BH 2014.6.198

Az önkormányzat adórendelet megalkotásakor élvezett szabadsága nem terjed ki arra, hogy az adó alanyi körét és az adótárgy fogalmát a helyi adóról szóló törvényi szabályoktól eltérően, akár kedvezőbben határozza meg (1990. évi C. tv. 2. §, 4. §, 17. §).

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

[1] A Vas Megyei Kormányhivatal jogerős közigazgatási határozatával 19 ingatlan után, a 2012. adóévben összesen 26 687 800 forint telekadó megfizetésére kötelezte a felperest. A telekadóval érintett ingatlanok külterületen terültek el, de Szentgotthárd Város Önkormányzatának képviselő-testülete (a továbbiakban: érintett önkormányzat) 2011-ben több felperesi ingatlan esetében is kezdeményezte azok belterületbe vonását.
A felperes keresettel kérte a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgá...

BH 2014.6.198 Az önkormányzat adórendelet megalkotásakor élvezett szabadsága nem terjed ki arra, hogy az adó alanyi körét és az adótárgy fogalmát a helyi adóról szóló törvényi szabályoktól eltérően, akár kedvezőbben határozza meg (1990. évi C. tv. 2. §, 4. §, 17. §).
I.
[1] A Vas Megyei Kormányhivatal jogerős közigazgatási határozatával 19 ingatlan után, a 2012. adóévben összesen 26 687 800 forint telekadó megfizetésére kötelezte a felperest. A telekadóval érintett ingatlanok külterületen terültek el, de Szentgotthárd Város Önkormányzatának képviselő-testülete (a továbbiakban: érintett önkormányzat) 2011-ben több felperesi ingatlan esetében is kezdeményezte azok belterületbe vonását.
A felperes keresettel kérte a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát, amelyben egyéb kereseti kérelmei mellett vitatta, hogy telekadó-fizetési kötelezettsége 2012. január 1-jével beállt volna.
[2] Az érintett önkormányzat a telekadóról szóló 19/2011. (VI. 1.) számú önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) 1. §-ában "az önkormányzat illetékességi területén lévő, beépítetlen belterületi földrészlet"-et tette adókötelessé. Az Ör. hivatkozott rendelkezését 4/2012. (I. 26.) számú önkormányzati rendeletével 2012. január 27-i hatálybalépéssel módosította. A módosítás értelmében "[a]dóköteles minden, az Önkormányzat illetékességi területén lévő, a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 52. § 16. pontjában meghatározott feltétel szerinti telek".
[3] A perben eljáró bíró a per tárgyalásának felfüggesztése mellett a Kúriához fordult és kezdeményezte az Ör. 2011. november 30. és 2012. január 27. közötti időben hatályos szövege törvényellenességének megállapítását, valamint perbeli alkalmazásának kizárását. Utalt arra, hogy a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Helyi adó tv.) 2011. no­vember 30-ától hatályos 17. §-a a telekadó esetében az adótárgyat - szemben a megelőzőleg hatályos "beépítetlen belterületi földrészlet (a továbbiakban: telek)" fogalommeghatározással - "az önkormányzat illetékességi területén lévő telkek"-ben jelölte. A Helyi adó tv. 52. § 16. pontja emellett definiálta a "telek" fogalmát. Mivel az érintett önkormányzat csak 2012. január 27-i hatállyal módosította ennek megfelelően az Ör. telekfogalmát, ezért 2011. no­vember 30. és 2012. január 26. között az adótárgy tekintetében a Helyi adó tv. 17. §-a sértően törvényellenes volt. A bíró álláspontja szerint a Helyi adó tv. 2. és 6. §-a értelmében az önkormányzati jogalkotónak nincs mozgástere az adótárgy Helyi adó tv.-től eltérő meghatározására, ezért az érintett önkormányzat által megalkotott Ör. 1. §-ának törvénysértése az Ör. módosításáig fennállt.
