adozona.hu
ÍH 2014.78
ÍH 2014.78
ÜZLETRÉSZ ÁTRUHÁZÁS TÁRSASÁGI BELEEGYEZÉSHEZ, HOZZÁJÁRULÁSHOZ KÖTÉSE - BELEEGYEZÉS HIÁNYÁBAN LÉTRE NEM JÖTT SZERZŐDÉS - KFT. SZEMÉLYEGYESÍTŐ JELLEGE - ÜGYVEZETŐ JOGKÖRE A BELEEGYEZÉSHEZ KÖTÖTT ÁTRUHÁZÁSI SZERZŐDÉS VIZSGÁLATÁRA I. Ha a társasági szerződés az adásvételen kívüli jogcímen történő üzletrész-átruházáshoz a taggyűlés hozzájárulását követeli meg, azonban e hozzájárulás megadásának vagy megtagadásának feltételeit nem határozza meg, a társasági szerződés fenti rendelkezését nem lehet nem létezőnek te
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégnyilvántartás adatai szerint az O. Kft., mint kérelmezett társaság egyik tagja F. Péter.
A kérelmezett gazdasági társaság 2012. november 27-én hatályos társasági szerződésének rendelkezései [10. pontjának o) alpontja] szerint a taggyűlés kizárólagos hatáskört gyakorol az egyes üzletrészek öröklés, illetve adásvétel jogcímén kívüli átruházásához való hozzájárulás megadása során.
A kérelmező F. Tamás Jánosné a cégbírósághoz benyújtott törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti...
ÍH 2014.78 ÜZLETRÉSZ ÁTRUHÁZÁS TÁRSASÁGI BELEEGYEZÉSHEZ, HOZZÁJÁRULÁSHOZ KÖTÉSE - BELEEGYEZÉS HIÁNYÁBAN LÉTRE NEM JÖTT SZERZŐDÉS - KFT. SZEMÉLYEGYESÍTŐ JELLEGE - ÜGYVEZETŐ JOGKÖRE A BELEEGYEZÉSHEZ KÖTÖTT ÁTRUHÁZÁSI SZERZŐDÉS VIZSGÁLATÁRA
I. Ha a társasági szerződés az adásvételen kívüli jogcímen történő üzletrész-átruházáshoz a taggyűlés hozzájárulását követeli meg, azonban e hozzájárulás megadásának vagy megtagadásának feltételeit nem határozza meg, a társasági szerződés fenti rendelkezését nem lehet nem létezőnek tekinteni [Gt. 123. § (1) bek., 126. § (1) bek., 128. § (1) bek.].
II. Ha az üzletrész ajándékozási szerződéshez a taggyűlés hozzájárulása szükséges, az ügyvezető mindaddig nem köteles a tagváltozás átvezetésére, és az ezzel összefüggő változásbejelentési kötelezettség teljesítésére, amíg a taggyűlési hozzájárulás hiányzik [Gt. 150. § (3)-(4) bek., Ptk. 215. §].
A cégnyilvántartás adatai szerint az O. Kft., mint kérelmezett társaság egyik tagja F. Péter.A kérelmezett gazdasági társaság 2012. november 27-én hatályos társasági szerződésének rendelkezései [10. pontjának o) alpontja] szerint a taggyűlés kizárólagos hatáskört gyakorol az egyes üzletrészek öröklés, illetve adásvétel jogcímén kívüli átruházásához való hozzájárulás megadása során.
