adozona.hu
BH 2014.9.281
BH 2014.9.281
A felszámolási eljárásban jogerősen jóváhagyott kényszeregyezség elleni felülvizsgálat kizárása megakadályozza azt is, hogy a felszámolási eljárás hivatalból történt megindítására alapul szolgáló csődeljárást megszüntető jogerős végzés elleni felülvizsgálati kérelmet a Kúria elbírálja. Az adós vagyonából a hitelezőknek a jogerős felszámolási kényszeregyezségben foglaltak szerinti kielégítése nem tehető vitássá a csődeljárást megszüntető jogerős végzés felülvizsgálata útján sem [1991. évi XLIX. tv. 6. § (3)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az adós csődeljárását a bíróság 2012. július 21-én indította meg.
[2] A 2013. január 4-én tartott csődegyezségi tárgyaláson a biztosított hitelezők 100%-a, a nem biztosított hitelezők 97,5%-a a csődegyezséghez hozzájárult.
[3] Az elsőfokú bíróság a csődeljárást megszüntette. Döntését azzal indokolta, hogy az egyezség nem felel meg a jogszabályokban foglaltaknak, mert nem határozható meg pontosan, egyértelműen, hogy az adós mely hitelezőknek, milyen módon, milyen határidőben, milyen felt...
[2] A 2013. január 4-én tartott csődegyezségi tárgyaláson a biztosított hitelezők 100%-a, a nem biztosított hitelezők 97,5%-a a csődegyezséghez hozzájárult.
[3] Az elsőfokú bíróság a csődeljárást megszüntette. Döntését azzal indokolta, hogy az egyezség nem felel meg a jogszabályokban foglaltaknak, mert nem határozható meg pontosan, egyértelműen, hogy az adós mely hitelezőknek, milyen módon, milyen határidőben, milyen feltételek szerint és mekkora mértékben teljesít. Nem hagyható jóvá az az egyezség, amely utólagos értelmezést, utólagosan okiratok beszerzését, összevezetését igényli.
[4] Mások mellett az M. T. Kft. hitelező által, az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatására és az egyezség jóváhagyására irányuló fellebbezések folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését részben megváltoztatta és a vagyonfelügyelőnek díj és költség címén fizetendő összeget leszállította.
[5] Megállapította, hogy az egyezség nem tekinthető olyan végrehajtható határozatnak, amelynek alapján - az egyezség megkötése után megtett nyilatkozatok és e nyilatkozatok folytán előállott jogi helyzet értékelése nélkül - végrehajtható okiratot lehetne kiállítani, ezért az nem felel meg a jogszabályok rendelkezéseinek.
[6] Az adós elleni felszámolás megindulását követően az M. T. Kft. hitelező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a jogerős végzés ellen, kérve a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján elsődlegesen a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával a csődegyezség jóváhagyását, másodlagosan a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását.
[7] Állította, hogy a jogerős végzés sérti a Cstv. 27/A. §-át, 21/A. § (3) bekezdését, 21/B. §-át, 19. § (1) bekezdését, a Pp. 252. §-át, 148. § (4) bekezdését, 221. §-át, 252. §-át, 206. §-át, 163-164. §-át, 3. §-át, 8. §-át, a Vht. 172. §-át.
[8] Felülvizsgálati ellenkérelem nem érkezett.
[9] A Kúria a tényállást kiegészíti azzal, hogy a sikertelen csődeljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedését követően megindult felszámolási eljárásban az adós és hitelezői között létrejött egyezséget a bíróság 2014. április 3-án jogerőre emelkedett végzésével jóváhagyta. Az adós felszámolási eljárása az egyezség jóváhagyásával befejeződött, melynek cégnyilvántartásba való bejegyzése 2014. április 10-én megtörtént.
[10] A hitelező a Kúria felhívására a felülvizsgálati kérelmét fenntartotta.