[4] Az érintett önkormányzat állásfoglalásában az indítvány elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a Helyi adó tv. 6. §-a az önkormányzatoknak kellő mozgásteret biztosít arra, hogy az adómegállapítás feltételeit - az évközi, az adóalanyok adóterheit nem súlyosbító módosítást leszámítva - meghatározza. Az önkormányzat döntési kompetenciájába, jogalkotói mérlegelésébe beletartozik az is, hogy a központi jogalkotás által megadott keretek között az adó tárgyát szűkebben határozza meg, mert a többe benne foglaltatik a kevesebb jogalkotói jogosultság is. Az eljárás tárgyát képező rendeleti szabály pedig éppen ezt tette: a Helyi adó tv. 2011. november 30-tól hatályos 17. §-ával szemben csupán a beépítetlen belterületi ingatlanokat tette adókötelessé, a külterületi ingatlanok 2012. január 26-ig nem képeztek adótárgyat. Ezzel az érintett önkormányzat területén élő és működő adóalanyokra nézve állapított meg kedvezőbb szabályt.

II.
[5] Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése "a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között" hatalmazza fel a helyi önkormányzatokat rendeletalkotásra. A korábbi törvényi szabályt emelte az alkotmányozó az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésébe, amely szerint "[f]eladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot".
[6] Az önkormányzat szabadságában áll annak eldöntése, hogy bevezet-e helyi adót avagy sem, de az adórendelet megalkotásakor nem léphet túl a törvényi felhatalmazás keretein sem az anyagi jogi, sem pedig az adókivetéshez-adóbeszedéshez kötődő eljárási tárgykörök szabályozásakor. A jelen eljárásban törvényességi vizsgálatnak alávetett Ör. törvényi felhatalmazás alapján megalkotott jogszabály. Ezért az érintett önkormányzat a Helyi adó tv. rendelkezései­nek szem előtt tartásával kellett megalkotnia és a módosuló törvényi szabályokhoz igazítania rendelete rendelkezéseit. Csak az olyan önkormányzati jogszabály illeszkedik a jogrend egészébe, amely nem ütközik magasabb szintű jogszabályokba.
[7] A Kúriának a bírói kezdeményezés alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a Helyi adó tv. telekadónemben meghatározott adótárgya olyan keretszabály-e, amelyet e kereteken belül az önkormányzati jogalkotó adópolitikájának megfelelően szabályozhat, avagy az adótárgy törvényi szabályai eltérést nem engedő, kógens rendelkezések.
[8] A Helyi adó tv. általános rendelkezései között, az 5. §-ban meghatározza az önkormányzatok által kivethető adók jellegét. Eszerint az önkormányzat rendeletével vagyoni típusú, kommunális jellegű, továbbá helyi iparűzési adó bevezetésére jogosult. A 4. § a különböző adók esetében az adókötelezettséget vagyonhoz, vagyoni értékű jogokhoz, gazdasági tevékenység gyakorlásához, valamint nem állandó lakoskénti tartózkodáshoz köti - ezzel rögzíti a lehetséges adótárgyak körét. A 2. § értelmében "[a]z önkormányzat adómegállapítási joga az e törvényben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjed ki". A Helyi adó tv. további általános rendelkezései azt a mozgásteret jelölik ki, amelyben az önkormányzati jogalkotó az adókötelezettség feltételrendszerének kialakításakor mérlegelhet: amelyben a helyi adót mint eszközt használhatja gazdasági, szociális, társadalmi, politikai és egyéb - alkotmányos, legitim - céljai elérése érdekében. Ezt a mozgáskört adja meg a 6. § a jogalkotási szabadság terjedelmét illetően, illetve a 7. § a kifejezett korlátok meghatározásával.
