adozona.hu
BH 2014.9.283
BH 2014.9.283
Ameddig az üzemi tanácsi választás eredménytelen, nem állapítható meg, hogy kiket kell az üzemi tanács póttagjainak tekinteni [2012. évi I. törvény 246. § (1), (2) bekezdések, 248. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az alperes kft.-nél 2012. október 25-én és 26-án üzemi tanács választásra került sor, amely érvényes, de eredménytelen volt, hat jelölt szerezte meg az üzemi tanács tagsághoz szükséges szavazatszámot.
[2] A választás második fordulójának lebonyolítására 2012. november 19. és 21. között került sor, amely szintén érvényes, de eredménytelen lett, öt jelölt szerezte meg a szükséges szavazatszámot. A fennmaradó két helyre újabb választást írtak ki, amely 2012. december 14-én eredményesen záru...
BH 2014.9.283 Ameddig az üzemi tanácsi választás eredménytelen, nem állapítható meg, hogy kiket kell az üzemi tanács póttagjainak tekinteni [2012. évi I. törvény 246. § (1), (2) bekezdések, 248. §].
[1] Az alperes kft.-nél 2012. október 25-én és 26-án üzemi tanács választásra került sor, amely érvényes, de eredménytelen volt, hat jelölt szerezte meg az üzemi tanács tagsághoz szükséges szavazatszámot.[2] A választás második fordulójának lebonyolítására 2012. november 19. és 21. között került sor, amely szintén érvényes, de eredménytelen lett, öt jelölt szerezte meg a szükséges szavazatszámot. A fennmaradó két helyre újabb választást írtak ki, amely 2012. december 14-én eredményesen zárult. A 13 fős üzemi tanács mellett póttagok megválasztására nem került sor.
[3] A kérelmező kérelmében kérte a választás eredményének a megsemmisítését utalva arra, hogy a kérelmezett az egyes választási fordulók után szabálytalanul nem hirdette ki a megválasztott póttagok névsorát, noha az első két fordulóban összesen 22 fő érte el a póttagsághoz szükséges szavazatszámot.
[4] A közigazgatási és munkaügyi bíróság a kérelmet elutasította.
[5] A végzés indokolása szerint a bíróságnak azt kellett vizsgálnia a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 249. § (2) bekezdése szerint, hogy történt-e a választás eredményét befolyásoló lényeges eljárási szabálysértés. Megállapította a bíróság, hogy a póttagok első és második fordulót követő regisztrációjának elmaradásán alapuló kérelem elkésett az Mt. 289. § (1) bekezdésében meghatározott ötnapos igényérvényesítési határidő elmulasztása miatt.
[6] A harmadik fordulóhoz kapcsolódó póttagválasztással kapcsolatos kérelmet a munkaügyi bíróság nem tekintette elkésettnek. Ennek kapcsán megállapította, hogy a póttagság megszerzéséhez szükséges, hogy az adott választási forduló eredményes is legyen. Az Mt. 248. § (2) bekezdéséből az következik, hogy az egyes választási fordulók között az elnyert mandátumok kizárólag a "rendes üzemi tanácstagok vonatkozásában maradnak fenn". Akik az első két fordulóban a póttagsághoz szükséges szavazatot megkapták, csak abban az esetben szereztek volna póttagi mandátumot, ha az érvényes választási forduló egyben a szükséges számú üzemi tanácstag megválasztását illetően eredményes is lett volna. Az első két fordulóban elveszett póttagi szavazatok külön, úgynevezett tájékoztató levélben való feltüntetésének elmaradása a választás eredményét érintő hiányosságnak nem tekinthető, ugyanakkor a nem vitatott tények szerint a harmadik forduló póttagi mandátumot nem eredményezett.
[7] A kérelmező fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú végzést helybenhagyta.
[8] A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást abban a kérdésben, hogy az első és a második fordulóban kizárólag a mandátumot elnyert üzemi tanácstagok szavazatai maradtak fenn, a többi jelölt eredménye törlődött.
[9] A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében kérte a végzések hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra történő utasítását.
[10] A póttagok megválasztása kapcsán a felülvizsgálati kérelem utalt arra, hogy az eljárt bíróságok tévesen értelmezték az Mt. 248. § (2) bekezdését. Nem tartalmaz a törvény olyan rendelkezést, hogy az "eredménytelen fordulóban elért póttagság törlődne". Ilyen jogalkotási szándék esetén az 1992. évi XXII. tv. (a továbbiakban: régi Mt.) 51. § (7) bekezdésében megvalósult szabályozáshoz hasonló rendelkezést tartalmazna a jelenleg hatályos törvény is.
