adozona.hu
AVI 2014.10.88
AVI 2014.10.88
Bérnek minősül a jövedelmet pótló kártérítés [1995. évi CXVII. tv. 3. § 21. pontjának f) alpontja]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1978. március 16-án üzemi balesetet szenvedett, ezért részére baleseti járadékot állapítottak meg, majd 1995. március 1. napjától saját jogú rokkantsági nyugellátásra vált jogosulttá, jelenleg is baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül. E mellett a Legfelsőbb Bíróság Mfv.I.10.889/1996/6. számú ítéletében adott iránymutatásnak megfelelően bruttó összehasonlító adatok figyelembevételével keresetpótló kártérítési járadék került megállapításra a felperes javára az Sz. Munkaügyi Bírósá...
AVI 2014.10.88 Bérnek minősül a jövedelmet pótló kártérítés [1995. évi CXVII. tv. 3. § 21. pontjának f) alpontja]
A felperes 1978. március 16-án üzemi balesetet szenvedett, ezért részére baleseti járadékot állapítottak meg, majd 1995. március 1. napjától saját jogú rokkantsági nyugellátásra vált jogosulttá, jelenleg is baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül. E mellett a Legfelsőbb Bíróság Mfv.I.10.889/1996/6. számú ítéletében adott iránymutatásnak megfelelően bruttó összehasonlító adatok figyelembevételével keresetpótló kártérítési járadék került megállapításra a felperes javára az Sz. Munkaügyi Bíróság 67. számú ítélete és a megyei bíróság 3. sorszámú jogerős ítéletével. A járadékot a MÁK Támogatásokat és Járadékokat Kezelő Szervezete folyósítja.Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél személyi jövedelemadó adónemben 2003., 2005., 2006. és 2007. évekre vonatkozóan kiutalás előtti bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett. Megállapította, hogy a felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelempótló kártérítés jogcímén kifizetett összegek után adóelőleg levonására nem került sor, a felperes a bérjövedelmet nem tüntette fel. A felperes nem baleseti járadékban részesül, hanem baleseti rokkantsági nyugdíjban, és ezenfelül a bíróság által megítélt kártérítési járadékot kap. Ez utóbbi juttatás a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja. tv.) 3. § 21. pont f) alpontja szerinti bérjövedelemnek minősül. Ennek alapján négy külön határozattal 2003. évre 678 836 Ft, 2005. évre 625 048 Ft, 2006. évre 464 728 Ft jogosulatlan igénylésnek minősülő adókülönbözetet, 2007. évre 581 078 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg. Kötelezte továbbá a felperest adóbírság, illetve késedelmi pótlék megfizetésére.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2239535065, 2239535164, 2239534639 és 2239529587 számú határozataival az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. Utalt arra, hogy az Szja. tv. 1. számú melléklet 6.1. pontja alapján a felperes mentességet nem élvez, mert a kártérítési járadékot utólag, a bruttósított átlagkereset alapulvételével megemelték. A baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítása kizárja a baleseti járadékra való jogosultságot.
A felperes az alperesi határozatok ellen önálló keresetleveleket terjesztett elő, melyek alapján az elsőfokú bíróság a pereket egyesítette. A felperes arra hivatkozott, hogy az Szja. tv. alapján a nyugdíj mellett folyósított baleseti járadék adómentes, a 2007. évi jogszabályváltozás a felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelempótló kártérítés adómentességét is biztosította. Az Sz. Munkaügyi Bíróság nem bruttó összegben írta elő a kifizetést.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában hivatkozott az Szja. tv. 1. számú melléklet 6.2. pontjára, mely szerint mentes a személyi jövedelemadó alól az 1988. január 1. napját megelőzően megállapított baleseti és kártérítési járadék.
Az 1997. december 31. napjáig hatályban lévő, a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (továbbiakban: Tbj.) 81. és 87. § (1) bekezdése alapján csak egyféle társadalombiztosítási ellátás folyósítható, baleseti járadék vagy baleseti rokkantsági nyugdíj. A felperes 1995. február 28-áig baleseti járadékban, 1995. március 1. napjától baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült.
E mellett a Gy. Munkaügyi Bíróság 16. számú ítélete a felperes munkáltatóját a Ptk. 355. § (3) bekezdése alapján kártérítésként járadék megfizetésére kötelezte. Ez a járadék a polgári jogi kártérítési felelősség alapján áll, elnevezése ellenére nem azonos a Tbj.-ben megfogalmazott baleseti járadékkal. A munkáltató, majd később a felelősségbiztosítás alapján keresetveszteségi járadékként fizetett összeget tehát meg kell különböztetni a társadalombiztosítási ellátásként folyósított járadéktól.
Az Szja. tv. 1. számú melléklet 6.2. pontja alapján mentes a személyi jövedelemadó alól az 1988. január 1. napját megelőzően megállapított baleseti és kártérítési járadék, kivéve, ha annak összegét utóbb a bruttósított átlagkereset alapulvételével megemelték. Az iratok alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság Mfv.I.10.889/1996/6. számú ítélete hatályon kívül helyezte azt a jogerős ítéletet, amely a felperesnek járó járadékot nettó összegben állapította meg. A Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy a keresetpótló járadék számítása során bruttó hasonlító adatok figyelembevétele szükséges, és levezette, hogy a felperes jövedelempótló járadéka az Szja. tv. 46. § (1) bekezdése és az 1. számú melléklet 6.1. pontja alapján nem adómentes. A Támogatásokat és Járadékokat Kezelő Szervezet 2005. február 17-i tájékoztatása is tartalmazta, hogy a felperes bruttó módon számított keresetpótló járadékban részesült.