[9] A Helyi adó tv. hivatkozott rendelkezéseiből az a következtetés adódik, hogy az önkormányzatok Alaptörvényben rögzített jogalkotási jogköre csak ezen törvényi korlátok között, a jogalkotói szabadság felismert és megtartott korlátai között érvényesülhet. Azon kérdésekben, ahol a törvény mozgásteret nem ad, ott a zsinórmérték maga a törvényi szabály (felhatalmazás). Az önkormányzat választási lehetősége ilyenkor annak eldöntésében áll, hogy megalkotja vagy sem az adott típusú adóra vonatkozó rendeletet.
[10] A Helyi adó tv. nem ad mozgásteret, döntési alternatívát az önkormányzatok számára az adóalanyok és az adótárgyak tekintetében. A Helyi adó tv. 2. §-a kógens szabály, amelyből az következik, hogy az adó alanya és az adó tárgya az önkormányzati rendeletben a törvényi szabályokhoz igazodhat csupán. Az önkormányzat nem érvényesítheti adópolitikáját oly módon, hogy a Helyi adó tv.-ben meghatározott adótárgyak között "válogat". Hasonló álláspontot fogalmazott meg a Kúria 5051/2013/4. számú határozatában is.
[11] Az Ör. támadott rendelkezése megsértette a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 3. § harmadik mondatában foglalt ismétlési tilalmat is. Eszerint "[a] jogszabályban nem ismételhető meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes". Az Ör. 1. §-a szövegszerűen - de szakaszmegjelölés nélkül - tartalmazza a Helyi adó tv. 17. §-ának 2011. november 30-áig hatályos szövegét.
[12] A Helyi adó tv. jelen határozat I.4. pontjában hivatkozott rendelkezései lényegében két évtizede változatlan tartalommal szabályozzák az önkormányzati rendeletalkotást e kérdésben. Ezért a Kúria Önkormányzati Tanácsa megvizsgálta az Alkotmánybíróság tárgykörben folytatott joggyakorlatát is.
Az Alkotmánybíróság gyakorlata alátámasztja a Kúria jogi álláspontját. Egységesnek és konzekvensnek mondható ugyanis az alkotmánybírósági gyakorlat abban, hogy a telekadó "[…] csak a törvény szerinti adótárgyat terhelheti, az önkormányzat azt nem határozhatja meg a törvényben foglaltaktól eltérő módon, és az adó mértékét is a Hatv. szerinti adótárgyak vonatkozásában kell szabályoznia" [99/2011. (XI. 17.) AB határozat, ABH 2011, 776, 781.]. Az Alkotmánybíróság idézett határozatában az adókötelezettség módja tekintetében is kifejtette álláspontját. Eszerint a vagyoni típusú helyi adók esetében az adótárgy törvényi determináltsága az ingatlan-nyilvántartás szerinti önálló ingatlant jelöli. Ezért az adókötelezettséget - azonos adóalany esetében is - ingatlanonként, adótárgyanként kell megállapítani. Törvénysértő tehát az olyan szabályozás, amely az adóalany több telke esetében - és figyelemmel a tételes adómérték m2-alapú megállapítására - az adótárgyak összevont alapterülete alapján rendeli megállapítani a fizetendő adó összegét.
[13] Kommunális adó esetében ugyan, de szintén az adótárgy törvényi kógenciáját hangsúlyozta az Alkotmánybíróság 57/1998. (XI. 27.) AB határozatában, ahol az adófizetési kötelezettség tevékenységhez kötése eredményezte a Helyi adó tv. adótárgy fogalmát törvénysértően bővítő értelmezését (ABH 1998, 504, 507.).
[14] Ugyancsak erre a következtetésre jutott az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezésben is hivatkozott 57/1996. (XII. 22.) AB határozatában: az önkormányzat a Helyi adó tv. kógens rendelkezéseivel ellentétesen, felhatalmazás nélkül szélesítette a rendeletében az adó tárgyát. Sem az adó alanya, sem az adó tárgya tekintetében nincs lehetőség a törvénytől való eltérésre (ABH 1996, 339, 341.).
