2012. február 3-án a felszámoló ezt az igényt "g" kategóriába sorolta át, amely ellen a hitelező kifogást nyújtott be, arra hivatkozva, hogy a bírság az államháztartásró..." />

BH+ 2014.6.269

A természetvédelmi bírság jogcímén fennálló hitelezői követelést a Cstv. 57. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt kielégítési kategóriába kell besorolni [1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: Cstv.) 57. § (1) bek. g) pontja és e) pontja].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A törvényszék 2011. május 3-án kelt végzésével rendelte el az adós felszámolását, melynek közzétételére 2011. június 28-án került sor. A hitelező 57 775 000 Ft természetvédelmi bírság megfizetésének elmulasztása miatt bejelentett hitelező igényét a felszámoló 2011. augusztus 2-án visszaigazolta és "e" kategóriába sorolta be.
2012. február 3-án a felszámoló ezt az igényt "g" kategóriába sorolta át, amely ellen a hitelező kifogást nyújtott be, arra hivatkozva, hogy a bírság az államháztartásró...

BH+ 2014.6.269 A természetvédelmi bírság jogcímén fennálló hitelezői követelést a Cstv. 57. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt kielégítési kategóriába kell besorolni [1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: Cstv.) 57. § (1) bek. g) pontja és e) pontja].
A törvényszék 2011. május 3-án kelt végzésével rendelte el az adós felszámolását, melynek közzétételére 2011. június 28-án került sor. A hitelező 57 775 000 Ft természetvédelmi bírság megfizetésének elmulasztása miatt bejelentett hitelező igényét a felszámoló 2011. augusztus 2-án visszaigazolta és "e" kategóriába sorolta be.
2012. február 3-án a felszámoló ezt az igényt "g" kategóriába sorolta át, amely ellen a hitelező kifogást nyújtott be, arra hivatkozva, hogy a bírság az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. (a továbbiakban: Áht.) 42. § (3) bekezdése szerint köztartozásnak minősül és adók módjára kell behajtani, ezért "e" kategóriába tartozó követelés.
Az elsőfokú bíróság a kifogást elutasította. Végzésének indokolása szerint a felszámoló álláspontját fogadta el, aki arra hivatkozott a kifogásra tett észrevételében, hogy az "e" kategóriába történő besorolás tévedésen alapult, ennek felismerését követően módosította azt és a bírság jellegű követelést a "g" kategóriába sorolta át. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a Cstv. 57. § (1) bekezdés e) pontjába besorolt, adók módjára behajtandó köztartozások köréből a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozásokat a törvény kiemelte és a g) pont alá sorolta be a kielégítés sorrendjében.
A bírói gyakorlat szerint (BDT 2007.1718) a bírság a törvény speciális rendelkezése folytán a "g" kielégítési csoportba tartozik, attól függetlenül, hogy azokat adók módjára kell behajtani. Ebből kifolyólag nincs jogi jelentősége az államháztartási törvényre való hivatkozásnak, mert a besorolás tekintetében a Cstv. 57. § (1) bekezdés g) pontja az irányadó.
A kifogásoló fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és kötelezte a felszámolót, hogy a hitelező 57 775 000 Ft természetvédelmi bírság jogcímén bejelentett igényét sorolja vissza az "e" kategóriába.
A jogerős végzés indokolásában kifejtette a másodfokú bíróság, hogy nem fogadja el a felszámoló és az elsőfokú bíróság által megjelölt, a bírósági döntések tárában 2007. évi 1718. számon közzétett eseti döntésben kifejtett jogi álláspontot. Egyetértett a hitelező érvelésével, amely szerint a bírság és a bírság jellegű követelés nem azonos fogalom. A bírság valamely hatóság által kiszabott átalány-kártérítés vagy büntetés jellegű fizetési kötelezettség, míg a bírság jellegű tartozás valamely köztartozás meg nem fizetése vagy késedelmes megfizetése miatt kiszabott további járulékos összeg. Álláspontja szerint jellegénél fogva a természetvédelmi bírság a természetvédelmi károsodás reparációját szolgáló kártérítés és egyúttal az ilyen károkozó magatartástól való visszatartást célzó, büntetés jellegű fizetési kötelezettség. Ebből következően, mint köztartozás az "e" kategóriába tartozik.