[11] Az Mt. 246. § (2) bekezdése egyértelműen rendelkezik arról, hogy az üzemi tanács póttagjának kell tekinteni azt, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább 20%-át megszerezte. Eltérő rendelkezés hiányában a póttagságot elért jelöltet akkor is póttagnak kell tekinteni, ha a választás eredménytelen volt. Az egyes választási fordulókat követően a póttagok személyét ki kellett volna hirdetni, ennek elmaradása a választás eredményét lényegesen befolyásolta.
[12] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[13] Tévesen utalt a kérelmező a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a kérelmezettnek az első és a második választási forduló eredménye alapján nem csupán a megválasztott üzemi tanács tagokat kellett volna kihirdetnie, de póttagként azokat a jelölteket is, akik az ehhez szükséges szavazatszámot elérték.
[14] Az üzemi tanács tagjainak a számát az Mt. 237. § (1) bekezdése állapítja meg.
[15] Az Mt. 246. § (1) bekezdése szerint az üzemi tanács megválasztott tagjának - a 237. § (1) bekezdésében meghatározott számban - azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok 30%-át megszerezték. Szavazategyenlőség esetén a munkáltatóval fennálló hosszabb munkaviszonyt kell figyelembe venni. A (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy az üzemi tanács póttagjának kell tekinteni azt, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább 20%-át megszerezte.
[16] Az Mt. 248. §-a a következőket tartalmazza:
[17] Eredménytelen a választás, ha a jelöltek az Mt. 237. § (1) bekezdésében meghatározott számban nem kapták meg a leadott szavazatok harminc százalékát.
[18] A leadott szavazatok harminc százalékát elért jelölteket megválasztott üzemi tanácstagnak kell tekinteni. A fennmaradó helyekre harminc napon belül új választást kell tartani. Az új választáson a választást megelőző tizenöt napig új jelöltek is állíthatók.
[19] A megismételt választás érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada részt vett. Üzemi tanácstaggá megválasztottnak azokat a jelölteket kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték.
[20] Az üzemi tanács póttagjának kell tekinteni, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább tizenöt százalékát megszerezte.
[21] Ha a megismételt választás érvénytelen, újabb üzemi tanácsi választást legkorábban egy év elteltével lehet tartani.
[22] Ezt figyelembe véve helytállóan, jogszabálysértés nélkül állapították meg az eljárt bíróságok, hogy eredménytelen választás esetén csupán az üzemi tanács tagokról rendelkezik a törvény úgy, hogy azokat a jelölteket, akik a szükséges szavazati arányt (leadott szavazatok 30%-a) elérték, megválasztott üzemi tanácstagnak kell tekinteni. Ilyen rendelkezést a póttagok vonatkozásában nem tartalmaz.
[23] E tekintetben helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság arra, hogy az üzemi tanács tagsághoz szükséges szavazatot el nem érő jelöltek az új választási fordulóban üzemi tanács tagságot szerezhetnek, így a megelőző eredménytelen választást követően a póttagságuk nem rögzülhet. Póttagokról értelemszerűen csak akkor lehet beszélni, ha az üzemi tanács tagjai már megválasztásra kerültek.
[24] Ezt az értelmezést támasztja alá az Mt. 248. §-ához fűzött törvényi indokolás is, amely szerint az eredménytelen választás fogalma, valamint az új választásra vonatkozó rendelkezések a hatályos szabályozásnak felelnek meg azzal az eltéréssel, hogy póttagnak azt kell tekinteni, aki a megismételt választáson az érvényesen leadott szavatok legalább 15%-át megszerezte.
[25] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Mfv. II. 10.684/2013.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria Őriné dr. Gracza Zsuzsa jogtanácsos által képviselt kérelmezőnek a Hovánszki Arnold Ügyvédi Iroda által képviselt kérelmezett ellen üzemi tanács választás eredményének megsemmisítése iránt a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 1.Mpk.50.003/2013. szám alatt megindított és másodfokon a Székesfehérvári Törvényszék 3.Mpkf.20.794/2013/2. számú végzésével jogerősen befejezett nemperes eljárásban az említett másodfokú határozat ellen a kérelmező által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
v é g z é s t:
A Kúria a Székesfehérvári Törvényszék 3.Mpkf.20.794/2013/2. számú végzését hatályában fenntartja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a kérelmezettnek 10.000 (tízezer) forint és 2700 (kettőezer-hétszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget.
