AVI 2014.6.56

Az adóév az a naptári év, amelyre az adókötelezettség vonatkozik. Alkalmazott jogszabályok: 2003. évi XCII. tv. 178. § (2) bek.

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az egyéni vállalkozó felperes 2002. és 2003. évben gázolajat vásárolt mezőgazdasági tevékenység végzéséhez, a felhasznált gázolaj jövedéki adóját évente adóbevallás benyújtásával visszaigényelte, a gázolaj felhasználásáról nyilvántartást nem vezetett.
A Vám- és Pénzügyőrség Sz.-i Regionális Jövedéki Központ a 2002. március 1. - augusztus 31. és a 2003. március 1. - 2003. december 31. közötti időszakokra a felperesnél jövedéki adó adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés...

AVI 2014.6.56 Az adóév az a naptári év, amelyre az adókötelezettség vonatkozik.
Alkalmazott jogszabályok: 2003. évi XCII. tv. 178. § (2) bek.
Az egyéni vállalkozó felperes 2002. és 2003. évben gázolajat vásárolt mezőgazdasági tevékenység végzéséhez, a felhasznált gázolaj jövedéki adóját évente adóbevallás benyújtásával visszaigényelte, a gázolaj felhasználásáról nyilvántartást nem vezetett.
A Vám- és Pénzügyőrség Sz.-i Regionális Jövedéki Központ a 2002. március 1. - augusztus 31. és a 2003. március 1. - 2003. december 31. közötti időszakokra a felperesnél jövedéki adó adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett. A felperes 2002. évben 25 407 liter gázolaj után 1 630 000 Ft, 2003-ban 25 688 liter gázolaj után 1 747 000 Ft jövedéki adót igényelt vissza. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a revízió megállapította, hogy 2002., 2003. év elején a felperes nyitókészletekkel nem rendelkezett, ezért a visszaigénylési időszakokban csak a tárgyévekben beszerzett üzemanyagot használhatta fel. A 2002. évben beszerzett és rendelkezésre állt gázolaj mennyiségét a bérmunkára és az egyéb szállítási tevékenységre kiszámlázott mennyiség meghaladta, így a saját munkák elvégzésére üzemanyag nem állt rendelkezésre, és mivel a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedéki adó-visszatérítés feltételeiről és szabályairól szóló 216/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 2. § (1) bekezdése alapján csak a ténylegesen felhasznált gázolaj jövedéki adója igényelhető vissza, az adóbevallás teljes mértékben jogosulatlan visszaigénylést tartalmaz.
A 2003. évi beszerzett és rendelkezésre állt készlet 50 820,78 liter gázolaj, míg a számlákkal igazolt felhasználás az elvégzett bérmunkákra 38 921,5 liter volt, így saját felhasználásra 11 899,28 liter gázolaj maradt, azaz csak ennek a gázolajmennyiségnek, és nem 25 688 liter gázolajnak a jövedéki adóját igényelhette volna vissza a felperes. Az adóbevallások tehát mindkét évre vonatkozóan jogosulatlan visszaigénylést tartalmaztak.
A jogosulatlan visszaigénylés miatt a Vám- és Pénzügyőrség Regionális Jövedéki Központ a 2007. június 7-én kelt 852/1-2007. számú határozattal módosított, 2007. május 16. napján meghozott 852/2007. számú határozatával a felperest 2 568 000 Ft jövedéki adó visszafizetésére, 1 284 000 Ft adóbírság, 1 362 324 Ft késedelmi pótlék és 10 000 Ft mulasztási bírság megfizetésére kötelezte. Döntése a Korm.r. 2. § (1)-(2) bekezdésein, 6. § (1) bekezdés a) pontján és (2) bekezdésén, 4. §-án alapult.
A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2007. július 13-án kelt határozatával a határozatot helybenhagyta.
Az ellenőrzés továbbá azt is megállapította, hogy felperes 2002. évben 32 651,72 liter gázolaj beszerzéséről rendelkezett számlával, ugyanakkor az elvégzett bérmunkákra, egyéb felhasználásra összesen 34 078 liter gázolajat használt fel, a különbözeteként jelentkező 1 426,28 liter gázolaj származását, adózott voltát számlával nem tudta igazolni. Az adózatlan jövedéki termék birtoklása és felhasználása, mint jövedéki törvénysértés miatt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Vám- és Pénzügyőrség V.-i Fővámhivatala a 2007. június 22-én kelt 4196/1-2007. számú határozattal módosított, 2007. május 14-én meghozott 4196/2007. számú határozatával a felperest 1 213 340 Ft jövedéki bírság, 121 334 Ft jövedéki adó megfizetésére kötelezte. Döntését a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: új Jöt.) 15. § (2) bekezdés a) pontjára, 17. § (3) bekezdésére, 114. § (1) bekezdés b) pontjára, (2) bekezdés b) pontjára alapította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2007. július 17-én kelt határozatával az elsőfokú, módosított határozatot helybenhagyta.