A kérelmező F. Tamás Jánosné a cégbírósághoz benyújtott törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmében előadta, hogy 2012. november 27-én F. Péter taggal üzletrész ajándékozási szerződést kötött F. Péter 600 000 forint névértékű üzletrészére vonatkozóan, ezért ezen a napon kérte a kérelmezett társaság ügyvezetőjétől a tagváltozás cégbírósághoz történő bejelentését a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 34. § (1) bekezdése, valamint a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 26. § (1) bekezdése és a 150. § (4) bekezdése alapján. Az ügyvezető a jogszabályi kötelezettségét nem teljesítette, ezért 2013. január 8-án kelt levelében ismét kérte a tagváltozás cégbírósági bejelentését az ügyvezetőtől. Az ügyvezető 2013. február 8-án arról tájékoztatta, hogy az üzletrész ajándékozási szerződést nem tekinti érvényesnek, mivel a társasági szerződés az üzletrész átruházását feltételhez köti. A kérelmező álláspontja szerint az üzletrész átruházási szerződést érvényesnek kell tekinteni, mivel a kérelmezett társaságtól a beleegyezés megtagadását tartalmazó nyilatkozatot nem kapta meg, ugyanakkor a társasági szerződés nem tartalmazza a beleegyezés megadásának, illetve megtagadásának feltételeit a Gt. 126. § (1) bekezdésében foglaltak ellenére. A Legfelsőbb Bíróság EH 2004.1145 számú eseti döntésének felhívása mellett előadta, hogy az ügyvezető nem teheti a tagváltozás cégbírósági bejelentését attól függővé, hogy megítélése szerint az üzletrész átruházási szerződés érvényes-e vagy sem, ugyanis az ügyvezető a tagváltozással kapcsolatos változásbejegyzési kérelmet köteles a cégbíróságnak benyújtani, függetlenül attól, hogy álláspontja szerint az üzletrész átruházási szerződés érvénytelen.
A kérelmezett társaság az ellenkérelmében a kérelem elutasítását kérte. Elsődlegesen a törvényességi felügyeleti kérelem elkésettségére hivatkozott a Ctv. 79. § (1) bekezdésében meghatározott 30 napos határidő elmulasztása miatt, másodlagosan az üzletrész-ajándékozási szerződés színleltségét állította, továbbá előadta, hogy a társasági szerződés 10. pontjának o) alpontja alapján az üzletrész ajándékozási szerződést érvénytelennek tekinti a Ptk. 207. § (6) bekezdése értelmében a színleltsége miatt, és az ajándékozási szerződés a Ptk. 215. §-a értelmében nem jött létre, mivel hiányzik a társaság részéről az átruházáshoz való hozzájárulás.
Az elsőfokú bíróság végzésével felhívta a céget, hogy 30 napon belül állítsa helyre a törvényes működését, és erről tájékoztassa a cégbíróságot, továbbá B. András ügyvezetőt 100 000 forint pénzbírsággal sújtotta.
Határozatát azzal indokolta, hogy a Gt. 150. § (3) bekezdése alapján az ügyvezetőnek a tagok személyében bekövetkezett minden változást át kell vezetnie a tagjegyzéken, és a (4) bekezdés alapján az ügyvezető köteles a megváltozott tagjegyzéket az új adatokkal elektronikus úton benyújtani a cégbíróságnak. A Gt. nem hatalmazza fel az ügyvezetőt annak elbírálására, hogy az üzletrész átruházása érvényes vagy érvénytelen szerződéssel történt. A kérelmezett társaság társasági szerződése 10. pontjának o) alpontja 2012. november 27-én is tartalmazta, hogy a taggyűlés kizárólagos hatáskört gyakorol az egyes üzletrészek öröklés, illetve adásvétel jogcímén kívüli átruházásához való hozzájárulás tekintetében, azonban nem tartalmazza a hozzájárulás megadásának vagy megtagadásának feltételeit a Gt. 126. § (1) bekezdésében foglaltak ellenére, így a kérelmezett társaság a hozzájárulás megadása tárgyában nem is tudott volna érdemi döntést hozni, mert a társasági szerződés a döntés kereteit nem tartalmazza.
Az elsőfokú bíróság jogi álláspontja szerint a tagváltozás cégbírósághoz való bejelentésének hiányában megállapítható, hogy a kérelmezett társaság nem tartotta be a működése során a Gt. 150. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakat, ezért a Ctv. 81. § (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján a kérelmezett társasággal és az ügyvezetőjével szemben törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazott.
Az elsőfokú bíróság tájékoztatást adott arról, hogy amennyiben a kérelmezett társaság vitatja a kérelmező üzletrészszerzésének érvényességét, polgári peres úton érvényesítheti az igényét.
