adozona.hu
BH+ 2014.6.271
BH+ 2014.6.271
Az egy beltaggal rendelkező betéti társaság beltagja nem rendelkezik képviseleti joggal, ha társasági szerződés szerint üzletvezetési, képviseleti joga meghatározott időre szólt és az már eltelt [2006. évi IV. tv. (a továbbiakban: Gt.) 94. § (1) bek., 108. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a 2013. március 4-én kelt, április 24-én jogerőre emelkedett 33. sorszámú végzésével megállapította az adós fizetésképtelenségét és főeljárásként elrendelte felszámolását, kijelölte felszámolóját. Egyúttal felmentette az ügygondnoki feladatok ellátása alól az adós részére kirendelt ügygondnokot.
Az adós beltagja 2013. június 20-án kelt fellebbezésében a végzés megváltoztatását, a felszámolási eljárás "felfüggesztését" kérte. Állította, hogy az ügygondnok kirendelésére nem...
BH+ 2014.6.271 Az egy beltaggal rendelkező betéti társaság beltagja nem rendelkezik képviseleti joggal, ha társasági szerződés szerint üzletvezetési, képviseleti joga meghatározott időre szólt és az már eltelt [2006. évi IV. tv. (a továbbiakban: Gt.) 94. § (1) bek., 108. § (3) bek.].
Az elsőfokú bíróság a 2013. március 4-én kelt, április 24-én jogerőre emelkedett 33. sorszámú végzésével megállapította az adós fizetésképtelenségét és főeljárásként elrendelte felszámolását, kijelölte felszámolóját. Egyúttal felmentette az ügygondnoki feladatok ellátása alól az adós részére kirendelt ügygondnokot.Az adós beltagja 2013. június 20-án kelt fellebbezésében a végzés megváltoztatását, a felszámolási eljárás "felfüggesztését" kérte. Állította, hogy az ügygondnok kirendelésére nem jogszerűen került sor, mert mint az adós egyetlen beltagja jogosult volt a társaság képviseletére. A fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet is előterjesztett.
Az ítélőtábla a beltag által előterjesztett igazolási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította, emiatt a fellebbezést is hivatalból elutasította. Kifejtette, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 6. § (3) bekezdése folytán irányadó Pp. 106. § (1) bekezdése szerinti igazolási kérelmet csak a fél, vagy képviselője terjeszthet elő. Az igazolási kérelmet benyújtó beltag 2009. július 16-áig volt az adós önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselője, így az igazolási kérelem, illetve a fellebbezés benyújtásakor az adós képviseletére nem volt jogosult.
Az adós beltagja fellebbezésében a végzés hatályon kívül helyezését és az ítélőtáblának az igazolási kérelem, illetve a fellebbezés érdemi elbírálására történő utasítását kérte.
Kifejtette, az igazolási kérelmét és a fellebbezését valójában a felszámolás elrendelése előtt hozott végzésekkel szemben nyújtotta be. Az első fokon eljárt bíróság ugyanis helytelenül helyezkedett arra az álláspontra, hogy az adós képviseletére nem jogosult, ezért szükséges az ügygondnok kirendelése. A fellebbező fél sérelmezte, hogy az ügygondnok kirendelését követően az ügyében semmilyen tájékoztatást, iratot nem kapott. A felszámolást elrendelő végzést a bíróság sem neki, sem az ügygondnoknak nem küldte meg, így az adóst megfosztották a fellebbezés lehetőségétől. Utalt arra is, a 33. sorszámú végzéssel az ügygondnok felmentésre került. Az adós nevében ezért kizárólag annak beltagja jogosult fellebbezés előterjesztésére. Állította, az adós képviselőjének minősül, figyelemmel a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 94. §-ában, 108. § (3) bekezdésében, a 109. § (1) bekezdésében írtakra. Hivatkozott arra is, hogy a törvényszék, illetve a törvényszék cégbírósága több eljárásban is igazoltnak tartotta képviselői minőségét.
A hitelező észrevételében az ítélőtábla végzésének helybenhagyását kérte.
A fellebbezés nem alapos.