A felszámoló felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés megváltoztatását és a hitelező kifogásának elutasítását kérte, amely tartalmában a törvény szerint a jogerős végzés hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyására irányuló kérelem.
A felszámoló kérelmének indokolásában kifejtette, hogy a másodfokú bíróság végzésének indokolásával szemben, a bírság nem a természetvédelmi károsodás reparációját szolgáló kártérítés, hanem az egyes jogszabályokban meghatározott kötelezettség megszegése esetére, a kötelezettségszegő fél hátrányára megállapított pénzbeli szankció. A Cstv. 57. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott bírság jellegű követelések pedig, a magyar nyelv szabályai szerint, magukban foglalják a bírságot és más vagyoni hátránnyal járó egyéb hátrányos jogkövetkezményeket, szankciókat. A felszámoló felülvizsgálati kérelme szerint sem a törvény, sem a hozzá fűzött kommentár, sem a bírói gyakorlat nem foglalkozik a bírság vagy a bírság jellegű fogalom értelmezésével, így a felszámoló az adó - és vámhivatalok, valamint egyéb hatóságok gyakorlatára alapította álláspontját. Hivatkozott arra, hogy más vízügyi hatóság, így például a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség jogi álláspontja szerint is a "g" kategóriába tartozik a kiszabott bírság, mert a felszámoló ilyen tartalmú besorolása ellen nem terjesztett elő kifogást.
A NAV adóigazgatóságai sem vitatták azt a gyakorlatot, hogy a felszámoló a "g" kategóriába sorolja be az adóhatóság által kiszabott bírságot, noha azok is adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. Hitelezői igénybejelentésükben kifejezetten kérik is az ilyen jellegű követelés "g" kategóriába történő besorolását.
Ugyanezt erősítette meg a felszámoló és az elsőfokú bíróság által figyelembe vett eseti döntés a Debreceni Ítélőtábla gyakorlatából.
A tényleges joggyakorlattal ellentétes másodfokú álláspont tehát hátrányosan befolyásolná a fizetésképtelenségi eljárásba vetett bizalom követelményét, a jogbiztonságot és a többi hitelező jogos érdekét is.
Végül kifogásolta a felszámoló azt is, hogy a másodfokú bíróság az eljárási költségek viselésére a felszámolót kötelezte, noha a kifogási eljárásban csak az adós képviseletében járt el, nem a saját nevében.
A Kúria a Pp. 275. § (1) bekezdése szerint a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem megalapozott.
Helytállóan hivatkozik kérelmében a felszámoló arra, hogy a kielégítés sorrendjében a Cstv. 57. § (1) bekezdés g) pontja szerint a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás a "g" kielégítési kategóriába tartozik, nem pedig az "e" kategóriába, amelybe a társadalombiztosítási alapok javára fennálló tartozásokat, továbbá az adók és az adók módjára behajtandó köztartozásokat, közműdíjakat, társasházi közös költséget kell kielégíteni.
Ezen a g) kielégítési osztályba történő besoroláson nem változtat az, hogy ezeket a követeléseket adók módjára kell behajtani. Tényszerű a felszámolónak az az előadása is, hogy a NAV adóigazgatóságai a bírságot, késedelmi pótlékot igénybejelentésükben maguk is a "g" kielégítési kategóriába kérik besorolni, tehát az adóhatóság is a bírósági gyakorlatnak megfelelően értelmezi a Cstv. 57. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltakat.
A Cstv. releváns szakasza az Áht. rendelkezéseivel szemben lex speciális, különös rendelkezés, ezért - a hitelező álláspontjával szemben - a kielégítési sorrendre ez az irányadó. Nyelvtani értelmezéséből sem következik az, hogy a bírság nem a bírság jellegű tartozások körébe vonható, hanem "nem nevesítve" az e) kielégítési osztályba tartozna. [Ilyen köztartozást nevesít egyébként a Cstv. 63/A. § (7) bekezdése, a felszámolói díj megtérítése esetére.]
Az elsőfokú bíróság határozata tehát megfelel az irányadó jogszabálynak és a bírói gyakorlatnak.
Mindezekre figyelemmel a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős határozatot hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságnak a kifogást elutasító végzését helybenhagyta.