A végzés ellen a kérelmezett fellebbezett, kérte annak hatályon kívül helyezését a tényállás hiányossága és a határozat irat- és valóságellenessége miatt. Előadta, hogy F. Péter továbbra is tagként viselkedik, amely azt a véleményét támasztja alá, hogy az üzletrész-ajándékozási szerződés színlelt volt. Megismételte, hogy továbbra is hiányzik a kérelmezett társaság taggyűlésének a hozzájárulása, amely az üzletrész ajándékozási szerződéshez szükséges a társasági szerződés 10. pontjának o) alpontja alapján.
A kérelmező a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú határozat helybenhagyását kérte. Előadta, hogy a kérelmezett társaság működése mulasztásos jellegű, a mulasztása nem került orvoslásra, így a Ctv. 79. § (1) bekezdése alapján a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmét határidőben terjesztette elő. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság határozata és annak indokolása aggálytalan, az ügyvezetőnek nincs ügydöntő hatásköre harmadik személyek között létrejött szerződés semmisségének megállapítására. Az ügyvezető köteles a tagváltozást a tagjegyzéken átvezetni és a cégbírósághoz bejelenteni. Egyetértett az elsőfokú bíróság indokolásában kifejtett álláspontjával, amely szerint a társasági szerződésnek az üzletrész-ajándékozási szerződéshez való hozzájárulás megadása tárgyában nem tartott és nem is tudott taggyűlést tartani a társasági szerződés hiányos tartalma miatt.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
Az elsőfokú bíróság a bírói gyakorlat ismeretében helyesen fejtette ki azt a jogi álláspontját, amely szerint a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetőjének nincs joga elbírálni azt a kérdést, hogy a hozzá bejelentett tagváltozást eredményező üzletrész ajándékozási szerződés érvényes-e vagy az valamilyen ok folytán érvénytelennek minősül, ugyanis egy szerződés érvénytelenségének megállapítása a bíróság hatáskörébe tartozik. A jelen ügyben azonban nem ennek a kérdésnek van jelentősége.
A Gt. 123. § (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy a korlátolt felelősségű társaság társasági szerződése az üzletrész harmadik személyre történő átruházását korlátozza vagy feltételhez kösse. E lehetőséggel éltek a kérelmezett társaság tagjai, amikor a társasági szerződés 10. pontjának o) alpontjába, illetve a 10. pontjának utolsó mondatába foglalt rendelkezésében a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utalták az egyes üzletrészek öröklés, illetve adásvétel jogcímén kívüli átruházásához való hozzájárulás kérdését, azonban a Gt. 126. § (1) bekezdésében foglaltak ellenére a beleegyezés megadásának, illetve megtagadásának feltételeit a társasági szerződésben nem szabályozták.
A társasági szerződést ilyen hiányos tartalma ellenére a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte.
A kérelmezett társaság társasági szerződése az üzletrész kívülálló személyre történő ajándékozását a társaság beleegyezéséhez (hozzájáruláshoz) köti. A beleegyezés (hozzájárulás) megadása, illetve megtagadása feltételeinek társasági szerződésben való meghatározásának hiánya a Fővárosi Ítélőtábla jogi álláspontja szerint nem járhat azzal a jogkövetkezménnyel, hogy a társasági szerződés 10. pontjának o) alpontjába, illetve a 10. pontjának utolsó mondatába foglalt rendelkezéseket a tagok, illetve a bíróságok nemlétezőnek tekintsék. Ez a tartalmi hiányosság nem akadálya annak, hogy a taggyűlés az üzletrész ajándékozási szerződéshez való beleegyezés (hozzájárulás) megadásának kérdését napirendre tűzze, azt megtárgyalja és a kérdésben döntsön. A társasági szerződésnek az említett tartalmi hiányossága miatt az üzletrész ajándékozásához szükséges hozzájárulás megadása tárgyában történő határozathozatal során a taggyűlés nincs korlátozásokhoz és iránymutatásokhoz kötve, és nem állnak rendelkezésére olyan szempontok, amelyeket vizsgálnia kellene a hozzájárulás megadását vagy megtagadását tartalmazó határozatának meghozatala előtt.