[15] A kifejtettek fényében igazolhatóak az indítványozó bíró Ör.-rel szemben megfogalmazott aggályai. Ezzel szemben megalapozatlan az érintett önkormányzat azon védekezése, amely szerint a képviselő-testületnek szabadságában állna a helyben lakók számára a kedvezőbb adóalap-számítás érdekében az adótárgy törvényi fogalmától eltérni.
Összességében - és egyezően az alkotmánybírósági gyakorlattal - a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az érintett önkormányzat törvényi felhatalmazás nélkül tért el 2011. november 30. és 2012. január 26. között a Helyi adó tv. 2011. november 30-tól hatályos 17. §-ában meghatározott adótárgy fogalmától.
[16] Az Önkormányzati Tanácsnak már nem hatályos, de perben alkalmazandó önkormányzati rendelet rendelkezésének törvényellenességével összefüggésben kellett levonnia a jogi konzekvenciákat. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 56. § (5) bekezdése szerint "[h]a az önkormányzati rendeletnek a bíróság előtt folyamatban lévő ügyben alkalmazandó rendelkezésének […] más jogszabályba ütközésének megállapítására bírói kezdeményezés alapján kerül sor, az önkormányzati rendelet […] más jogszabályba ütközőnek ítélt rendelkezése nem alkalmazható a bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben, valamint valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben." A hivatkozott törvényi szabály alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította a törvényellenességet és a törvényellenes rendelkezés perbeli alkalmazhatatlanságát. Az alkalmazási tilalom eredményeként az Ör. 1. §-ára 2012. november 30-tól nem lehet perben kikényszeríthető adókötelezettséget alapítani.
[17] Az Önkormányzati Tanács határozatának a perben alkalmazandó jogot érintő jogkövetkezményét az eljáró bírónak kell indokolt határozatában levonnia.
(Kúria Köf. 5.066/2013.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság indítványozónak,
a dr. Bak Béla ügyvéd által képviselt Szentgotthárd Város Önkormányzata ellen
Szentgotthárd Város Önkormányzat Képviselő-testülete 19/2011. (VI. 1.) számú önkormányzati rendeletének törvényességi felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárásban meghozta az alábbi

h a t á r o z a t o t :

1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy Szentgotthárd Város Önkormányzat Képviselő-testületének a telekadóról szóló módosított 19/2011. (VI. 1.) számú rendelete 2011. november 30. és 2012. január 26. között hatályos 1. §-a törvényellenes volt.
2. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy Szentgotthárd Város Önkormányzat Képviselő-testületének a telekadóról szóló módosított 19/2011. (VI. 1.) számú rendelete 2011. november 30. és 2012. január 26. között hatályos 1. §-a nem alkalmazható a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő 1. K. 26986/2013. számú ügyben, valamint valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben.
3. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli a határozata Magyar Közlönyben való közzétételét.
4. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli, hogy határozatát - a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül - az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon hirdessék ki.
A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

I.
1. A Vas Megyei Kormányhivatal jogerős közigazgatási határozatával 19 ingatlan után, a 2012. adóévben összesen 26 687 800 forint telekadó megfizetésére kötelezte a felperest. A telekadóval érintett ingatlanok külterületen terültek el, de Szentgotthárd Város Önkormányzatának képviselő-testülete (a továbbiakban: érintett önkormányzat) 2011-ben több felperesi ingatlan esetében is kezdeményezte azok belterületbe vonását.
A felperes keresettel kérte a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát, amelyben egyéb kereseti kérelmei mellett vitatta, hogy telekadó-fizetési kötelezettsége 2012. január 1-jével beállt volna.