Az iratokhoz csatolt, a 2006. június 26-án kelt egységes szerkezetű társasági szerződés szerint az adós társaságnak egy beltagja és egy kültagja van. A társaság üzletvezetésére és képviseletére 2004. július 16-ától 2009. július 16-áig a beltag jogosult. A kültag üzletvezetést és képviseletet nem láthat el. A cégjegyzék is a fentieknek megfelelően tartalmazza a beltag képviseleti jogosultságának időtartamát. Az elsőfokú bíróság a 2010. december 23-án, majd a 2011. május 24-én kelt végzésével felhívta az adós figyelmét arra, hogy a beltag képviselői minősége 2009. július 16-án megszűnt. Az eljárás során a volt képviselő beltag a 2011. június 9-én és a 2011. szeptember 13-án kelt beadványaiban határidő hosszabbítást kért, a kültag külföldi tartózkodására és akadályoztatására hivatkozással. A cég tagjai a törvényes képviselőt 2012. október 10-ig nem választották meg, ezért a hitelező kérelmére e napon sor került az ügygondnok kirendelésére az adós társaság képviseletének biztosítása érdekében.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a fellebbező fél az első fokú eljárásban nem vitatta a képviseleti jogának megszűnését. Utal továbbá a Kúria arra, a Gt. 94. § (1) bekezdése értelmében a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában a Gt. 108. § (3) bekezdése folytán a bt.-re is megfelelően irányadó szabály szerint a társaság üzletvezetésére mindegyik tag (beltag) időbeli korlátozás nélkül jogosult. Az adós társasági szerződése azonban a fentiektől eltérően rendelkezik, határozott időre biztosított a beltagnak üzletvezetési, képviseleti jogosultságot. Helyesen járt el ezért az elsőfokú bíróság, amikor a szervezeti képviselővel nem rendelkező adós részére ügygondnokot rendelt ki, s ezt követően őt tekintette az eljárásban az adós képviselőjének, az iratokat részére rendelte kézbesíteni. A fizetésképtelenséget megállapító végzéssel szemben - ellentétben a fellebbezést benyújtó beltag állításával - az ügygondnokot az adós nevében fellebbezési jog illette meg. E végzés az ügygondnok részére, az iratok között fellelhető tértivevény alapján megállapíthatóan, szabályszerűen, 2013. április 3-án kézbesítésre került.
Az ítélőtábla jogszabálysértés nélkül állapította meg, ezért hogy az elsőfokú ítélet elleni fellebbezést a felszámolási eljárásban sem az adós nevében, annak képviselőjeként, sem a maga nevében, mert az eljárásban nem minősül félnek, a fellebbező fél joghatályosan nem nyújtotta be.
A Kúria ezért az ítélőtábla végzését a Pp. 259. §-a folytán irányadó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Kúria, Fpkf. VII. 30.373/2013.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria mint fellebbezési bíróság az Olasz Balázs Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Olasz Balázs ügyvéd által képviselt W. Korlátolt Felelősségű Társaság hitelező által a "Z and Z" Betéti Társaság "f.a." adós gazdálkodó szervezet felszámolására irányuló, a Fővárosi Törvényszék előtt 32.Fpk.01-10-010110. számon indult ügyben a Fővárosi Ítélőtábla 12.Fpkf.44.363/2013/2. számú végzése ellen dr. Csík Noémi által képviselt K. Z. beltag részéről benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
v é g z é s t:
A Kúria az Fővárosi Ítélőtábla végzését helybenhagyja.
Kötelezi a fellebbező felet, hogy 15 napon belül fizessen meg a hitelezőnek 6.350 (Hatezer-háromszázötven) Ft fellebbezési eljárási költséget.
Ez ellen a végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
Az elsőfokú bíróság a 2013. március 4-én kelt, április 24-én jogerőre emelkedett 33. sorszámú végzésével megállapította az adós fizetésképtelenségét és főeljárásként elrendelte felszámolását, kijelölte felszámolóját. Felmentette egyúttal az adós részére kirendelt ügygondnokot az ügygondnoki feladatok ellátása alól.
Az adós beltagja 2013. június 20-án kelt fellebbezésében a fenti végzés megváltoztatását, a felszámolási eljárás "felfüggesztését" kérte. Állította, hogy az ügygondnok kirendelésére nem jogszerűen került sor, mivel mint az adós egyetlen beltagja jogosult volt a társaság képviseletére. A fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet is előterjesztett.
A Fővárosi Ítélőtábla a beltag által előterjesztett igazolási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította, emiatt a fellebbezést is hivatalból elutasította. Kifejtette, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 6. § (3) bekezdése folytán irányadó Pp. 106. § (1) bekezdése szerinti igazolási kérelmet csak a fél, vagy képviselője terjeszthet elő. Az igazolási kérelmet benyújtó beltag 2009. július 16-áig volt az adós önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselője, így az adós képviseletére nem volt jogosult az igazolási kérelem, illetve a fellebbezés benyújtásakor.
Az adós beltagja fellebbezésében a fenti végzés hatályon kívül helyezését és az ítélőtáblának az igazolási kérelem, illetve a fellebbezés érdemi elbírálására történő utasítását kérte.