Az Szja. tv. 3. § 21. pont f) alpontja szerint bér az a)-e) pontban meghatározott jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), ideértve a felelősségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is, de ide nem értve a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadékot. Ennek alapján a felperest mentesség nem illeti meg, mivel, mint baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadéknak nevezett jövedelmet a kifejtettek szerint nem társadalombiztosítási ellátásként folyósítják részére. A bíróság által megítélt kártérítési járadék az Szja. tv. 3. § 21. pontja f) alpontja alapján bérjövedelemnek minősül, ezért a felperes önellenőrzésében az e jogcímen folyósított összegeket adóterhet nem viselő járandóságként tévesen tüntette fel.
Az elsőfokú bíróság 1.K.23.051/2010/10. sorszámú kiegészítő ítéletével a jogerős ítéletet azzal egészítette ki, hogy az ítéleti döntés az alperes 2239535065 számú határozat felülvizsgálatára irányuló kereseti kérelemre is kiterjed. Az elsőfokú bíróság észlelte, hogy az ítéleti döntés a keresettel támadott alperesi 2239535065 számú határozatra is kiterjedt, de ez a határozat indokolási részéből - adminisztrációs hiba miatt - nem tűnt ki. Az ítélet tényállási részéből elmaradt a 2003-as adóévre vonatkozó első- és másodfokú határozatok ismertetése, holott a kereseti kérelem ezeknek a határozatoknak a felülvizsgálatára is kiterjedt.
A felperes felülvizsgálati kérelmében, majd annak kiegészítésében a kiegészített jogerős ítélet felülvizsgálatát kérte. Részben arra hivatkozott, hogy a res judicata alapján a munkaügyi bíróságok ítéleteikben meghatározták az összeget és annak jogcímét, mely alapján baleseti járadékot folyósítanak felperes részére, így azt nem lehetett volna átértelmezni, és más jogcímet adni a kifizetésnek. A per tárgya olyan adó-visszaigénylés volt, amelyet nem is kellett volna befizetni, mivel a felperes korengedményes nyugdíjjogosultságára tekintettel a baleseti járadékból adót nem lehetett volna levonni. A megállapított járadékösszeg több elemből tevődött össze, és abban van olyan rész is, amely nem került bruttósításra, ebből következően személyi jövedelemadó sem lett volna levonható.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Pp. 270. § (2) bekezdése alapján a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól a fél jogszabálysértésre hivatkozással kérheti. A Pp. 275. § (2) bekezdésére figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A felülvizsgálati eljárás rendkívüli jogorvoslati jellegéből fakadóan a peres fél nem hivatkozhat olyan új jogszabálysértésre, amely nem volt tárgya az elsőfokú ítéletet hozó bíróság előtt folyó eljárásnak. A felperes felülvizsgálati kérelmében a korengedményes nyugdíjjogosultságára is hivatkozott, noha ez a jogkérdés az alapperben nem vetődött fel, ezt az elsőfokú bíróság nem vizsgálta, így ítéleti döntése sem terjedhetett ki erre. A Legfelsőbb Bíróság a felperes ezen hivatkozását új jogszabálysértésre való hivatkozásnak tekintette, és abban érdemben nem foglalhatott állást.
A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást teljes körűen feltárta, részletesen ismertette a felperes különböző juttatásaival kapcsolatos megelőző bírósági eljárásokat, és azok döntéseit, hatását. Részletesen ismertette az ügyben alkalmazandó Szja. tv. rendelkezéseit, vizsgálta azok egymáshoz való viszonyát és annak alapján a felperes adómentességre való hivatkozását. A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság által kifejtett jogi okfejtéssel egyetért, a felperes felülvizsgálati kérelmét alaptalannak minősítette az alábbiak szerint.
Az elsőfokú bíróság helyesen és egyértelműen mutatott rá arra, hogy bár hasonló elnevezést alkalmazhattak a baleseti járadék kapcsán, de annak tartalma és jogszabályi alapja eltérő. A felperes a Tbj. alapján kezdetben baleseti járadékra volt jogosult, majd 1995. március 1-jétől baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, amely mellett baleseti járadék nem volt fizethető. A felperes kiesett jövedelmének pótlására nem a Tbj., hanem a Ptk. 355. § (3) bekezdése alapján került kártérítési járadék megállapításra a felperes részére, melyet kezdetben munkáltatója, majd felelősségbiztosítás alapján a Támogatásokat és Járadékokat Kezelő Szervezet fizetett. Ez a kártérítési járadék nem azonos a Tbj. alapján fizetett baleseti járadékkal.
Az Szja. tv. 1. számú melléklet 6.2. pontja alapján a kártérítési járadék nem mentes a személyi jövedelemadó alól, ha annak összegét utóbb a bruttósított átlagkereset alapulvételével megemelték. A perbeli esetben a Legfelsőbb Bíróság Mf.I.10.889/1996/6. számú ítélete alapján a Sz. Munkaügyi Bíróság 67. és a megyei bíróság 3. sorszámú ítéletei alapján bruttó módon számították ki a keresetpótló járadékot. A Támogatásokat és Járadékokat Kezelő Szervezet 2005. február 17-én kelt tájékoztatása is ezt tartalmazza.
Az Szja. tv. 3. § 21. pontja f) alpontja alapján bérnek kell tekinteni a jövedelmet pótló kártérítést (keresetpótló járadékot), mivel ez nem minősül a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadéknak. A felperes ugyanis ezt nem társadalombiztosítási ellátásként kapja. A felperes részére folyósított keresetpótló járadék tehát az Szja. tv. 7. § (1) bekezdés a) pontjának 2. fordulata értelmében és az 1. számú melléklet alapján nem tekinthető adómentesnek.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.265/2010.)