2. Az érintett önkormányzat a telekadóról szóló 19/2011. (VI. 1.) számú önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) 1. §-ában "az önkormányzat illetékességi területén lévő, beépítetlen belterületi földrészlet"-et tette adókötelessé. Az Ör. hivatkozott rendelkezését 4/2012. (I. 26.) számú önkormányzati rendeletével 2012. január 27-i hatályba lépéssel módosította. A módosítás értelmében "[a]dóköteles minden, az Önkormányzat illetékességi területén lévő, a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 52. § 16. pontjában meghatározott feltétel szerinti telek."
3. A perben eljáró bíró a per tárgyalásának felfüggesztése mellett a Kúriához fordult és kezdeményezte az Ör. 2011. november 30. és 2012. január 27. közötti időben hatályos szövege törvényellenességének megállapítását, valamint perbeli alkalmazásának kizárását. Utalt arra, hogy a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Helyi adó tv.) 2011. november 30-ától hatályos 17. §-a a telekadó esetében az adótárgyat - szemben a megelőzőleg hatályos "beépítetlen belterületi földrészlet (a továbbiakban: telek)" fogalommeghatározással - "az önkormányzat illetékességi területén lévő telkek"-ben jelölte. A Helyi adó tv. 52. § 16. pontja e mellett definiálta a "telek" fogalmát. Mivel az érintett önkormányzat csak 2012. január 27-i hatállyal módosította ennek megfelelően az Ör. telekfogalmát, ezért 2011. november 30. és 2012. január 26. között az adótárgy tekintetében a Helyi adó tv. 17. §-a sértően törvényellenes volt. A bíró álláspontja szerint a Helyi adó tv. 2. és 6. §-a értelmében az önkormányzati jogalkotónak nincs mozgástere az adótárgy Helyi adó tv.-től eltérő meghatározására, ezért az érintett önkormányzat által megalkotott Ör. 1. §-ának törvénysértése az Ör. módosításáig fennállt.
4. Az érintett önkormányzat állásfoglalásában az indítvány elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a Helyi adó tv. 6. §-a az önkormányzatoknak kellő mozgásteret biztosít arra, hogy az adómegállapítás feltételeit - az évközi, az adóalanyok adóterheit nem súlyosbító módosítást leszámítva - meghatározza. Az önkormányzat döntési kompetenciájába, jogalkotói mérlegelésébe beletartozik az is, hogy a központi jogalkotás által megadott keretek között az adó tárgyát szűkebben határozza meg, mert a többe benne foglaltatik a kevesebb jogalkotói jogosultság is. Az eljárás tárgyát képező rendeleti szabály pedig éppen ezt tette: a Helyi adó tv. 2011. november 30-ától hatályos 17. §-ával szemben csupán a beépítetlen belterületi ingatlanokat tette adókötelessé, a külterületi ingatlanok 2012. január 26-áig nem képeztek adótárgyat. Ezzel az érintett önkormányzat területén élő és működő adóalanyokra nézve állapított meg kedvezőbb szabályt.

II.
1. Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése "a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között" hatalmazza fel a helyi önkormányzatokat rendeletalkotásra. A korábbi törvényi szabályt emelte az alkotmányozó az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésébe, amely szerint "[f]eladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot".
2. Az önkormányzat szabadságában áll annak eldöntése, hogy bevezet-e helyi adót avagy sem, de az adórendelet megalkotásakor nem léphet túl a törvényi felhatalmazás keretein sem az anyagi jogi, sem pedig az adókivetéshez-adóbeszedéshez kötődő eljárási tárgykörök szabályozásakor. A jelen eljárásban törvényességi vizsgálatnak alávetett Ör. törvényi felhatalmazás alapján megalkotott jogszabály. Ezért az érintett önkormányzat a Helyi adó tv. rendelkezéseinek szem előtt tartásával kellett megalkotnia és a módosuló törvényi szabályokhoz igazítania rendelete rendelkezéseit. Csak az olyan önkormányzati jogszabály illeszkedik a jogrend egészébe, amely nem ütközik magasabb szintű jogszabályokba.