[11] A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy felülvizsgálható-e a csődeljárást megszüntető, a csődegyezség tárgyában hozott jogerős végzés akkor, ha utóbb az adós felszámolási eljárása az adós valamennyi hitelezőjére kiterjedő kényszeregyezség alapján befejeződött.
[12] Nem vitásan a csődeljárás és a felszámolási eljárás két külön eljárás, a sikertelen csődeljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedését követően azonban a felszámolási eljárás megindítására hivatalból kerül sor [Cstv. 21/B. §, 27. § (2) bekezdés e) pont].
[13] A csődeljárást megszüntető jogerős végzés ellen lehetőség van felülvizsgálati kérelem benyújtására, tehát a hitelező által benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálható lenne.
[14] A felülvizsgálati eljárás tartama alatt azonban a felszámolási eljárás befejeződött az adós és a hitelezői között az adós vagyonából való kielégítés tárgyában létrejött egyezség jogerős jóváhagyásával. E végzés ellen a Cstv. 60. § (7) bekezdése értelmében nincs helye felülvizsgálatnak.
[15] A Kúria álláspontja szerint a felszámolási eljárásban jogerősen jóváhagyott kényszeregyezség elleni felülvizsgálat kizárása [Cstv. 60. § (7) bekezdés] megakadályozza azt is, hogy a felszámolási eljárás hivatalból történt megindítására alapul szolgáló csődeljárást megszüntető végzés elleni felülvizsgálati kérelmet a Kúria elbírálja. Az adós vagyonából a hitelezőknek a jogerős kényszeregyezségben foglaltak szerinti kielégítése nem tehető vitássá a csődeljárást megszüntető jogerős végzés felülvizsgálata útján sem.
[16] A kifejtett indokok miatt a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján - a csődeljárás jellemzőit is figyelembe véve - megfelelően alkalmazott Pp. 273. § (2) bekezdés a) pontja alapján hivatalból elutasította.
(Kúria Gfv. VII. 30.301/2013.)
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a D. Korlátolt Felelősségű Társaság adós ellen a Pécsi Törvényszéken 7.Cspk.02-12-000006 számon indított csődeljárásban a Pécsi Ítélőtábla Cspkf.IV.30.130/2013/2. számú végzése ellen a Dr. Asztalos Dóra Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Asztalos Dóra ügyvéd) által képviselt M. T. Korlátolt Felelősségű Társaság hitelező által 68. sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán indult felülvizsgálati eljárásban meghozta a következő
A Kúria a hitelező felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasítja.
A hitelező 67.000 (Hatvanhétezer) Ft felülvizsgálati eljárási- és többletilleték visszatérítését kérheti az adóhatóságtól.
Ez ellen a végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Az adós csődeljárását a bíróság 2012. július 21-én indította meg.
A 2013. január 4-én tartott csődegyezségi tárgyaláson a biztosított hitelezők 100%-a, a nem biztosított hitelezők 97,5%-a a csődegyezséghez hozzájárult.
Az elsőfokú bíróság a csődeljárást megszüntette. Döntését azzal indokolta, hogy az egyezség nem felel meg a jogszabályokban foglaltaknak, mert nem határozható meg pontosan, egyértelműen, hogy az adós mely hitelezőknek, milyen módon, milyen határidőben, milyen feltételek szerint és mekkora mértékben teljesít. Nem hagyható jóvá az az egyezség, amely utólagos értelmezést, utólagosan okiratok beszerzését, összevezetését igényli.
Mások mellett az M. T. Kft. hitelező által, az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatására és az egyezség jóváhagyására irányuló fellebbezések folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését részben megváltoztatta és a vagyonfelügyelőnek díj és költség címén fizetendő összeget leszállította.
Megállapította, hogy az egyezség nem tekinthető olyan végrehajtható határozatnak, amelynek alapján - az egyezség megkötése után megtett nyilatkozatok és e nyilatkozatok folytán előállott jogi helyzet értékelése nélkül - végrehajtható okiratot lehetne kiállítani, ezért az nem felel meg a jogszabályok rendelkezéseinek.