A felperes közigazgatási pert indított a jövedéki határozatok bíróság általi felülvizsgálata iránt. Az alperes a megyei bíróság elsőfokú peres eljárása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 114. § (1)-(4) bekezdései és 123. § (1) bekezdése, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 135. § (1) bekezdése alkalmazásával a 3697/2007. számú határozatát a 2008. május 8-án kelt VPKDRP II. számú határozatával kiegészített, 2008. március 28. napján meghozott VPKDRP II. számú határozatával a jogszabályi hivatkozások tekintetében módosította. A jövedéki adó és a jövedéki bírság kiszabásának alapjaként a módosító határozatában a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályai­ról szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: régi Jöt.) 15. § (2) bekezdés a) pontjára, 17. § (3) bekezdésére, 76. § (1) bekezdés b) pontjára, (2) bekezdés b) pontjára és (3) bekezdésére hivatkozott, az új Jöt. 114. § (3) bekezdésének felhívása mellett.
A felperes keresetében mindkét alperesi határozat, valamint a peres eljárás során hozott módosító és kiegészítő határozat felülvizsgálatát és a hatályon kívül helyezésüket kérte. Kifogásolta a 2002. évi jövedéki adó visszaigényléshez megállapított beszerzett üzemanyag mennyiségeket, és további beszerzési számlák értékelését kérte. Vitatta, hogy adózatlan jövedéki termékkel rendelkezett volna, és azt is, hogy jogosulatlan visszaigénylést végzett. Állította, hogy jövedéki törvénysértést sem a régi, sem az új Jöt. alapján nem követett el. Hivatkozott arra, hogy a 2002. évre értékelt bérmunka számlák 2001. évi teljesítésként veendők figyelembe, illetve, hogy a Korm.r. nemcsak naptári évben, hanem gazdasági évben történő elszámolást is lehetővé tett, ahhoz ugyanis, hogy 2002. évben betakaríthasson, meghatározott munkákat már 2001. évben el kellett végeznie.
A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárás során, a 2009. október 5. napján meghozott Kfv. VI. 35.462/2008/4. számú ítéletével a Veszprém Megyei Bíróság 6. K. 21.465/2007/13. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság (egyebek mellett) tévesen állapította meg azt, hogy az alperes határozatai nem a megfelelő jogszabályokon alapultak, ezért az új eljárás során mindkét másodfokú határozat érdemi felülvizsgálatát el kell végeznie.
Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban meghozott jogerős ítéletével a felperes kereseteit elutasította. Indokolása szerint a régi Jöt. 89. § (1) bekezdés a) pontja, az új Jöt. 129. § (1) bekezdés a) pontja, a Korm.r. 1. számú melléklete alapján a visszaigénylés tárgyévként megjelölt időszaka naptári évet jelent. A jövedéki hatóság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján helytállóan állapította meg a visszaigénylés jogosulatlanságát, az adózatlan jövedéki termék birtoklását és felhasználását, és megfelelő jogkövetkezményeket alkalmazott, az ellenőrzéssel nem érintett évek gázolaj beszerzéseinek vizsgálatára pedig nem volt köteles.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a keresete teljesítését, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által megjelölt jogszabályok helyes értelmezése szerint az adó-visszaigénylés időszaka gazdasági évben értendő. Az ítélet sérti a régi Jöt. 15. § (2) bekezdés a) pontját, 17. § (3) bekezdését, 76. §-át, 89. § (1) bekezdés a) pontját, az új Jöt. 129. § (1) bekezdését. Hangsúlyozta, hogy a jövedéki adó visszafizetését megalapozó mezőgazdasági munkákat 2001. év őszén elvégezte, azokat a falugazdász leigazolta, a gázolaj beszerzése 2001-ben szabályosan megtörtént, ezért annak, hogy 2002. évben nyújtotta be a visszaigénylés iránti kérelmét, nem lehet jogszerű következménye a jövedéki hatóság szankcionálása.
Az alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a Kfv. VI. 35.462/2008/4. számú ítéletében megállapította, hogy az alperes megfelelő jogszabályhelyek alkalmazásával hozta meg a perben keresettel támadott határozatait, amely döntés a Pp. 227. § (1) bekezdés és 229. § (1) bekezdés szerinti alaki és anyagi jogerő folytán az elsőfokú bíróságnak irányadó és a perben felperes által a továbbiakban: nem vitatható.