3. A Kúriának a bírói kezdeményezés alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a Helyi adó tv. telekadónemben meghatározott adótárgya olyan keretszabály-e, amelyet e kereteken belül az önkormányzati jogalkotó adópolitikájának megfelelően szabályozhat, avagy az adótárgy törvényi szabályai eltérést nem engedő, kogens rendelkezések.
4. A Helyi adó tv. általános rendelkezései között, az 5. §-ában meghatározza az önkormányzatok által kivethető adók jellegét. Eszerint az önkormányzat rendeletével vagyoni típusú, kommunális jellegű, továbbá helyi iparűzési adó bevezetésére jogosult. A 4. § a különböző adók esetében az adókötelezettséget vagyonhoz, vagyoni értékű jogokhoz, gazdasági tevékenység gyakorlásához, valamint nem állandó lakoskénti tartózkodáshoz köti - ezzel rögzíti a lehetséges adótárgyak körét. A 2. § értelmében "[a]z önkormányzat adómegállapítási joga az e törvényben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjed ki." A Helyi adó tv. további általános rendelkezései azt a mozgásteret jelölik ki, amelyben az önkormányzati jogalkotó az adókötelezettség feltételrendszerének kialakításakor mérlegelhet: amelyben a helyi adót mint eszközt használhatja gazdasági, szociális, társadalmi, politikai és egyéb - alkotmányos, legitim - céljai elérése érdekében. Ezt a mozgáskört adja meg a 6. § a jogalkotási szabadság terjedelmét illetően, illetve a 7. § a kifejezett korlátok meghatározásával.
A Helyi adó tv. hivatkozott rendelkezéseiből az a következtetés adódik, hogy az önkormányzatok Alaptörvényben rögzített jogalkotási jogköre csak ezen törvényi korlátok között, a jogalkotói szabadság felismert és megtartott korlátai között érvényesülhet. Azon kérdésekben, ahol a törvény mozgásteret nem ad, ott a zsinórmérték maga a törvényi szabály (felhatalmazás). Az önkormányzat választási lehetősége ilyenkor annak eldöntésében áll, hogy megalkotja vagy sem az adott típusú adóra vonatkozó rendeletet.
A Helyi adó tv. nem ad mozgásteret, döntési alternatívát az önkormányzatok számára az adóalanyok és az adótárgyak tekintetében. A Helyi adó tv. 2. §-a kógens szabály, amelyből az következik, hogy az adó alanya és az adó tárgya az önkormányzati rendeletben a törvényi szabályokhoz igazodhat csupán. Az önkormányzat nem érvényesítheti adópolitikáját oly módon, hogy a Helyi adó tv.-ben meghatározott adótárgyak között "válogat". Hasonló álláspontot fogalmazott meg a Kúria 5051/2013/4. számú határozatában is.
5. Az Ör. támadott rendelkezése megsértette a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 3. § harmadik mondatában foglalt ismétlési tilalmat is. E szerint "[a] jogszabályban nem ismételhető meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes." Az Ör. 1. § szövegszerűen - de szakaszmegjelölés nélkül - tartalmazza a Helyi adó tv. 17. §-ának 2011. november 30-áig hatályos szövegét.
6. A Helyi adó tv. jelen határozat I.4. pontjában hivatkozott rendelkezései lényegében két évtizede változatlan tartalommal szabályozzák az önkormányzati rendeletalkotást e kérdésben. Ezért a Kúria Önkormányzati Tanácsa megvizsgálta az Alkotmánybíróság tárgykörben folytatott joggyakorlatát is.