Az üzletrész átruházás társaság beleegyezéséhez kötésének feltételeit a tagi érdekek védelmében a Gt. 126. § (1) bekezdése szerint a társasági szerződésben szabályozni kell. Ez a szabályozás azonban nem lehet minden körülményre kiterjedő, inkább csak példálózó, a döntéshozatalhoz nagy általánosságban szempontokat nyújtó előírásokat tartalmazhat, lehetetlen ugyanis a társasági szerződést e vonatkozásban úgy megfogalmazni, hogy az a távoli jövőben előforduló minden lehetséges helyzetre precíz megoldást adjon. A konkrét helyzetben meghozott taggyűlési határozatot a sérelmet szenvedett tag a társasági határozatok felülvizsgálatának szabályai szerint támadhatja, és az így lefolytatható peres eljárás kellő kontrollt és védelmet biztosít az esetleges tagi sérelmek orvoslására. Vélhetőleg erre figyelemmel hagyta el az új Ptk. 3:167. § (6) bekezdése az üzletrész átruházás beleegyezéshez kötésének szabályából a feltételrendszer társasági szerződésbeni rögzítésének kötelezettségét. A társasági szerződés az alapítók, tagok szerződési akaratának tükröződése. Ha ebből egyértelműen megállapítható, hogy az üzletrész kívülállóra történő átruházását a taggyűlés hozzájárulásához kívánták kötni, akkor ezt a szerződési akaratot - amennyiben megfogalmazása nem érthetetlen, ellentmondásos - a bíróságnak tiszteletben kell tartania, nem tekintheti alkalmazhatatlannak e szerződési kikötést csak azért, mert a beleegyezés megadásának vagy megtagadásának nyilvánvalóan csak általános szempontjait meghatározni képes feltételrendszerét a társasági szerződésben nem rögzítették. E hiányosság csak azzal jár, hogy a társasági határozat felülvizsgálata során szélesebb bizonyításra kerülhet sor, de az alapítói, tulajdonosi akarat nem hagyható figyelmen kívül. Egy szerződési kikötéshez joghatás csak akkor nem fűződhet, ha az érvénytelen vagy hatálytalan. A jelen ügyben a társasági beleegyezést előíró társasági szerződési kikötés kétséget kizáróan hatályos, érvénytelenségére pedig senki sem hivatkozott az arra irányadó szabályok szerint, és ilyen okot a bíróság nem észlelt, így alkalmazandó a kérdéses esetben.
A fenti értelmezést támasztja alá a korlátolt felelősségű társaság részben személyegyesítő jellege is, amely miatt egyik tagtól sem várható el, hogy olyan személlyel vállalkozzon együtt tagsági jogviszonya folytán ugyanannál a korlátolt felelősségű társaságnál, akivel a közös vállalkozáshoz szükséges bizalmi viszony hiányzik. Más kérdés az, hogy a taggyűlési határozatban kifejezésre jutó többségi vélemény vagy más körülmény miatt esetleg ez mégis bekövetkezhet, de a legfőbb szerv ülésén történő véleménynyilvánítás lehetőségét biztosítani kell.
A korlátolt felelősségű társaság személyegyesítő jellegét a Gt. több rendelkezése is igazolja. Ilyen rendelkezések például:
a) a Gt.112. §-a, amely szerint a korlátolt felelősségű társaság alapításához tilos a tagokat nyilvános felhívással gyűjteni;
b) a Gt. 119. § (1) bekezdése, amely lehetővé teszi a korlátolt felelősségű társaság tagja számára a tagsági jogviszonyon (tehát nem munkaviszonyon) alapuló munkavégzést (mellékszolgáltatást);
c) a Gt. 123. § (2) bekezdése, amely az üzletrész kívülállóra adásvételi szerződéssel való átruházása esetére elővásárlási jogot biztosít a többi tag, a társaság és a taggyűlés által kijelölt személy részére (ebben a sorrendben);
d) a Gt. 124. §-a, amely a tag üzletrészének bírósági végrehajtási eljárás során történő értékesítésénél biztosítja az elővásárlási jogot a többi tag, a társaság és a taggyűlés által kijelölt személy részére (ebben a sorrendben);
e) a Gt. 156. § (1) bekezdése, amely az új vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával megvalósuló törzstőke emelés során biztosít a tagoknak elsőbbségi jogot.
