jogszabályoknak megfelelő döntést hozni az üzlet bezárás alkalmazhatósága kapcsán.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet az alperes határozatára és az elsőfokú határozatra is kiterjedően a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben hatályon kívül helyezte, és az első fokon eljárt hatóságot új eljárásra kötelezte [Pp. 275. § (4) bekezdése, 339. § (1) bekezdése].
Az új eljárás során az elsőfokú hatóságnak a Legfelsőbb Bíróság ítéletében kifejtettek alapján az eljárási és az anyagi jogi jogszabályoknak megfelelő érdemi döntést kell hoznia a hatályon kívül helyezéssel érintett körben.
(Legf. Bír. Kfv. V. 39.258/2010.)