Az adós elleni felszámolás megindulását követően az M. T. Kft. hitelező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a jogerős végzés ellen, kérve a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján elsődlegesen a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával a csődegyezség jóváhagyását, másodlagosan a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Kérte az ellenérdekű fél kötelezését 198.700 Ft felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére is. Állította, hogy a jogerős végzés sérti a Cstv. 27/A. §-át, 21/A. § (3) bekezdését, 21/B. §-át, 19. § (1) bekezdését, a Pp. 252. §-át, 148. § (4) bekezdését, 221. §-át, 252. §-át, 206. §-át, 163-164. §-át, 3. §-át, 8. §-át, a Vht. 172. §-át.
Felülvizsgálati ellenkérelem nem érkezett.
A Kúria a tényállást kiegészíti azzal, hogy a sikertelen csődeljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedését követően megindult felszámolási eljárásban az adós és hitelezői között létrejött egyezséget a bíróság 2014. április 3-án jogerőre emelkedett végzésével jóváhagyta. Az adós felszámolási eljárása az egyezség jóváhagyásával befejeződött, melynek cégnyilvántartásba való bejegyzése 2014. április 10-én megtörtént.
A hitelező a Kúria felhívására a felülvizsgálati kérelmét fenntartotta.
A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy felülvizsgálható-e a csődeljárást megszüntető, a csődegyezség tárgyában hozott jogerős végzés akkor, ha utóbb az adós felszámolási eljárása az adós valamennyi hitelezőjére kiterjedő kényszeregyezség alapján befejeződött.
Nem vitásan a csődeljárás és a felszámolási eljárás két külön eljárás, a sikertelen csődeljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedését követően azonban a felszámolási eljárás megindítására hivatalból kerül sor [Cstv. 21/B. §, 27. § (2) bekezdés e) pont].
A csődeljárást megszüntető jogerős végzés ellen lehetőség van felülvizsgálati kérelem benyújtására, tehát a hitelező által benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálható lenne.
A felülvizsgálati eljárás tartama alatt azonban a felszámolási eljárás befejeződött az adós és a hitelezői között az adós vagyonából való kielégítés tárgyában létrejött egyezség jogerős jóváhagyásával. E végzés ellen a Cstv. 60. § (7) bekezdése értelmében nincs helye felülvizsgálatnak.
A Kúria álláspontja szerint a felszámolási eljárásban jogerősen jóváhagyott kényszeregyezség elleni felülvizsgálat kizárása [Cstv. 60. § (7) bekezdés] megakadályozza azt is, hogy a felszámolási eljárás hivatalból történt megindítására alapul szolgáló csődeljárást megszüntető végzés elleni felülvizsgálati kérelmet a Kúria elbírálja. Az adós vagyonából a hitelezőknek a jogerős kényszeregyezségben foglaltak szerinti kielégítése nem tehető vitássá a csődeljárást megszüntető jogerős végzés felülvizsgálata útján sem.
A kifejtett indokok miatt a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján - a csődeljárás jellemzőit is figyelembe véve - megfelelően alkalmazott Pp. 273. § (2) bekezdés a) pontja alapján hivatalból elutasította.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 58. § (1) bekezdésének f) pontja, valamint 50. § (4) bekezdése alapján - a felülvizsgálati kérelem hivatalból történt elutasítása folytán - a mérsékelt felülvizsgálati eljárási illeték 3.000 Ft. A hitelező ezért az általa illetékbélyeggel lerótt 30.000 Ft-ból 27.000 Ft-ot az Itv. 80. § (1) bekezdés i) pontja alapján az adóhatóságtól visszaigényelhet. Ugyanígy jogosult a többletként lerótt 40.000 Ft illeték visszaigénylésére is. A Kúria erről az Itv. 81. § (2) bekezdése alapján az állami adóhatóságot a határozatának az elsőfokú bíróság útján való megküldésével értesíti. A Kúria tájékoztatja a hitelezőt, hogy az illeték visszatérítését az adóhatóságtól kérnie kell.