Az Alkotmánybíróság gyakorlata alátámasztja a Kúria jogi álláspontját. Egységesnek és konzekvensnek mondható ugyanis az alkotmánybírósági gyakorlat abban, hogy a telekadó "(...) csak a törvény szerinti adótárgyat terhelheti, az önkormányzat azt nem határozhatja meg a törvényben foglaltaktól eltérő módon, és az adó mértékét is a Hatv. szerinti adótárgyak vonatkozásában kell szabályoznia" [99/2011. (XI. 17.) AB határozat, ABH 2011, 776, 781.]. Az Alkotmánybíróság idézett határozatában az adókötelezettség módja tekintetében is kifejtette álláspontját. E szerint a vagyoni típusú helyi adók esetében az adótárgy törvényi determináltsága az ingatlan-nyilvántartás szerinti önálló ingatlant jelöli. Ezért az adókötelezettséget - azonos adóalany esetében is - ingatlanonként, adótárgyanként kell megállapítani. Törvénysértő tehát az olyan szabályozás, amely az adóalany több telke esetében - és figyelemmel a tételes adómérték nm-alapú megállapítására - az adótárgyak összevont alapterülete alapján rendeli megállapítani a fizetendő adó összegét.
Kommunális adó esetében ugyan, de szintén az adótárgy törvényi kógenciáját hangsúlyozta az Alkotmánybíróság 57/1998. (XI. 27.) AB határozatában, ahol az adófizetési kötelezettség tevékenységhez kötése eredményezte a Helyi adó tv. adótárgy fogalmát törvénysértően bővítő értelmezését (ABH 1998, 504, 507.).
Ugyancsak erre a következtetésre jutott az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezésben is hivatkozott 57/1996. (XII. 22.) AB határozatában: az önkormányzat a Helyi adó tv. kógens rendelkezéseivel ellentétesen, felhatalmazás nélkül szélesítette a rendeletében az adó tárgyát. Sem az adó alanya, sem az adó tárgya tekintetében nincs lehetőség a törvénytől való eltérésre (ABH 1996, 339, 341.).
7. A kifejtettek fényében igazolhatóak az indítványozó bíró Ör.-rel szemben megfogalmazott aggályai. Ezzel szemben megalapozatlan az érintett önkormányzat azon védekezése, amely szerint a képviselő-testületnek szabadságában állna a helyben lakók számára a kedvezőbb adóalap-számítás érdekében az adótárgy törvényi fogalmától eltérni.
Összességében - és egyezően az alkotmánybírósági gyakorlattal - a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az érintett önkormányzat törvényi felhatalmazás nélkül tért el 2011. november 30. és 2012. január 26. között a Helyi adó tv. 2011. november 30-ától hatályos 17. §-ában meghatározott adótárgy fogalmától.
8. Az Önkormányzati Tanácsnak már nem hatályos, de perben alkalmazandó önkormányzati rendelet rendelkezésének törvényellenességével összefüggésben kellett levonnia a jogi konzekvenciákat. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 56. § (5) bekezdése szerint "[h]a az önkormányzati rendeletnek a bíróság előtt folyamatban lévő ügyben alkalmazandó rendelkezésének (...) más jogszabályba ütközésének megállapítására bírói kezdeményezés alapján kerül sor, az önkormányzati rendelet (...) más jogszabályba ütközőnek ítélt rendelkezése nem alkalmazható a bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben, valamint valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben." A hivatkozott törvényi szabály alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította a törvényellenességet és a törvényellenes rendelkezés perbeli alkalmazhatatlanságát. Az alkalmazási tilalom eredményeként az Ör. 1. §-ára 2012. november 30-ától nem lehet perben kikényszeríthető adókötelezettséget alapítani.
Az Önkormányzati Tanács határozatának a perben alkalmazandó jogot érintő jogkövetkezményét az eljáró bírónak kell indokolt határozatában levonnia.
A határozat közzétételéről a Bszi. 55. § (2) bekezdés b) és c) pontjai alapján határozott.
A határozat elleni jogorvoslat lehetőségét a Bszi. 49. §-a zárja ki.
Budapest, 2014. január 28.
Dr. Kozma György sk.
az Önkormányzati Tanács elnöke
Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró
(Kúria Köf. 5.066/2013.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.