Kifejtette, az igazolási kérelmét és a fellebbezését valójában a felszámolás elrendelése előtt hozott végzésekkel szemben nyújtotta be. Az első fokon eljárt bíróság ugyanis helytelenül helyezkedett arra az álláspontra, hogy az adós képviseletére nem jogosult, ezért szükséges az ügygondnok kirendelése. A fellebbező fél sérelmezte, hogy az ügygondnok kirendelését követően az ügyében semmilyen tájékoztatást, iratot nem kapott. A felszámolást elrendelő végzést a bíróság sem neki, sem az ügygondnoknak nem küldte meg, így az adóst megfosztották a fellebbezés lehetőségétől. Utalt arra is, a 33. sorszámú végzéssel az ügygondnok felmentésre került. Az adós nevében ezért kizárólag annak beltagja jogosult fellebbezés előterjesztésére. Állította, az adós képviselőjének minősül, figyelemmel a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 94. §-ában, 108. § (3) bekezdésében, a 109. § (1) bekezdésében írtakra. Hivatkozott arra is, hogy a Fővárosi Törvényszék, illetve a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága több eljárásban is igazoltnak tartotta képviselői minőségét.
A hitelező észrevételében az ítélőtábla végzésének helybenhagyását kérte.
A fellebbezés nem alapos.
Az iratokhoz csatolt, a 2006. június 26-án kelt egységes szerkezetű társasági szerződés szerint az adós társaságnak egy beltagja és egy kültagja van. A társaság üzletvezetésére és képviseletére 2004. július 16-ától 2009. július 16-áig a beltag jogosult. A kültag üzletvezetést és képviseletet nem láthat el. A cégjegyzék is a fentieknek megfelelően tartalmazza a beltag képviseleti jogosultságának időtartamát. Az elsőfokú bíróság a 2010. december 23-án, majd a 2011. május 24-én kelt végzésével felhívta az adós figyelmét arra, hogy a beltag képviselői minősége 2009. július 16-án megszűnt. Az eljárás során a volt képviselő beltag a 2011. június 9-én és a 2011. szeptember 13-án kelt beadványaiban határidő hosszabbítást kért, a kültag külföldi tartózkodására és akadályoztatására hivatkozással. A cég tagjai a törvényes képviselőt 2012. október 10-ig nem választották meg, ezért a hitelező kérelmére e napon sor került az ügygondnok kirendelésére az adós társaság képviseletének biztosítása érdekében.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a fellebbező fél az első fokú eljárásban nem vitatta a képviseleti jogának megszűnését. Utal továbbá a Kúria arra, a Gt. 94. § (1) bekezdése értelmében a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában a Gt. 108. § (3) bekezdése folytán a bt.-re is megfelelően irányadó szabály szerint a társaság üzletvezetésére mindegyik tag (beltag) időbeli korlátozás nélkül jogosult. Az adós társasági szerződése azonban a fentiektől eltérően rendelkezik, határozott időre biztosított a beltagnak üzletvezetési, képviseleti jogosultságot. Helyesen járt el ezért az elsőfokú bíróság, amikor a szervezeti képviselővel nem rendelkező adós részére ügygondnokot rendelt ki, s ezt követően őt tekintette az eljárásban az adós képviselőjének, az iratokat részére rendelte kézbesíteni. A fizetésképtelenséget megállapító végzéssel szemben - ellentétben a fellebbezést benyújtó beltag állításával - az ügygondnokot az adós nevében fellebbezési jog illette meg. E végzés az ügygondnok részére, az iratok között fellelhető tértivevény alapján megállapíthatóan, szabályszerűen, 2013. április 3-án kézbesítésre került.
Az ítélőtábla jogszabálysértés nélkül állapította meg, ezért hogy az elsőfokú ítélet elleni fellebbezést a felszámolási eljárásban sem az adós nevében, annak képviselőjeként, sem a maga nevében, mivel az eljárásban nem minősül félnek, a fellebbező fél joghatályosan nem nyújtotta be.
A Kúria emiatt ezért az ítélőtábla végzését a Pp. 259. §-a folytán irányadó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A beltag fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles a hitelezőnek, az őt képviselő ügyvéd fellebbezési eljárásban a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (3), (4) és (5) bekezdése alkalmazásával megállapított munkadíját - amely az ÁFA-t is tartalmazza - megfizetni.
Budapest, 2014. március 11.
Dr.Pethőné dr.Kovács Ágnes sk. a tanács elnöke, Dr. Vezekényi Ursula sk. előadó-bíró, Dr. Csőke Andrea sk. bíró
(Kúria, Fpkf. VII. 30.373/2013.)