(Kúria, Gfv. VII. 30.261/2013.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a dr. Barabás Adrienn jogtanácsos által képviselt K. Felügyelőség hitelezőnek, a dr. Pallós Dénes felszámolóbiztos által képviselt E. S. Kft. "f.a." adós felszámolása ügyében, a P. Kft. felszámoló, felszámolóbiztos dr. Pallós Dénes intézkedése elleni kifogás folytán a Fővárosi Törvényszéken indult 7.Fpkh.01-12-000161. számú eljárásban, a Fővárosi Ítélőtábla 11.Fpkf.44.560/2012/5. számú jogerős végzése ellen a felszámoló által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

v é g z é s t:

A Kúria a jogerős végzést hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság 7. sorszámú végzését helybenhagyja.
A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
Ez ellen a végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A Fővárosi Törvényszék 2011. május 3-án kelt 7.Fpk.01-10-009220/20. számú végzésével rendelte el az adós felszámolását, melynek közzétételére 2011. június 28-án került sor. A hitelező 57.775.000,- Ft természetvédelmi bírság megfizetésének elmulasztása miatt bejelentett hitelező igényét a felszámoló 2011. augusztus 2-án visszaigazolta és "e" kategóriába sorolta be.
2012. február 3-án a felszámoló ezt az igényt "g" kategóriába sorolta át, amely ellen a hitelező kifogást nyújtott be, arra hivatkozva, hogy a bírság az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. (a továbbiakban: Áht.) 42. § (3) bekezdése szerint köztartozásnak minősül és adók módjára kell behajtani, ezért "e" kategóriába tartozó követelés.
Az elsőfokú bíróság a kifogást elutasította. Végzésének indokolása szerint a felszámoló álláspontját fogadta el, aki arra hivatkozott a kifogásra tett észrevételében, hogy az "e" kategóriába történő besorolás tévedésen alapult, ennek felismerését követően módosította azt és a bírság jellegű követelést a "g" kategóriába sorolta át. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a Cstv. 57. § (1) bekezdés e) pontjába besorolt, adók módjára behajtandó köztartozások köréből a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozásokat a törvény kiemelte és a g) pont alá sorolta be a kielégítés sorrendjében.
A bírói gyakorlat szerint (BDT 2007.1718) a bírság a törvény speciális rendelkezése folytán a "g" kielégítési csoportba tartozik, attól függetlenül, hogy azokat adók módjára kell behajtani. Ebből kifolyólag nincs jogi relevanciája az államháztartási törvényre való hivatkozásnak, mivel a besorolás tekintetében a Cstv. 57. § (1) bekezdés g) pontja az irányadó.
A kifogásoló fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és kötelezte a felszámolót, hogy a hitelező 57.775.000,- Ft természetvédelmi bírság jogcímén bejelentett igényét sorolja vissza az "e" kategóriába.
A jogerős végzés indokolásában kifejtette a másodfokú bíróság, hogy nem osztja a felszámoló és az elsőfokú bíróság által megjelölt, a bírósági döntések tárában 2007. évi 1718. számon közzétett eseti döntésben kifejtett jogi álláspontot. Egyetértett a hitelező érvelésével, amely szerint a bírság és a bírság jellegű követelés nem azonos fogalom. A bírság valamely hatóság által kiszabott átalány-kártérítés vagy büntetés jellegű fizetési kötelezettség, míg a bírság jellegű tartozás valamely köztartozás meg nem fizetése vagy késedelmes megfizetése miatt kiszabott további járulékos összeg. Álláspontja szerint jellegénél fogva a természetvédelmi bírság a természetvédelmi károsodás reparációját szolgáló kártérítés és egyúttal az ilyen károkozó magatartástól való visszatartást célzó, büntetés jellegű fizetési kötelezettség. Ebből következően, mint köztartozás az "e" kategóriába tartozik.
A felszámoló felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés megváltoztatását és a hitelező kifogásának elutasítását kérte, amely tartalmában a törvény szerint a jogerős végzés hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyására irányuló kérelem.