A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a H. Kft.-nél 2012. október 25-én és 26-án üzemi tanács választásra került sor, amely érvényes, de eredménytelen volt, hat jelölt szerezte meg az üzemi tanács tagsághoz szükséges szavazatszámot. A választás második fordulójának lebonyolítására 2012. november 19. és 21. között került sor, amely szintén érvényes, de eredménytelen lett, öt jelölt szerezte meg a szükséges szavazatszámot. A fennmaradó két helyre újabb választást írtak ki, amely 2012. december 14-én eredményesen zárult. A 13 fős üzemi tanács mellett póttagok megválasztására nem került sor.
A kérelmező a 2012. december 17-én érkezett kérelmében kérte a választás eredményének a megsemmisítését hivatkozva arra, hogy a választás harmadik fordulójával egy időben a munkavállalóknak a cafeteria elemeinek meghatározása miatt személyesen kellett megjelenniük a választás lebonyolítására szolgáló helyiség melletti szobában, ahol "a nyilvántartásban résztvevők" megkérdezték tőlük, hogy leadták-e a szavazatukat.
A kérelmező 2012. december 21-én újabb kérelmet adott be, amelyben továbbra is kérte a választás eredményének a megsemmisítését utalva arra, hogy a kérelmezett az egyes választási fordulók után szabálytalanul nem hirdette ki a megválasztott póttagok névsorát, noha az első két fordulóban összesen 22 fő érte el a póttagsághoz szükséges szavazatszámot. Hivatkozott továbbá arra, hogy a kérelmezett a harmadik fordulóban is a vállalati belépővel történő azonosítást alkalmazta, így a munkáltató követni tudta a szavazáson résztvevők névsorát. Ezen túlmenően a második fordulóban új jelöltként induló P. T.-nak azt is megengedte a munkáltató, hogy a szóróanyagait a munkahelyén nyomtassa és laminálja.
A kérelmező a korábbi kérelmeit a 2012. december 21-én érkezett kérelmében azzal egészítette ki, hogy a kérelmezett nem hozott érvényes határozatot a póttagok személyéről.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság végzésével a kérelmet elutasította. A kérelmezőt eljárási költség és illeték megfizetésére kötelezte.
A végzés indokolása szerint a bíróságnak azt kellett vizsgálnia a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 249. § (2) bekezdése szerint, hogy történt-e a választás eredményét befolyásoló lényeges eljárási szabálysértés. Megállapította a bíróság, hogy a póttagok első és második fordulót követő regisztrációjának elmaradásán alapuló kérelem elkésett az Mt. 289. § (1) bekezdésében meghatározott ötnapos igényérvényesítési határidő elmulasztása miatt.
A bíróság álláspontja szerint a választók beléptetőrendszerrel történő azonosítása és a munkáltató szavazásra ösztönző magatartása önmagában nem befolyásolhatta a választás eredményét. A titkos választás elvének jelentős sérelmével járó eljárási szabálysértést a kérelmező nem valószínűsített. A választáson való részvétel ösztönzése a mandátumok jelöltek közötti megosztását önmagában nem befolyásolja. A kérelmező nem valószínűsítette azt sem, hogy a csekély költségű eszközhasználatot a munkáltató kizárólag P. T. számára biztosította.
A harmadik fordulóhoz kapcsolódó póttagválasztással kapcsolatos kérelmet a munkaügyi bíróság nem tekintette elkésettnek. Ennek kapcsán megállapította, hogy a póttagság megszerzéséhez szükséges, hogy az adott választási forduló eredményes is legyen. Az Mt. 248. § (2) bekezdéséből az következik, hogy az egyes választási fordulók között az elnyert mandátumok kizárólag a "rendes üzemi tanácstagok vonatkozásában maradnak fenn". Akik az első két fordulóban a póttagsághoz szükséges szavazatot megkapták, csak abban az esetben szereztek volna póttagi mandátumot, ha az érvényes választási forduló egyben a szükséges számú üzemi tanácstag megválasztását illetően eredményes is lett volna. Az első két fordulóban elveszett póttagi szavazatok külön, úgynevezett tájékoztató levélben való feltüntetésének elmaradása a választás eredményét érintő hiányosságnak nem tekinthető, ugyanakkor a nem vitatott tények szerint a harmadik forduló póttagi mandátumot nem eredményezett.