A korlátolt felelősségű társaság személyegyesítő jellegét erősíthetik meg a tagok, amikor a Gt. 126. § (1) bekezdésében és a 128. § (1) bekezdésében biztosított lehetőséggel élve a társasági szerződésbe olyan rendelkezést tesznek, amellyel az üzletrész bármilyen jogcímen kívülállóra történő átruházását a társaság beleegyezéséhez kötik, illetve az üzletrész öröklését kizárják. Ezekben az esetekben a társasági szerződésben további rendelkezések is szükségesek a Gt. előírása alapján, amely a részletszabályok meghatározását jelenti, de ezek hiányát, illetve hiányosságát nem lehet úgy értékelni, mintha a társasági szerződésben az előbb említett tárgykörben meglévő rendelkezések nem lennének.
A kérelmezett társaság társasági szerződése 10. pontjának o) alpontjában, illetve a 10. pontjának utolsó bekezdésében lévő rendelkezés alapján az üzletrész kívülállóra történő ajándékozásához a társaság beleegyezése, illetve hozzájárulása szükséges, amelynek hiányát a kérelmezett társaság ügyvezetője észlelhette a tagváltozás tagjegyzéken történő átvezetése iránt hozzá intézett kérelem elbírálása során.
A kérelmező és F. Péter által megkötött ajándékozási szerződéshez szükséges beleegyezés, illetve hozzájárulás megadásának kérdését a kérelmezett társaság ügyvezetője még nem tűzte napirendre, és azt a kérelmező sem állította, hogy ő maga vagy F. Péter kérte volna az ügyvezetőtől a taggyűlés e napirenddel való összehívását. A kérelmező a jelen törvényességi felügyeleti kérelmét nem is ennek hiánya miatt nyújtotta be. A Ctv. 77. § (2) bekezdése a törvényességi felügyeleti eljárás alapjául szolgáló ok megváltoztatásának lehetőségét kizárja, amelynek értelmében hivatalból a cégbíróság sem térhet át más okra az eljárása során, ezért ennek hiányát, illetve szükségességét a Fővárosi Ítélőtábla nem vehette figyelembe a határozata meghozatala során.
A kérelmezőt az ügyvezető csak akkor veheti fel tagként a tagjegyzékbe, ha már megvan a taggyűlés hozzájárulása a 2012. november 27-én kelt üzletrész ajándékozási szerződéshez, mivel ez az előfeltétele a Ptk. 215. §-a szerinti hatályosulásnak. A Ptk. 215. § (1) bekezdése értelmében, ha a szerződéshez harmadik személy beleegyezése szükséges, ennek megtörténtéig a szerződés nem jön létre.
Az ügyvezetőt a cégbírósághoz való bejelentési kötelezettség tehát csak létrejött szerződés alapján terheli, és csak ez kötelezi őt a tagváltozás tagjegyzéken való átvezetésére a Gt. 150. § (3)-(4) bekezdése értelmében.
A cégbíróság a kérelmezett társaság olyan társasági szerződését fogadta el a bejegyzés alapjául, amely az üzletrész öröklés és adásvétel jogcímén kívüli átruházásához való hozzájárulás kérdésében történő határozathozatalt a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozónak minősítette, azonban nem szabályozta a Gt. 126. § (1) bekezdésében foglaltak ellenére a társasági szerződés kötelező tartalmi elemeként meghatározott, az adásvétel jogcímén kívüli átruházáshoz való hozzájárulás megadásának és megtagadásának feltételeit. A társasági szerződésnek ez a hiányossága - figyelemmel a Ctv. 77. § (2) bekezdésében foglaltakra is - a Ctv. 74. § (1) bekezdésének a) pontja alapján külön törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására adhat alapot, de ez nem változtat azon a körülményen, hogy a hozzájárulás megszerzéséig nincs bejelentésre köteles tagváltozás.
A jelen törvényességi felügyeleti eljárás a tagváltozás cégbírósághoz való bejelentésének elmulasztása miatt indult, amely mulasztás a kérelmezett gazdasági társaságnál a fent kifejtett indokok alapján nem áll fenn.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Ctv. 72. § (2) bekezdése és a Pp. 259. §-a értelmében alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a kérelmet elutasította.
(Fővárosi Ítélőtábla 14.Cgtf.43.199/2014/4.)