A régi Jöt. 32. § (2) bekezdés a) pontja alapján az (1) bekezdésben foglaltak kivételével az ellenőrzésre, az adóigazgatási eljárásra, a vámhatósághoz teljesítendő adózói kötelezettségre, továbbá az adó visszaigénylésére az e törvényben meghatározott eltérésekkel az Art.-ot [2003. december 31-ig az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényt (a továbbiakban: régi Art.), 2004. január 1-jétől a 2003. évi XCII. törvényt [a továbbiakban: az új Art.)] kell megfelelően alkalmazni. A régi Art. 97. § a) pontja, az id=13403 ssz=2336>új Art. 178. § 2) pontja szerint az adóév az naptári év, amelyre az adókötelezettség vonatkozik. E rendelkezés alapján kell a régi és az új Jöt.-ben, illetve a régi Jöt. alapján megalkotott Korm.r.-ben az év, a tárgyév, következő év, évi, éves, évközben időtartam meghatározásokat a jövedéki adó visszaigénylése során naptári évnek értelmezni. A felperes illetve a falugazdász eltérő álláspontja téves, amely a kifejezett törvényi meghatározás alapján nem mentesíti a felperest magatartásának következményei alól.
Jövedéki adó visszaigénylésekor az "év" időtartam meghatározásában azonos jogi álláspontot tartalmaz a Legfelsőbb Bíróság Kfv. V. 35.156/2009/6. számú eseti döntése is.
A Korm.r. 2. § (1) bekezdése szerint a mezőgazdasági termelő a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös és gyep művelési ágban mezőgazdasági termelési céllal megművelt föld talaj-előkészítési, vetési, ültetési, palántázási, növényápolási, növényvédelmi, talajerőpótlási, tápanyag­ellátási, betakarítási munkálataihoz és a betakarításhoz kapcsolódó közvetlen szállításhoz vásárolt és felhasznált gázolajmennyiség, illetve az e munkafázisok elvégzéséhez igénybe vett gépi bérmunka-szolgáltatás után jogosult jövedékiadó-visszatérítésre. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a hatóság az Art. 97. § (4) bekezdésében foglalt tényállás tisztázási kötelezettségének eleget tett. Alapos és széles körű bizonyítási eljárás lefolytatását követően bizonyította, hogy mekkora volt az a gázolaj mennyiség, amelynek a jövedéki adóját a felperes 2002. és 2003. években jogosulatlanul igényelte vissza.
A közigazgatási perben a Pp. 324. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 164. § (1) bekezdése szerint a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. A Pp. 164. § (2) bekezdése alapján a bíróság hivatalból (kivételekkel) nem bizonyíthat, a Pp. 3. §-ának (3) bekezdése és 164. §-ának (1) bekezdése értelmében a bizonyítási indítvány előterjesztése a felek kötelezettsége. Bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék, az okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok [Pp. 166. § (1) bekezdés]. Az elsőfokú bíróság a Pp. 163. §-ának (1) bekezdése helyes alkalmazásával bizonyítási eljárást rendelt el, amelynek során helytállóan alkalmazta a Pp. 3. § (4) bekezdésének azon rendelkezését, hogy a bíróság a bizonyítási indítványhoz, illetve a bizonyítást elrendelő határozatához nincs kötve, mellőzi a bizonyítás elrendelését, ha az a jogvita elbírálása szempontjából szükségtelen, és a bizonyítási indítványt elutasító döntését a Pp. 221. § (1) bekezdésében előírtak szerint indokolta meg.
A felperes a perben a Pp. 164. § (1) bekezdésében foglalt bizonyítási kötelezettsége ellenére nem cáfolta meg, hogy 2002. és 2003. években a felülvizsgálni kért határozatokban megállapított jövedéki adót jogosulatlanul igényelte vissza, illetve, hogy az összegszerűség helytálló.
A felperes azt sem bizonyította, hogy a hatóság részéről meghatározott 1 426,28 liter gázolaj származására, adózott voltának igazolására számla állt a rendelkezésére, azaz e mennyiségben általa birtokolt és felhasznált gázolaj származását, adózott voltát nem igazolta, ezért vonatkozásában az alperes megfelelő jogkövetkezményt (jövedéki bírság, illetve jövedéki adó fizetésére kötelezést) alkalmazott.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság, Kfv. V. 39.168/2010/6.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.