A felszámoló kérelmének indokolásában kifejtette, hogy a másodfokú bíróság végzésének indokolásával szemben, a bírság nem a természetvédelmi károsodás reparációját szolgáló kártérítés, hanem az egyes jogszabályokban meghatározott kötelezettség megszegése esetére, a kötelezettségszegő fél hátrányára megállapított pénzbeli szankció. A Cstv. 57. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott bírság jellegű követelések pedig, a magyar nyelv szabályai szerint, magukban foglalják a bírságot és más vagyoni hátránnyal járó egyéb hátrányos jogkövetkezményeket, szankciókat. A felszámoló felülvizsgálati kérelme szerint sem a törvény, sem a hozzá fűzött kommentár, sem a bírói gyakorlat nem foglalkozik a bírság vagy a bírság jellegű fogalom értelmezésével, így a felszámoló az adó - és vámhivatalok, valamint egyéb hatóságok gyakorlatára alapította álláspontját. Hivatkozott arra, hogy más vízügyi hatóság, így például a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség jogi álláspontja szerint is a "g" kategóriába tartozik a kiszabott bírság, mivel a felszámoló ilyen tartalmú besorolása ellen nem terjesztett elő kifogást.
A NAV adóigazgatóságai sem vitatták azt a gyakorlatot, hogy a felszámoló a "g" kategóriába sorolja be az adóhatóság által kiszabott bírságot, noha azok is adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. Hitelezői igénybejelentésükben kifejezetten kérik is az ilyen jellegű követelés "g" kategóriába történő besorolását.
Ugyanezt erősítette meg a felszámoló és az elsőfokú bíróság által figyelembe vett eseti döntés a Debreceni Ítélőtábla gyakorlatából.
A tényleges joggyakorlattal ellentétes másodfokú álláspont tehát hátrányosan befolyásolná a fizetésképtelenségi eljárásba vetett bizalom követelményét, a jogbiztonságot és a többi hitelező jogos érdekét is.
Végül kifogásolta a felszámoló azt is, hogy a másodfokú bíróság az eljárási költségek viselésére a felszámolót kötelezte, noha a kifogási eljárásban csak az adós képviseletében járt el, nem a saját nevében.
A Kúria a Pp. 275. § (1) bekezdése szerint a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem megalapozott.
Helytállóan hivatkozik kérelmében a felszámoló arra, hogy a kielégítés sorrendjében a Cstv. 57. § (1) bekezdés g) pontja szerint a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás a "g" kielégítési kategóriába tartozik, nem pedig az "e" kategóriába, amelybe a társadalombiztosítási alapok javára fennálló tartozásokat, továbbá az adók és az adók módjára behajtandó köztartozásokat, közműdíjakat, társasházi közös költséget kell kielégíteni.
Ezen a g) kielégítési osztályba történő besoroláson nem változtat az, hogy ezeket a követeléseket adók módjára kell behajtani. Tényszerű a felszámolónak az az előadása is, hogy a NAV adóigazgatóságai a bírságot, késedelmi pótlékot igénybejelentésükben maguk is a "g" kielégítési kategóriába kérik besorolni, tehát az adóhatóság is a bírósági gyakorlatnak megfelelően értelmezi a Cstv. 57. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltakat.
A Cstv. releváns szakasza az Áht. rendelkezéseivel szemben lex speciális, különös rendelkezés, ezért - a hitelező álláspontjával szemben - a kielégítési sorrendre ez az irányadó. Nyelvtani értelmezéséből sem következik az, hogy a bírság nem a bírság jellegű tartozások körébe vonható, hanem "nem nevesítve" az e) kielégítési osztályba tartozna. [Ilyen köztartozást nevesít egyébként a Cstv. 63/A.§ (7) bekezdése, a felszámolói díj megtérítése esetére.]
Az elsőfokú bíróság határozata tehát megfelel az irányadó jogszabálynak és a bírói gyakorlatnak.
Mindezekre figyelemmel a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős határozatot hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságnak a kifogást elutasító végzését helybenhagyta.
Tekintve, hogy illetékfeljegyzési jog folytán a felülvizsgálati illetéket nem kellett leróni, de a hitelező is személyes illetékmentesség kedvezményében részesült a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján.
Jogi képviseleti költség nem merült fel, tekintve, hogy a jogi végzettséggel rendelkező felszámolóbiztos képviselte a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felszámolószervezetet.
Budapest, 2014. március 18.
dr. Török Judit s.k. a tanács elnöke, dr. Barsi József László s.k. előadó bíró, dr. Csőke Andrea s.k. bíró
(Kúria, Gfv. VII. 30.261/2013.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.