A kérelmező fellebbezése folytán eljárt törvényszék a végzésével az elsőfokú végzés fellebbezett részét azzal hagyta helyben, hogy a kérelmező illetékfizetésre történő kötelezését mellőzte.
A jogerős végzés indokolása szerint a másodfokú bíróság határidőben érkezettnek értékelte, és érdemben vizsgálta a kérelmező első fokon érdemi vizsgálat vizsgálat nélkül elutasított kérelmét is. Ugyanakkor fellebbezés hiányában nem érintette azt a kérelmezői kifogást, amely szerint a választás harmadik fordulójának lebonyolítására a cafeteria juttatások meghatározásával párhuzamosan került sor.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást abban a kérdésben, hogy az első és a második fordulóban kizárólag a mandátumot elnyert üzemi tanácstagok szavazatai maradtak fenn, a többi jelölt eredménye törlődött. Ilyen rendelkezést tartalmazott az 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: régi Mt.) 51. § (7) bekezdése is, és a jelenlegi szabályozásból is logikusan következik, hogy póttagok választására csak azt követően kerülhet sor, ha az üzemi tanács teljes körűen megválasztásra került.
A kérelmező által sem vitatottan az utolsó választási fordulóban senki nem érte el a póttagsághoz szükséges szavazatszámot.
A másodfokú bíróság osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját a tekintetben is, hogy a munkavállalók szavazásra ösztönzése önmagában nem befolyásolhatta a választás eredményét. P. T. a munkáltató eszközeivel húsz darab kampányismertetőt készített el, ami olyan csekély mértékű, hogy figyelembe véve a jelentős arányú győzelmét, a fenti körülmény alapjában nem befolyásolta a választási eredményt.
A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében kérte a végzések hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra történő utasítását.
Álláspontja szerint a végzések ellentétesek az Mt. 248. § (2) bekezdésével, a 249. §-ával és a 289. §-ával, valamint a Pp. 206. § (1) bekezdésével.
A felülvizsgálati kérelemben foglaltak szerint az eljárt bíróságok tévesen értelmezték az elkésettség kérdését amikor úgy foglaltak állást, hogy a kérelmező minden egyes szabálysértés esetén a tudomásszerzéstől számított öt napon belül fordulhat bírósághoz. Az üzemi tanács választást csak egységként lehet értelmezni, tekintettel arra, hogy a jogalkotó egy szankciót határoz meg, a választás eredményének a megsemmisítését. A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében erre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria értelmezze az Mt. 249. §-át.
A kérelmező indítványozta a felülvizsgálati kérelmében jelen ügy egyesítését a felek között korábban folyamatban volt 1.Mpk.50.056/2012. (3.Mpkf.20.230/2013.) számú ügyben benyújtott felülvizsgálati kérelem kapcsán indult Mfv.II.10.478/2013. számú üggyel. Ennek folytán hivatkozott arra is a bizonyítatlanság körében, hogy egyik bíróság sem foglalkozott az 1.Mpk.50.056/2012/15. számú végzés ellen benyújtott fellebbezésében kifejtettekkel, amely szerint az egyes választási fordulók eredményei is azt tükrözik, hogy a munkavállalók munkáltató általi szavazásra ösztönzése meghatározta a szavazás irányát, így a végső eredményt befolyásolta.
A póttagok megválasztása kapcsán a felülvizsgálati kérelem utalt arra, hogy az eljárt bíróságok tévesen értelmezték az Mt. 248. § (2) bekezdését. Nem tartalmaz a törvény olyan rendelkezést, hogy az "eredménytelen fordulóban elért póttagság törlődne". Ilyen jogalkotási szándék esetén a régi Mt. 51. § (7) bekezdésében megvalósult szabályozáshoz hasonló rendelkezést tartalmazna a jelenleg hatályos törvény is.
Az Mt. 246. § (2) bekezdése egyértelműen rendelkezik arról, hogy az üzemi tanács póttagjának kell tekinteni azt, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább 20 %-át megszerezte. Eltérő rendelkezés hiányában a póttagságot elért jelöltet akkor is póttagnak kell tekinteni, ha a választás eredménytelen volt. Az egyes választási fordulókat követően a póttagok személyét ki kellett volna hirdetni, ennek elmaradása a választás eredményét lényegesen befolyásolta.
A kérelmezett a felülvizsgálati ellenkérelmében annak tartalma szerint a jogerős végzés hatályában történő fenntartását indítványozta.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati eljárásban a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős határozatot vizsgálhatja felül. A törvényszék végzésével megváltoztatta az elsőfokú bíróság végzését abban a részében, amelyben a kérelmező kérelmét elkésettnek minősítette. A jogerős végzés nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy általánosságban a jogorvoslat szempontjából egységesen kell-e kezelni a választási eljárás egyes eseményeit, így ez a kérdés nem képezhette jelen felülvizsgálati eljárás tárgyát.
A Kúria a 3.Mpkf.20.230/2013. (1.Mpk.50.056/2012.) számú ügyekben - amely ügyeknek ez a kérdés is tárgya volt - benyújtott felülvizsgálati kérelmet az Mfv.II.10.478/2013/5. számú végzésével korábban már elbírálta.
Szintén nem képezhette jelen felülvizsgálati eljárás tárgyát az, hogy az 1.Mpk.50.056/2012/15. számú végzés ellen benyújtott fellebbezésében a kérelmező milyen - álláspontja szerint - a választás eredményét befolyásoló - körülményekre hivatkozott a bizonyítatlanság kapcsán, és hogyan kívánta bizonyítani a munkáltató szavazáson való részvételre ösztönző magatartásának az eredményt befolyásoló hatását.
Tévesen utalt a kérelmező a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a kérelmezettnek az első és a második választási forduló eredménye alapján nem csupán a megválasztott üzemi tanács tagokat kellett volna kihirdetnie, de póttagként azokat a jelölteket is, akik az ehhez szükséges szavazatszámot elérték.
Az üzemi tanács tagjainak a számát az Mt. 237. § (1) bekezdése állapítja meg.
Az Mt. 246. § (1) bekezdése szerint az üzemi tanács megválasztott tagjának - a 237. § (1) bekezdésében meghatározott számban - azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok 30 %-át megszerezték. Szavazategyenlőség esetén a munkáltatóval fennálló hosszabb munkaviszonyt kell figyelembe venni. A (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy az üzemi tanács póttagjának kell tekinteni azt, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább 20 %-át megszerezte.
Az Mt. 248. §-a a következőket tartalmazza:
(1) Eredménytelen a választás, ha a jelöltek a 237. § (1) bekezdésében meghatározott számban nem kapták meg a leadott szavazatok harminc százalékát.
(2) A leadott szavazatok harminc százalékát elért jelölteket megválasztott üzemi tanácstagnak kell tekinteni. A fennmaradó helyekre harminc napon belül új választást kell tartani. Az új választáson a választást megelőző tizenöt napig új jelöltek is állíthatók.
(3) A megismételt választás érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada részt vett. Üzemi tanácstaggá megválasztottnak azokat a jelölteket kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték.
(4) Az üzemi tanács póttagjának kell tekinteni, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább tizenöt százalékát megszerezte.
(5) Ha a megismételt választás érvénytelen, újabb üzemi tanácsi választást legkorábban egy év elteltével lehet tartani.
Ezt figyelembe véve helytállóan, jogszabálysértés nélkül állapították meg az eljárt bíróságok, hogy eredménytelen választás esetén csupán az üzemi tanács tagokról rendelkezik a törvény úgy, hogy azokat a jelölteket, akik a szükséges szavazati arányt (leadott szavazatok 30 %-a) elérték, megválasztott üzemi tanácstagnak kell tekinteni. Ilyen rendelkezést a póttagok vonatkozásában nem tartalmaz. E tekintetben helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság arra, hogy az üzemi tanács tagsághoz szükséges szavazatot el nem érő jelöltek az új választási fordulóban üzemi tanács tagságot szerezhetnek, így a megelőző eredménytelen választást követően a póttagságuk nem rögzülhet. Póttagokról értelemszerűen csak akkor lehet beszélni, ha az üzemi tanács tagjai már megválasztásra kerültek.
Ezt az értelmezést támasztja alá az Mt. 248. §-ához fűzött törvényi indokolás is, amely szerint az eredménytelen választás fogalma, valamint az új választásra vonatkozó rendelkezések a hatályos szabályozásnak felelnek meg azzal az eltéréssel, hogy póttagnak azt kell tekinteni, aki a megismételt választáson az érvényesen leadott szavatok legalább 15 %-át megszerezte.
Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A kérelmező a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles a kérelmezett felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére.
A felülvizsgálati illetéket az 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (1) bekezdése alapján az állam viseli.
Budapest, 2014. május 28.
Dr. Stark Marianna s. k. a tanács elnöke, Dr. Suba Ildikó s.k. előadó bíró, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. bíró
(Kúria Mfv. II. 10.684/2013.)